Még a szervizeknél is kényesebb terület az alkatrészeké. Akárcsak a szervizeknél az egyes munkákra, úgy a különféle alkatrészekre is vannak specializálódott üzletek. Egy lámpaboltban például valamenynyi típushoz lehet lámpákat kapni. Ezek nem feltétlenül gyáriak, hanem a gyári beszállítóktól, a nagyobb, külföldi lámpakészítő cégektől származó termékek. Nincs rajtuk az adott márka gyári pecsétje, a minőségük viszont hasonló a gyáriéhoz, és miután a kereskedő viszonylag nagy tételben igényel belőlük, olykor jobb árat tud elérni, mint a márkakereskedő. A szakértők szerint, a motoralkatrészeknél, karosszériaelemeknél, fékalkatrészeknél nem érdemes az utángyártottakkal kísérletezni, mert ezek soha sem lesznek olyan jók és megbízhatóak, mint a gyáriak, és hamarabb elkopnak, tönkremennek. Ennek ellenére érthető, hogy a magyar vásárlók szeretik ezeket, mert olcsóbbak. Nem véletlen, hogy egy Láng- vagy egy Bárdi-féle alkatrész-beszállítói hálózat – utángyártott alkatrészekre, azokból is a jobb minőségűekre álltak rá – jól megél a piacon.
Teli raktárak, jó kiszolgálás
Persze, a gyári és az utángyártott alkatrészek közötti áreltérés sem mindig akkora, hogy megérje az utángyártottat választani. A tömegtípusoknál, mint a Ford vagy az Opel, csak beidegződés, hogy az utángyártott alkatrészeket részesítik előnyben, mert itt minimális az eltérés az árakban. A japán autóknál azonban már egészen más a helyzet. Alkatrészeik jóval drágábbak, akár duplájába is kerülhetnek az utángyártottnak. Azonban egy gyári Mazda lámpa is körülbelül kétszer annyiba kerül, mint egy Ford gyári lámpa. A különbség nem is annyira a szállítási távolságokból, sokkal inkább az adott gyártó üzletpolitikájából eredeztethető.
Egy márkakereskedésnek ahhoz, hogy mindig problémamentesen kiszolgálhassa ügyfeleit, nem kis odafigyelésre és forgótőkére van szüksége. A Ford Petrányinál például több mint 100 millió forint nettó beszerzési értékű alkatrészt tárolnak folyamatosan a raktáron. A Ford ugyanis Magyarországon nem rendelkezik konszignációs raktárral, közvetlenül a kölni raktár látja el a kereskedőket, és legkorábban 5 nap alatt szállítanak, amit az ügyfelek nehezen tolerálnak. Ezzel szemben a BMW-szervizek csak minimális mennyiségű alkatrészt raktároznak, és az ügyfél az általa megrendelt alkatrészhez csak egy-két héten belül jut hozzá. A jelek szerint a nem "tömegautók" tulajdonosai jobban tudomásul veszik ezeket a határidőket. Minél alacsonyabb kategóriájú autóról van szó, ez annál kevésbé jellemző.
Számottevő konkurenciát jelentenek a márkaszervizeknek az utángyártott alkatrészek, mert a magyarok szeretnek "variálni". Többnyire rövid távon gondolkodnak, csak az lebeg a szemük előtt, hogy a lehető leggyorsabban és legolcsóbban elhárítsák a problémát. Kevesen mennek be egy adott márkakereskedésbe megvenni az alkatrészt. Inkább például bontóról bontóra járnak, hogy néhány száz, esetleg ezer forint a zsebükben maradjon, és eszükbe sem jut, hogy közben azt a pénzt már rég elköltötték benzinre. Arról nem is szólva, hogy gyakran a bontók és a kiskereskedők is a márkaszervizeknél szerzik be az árut, így aligha lehetnek olcsóbbak, a vevők mégis azt képzelik, hogy a 3 négyzetméteres kis üzletben biztosan minden csak olcsóbb lehet, mint a fényes szalonban.
Kiskereskedelmi buktatók
Nem virágzik az autóalkatrész és -felszerelés kiskereskedelme, olyannyira nem, hogy egyre-másra zárnak be a boltok, amelyek szép számmal nyíltak a rendszerváltás után. Az autófelszerelést óriási akciókkal kínáló multinacionális cégek és a benzinkúttársaságok boltjai azonban kemény konkurenciát jelentettek s jelentenek. Versenytársnak számítanak a hasonló termékkört kínáló nagykereskedők, akik közvetlenül vevőket is kiszolgálnak, és hatalmas előnyük a kis üzletekkel szemben, hogy azoknál jóval nagyobb választékot kínálnak. A piacon maradni tehát ezen a területen is csak komoly szakmai tudással, felkészültséggel, termék- és piacismerettel lehet. Annál is inkább, mert a vevő csak a legritkább esetben tudja pontosan meghatározni, mire is van szüksége. Ugyanis tudomásul kell venni, hogy a termékskálát tekintve elég nagy a káosz. Ez abból adódik, hogy a rendszerváltást követően, amikor felszabadult a gépkocsi-behozatal, válogatás nélkül bekerült mindenféle autó az országba. Ez nehéz helyzetbe hozta az alkatrész-kereskedőket. Ma egy importőr cégnek elvben az adott márkára a teljes szortimentet kell tartania a raktárában, még akkor is, ha egyik vagy másik alkatrészt az életben nem fogja eladni, mert egy importőrtől elvárják, hogy soha, semmire ne mondja, hogy nincs.
