Az elektronikus üzlet meglehetősen összetett tevékenység, mind a szolgáltató, mind a felhasználó számára.
A világhálót egyre többen használják, egyre több feladatot lehet segítségével megoldani, és közben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mai elérési sebességek egy csomó dolgot nem tesznek lehetővé. Nem véletlen, hogy angol nyelvterületen a World Wide Webet sokan már World Wide Waitnek (Világméretű Várakozás) mondják.
Megváltást hozhatnak az úgynevezett széles sávú technológiák, melyek egyre jobban terjednek, és immáron Magyarországon is találkozhatunk velük. 144 kbps (kilobyte per másodperc) és afölött: ez az a világ, amelyről a legtöbb szörfös ma még csak álmodik. Ma három fő megoldás létezik ilyen nagy sebességű, gazdaságos adathálózat kiépítésére: a kábeltévé-hálózat, a különböző xDSL-technológiák és a műholdas adatátvitel.
Az első, és egyelőre a legelterjedtebb ilyen kapcsolat a kábeltévé-szolgáltatók által nyújtott internetelérési lehetőség. Ehhez nincs másra szükség, mint egy megfelelő szolgáltatóra csillagpontos hálózattal és a számítógépet a világgal összekötő kábelmodemre. Természetesen a belépési és havi költségek magasabbak, mint egy hagyományos, telefonos elérés esetében, de ezért cserébe állandó kapcsolatot nyerünk, nincs telefonszámla – a sávszélesség pedig elérheti a 10 Mbps-et is, ami közel 200-szorosa a hagyományos 56 kbps-os modemekkel elérhető sebességnek.
A kábelmodem nevű szerkezet, amely mindezt lehetővé teszi, egy külső doboz, ezenfelül szükség van még egy Ethernet hálózati kártyára a számítógépen belül. Magára a kábelmodemre sajnos még nincs egységes szabvány, így általában a szolgáltatótól függ, hogy milyen típust preferál. Ez azonban hamarosan megváltozik, a mostanában elfogadott DOCSIS szabványnak köszönhetően. Általában a belépési költség tartalmazza a modem árát is.
Az ilyen elérés által nyújtott sávszélesség aszimmetrikus, azaz a már említett 10 Mbps a letöltés irányában értendő. Felfelé lényegesen kisebb értékkel számolhatunk, tipikusan 200 kbps és 2 Mbps között. Mivel ez a fajta hálózat ugyanúgy működik, mint a már ismert Ethernet-alapú LAN, így rendelkezik egynémely hátránnyal is. Az első és legfontosabb, hogy az előzőekben említett sávszélességet a felhasználók megosztva kapják – ha tehát sokan vannak fent a neten, akkor bizony komolyabb visszaesésre számíthatunk. Másik, talán kevésbé nyilvánvaló gond lehet a biztonság kérdése. Mivel a helyi hálózatok eredeti szerepe az, hogy megkönnyítsék a munkatársak közötti információcserét, így előfordulhat, hogy illetéktelenek is belepillanthatnak merevlemezünk tartalmába, különösen abban az esetben, ha engedélyezzük állományaink megosztását (sharing).
A hanghatár felett
Bár egyelőre kevéssé elterjedt, a legnagyobb jövő előtt a digitális vonal, a DSL (Digital Subscriber Line) áll. Ez általában a már meglévő kéteres telefonvezetékek segítségével működik, így nincs installálási költség. A DSL adatátvitelhez egy olyan frekvenciatartományt használ, amely kívül esik a hagyományos hangátvitelhez szükséges sávon. Így az internetezés közben is lehet telefonálni! További nagy előnye, hogy a már meglévő berendezéseket sem kell lecserélni, így például megmaradhatnak a régi telefonvonalat használó telefonok, faxok és így tovább. Az xDSL gyűjtőnév alatt több hasonló szabvány bújik meg, talán legfontosabb ezek közül az ADSL – Asymmetric DSL. Ez elsősorban végfelhasználók számára lehet alternatíva. Mint a nevéből is látszik, aszimmetrikus sávszélességgel rendelkezik, a letöltés sebessége 8 Mbps, míg a másik irányban 1,5 Mbps-os sávszélességet nyújt. Ennek otthoni felhasználók számára készült változata a G.Lite (más elnevezéssel: DSL-Lite, UADSL), illetve a Rockwell cég által fejlesztett CDSL. Ezeknél a megfelelő sávszélességek 1,5 Mbps és 384 kbps. Az ADSL típusú kapcsolatok azon tulajdonsága, hogy – miközben ugyanazt a vezetéket használják – nem akadályozzák a hagyományos telefonszolgáltatást, külön előnyt jelenthet a telefontársaságok számára. Így az internetes hívások nem foglalják a közönséges telefonhálózatot, hanem úgynevezett leválasztó szűrővel elkülönítve a hangsávtól, egyenesen a csomagkapcsolt adatátviteli hálózatra lehet irányítani azokat.
Gyors kapcsolat
A xDSL további tagjai közül nagyobb adatforgalmú vállalatok számára jelenthet olcsó és gyors kapcsolatot a VDSL, amely 52 Mbps le-, illetve 13 Mbps feltöltési sávszélességet nyújt. Hátránya, hogy csak rövidebb távon működik – ez 1200 méteres maximális távolságot jelent a szolgáltató központjától. Hasonló korláttal kell megküzdeni az ADSL esetében is, ahol ez körülbelül öt kilométert jelent.
Mit tehet az, aki nincs elég közel egyetlen központhoz sem, és a kábeltévé-szolgáltató sem akar új szolgáltatást bevezetni? Ilyen esetben a műholdas kapcsolat jelenthet megoldást. Legnagyobb előnye ennek az elérésnek a hozzáférhetőség. Tulajdonképpen ez éppúgy hasonlít a parabolaantennás műholdvevőhöz, mint a kábelmodemes elérés a kábeltévéhez. Sajnos a jelenlegi technológia inkább csak egyirányú kommunikációt tesz lehetővé, azaz a feltöltéshez valamilyen egyéb kapcsolatra is szükségünk lesz – például egy hagyományos analóg vagy ISDN-modemre.
A hazánkban jelenleg elérhető szolgáltatások általában 2 Mbps-os letöltési sebességet ígérnek az ASTRA műhold használatával, a feltöltés pedig a modem típusától függ. A rendszer működése a következő: a webes (html), ftp vagy más jellegű kéréseket a modemen keresztül továbbítja a szolgáltatónak, majd az a kért oldalakat, fájlokat a szatelliten keresztül továbbítja az előfizetőhöz.