Magyarországon az utóbbi időben nemzetközi mércével mérve is imponáló gazdasági növekedés nagyban függ a külkereskedelem alakulásától. A növekedést az export vezérli, s az eddigi ütem és a versenyképesség fenntartásához – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – számos állami támogatáshoz juthatnak a külpiacokra termelők.
A legkülönfélébb állami támogatásokat tartalmazó úgynevezett forrástérképet lapozva (akár könyv, akár elektronikus formában) szembetűnő, milyen sokféle eszközt vetnek be a gazdaság irányítói – a központi források terhére – a magyarországi vállalkozások támogatására. Ezek között találhatók olyanok, amelyek közvetlenül szolgálják a magyar export bővítését, de olyanok is, amelyek közvetetten hatnak. Például a befektetésösztönző kedvezmények új – a későbbiekben exportcélokat (is) szolgáló – gyártókapacitások létesítését támogatják. Az ipar egyes szektoraira – így az elektronikára vagy a beszállítóiparra – beindított komplex programok vagy akár a kis- és középvállalkozásokat támogatni hivatottak egyaránt a (későbbi) kivitelbővülés célját (is) szem előtt tartják, de – közvetve – még az idegenforgalom fejlesztését szolgáló programot is idesorolhatjuk. Mindez persze nem véletlen, az elmúlt években bebizonyosodott: a magyar gazdasági növekedés exportvezérelt, a viszonylag kicsi, nyersanyagokban, természeti kincsekben szegény, visszaszoruló mezőgazdasággal rendelkező ország számára létfontosságú a külkereskedelem.
Állami rásegítés
Ez a felismerés nem új keletű, miként a támogatási formák sem azok. Az állami rásegítés mindig is fontos volt, kiváltképpen azért, mert az exporttal (is) foglalkozó vállalkozások egyelőre csak elvétve engedhetik meg maguknak a magas kamatokkal terhelt, így nehezen kigazdálkodható banki hiteleket, ha egyáltalán hozzá tudnak jutni ilyen kölcsönökhöz.
A sokféle állami támogatási forma mindegyike megfelel Magyarország nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek és az EU szabályainak. Azaz az állam csak a nemzetközileg elfogadott, közvetlen támogatási eszközöket alkalmazza. Léteznek kamattámogatási formák, vannak vissza nem térítendő, illetve részben visszatérítendő támogatások, adókedvezmények, és a sor még folytatható. Mindazonáltal a támogatások, kedvezmények iránt érdeklődőknek érdemes feltérképezniük a terepet, a lehetőségeket az előtt, hogy meghoznák döntéseiket. Nem árt azt sem szem előtt tartaniuk, hogy egy-egy projekthez esetenként lehet és érdemes is több forrás támogatására pályázni.
A nevét gyakran változtató tárca, a Gazdasági Minisztérium évek óta működteti pályázati rendszerét a korábban alapnak, jelenleg célelőirányzatnak (gfc) nevezett, költségvetési forrásokból gazdálkodó kerete terhére. Habár jelenleg a külgazdaság s ezen belül a külkereskedelem a Külügyminisztériumhoz (KüM) tartozik, a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatot továbbra is a gazdasági tárca kezeli, már csak azért is, mert a keret egy részét hasznosító ITD Hungary feletti "atyáskodáson" osztozik a KüM-mel. A gfc terhére számos programot működtetnek, folyamatosan pályázatot írnak ki, részben az export támogatására is.
