Devizapiaci ármozgások

 

A következő táblázatokkal, illetve grafikonokkal a Cégvezetés lapzártáját megelőző hónapot jellemző devizapiaci ármozgásokat mutatjuk be. Az irányadó árfolyamokat, a tőzsdeindexeket és a kamatokat tájékoztató jelleggel közöljük.

Az elmúlt hónapban a forint árfolyama a devizákkal szemben – minimális kereskedés mellett – az intervenciós sávon belül szinte alig mozgott, a negatív oldalon helyezkedett el. A hónap második felében pedig szinte végig az intervenciós sáv alján helyezkedett el, úgy tetszett, semmi sem tudja kimozdítani onnan. A „bebetonozáshoz" hozzájárult, hogy a magyar állampapírokat külföldi befektetők kezdték vásárolni, ami erősítette a forint iránti keresletet.

A befektetők körében egyre több szó esik arról, hogy a Magyar Nemzeti Banknak előbb-utóbb ki kell szélesítenie az intervenciós sávot. A megfelelő időben és módon történő intervencióssáv-kiszélesítés pedig nagyfokú forinterősödéssel járhat. A korábbi példák azt mutatják, hogy ilyenkor a kiszélesített sáv aljára zuhan az árfolyam.

Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a forint árfolyama az amerikai dollárhoz képest rendkívül hektikusan változik, amióta a forintot száz százalékban az euróhoz kötötték. Konkrétan azt jelenti, hogy amennyiben 0,93-ról 0,92-re erősödik a dollár az euróval szemben a világpiacon, akkor a forint körülbelül 2,6 forinttal gyengül a dollárral szemben. A dollárelszámolásban importáló vállalatok számára komoly fejtörést okozhat az árfolyamok kezelése.

A legfejlettebb országok irányadó kamatai alig változtak júliusban. Mint korábban is, most is különböző jóslatok láttak napvilágot a kamatalakulásokról. A világ három meghatározó gazdasági zónájában a következő a kamatvárakozás: Európában nem történt kamatemelés. Japánban azzal fenyegetik a piaci résztvevőket, hogy előbb-utóbb véget ér a zéró kamatpolitika, és emelni fogják a kamatokat. Amerikában szintén a várható kamatemelés árnyékolja be a pénzpiacokat. Az Amerikai Egyesült Államokban az infláció emelkedésétől tartanak, és leginkább ez befolyásolja a kamatok alakulását. Az olajárak esetleges emelkedése, a GDP 5,4 százalékos növekedése is az infláció jövőbeli emelkedése mellett szól. Az Egyesült Államokban a dollár fokozatos kamatemelése ellenére sem omlott össze a részvénypiac, hanem fokozatosan csökken az oda befektetett pénz.

A bankközi forintpiac kamatai enyhén csökkentek júliusban. A BUBOR, a Budapest Interbank Offered Rate szintén enyhén csökkent. Az állampapírhozamok azonban jelentősen estek július második felében, aminek mértéke a legtöbb lejáratra elérte az 50 bázispontot. A tíz- és az ötéves papírok egészen megközelítették a 8 százalékos hozamot. A piaci szereplők újabb repokamat-csökkentést várnak, ha nem is a közeli jövőben, de belátható időn belül. Az állampapírhozamok csökkenése lényegében ezt a várakozást tükrözi: a külföldi és a hazai befektetők is elkezdték vásárolni a két évnél hosszabb lejáratú állampapírokat.

A fogyasztói árak 9,5 százalékkal voltak magasabbak január-május átlagában, mint egy évvel korábban. A hazai elemzők az infláció enyhe csökkenését várják.

Az amerikai dollár árfolyama, ha nem is jelentősen, de emelkedett júliusban a japán jennel szemben. Az emelkedés fokozatos volt, ami számokban kifejezve azt jelenti, hogy míg a hónap elején 106 jent ért egy dollár, addig a hónap végén 109,50 jent. Az amerikai dollár az európai közös pénzzel, az euróval szemben szintén erősödött júliusban: a hónap eleji 0,96-os szintről a hónap végére a 0,92-es szintre érkezett meg. Az euró a japán jennel szemben igen szűk sávban mozgott (100-103).

A hónap végén az amerikai gazdaságról napvilágot látott GDP-adat borzolta némiképp a hangulatot. Az előrejelzések azt mutatták, hogy 3,7 százalékos lesz a növekedés, ehelyett 5,4 százalékkal növekedett az amerikai GDP. Ez önmagában is jelentős növekedés, nem beszélve arról, hogy mennyivel szárnyalta túl az előzetes várakozásokat. A devizapiacokat a dollár számára kedvező hír felemásan „mozgatta meg".

Irányadó bankközi pénzpiaci kamatlábak,
valamint határidős dollár-, illetve márkajegyzések