Az idei év első felének végén alapvetően nem voltak rossz hangulatban a hazai pénz- és tőkepiaci szereplők. Az állampapír-piaci hozamok egyenletes csökkenése ebben a periódusban megállt ugyan, és a tőzsde is többször okozott csalódást, de a makrogazdasági mutatók rendre kiválóak voltak, így a vészterhes külföldi hatások sem tudták lerontani a piaci eredményeket.
Nemzetközi szinten 2000 első féléve korántsem illeszkedik az amúgy már évek óta tartó tőkepiaci fellendülés trendjébe. Az eddigi növekedés motorja, az Egyesült Államok ugyanis – bár bővülése még mindig impozáns – némileg elbizonytalanodott. Néhány kellemetlen makrogazdasági hír és a jegybanki szerepet betöltő Fed többszöri kamatemelése nyomán elsőként az Egyesült Államokban, azt követően pedig Nyugat-Európától Japánig valamennyi meghatározó külföldi tőzsdén estek a telekommunikációs és az informatikai részvények árfolyamai. A két legrosszabbul teljesítő börze az amerikai technológiai papíroknak otthont adó Nasdaq és a tokiói tőzsde volt.
| Mol-kálvária Június végén három hét alatt több mint negyedével csökkent a Mol-részvények árfolyama. Az 5000 forintról 3800 forintig visszaeső kurzus több kormányzati lépésnek "köszönhető". A kormány előbb bejelentette, hogy július 1-jétől a Mol csak 12 százalékkal emelheti a gáz árát, illetve hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indít az indokolatlanul magasnak tűnő benzinárak miatt. Ezek után lemondott Mándoki Zoltán általános vezérigazgató-helyettes és Csák János, az igazgatóság elnöke, a Mol perrel fenyegetőzött, illetve a Magyar Energia Hivataltól a gázár felülvizsgálatát kérte. A befektetők számára rossz hír, hogy az állam hosszabb távon is alacsony gázárakkal (2000-ben is csak 5 százalékos emelés) számol, miközben felajánlotta, hogy megveszi a Mol által veszteségesnek titulált gázüzletágat. Az új elnök (Hernádi Zsolt) megválasztása nem nyugtatta meg a kedélyeket. A történések összességében rendkívül negatívak, a Mol kénytelen világpiaci és önköltségi ár alatt adni a gázt, a külföldi befektetők bizalmát pedig igencsak apaszthatja, hogy korábban a céget úgy privatizálták, hogy kormányzati ígéretet adtak a liberalizált (importárhoz) kötött gázárszabályozásra. |
A makrogazdaság eredményei
A nemzetközi devizapiacokon 1999 egészéhez hasonlóan ebben a félévben is az euró vesszőfutása volt a legfontosabb trend, a közös európai fizetőeszköz előbb túllépte gyöngülésben a paritást (az egy-egy euró-dollár arányt), majd az értékvesztés nem állt meg, és az euró már kevesebbet ért, mint 90 amerikai cent. Természetesen az euró gyöngesége a magyar gazdaságra összetetten hatott, de miután Magyarország külkereskedelmi kapcsolatait döntően euróban bonyolítja le, így az exportbevételek növelésében nemigen segített.
Júniusban kisebb trendforduló következett be. Paradox módon több gyenge amerikai makrogazdasági mutatószám hozta meg a fellendülést. Az ipari termelés bővülése lassult, nem nőttek a bérek, sőt a munkanélküliség is nagyobb lett. A gazdaság lassulását előrevetítő adatokat azért fogadták kedvezően a befektetők, mert úgy vélték, hogy az inflációs nyomás enyhülhet, és így talán a Fed eltekint az újabb kamatemeléstől. A hír hatására a nemzetközi tőzsdéken is megemelkedtek az árak, mert azokba már "beépítették" a várt Fed-döntés hatásait. A rossz makrohírek viszont a dollárnak nem tettek jót, így az euró némileg korrigálhatott felfelé.