| A gfc exportot segítő keretösszegei A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat az idén összesen 17,236 milliárd forintot használhat fel. A befektetések és a beruházások ösztönzésére 7,1 milliárd forint fordítható. Az ipari parkok infrastruktúra-fejlesztésére és a logisztikai beruházásokra 1,1 milliárd forintot szánnak. A vállalkozások versenyképességének fejlesztését a GM – a kereskedelemfejlesztésssel együtt – 1,01 milliárd forinttal kívánja az idén támogatni. A kollektív befektetés- és exportösztönzésre, valamint a külgazdasági célú támogatásra felhasználható keret 3,966 milliárd forint. A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat (KKC) felhasználható forrását a költségvetés 5,32 milliárd forintban határozta meg. Ezen belül a vállalkozások működési feltételeinek javítására 1,640 milliárd fordítható. Az új típusú, Integrátori beszállítói program felhasználható forrása 1,4 milliárd. A piaci pozíciót, versenyképességet javító programra 1,05 milliárd forintot szánnak. |
Gazdaság- és kereskedelemfejlesztés
Az egyik közvetlen exporttámogatási forma a kereskedelemfejlesztési pályázati rendszer, amelynek elsődleges célja a magyar termékek versenyképessége, külpiaci értékesítése, valamint a beszállítóvá válásnak, a hazai hozzáadott érték növelésének elősegítése (mindannak, ami – a kivitel növelésén túl – hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez, megtartásához is). E rendszeren belül támogatásra pályázhat az a vállalkozás, amely külföldi kiállításokon hazai előállítású, saját termékkel kíván megjelenni, s egyes marketingeszközök készíttetéséhez, külföldi szaklapokban megjelentetendő hirdetésekhez kíván segítséget kapni. A pályázat keretében vissza nem térítendő támogatás kapható, amelynek mértéke az egyes jogcímek szerint támogatható költségek összegének maximum fele. A támogatást utólag, számlák és a kifizetést igazoló dokumentumok alapján folyósítják a nyertes pályázónak. Kereskedelemfejlesztési pályázatot minden év október végéig folyamatosan lehet benyújtani az erre a célra (az ITDH-nál beszerezhető) útmutató segítségével. A benyújtáskor egyébként eljárási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az igényelt támogatás összegének 0,5 százaléka, minimum 5 ezer forint.
Ha közvetetten is, de ugyancsak az exportbővítést segíti a szintén a GM által működtetett gazdaságfejlesztési pályázati rendszer. Ennek elsődleges célja azoknak a feldolgozóipari beruházásoknak a támogatása, amelyek hozzájárulnak a versenyképesség javításához, az uniós követelményeknek megfelelő, nemzetközileg verseny- és piacképes, magasan feldolgozott vagy magas hozzáadott értéket képviselő termékek gyártására alkalmas, korszerű termelőkapacitások létesítéséhez, bővítéséhez. Minden belföldi székhelyű jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó pályázhat, ha a tervezett beruházás költsége meghaladja az 50 millió forintot. További feltétel, hogy a – pályázat idején még nem elkezdett – beruházásnak, megkezdésétől számítva, két év alatt meg kell valósulnia (kivéve, ha a beruházás értéke meghaladja a 3 milliárd forintot, akkor ugyanis 3 év a határidő.) A pályázónak vállalnia kell, hogy a többletkapacitás révén gyártott termékek hozzáadott értékéből a beruházási költség 5 éven belül megtérül. Ha mindezen feltétel együttesen teljesül, s a bírálóbizottság kedvezően dönt a benyújtott pályázatról, akkor vissza nem térítendő támogatáshoz juthat a győztes pályázó, mégpedig a beruházási költségekből meghatározott, úgynevezett vetítési alap 20 százalékát, maximum 100 millió forintot kaphat (ám az összeg nem haladhatja meg a kapacitásbővítés által igényelt gépek és technológiai beszerzések tényleges költségét). A 3 milliárd forintot meghaladó beruházásnál a támogatás felső határa 200 millió forint. Emellett a termeléskapacitást bővítő beruházással összefüggő importlízing-konstrukcióban beszerzett gépek, berendezések esetében a fizetendő vámra kamatmentes részletfizetési kedvezmény is jár(hat). E pályázati rendszer keretében is folyamatosan várják a jelentkezőket, október végéig.