A kiskereskedelmi boltok ezzel szemben csak viszonylag gyorsan fogyó, illetve olyan általános alkatrészeket – ékszíj, szűrő – tartanak, amelyeket a fogyasztó, ha továbbmegy, egy másik boltban is megkapna. Az összes többit rendelésre beszerzik. Ennek általában két óra az átfutása, vagy esetenként a délelőtti megrendelést délutánra, a délutánit másnap délelőttre teljesítik, esetleg, ha valami nagyon sürgős, felpattannak a cég robogójára és azonnal meghozzák.
Pereházy Tibor, a nagy- és kiskereskedelemmel, sőt importtal is foglalkozó Nefelejts Kft. egyik tulajdonosa szerint a változatos autóparknak köszönhetően a vevőnek mindig tud az eladó olyan kérdést feltenni, amire az nem tud válaszolni. Nincs ebben semmi ördöngösség. Csupán annyi a "titok", hogy amíg a régi, szocialista táborbeli autók évtizedeken át ugyanazokkal az alkatrészekkel készültek, a nyugat-európai gyárakban már akkor is természetes volt, hogy ha egy autón csak minimális átalakítást végeznek, egyúttal egy csomó alkatrészt is megváltoztatnak rajta.
Nem véletlen, hogy egy autóalkatrész-kereskedő legfőbb segédeszköze a katalógus és a számítógép. Ezek birtokában – ha a tulajdonos hozza magával a vásárláshoz az autó forgalmi engedélyét – csak meg kell keresni az alváz- és motorszámot, az évjáratot, a köbcentit, és máris leemelhető a polcról a szükséges alkatrész. Legalábbis elvileg. Mert még így is nemegyszer előfordul, hogy a vevő nem a megfelelő alkatrészt kapja.
Ilyenkor az történhetett, hogy az adott gépkocsit külföldön mondjuk 93-as évjáratúként árulták, arról szóltak a papírjai is, így a hatóság azt vezette be a forgalmiba, holott az autó a valóságban esetleg 1991-ben gyártódott. Az is előfordul, igaz, jóval ritkábban, hogy valami elírás van a katalógusban. Mindkét esetben természetesen a kereskedő kártalanítani köteles a vevőjét.
| Gyári vagy utángyártott? A vevő sokszor nem tudja, mi a különbség a gyári és az utángyártott alkatrész között. Szakértők szerint majdnem minden alkatrész utángyártottnak tekinthető. Az autógyárak ugyanis nem gyártanak alkatrészt, hanem más gyáraktól vásárolják meg, és építik bele az autóba. A BMW például régebben Bosch gyertyával hozta forgalomba az autóit, ma a japán NGK-tól rendeli meg ezeket. Az autógyár a gyártójától BMW felirattal kapja a gyertyát, BMW dobozban, de attól az még NGK gyertya. A Nefelejts Kft., amely az NGK magyarországi képviselője, NGK felirattal kapja ugyanazt a gyertyát – és ugyanazt a minőséget is, mint a BMW. Azután vannak gyárak, melyek a kiváló, első osztályú minőséget adják az autógyárnak, és a valamivel gyengébbet, de még mindig nívósat a kereskedelemnek. Végül is ezek szintén utángyártottnak számítanak, de az úgynevezett elsődleges beszállítóknak a termékei minőségileg még mindig kifogástalanok. Az NGK számos japán és európai autógyárnak szállít, de például a Fiatba is lehet venni NGK gyertyát, holott a Fiatnál nem gyári beszállító az NGK, tehát amit kínál, kvázi ugyancsak utángyártott. Ezeken kívül vannak ugyancsak kiváló minőséget gyártó olyan termék-előállítók, amelyek egyetlen autógyárnak sem szállítanak közvetlenül, de termékeiket érdemes megvenni. Az árak persze fokozatosan kúsznak lejjebb. A márkafeliratos természetesen a legdrágább, mert azt a gyár teríti a márkakereskedésekbe. Ugyanaz a minőség felirat nélkül már alacsonyabb árfekvésű, a nem beszállítók által gyártott alkatrészek pedig még olcsóbbak. A képzeletbeli polcokon ezek alatt van viszont egy kategória, amiről beszélni sem érdemes. Ilyeneket Törökországban éppúgy gyártanak, mint Olaszországban, Belgiumban vagy éppen hazánkban, de ezeket magára valamit is adó kereskedő nem hozza forgalomba, mert többet árt a hírnevének, mint amennyit használ, nem is beszélve az ilyen alkatrészekkel kapcsolatos reklamációk kínos pillanatairól. Magyarországon egyébként a Közlekedési Főfelügyeletnél minősíteni kell a forgalomba kerülő autóalkatrészeket. Erről dokumentáció készül, amit a kereskedőnek kötelező magánál tartani, és aminek meglétét a felügyelet bármikor ellenőrizheti. Az úgynevezett műbizonylattal ellátott termékeken ott látható a H – üvegárun az E – jel és a megfelelő számozás. Azokat a termékeket, amelyek viselik e jelzéseket, nyugodt szívvel megvásárolhatjuk. |