A nemzetközi folyamatoknál jóval biztatóbb volt a hazai makrogazdaság helyzete. A publikációk rendre a várt, sőt olykor a vártnál jobb mutatókról számoltak be. Ilyen volt a márciusi és áprilisi folyó fizetési mérleg, vagy az áprilisi költségvetési szufficit, illetve az első negyedéves GDP-bővülés 6,8 százalékos mértéke. Az elemzők hiába lelkendeztek, sem az állampapír-, sem a részvénypiacon nem okozott áremelkedést.
| Átlagos devizaárfolyamok | |||
|---|---|---|---|
| Időszak |
Deviza |
||
| dollár | márka | ecu/euró | |
|
1995 |
125,69 |
87,84 |
162,65 |
|
1996 |
152,57 |
101,40 |
191,15 |
|
1997 |
186,75 |
107,68 |
210,93 |
|
1998 |
214,45 |
122,15 |
240,98 |
|
1999 |
237,31 |
129,25 |
252,80 |
|
2000. június 23. |
274,39 |
132,51 |
259,16 |
| Forrás: Magyar Nemzeti Bank | |||
A hangsúlyozottan rendkívül pozitív makroeredmények mellett néhány konfliktus azért elkedvetlenítette a befektetőket. Ilyen volt a pénzügyminiszter és a jegybankelnök pengeváltása. Bár deklarálták, hogy a monetáris irányelvekkel nincsen probléma, az MNB bécsi leánybankja körüli viták olyan személyes konfliktusba csaptak át, amely nem volt csábító üzenet a nemzetközi invesztoroknak. A másik konfliktussal érdemes talán kicsit bővebben foglalkozni, mert az konkrétan kihatott az állampapír-piaci hozamokra is. Márciusban lehetett először arról hallani, hogy a Magyar Nemzeti Bank vitába keveredett a hazai kereskedelmi bankokkal. Az MNB arra kérte a pénzintézeteket, hogy ne tartsanak nagy mennyiségű tőkét a kedvező megtérülésű repóban, mert ezzel tetemes veszteséget okoznak a jegybanknak. Az MNB ugyanis magasan tartotta a repokamatszinteket, hogy ezzel vonzó befektetési lehetőséget kínáljon a külföldi befektetőknek, és így megakadályozza a forró tőke hirtelen kiáramlását. A kereskedelmi bankok azzal érveltek, hogy nemcsak ők felelnek a magas repoállományért, hanem a befektetési alapok és a külföldi befektetők is, a jegybank pedig valamilyen piackonform lépéssel irányítsa a piacot, ne őket figyelmeztesse, illetve fenyegesse a tartalékolási előírások megváltoztatásával. Nos, a jegybank nem a repót csökkentette, hanem megpróbálta a piaci hozamokat feljebb nyomni, ezért hamarosan saját kötvény kibocsátását határozta el. A három hónapos futamidejű papír bejelentésével azonnal feltornászta a piaci hozamszintet, mert a befektetők értették az üzenetet: a három hónapos diszkontkincstárjegyekkel (dkj) teljesen azonos konstrukciójú papírt magasabb hozammal lehet majd megvenni, ezért nyilván rosszabb hozamokkal már dkj-t sem vettek. A közepesen sikeres MNB-kötvény-aukciók mellett a jegybank még kétszer lépett, egyrészt lejjebb tolta a repokamatokat is, valamint július 1-jei hatállyal csökkentette bizonyos tartalékolási eljárás miatt a jegybanknál tartott kereskedelmi banki pénzek utáni kamatfizetést. A hazai tőkepiacok (elsősorban persze a részvénypiac) hangulatát még egy külső, nem makrogazdasági változás befolyásolta erősen.