Kisvállalkozások támogatása
A kiviteli teljesítmény javításának célját is szolgálja a gazdasági tárca speciálisan a kis- és középvállalkozások fejlesztéseit segítő kamattámogatási rendszere. Ez ugyanis a fejlődésre képes, innovatív kkv-k piaci pozícióit, versenyképességének javulását célzó beruházások megvalósítását mozdítja elő. Azok a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő kis- és középvállalkozások indulhatnak ezen a pályázaton, amelyek foglalkoztatottainak a száma nem haladja meg a 250-et, éves nettó árbevételük maximum 4 milliárd forint, vagy mérlegfőösszegük 2,7 milliárd, s amelyekben az állami vagy önkormányzati tulajdonrész együttesen nem haladja meg a 25 százalékot. A pályázat keretében forinthitelhez nyújtanak támogatást. Ám ehhez több feltétel is társul. Így például a pályázónak legalább 25 százalék saját forrással kell rendelkeznie, maximum 100 millió forintnyi lehet a kölcsön összege, a tartós forgóeszköz-növekmény finanszírozása pedig a fejlesztési költségek maximum 30 százalékáig terjedhet. További feltétel, hogy a pályázónak a konstrukcióban részt vevő valamely hitelintézettől hitelígérvénnyel vagy kölcsönszerződéssel kell rendelkeznie. A kamattámogatás mértéke – a mindenkori jegybanki alapkamat százalékában kifejezve – többféle lehet. Például feldolgozó-, illetve építőipari, továbbá műszaki kutatás-fejlesztési, számítástechnikai, franchise-rendszerű szolgáltatási, turisztikai vagy logisztikai tevékenységhez kapcsolódó projektek esetén az első és a második évben 40-40, a harmadik és a negyedik évben pedig 30-30 százalékos lehet a kamattámogatás.
Közvetetten ugyancsak az export bővítését szolgálja a szintén a GM által működtetett, a kisvállalkozások pénzügyi lízingjéhez kapcsolódó támogatási rendszer. E pályázat célja a fejlődésre képes kisvállalkozások beszállítói és versenyképességének javulását szolgáló, pénzügyi lízing keretében megvalósuló technológiai fejlesztések előmozdítása. A vállalkozások olyan pénzügyi lízinghez igényelhetik a támogatást, amelynek célja, hogy feldolgozó-, illetve építőipari vagy számítástechnikai tevékenység végzésére alkalmas kapacitást hozzon létre, avagy a gyártási technológia korszerűsítését, a kapacitás bővítését szolgálja. Kizárólag gépek vagy berendezések beszerzéséhez, azok helyi beszereléséhez, üzembe helyezéséhez igényelhető a támogatás, amelyet a forintban elszámolt pénzügyi lízinghez nyújtanak. A feltételek közé tartozik egyebek között, hogy a pályázónak az áfával növelt eszközérték legalább 40 százalékának megfelelő saját forrást kell felmutatnia, s olyan éven túli lejáratú pénzügyi lízingről legyen szó, amelynek összege egy adott naptári évben legfeljebb 30 millió forint, és a bruttó kamat a kamattámogatás időszakában nem haladja meg a mindenkori jegybanki alapkamat vagy a BUBOR+4,5 százalékpontos mértéket. Pályázatot egyébként csak azok a kisvállalkozások nyújthatnak be, amelyek a konstrukcióban részt vevő hitelintézetekkel, regionális fejlesztési társulásokkal vagy azok lízingcégeivel megkötött lízingszerződéssel rendelkeznek. A mindenkori jegybanki alapkamat százalékában kifejezve a kamattámogatás általános mértéke 30 százalék. Lehetőség van azonban kiemelt, 50 százalékos kamattámogatásra is, ha a feldolgozóipari, műszaki-kutatási, fejlesztési, számítástechnikai profilú pályázó egy termelővállalattól szándéknyilatkozattal rendelkezik a beruházást követő kapacitások terhére, s az árbevétel így eléri a fejlesztés eredményeként keletkező árbevételnek legalább a felét.
Áttételesen szintén az export bővítését segíti elő többek között az ipari park fejlesztési pályázat, a Magyar Termék Nagydíj pályázat, a Nemzeti Minőség Díj pályázat, a Mikrohitel Program, a tárca által felügyelt MENTOR Beszállítói Célprogram.