|
Az infláció alakulása Magyarországon |
|
|---|---|
| Év |
Százalék |
|
1990 |
28,9 |
|
1991 |
35 |
|
1992 |
23 |
|
1993 |
22,5 |
|
1994 |
18,8 |
|
1995 |
28,2 |
|
1996 |
23,6 |
|
1997 |
18,3 |
|
1998 |
14,3 |
|
1999 |
10 |
|
Forrás: Magyar Nemzeti Bank |
|
Az év végéig az egyensúlyi mutatók mellett főként a fogyasztóiár-index alakulása lehet fontos a befektetőknek. A korábban beharangozott 6 százalékos, év végére elérhető infláció több szempontból sem tűnik reálisnak. Az olajárak tartósan magasak, és ennek tovagyűrűző hatása miatt más termékek és szolgáltatások ára is emelkedik. A kormányzatnak eleve szűk a mozgástere az infláció szabályozásában, mert már alig maradtak hatósági körben árdöntések. Ráadásul, ahol a kormányzat dönthet, ott több helyütt éppen a tőkepiacról érkezik erős nyomás a liberalizáció, illetve a magasabb árak érdekében. Ilyen például a gázárszabályozás, ahol a kormányzat még mindig nem határozta el magát arra, hogy áttérjen az importáralapú árképzésre, pedig ezzel a halogatással a Mol esélyeit rontja.
| Az elsődleges forgalmazók ajánlatai alapján számolt állampapír-piaci referenciahozamok | |||
|---|---|---|---|
|
1998. XII. 31. |
1999. XII. 31. |
2000. VI. 23. |
|
|
3 hó |
16,10 |
12,21 |
10,61 |
|
6 hó |
15,98 |
12,20 |
10,59 |
|
12 hó |
15,88 |
12,10 |
10,52 |
|
2 év |
14,85 |
11,46 |
10,07 |
|
3 év |
14,18 |
10,79 |
9,64 |
|
5 év |
12,88 |
9,90 |
8,88 |
|
10 év |
* |
8,92 |
8,47 |
| * még nem számolták Forrás: Államadósság Kezelő Központ |
|||
Fejlődő piaci indexek
Mint emlékezetes, május 19-én hatszáz ponttal zuhant a BUX-index az idén tízesztendős Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). Akkor az esés magyarázataképpen több lehetséges ok is elhangzott, ám mindezek közül talán a legfontosabb egy aprónak tűnő változás volt. Történt ugyanis, hogy ezen a napon a Morgan Stanley befektetési bank bejelentette: a fejlődő piacok tőzsdéit legjobban reprezentáló nemzetközi mutatószámában, az úgynevezett MSCI-indexben 1,2 százalékról 1 százalékra csökkenti a magyar részvények súlyát.
Ilyenkor az indexkövető befektetők az új arányoknak megfelelően változtatják portfóliójukban az egyes papírok súlyát, mások pedig attól való félelmükben, hogy az indexkövetők eladásai csökkentik a kurzusokat, maguk is értékesítenek. Az aránycsökkentés egyébként nem egyfajta leminősítés volt, pusztán az történt, hogy a magukhoz térő ázsiai tőzsdék az 1998-as válság idejéhez képest jelentősen növelték tőkeértéküket, így nagyobb hányad járt már nekik az indexben.
A hazai és külföldi hatások figyelembevétele mellett a Budapesti Értéktőzsdén az egyes cégek is számos, meghatározó információt hoztak nyilvánosságra.
Az egyedi céginformációk közül a legizgalmasabb talán a hazai vegyipari viszonyokat akár alapjaiban is átformáló BorsodChem-TVK-tranzakció volt, amely szerint előbbi 28,5 százalékos pakettet kíván venni az utóbbiban. A hír igencsak megbolygatta a tőzsdét, a bejelentés után mindkét papír árfolyama erősen visszaesett, mert a befektetők nem látták, hogy ez pontosan miért is jó a cégeknek, nem voltak szembetűnők a szinergiahatások. Azóta több kommunikáció és alaposabb elemzések által pozitívabbá vált a kép: akár európai szinten is kiemelkedő méretű, értékét tekintve dollárban is milliárdos csoport jöhet létre. Ugyanakkor a BorsodChem eladósodottsága nőhet, a TVK vezérigazgatója pedig bejelentette év végi távozását. Ezt ugyan nem indokolta, ám a búcsú aligha független az eseményektől.
A NABI kurzusa májusban hosszabb agónia után magához tért, mert a cég bejelentette, hogy eddigi legnagyobb amerikai megrendelését nyerte el. A gázárképlet szabályozási huzavonájával sújtott Mol mindeközben közelebb került regionális terjeszkedésének sikeréhez, mert a kiszemelt Slovnaft szlovák olajipari monopólium közgyűlése támogatta a Mol tervezett tőkeemelését. Az egész időszakban rendkívül volatilisen mozgott a Fotex árfolyama. A cég on-line értékesítésének megkezdéséről adott tájékoztatást, előtte sokáig mozgott a kurzus, viszont a bejelentés után már kevésbé változott.
A Rába pénzügyi reformjával került az érdeklődés középpontjába, a cég nagymértékű tőkétlenítését azonban vegyesen fogadta a piac.
Az időszak alatt szintén mennyet és poklot is megjárt az Antenna Hungária. Pedig inkább az optimizmust táplálhatná az az információ, amely szerint hamarosan megkezdődhet az állami többségben levő műsorszóró cég privatizációja. A kétlépcsősre tervezett tranzakcióban előbb 75 százalékra, majd 50 százalék + egy szavazatra apadna az állami részesedés.
| Matáv-kötvény Nagyszabású kötvényprogramot indított a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb kapitalizációjú részvénykibocsátója, a Matáv Rt. A távközlési óriás már eddig is szerepelt kötvénykibocsátóként is a BÉT-en, ám a júliusban elindított program a korábbi emissziónál jóval grandiózusabb. A cég elsőként 10 milliárd forint értékben bocsátott ki 9,76 százalékos átlaghozamú, hároméves futamidejű papírt, amelynek érdekessége, hogy ez a papír az első, amelyet dematerializáltan, vagyis az értékpapírok kinyomtatása nélkül bocsátottak ki. A továbbiakban a kötvényprogram 45 milliárd forintig is bővülhet, ami azt jelenti, hogy a cég teljes hitelállományának mintegy egynegyedét tehetik ki az újonnan kibocsátott kötvények. Az emisszió legfontosabb célja a hitelállományon belül növelni a forintban fennálló adóssághányadot. Talán ez a papír lehet az első jele a vállalatikötvény-piac régóta remélt fellendülésének. |
Vegyes gyorsjelentések
Májusban az immár 20 fős elitcsapat (az A kategóriás tőzsdei kibocsátók) megjelentették az év első három hónapjáról szóló riportjukat. Az összkép vegyes volt. Együttesen a – Graphisoft nélkül számolt – 19 A kategóriás cég tavalyi első negyedéves árbevételét harmadával, eredményét felével toldotta meg. A legkellemesebb meglepetéssel a Mol szolgált, az olajipari cégtől többen veszteséges negyedévre számítottak, ennek ellenére 26,5 milliárd forintos adózás előtti eredményével a Mol volt az első három hónap legnyereségesebb cége. A nagyobbak közül jó lett az OTP jelentése is, a legnagyobb lakossági bank önmaga nem teljesített kiugróan, ám leányvállalatai gondoskodtak a profitbővülésről.
A vártnál nagyobb volt még az Egis, a BorsodChem és a Pick nyeresége is. A várakozásokkal szinkronban levő eredményt többen produkáltak, a Pannonplast, a Graboplast, a Zalakerámia, a Danubius, vagy éppen a Démász. Csalódást okozott viszont a korábban mindig nyereséges, ám ezúttal drasztikus veszteséget felmutató Prímagáz és a szinte nullszaldós Synergon riportja, de a remélt jó számoktól elmaradt a Matáv, a Richter és a TVK is. A gépipari cégek (Rába, NABI, Mezőgép) eredménye szintén mérsékelt volt.
A negyedéves számokban két fontos tényező is megmutatkozott. Az egyik az egyes vezető devizák egymással szembeni elmozdulása. Egy év alatt ugyanis sokkal erősebbé vált a dollár, mint az euró. Azon cégek, amelyek nagymértékben exportálnak dollár ellenében (Rába, NABI), árbevételüket jobban növelték, míg az euróban kalkuláló cégek (leginkább a Danubius) forgalma kevésbé nőtt.
A gyorsjelentéseket megelőzve, illetve azokkal egy időben kellett valamennyi társaságnak megrendeznie éves rendes közgyűlését. A tulajdonosi fórumokon számos érdekes kérdésben döntöttek: egyes cégek alaptőkéjüket változtatták, illetve vezetői opciós programokat fogadtak el. A legnagyobb érdeklődéssel várt napirendi pont azonban jellemzően az osztalékfizetésről szóló volt.