A Pénzügyminisztérium kínálata
A pénzügyi tárca által támogatott programok közül szorosan és közvetlenül az exportfejlesztéshez kapcsolódik az exporthitelhez kötött kamatkiegyenlítési rendszer. Ennek célja a magyar áruk létrehozásához és értékesítéséhez, valamint a szolgáltatásokhoz nyújtott hitelek, továbbá az Eximbank által a belföldi és a külföldi hitelintézeteknek e célra nyújtott kölcsönök nemzetközi gyakorlatban elfogadott, kedvező feltételek melletti, éven túli finanszírozása. Bármely belföldi székhelyű, belföldön termelést és szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet, továbbá ezek vevői, illetve bel- és külföldi hitelintézet igényelheti ezt a fajta támogatást, ha a hitelszerződés alapját képező értékesítési szerződés tárgyának legalább 90 százaléka magyar származású termék vagy szolgáltatás. A kamatkiegyenlítési rendszerben nyújtott kamat a két éven túli futamidejű hiteleknél minimum az OECD által megállapított konszenzusráta (az úgynevezett CIRR), az 1-2 év közötti futamidőre felvett kölcsönök esetén a – Kamatkiegyenlítési Rendszer Szakértői Bizottsága által – negyedévente előre meghatározott kamatláb. Járulékos költségként tartási jutalékot kell fizetni (évi 0,5 százalékot), s folyósításonként egyszeri jutalékot (ennek mértéke is 0,5 százalék).
Az Eximbank Rt. termékei
Az Eximbank Rt., azaz a Magyar Export-Import Bank fő tevékenysége éppen az exportügyletekhez kapcsolódó hitelek nyújtása. Emellett – elsősorban költségvetési hátterű – garanciák kibocsátása is szolgáltatási palettáján található. Az exportőrök igényei alapján, kockázatmegosztási termékeivel is segíti a pénzintézet a külföldi vevő fizetési kockázatának csökkentését bankári instrumentummal fedezett exportügyletek esetében.
A Bank exportösztönző intézményrendszerének keretében kínált banki termékeinek két fő csoportja van. Az egyikbe az ügyfelek számára közvetlenül, a másikba pedig a közvetve nyújtott szolgáltatások tartoznak.
A közvetlenül nyújtott exportfinanszírozó hitelkonstrukciók között éven belüli és éven túli időtartamra nyújtottak egyaránt találhatók. Ezek mindig a konkrét exportügylet igényéhez igazodnak. E hitelek célja az exportügylet termelési szakaszához szükséges forgóeszközök és/vagy az árbevétel pénzügyi realizálásáig felmerülő átmeneti forráshiány finanszírozása. Minden olyan belföldi jogi személyiségű társaság pályázhat e támogatásra, amely a hitel folyósításakor rendelkezik a hitel lejáratához kapcsolódó külkereskedelmi szerződéssel (magyar származási bizonyítványú termékre), a számviteli szabályok szerint exportnak minősülő értékesítést és/vagy szolgáltatást végez. A hitelek futamideje az exportáru jellegétől, a termelési ciklus hosszától függ. Az exportfinanszírozó hitel lehet éven belüli. Ebben az esetben a kölcsön az exportszerződés összegének legfeljebb 85 százalékára rúghat, de minimum 20 millió forint, vagy annak megfelelő USD vagy euró. E hitelfajta kamata a mindenkori érvényes kondíciók által meghatározott kamat. Az egy és két év közötti kedvezményes exportfinanszírozó hitel esetében a kölcsön összege ugyancsak az exportszerződés összegének legfeljebb 85 százaléka, ám minimum 50 ezer USD vagy annak megfelelő euró.
A hitel kamata a kamatkiegyenlítési rendszerről szóló kormányrendelet alapján alkalmazható "legkisebb kamatláb" (ez éves LIBOR körüli), s azt – a tőketörlesztéssel egyetemben – félévente kell leróni. Az egy éven túli exportfinanszírozó hitel esetében a kölcsön maximális futamidejét az exportáru jellegétől függően határozzák meg. A hitel az exportszerződés összegének legfeljebb 85 százaléka lehet, de minimum 20 millió forint, vagy annak megfelelő USD vagy euró. Ebben a konstrukcióban az egy és két év közötti futamidejű hiteleket a mindenkori érvényes kondíciós lista szerinti kamat terheli, a két éven túli forinthiteleket ugyancsak, míg a két éven túli devizahitelekre CIRR körüli kamatot állapítanak meg.
Az Eximbank Rt. emellett bankgaranciákat is kínál saját üzleti kockázatra, vagy költségvetési háttérrel. Ha egy adott exportügylet megvalósulásához nemzetgazdasági érdek fűződik, lehetősége van a költségvetés készfizető kezességvállalása mellett bankgaranciát kibocsátani. Hitelfedezeti garancia esetén a bank az adott exportügylet létrejöttét azzal segíti elő, hogy lehetővé teszi az exportőr/importőr exportfinanszírozási hitelhez jutását: vállalja, a hitelfelvevő nemfizetése esetén a hitelezővel szemben fennálló kötelezettségek kiegyenlítését, azaz mérsékli a kereskedelmi bankok kockázatát. A jólteljesítési garanciát általában azok a vevők igénylik, akik nagy értékű gépeket, berendezéseket, speciális termékeket vásárolnak külföldről.
A garancia a kereskedelmi szerződés értékének 5-10 százalékáig terjed. Az előleg-visszafizetési garancia azt a célt szolgálja, hogy az ügyfél vevőjétől a szállítás előtt előleget kaphasson. A garancia legfeljebb a kereskedelmi szerződés értékének 15 százalékát fedheti le, illetve a felek által megállapított előleg összegét. A tendergarancia, ahogy nevéből is kitűnik, a pályázatokon indulók kötelezően letétbe helyezendő bánatpénzét, vagy a meghatározott összegű tendergaranciát fedi le (a tendergarancia összege általában a szerződés értékének 2-5 százaléka).
Valamennyi garanciatermék esetében a pályázóknak belföldi jogi személyiségű társaságoknak kell lenniük, rendelkezniük kell érvényes hitel- vagy külkereskedelmi szerződéssel, illetve tenderkiírással, a garanciához kapcsolódó exportügyletnek vagy szolgáltatásnak döntő részben magyar származásúnak kell lennie. A garancia legkisebb összege 100 ezer USD, illetve ennek megfelelő euró vagy forint lehet.
Vevőhiteleket is kínál az Eximbank, megfelelő biztosítékok, általában bankgarancia mellett, éven belüli és éven túli lejáratra. A külföldi vevőnek nyújtott hitel összegét az exportőr veheti fel. Egy ügyletre szóló vevőhitelhez kívánatos, hogy a hiteligény összege (azaz az exportügylet legfeljebb 85 százaléka) meghaladja az 1 millió dollárt. A rövid lejáratú vevőhitelt a magyar árut importáló külföldi vállalkozások vehetik fel úgy, hogy az eseti lehívások összege minimum 50 000 dollár vagy euró. A hitel futamideje maximálisan 1 év, kamatát pedig egyedi megállapodás szerint állapítják meg.
A közép- és hosszú lejáratú vevőhitel célja és alapvető kondíciói megegyeznek a fentiekkel, ugyanakkor futamideje középlejárat esetén minimum 366 nap, maximum 5 év, hosszú lejárat esetén 5-12 év. E hiteleknél az Eximbank elsősorban fix kamatozást ajánl, amelynek mértéke 1 és 2 év közötti futamidejű hitelek esetén minimum az úgynevezett "legkisebb kamatláb", 2 évet meghaladó futamidejű hitelnél többnyire a CIRR-rátával egyezik meg.
Egy másik, az úgynevezett vevőhitelkeret konstrukciót az exportforgalom növelése szempontjából kiemelt országok bankjainak kínálják. Ebben a konstrukcióban az exportőröket az Eximbank, a magyar áruk potenciális importőreit pedig a külföldi bankok tájékoztatják a konstrukcióról, valamint a hitelkeretbe történő befogadás feltételeiről.