Az A kategóriában a Danubius végre fizet osztalékot (sok éven át nem tette, az élénk kisbefektetői tiltakozás ellenére sem). Az Inter-Európa Bank veszteségessé vált, így az elmúlt évek csökkenő rátája után immár egyáltalán nem fizet osztalékot, ugyanígy döntött az elmúlt években osztalékot mindig fizető Pick.
A legnagyobb meglepetést azonban a Rába keltette, amely néhány hónappal évi rendes közgyűlése előtt elkezdte kiszivárogtatni, hogy a cég túltőkésített, ezért 450 forintos részvényenkénti osztalékot fizetett.
A TVK némi meglepetésre az idén is igen magas, 175 forintos összeget fizetett. Az osztalékhányadot (összes kifizetett osztalék/összes adózott eredmény) tekintve az áramszolgáltatók hozták az ígért 90 százalék körüli szintjüket, az Elmű, a Dédász, az Édász és a Démász is megközelítette, vagy még túl is szárnyalta a 90 százalékot.
Mégsem ők a győztesek ebben a képzeletbeli versenyben, mert a Rába és a Styl az eredménytartalék terhére is fizetett osztalékot.
| Az A kategóriás részvények árfolyamváltozásai (záróárak forintban) | |||
|---|---|---|---|
| Részvény |
1998. XII. 31. |
1999. XII. 31. |
2000. VI. 23. |
|
BorsodChem |
5 555 |
10 200 |
8 740 |
|
Danubius |
4 550 |
4 600 |
5 160 |
|
Démász |
18 950 |
19 300 |
15 400 |
|
Egis |
4 900 |
10 010 |
11 340 |
|
Fotex |
113 |
90 |
301 |
|
Graboplast |
1 645 |
2 300 |
2 580 |
|
Graphisoft |
* |
* |
5 390 |
|
Inter-Európa Bank |
10 350 |
7 950 |
11 300 |
|
Matáv |
1 231 |
1 770 |
1 975 |
|
Mol |
5 920 |
5 250 |
4 155 |
|
NABI |
2 655 |
5 300 |
5 400 |
|
OTP |
10 750 |
14 790 |
14 130 |
|
Pannonplast |
6 040 |
6 240 |
6 080 |
|
Pick Szeged |
9 150 |
11 850 |
10 400 |
|
Prímagáz |
2 510 |
3 490 |
2 115 |
|
Rába |
1 620 |
2 345 |
2 280 |
|
Richter Gedeon |
9 175 |
16 600 |
14 160 |
|
Synergon |
* |
2 445 |
2 740 |
|
TVK |
2 920 |
4 820 |
3 965 |
|
Zalakerámia |
2 640 |
1 920 |
2 405 |
|
BUX-index |
6 308 |
8 819 |
8 525 |
| * még nem jegyezték a tőzsdén Forrás: Magyar Tőkepiac |
|||
Ki- és bevezetések
A Budapesti Értéktőzsdén immár évek óta visszatérő panasz, hogy nincsen elég kibocsátó. Sőt, az utóbbi időben nemhogy nem érkeznek újabb cégek a börzére, de több távozó miatt még apad is a létszám. Ezért is volt különösen örvendetes, amikor májusban, a Graphisoft részvényeinek bevezetésével 20-ra nőtt az A kategóriás cégek száma. A társaság egyébként holland bejegyzésű, bár ízig-vérig magyar eredetű, és működése ma is Magyarországhoz köti, igaz, árbevételének csak 2 százalékát realizálja belföldön. A premier felemásra sikeredett, az árfolyam a bevezetés után hirtelen felszaladt ugyan, ám utána napokig esett.