A refinanszírozási hitelkeret a kis-, közepes, illetve nagyvállalkozások exportját közvetve segíti, lehetővé teszi számukra a kedvező kondíciójú exporthitelhez jutást a hazai kereskedelmi bankokon keresztül. A hitel összege nem korlátozott, de az exportszerződés összegének maximum 85 százalékáig terjedhet, s a minimális lehívási összeg 50 000 dollár, illetve euró lehet. Minimum egy év+egy napra kell felvenni a kölcsönt, amelynek kamata az egy és két év közötti futamidejű hitelek esetében az éves LIBOR körüli, a két éven túli hiteleknél pedig CIRR körüli. Egyedi refinanszírozásra is lehetőséget kínál az Eximbank. A kereskedelmi bankok exportcélú hiteleinek egyedi refinanszírozását akkor vállalja, ha a projekt igazodik az OECD ajánlásaihoz.
Az Eximbank kockázatvállalást/megosztást szolgáló lehetőségeket is kínál, amelyek az export megvalósulását követő időszakra vonatkozó külföldi banki fizetési kockázat átvállalását jelentik. Ezeket magyar kereskedelmi bankok és exportáló vállalkozások vehetik igénybe.
Exporthitel-biztosítás
Többféle konstrukciót kínál a magyar exportot támogatandó a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Rt. is. A társaság ma már a nem piacképes kategóriában (mind a rövid, mind a közép- és hosszú lejáratú ügyleteknél) a kereskedelmi kockázatokra is nyújthat biztosítási fedezetet a kormány készfizető kezessége mellett. Emellett a piacképes (kereskedelmi) kockázatok körében lehetővé vált az exportőrök teljes forgalmának biztosítása is, mivel a Mehib jogosítványt kapott szállítóihitel-kockázat vállalására is. (A Mehib 1998 második félévétől partnereinek nemcsak külföldi, hanem belföldi szállításait is biztosítja, amiből tavaly mintegy 16 milliárd forintos fedezetbevétel származott.) A szállítói hitel biztosítása keretében a külkereskedelmi ügylet különböző szakaszaira lehet biztosítást kötni. A vevőhitel-biztosításnál háromféle vevőhiteltípusra (bankközi hitelkeret, bankközi kötött hitel, vevőhitel) nyújt fedezetet a belföldi hitelintézetek részére a Mehib. A konszignációs raktári készlet biztosításával az exportőr által a külföldi konszignátor raktárába szállított áru meghatározott értékében előálló veszteségre nyújt fedezetet a biztosító. A befektetésbiztosításnál pedig a tulajdonosi részesedés és a hozzá kapcsolódó követelések (pénzbeli befektetés, tárgyi apport, apportcélú befektetés, és gyártás, szellemi termék, vagyoni értékű jog, a közvetlen vállalkozás vagyonának növekedését eredményező beruházáshoz nyújtott hitel) képezik a biztosítás tárgyát.
Új módozat a palettán az exportlízing-biztosítás is, amely a lízingügyletek kockázataira kínál biztosítási fedezetet. A tenderajánlat-biztosítással a nemzetközi tenderen induló exportőr élvez biztonságot, ha ajánlata tendernyertes, de a kiíró mégsem köt vele szerződést.
| Mehib-eredmények A társaság 1999. december 31-én mintegy 92 milliárd forint értékű szerződésállománnyal rendelkezett, ami 21 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. Tavaly az 1998. évit 21 százalékkal meghaladó, mintegy 61 milliárd forint értékű forgalmat vett fedezetbe. Az elmúlt évi exportcélú fedezetbevétele a vámszabad területi és az itt végzett bérmunka nélkül számított magyar export 1,3 százalékát tette ki. Ezen belül a piacképes kockázatú biztosítások forgalma 81 százalékkal nőtt, részint a fejlett országokba irányuló export bővülésének, részint a belföldi hitelbiztosítási tevékenység növekedésének köszönhetően. A nem piacképes kockázatú ágazat 11,5 milliárd forint értékű fedezetbevétellel járult hozzá a magyar kivitelhez. A Mehib tavalyi összes forgalmából 44,4 milliárd forint értékű export-fedezetbevétellel járult hozzá egyebek között a FÁK- és a CEFTA-országokba, a kelet-közép-európai térségbe, a fejlődő régiókba irányuló kivitel biztonságosabbá tételéhez. A kifizetett károk értéke 2,8 milliárd forint volt. A kármegtérülés az elmúlt évben 428 millió forintot tett ki. |