Az egyetlen bevezetés mellett továbbra is sok a távozó. A BÉT-en jegyzett első külföldi cég, a Cofinec május végén búcsúzott, a BÁV részvényeire nagytulajdonosa vételi ajánlatot tett, ennek lezárulta után távozhat a cég, de hasonló procedúra várható a Konzumbank, a Kékkúti Ásványvíz, a Dunaholding, az Éptek, illetve esetleg a két Factory-cég esetében is.
|
A Bamosz-alapok összesített vagyona |
|
|---|---|
| Időpont |
Vagyon (milliárd forint) |
|
1994. december 31. |
36,5 |
|
1995. december 31. |
56,8 |
|
1996. december 31. |
120,3 |
|
1997. december 31. |
270,7 |
|
1998. december 31. |
333,8 |
|
1999. december 31. |
447,3 |
|
2000. március 31. |
552,1 |
|
Forrás: Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége |
|
Megtakarítási piacok
A fél év során a tőzsde összehasonlíthatatlanul változatosabb és izgalmasabb képet mutatott, mint a tőkepiacok egyéb, jóval kiegyensúlyozottabb szegmensei. Az állampapírpiacon a fél év egyenletes hozammozgásokat indukált. A hozamok már egyáltalán nem csökkentek a korábban megszokott módon. Ennek elsősorban az lehetett az oka, hogy az infláció mérséklődése a magas olajárak miatt leállt, másrészt a jegybank adminisztratív eszközökkel szintén ebbe az irányba módosított, leginkább akkor, amikor saját kötvényeket bocsátott ki. Ezek már pusztán a kínálatbővítés miatt is csak magasabb hozamok mellett teremtették meg a megfelelő keresletet, de az aukciós rendszerben lebonyolított kibocsátásoknál a jegybanki célokat ismerő befektetők eleve magasabb ajánlatokkal szálltak be.
Egyes optimista elemzők úgy gondolták, hogy az állampapírpiac mellett az idegen kifejezéssel fixed income (magyarul leginkább az általános kötvénypiacnak megfelelő) piac másik szegmense, a vállalatikötvény-piac is megélénkülhet. A részvénypiac ugyanis elvileg a nagy volatilitás miatt kevésbé vonzó, így a befektetők lanyha érdeklődése mellett a vállalati oldalról a tőkebevonás során a részvénykibocsátás mellett mindinkább felvetődhet a kötvénykibocsátás. Befektetői oldalról szintén elképzelhető lenne az érdeklődés, hiszen az állampapír-piaci kamatok már csak 10 százalék körüliek, így egy 2-3 százalékpontos felár is 20-30 százalékkal nagyobb kamatjövedelmet ígér.
A valóságban azonban még mindig nincsen semmi jele a fellendülésnek, nincsenek nagyszabású új kibocsátások. Egy-egy jó kibocsátó (a tőzsde legnagyobb vállalatai, a Mol, a Matáv és a BorsodChem említhetők) kölcsönzését egészen alacsony kamatfelár ellenében vállalják a szindikátusok, nem térül meg egy nyilvános kibocsátás szervezési és marketingköltsége, hiszen azonos kamatokért zárt körben is el lehet intézni a tőkéhez jutást.
A befektetési alapok piacán a tőzsdei fellendülések nyomán végre erősödött az egy-két év alatt igencsak összeszűkült szegmens, a hazai és nemzetközi részvénypiaci alapok részpiaca. Mindez Magyarországon is igaz, bár a hazai befektetők szempontjából ennél is örvendetesebb, hogy több külföldi (angolszász, német) befektetési alap is specializálódik a régióra, illetve kifejezetten Magyarországra. Szerintük a magyar részvénypiacra (amelyet már nem fejlődő, hanem úgynevezett konvergáló piacnak tartanak) is igaz lehet az a trend, amelyet Görögországban lehetett tapasztalni. A görög részvények ugyanis az ország EU-csatlakozása után pillanatok alatt sokszorosukat érték, egészen hihetetlen hosszt lehetett tapasztalni. A befektetők valami ilyesmit várnak Magyarországon is, márpedig várakozásaik, illetve főként tőkebefektetéseik önmagukban is emelhetik az árakat.
A jóval kisebb horderejű piaci szegmens, a határidős és opciós piac az 1998. őszi, egyértelműen az orosz válsághoz köthető krach és forgalomszűkülés óta nem képes magára találni. Hiába fejlesztett a BÉT több ízben is, előbb az egyedi részvények határidős kereskedelmével, később az opciós piac kialakításával, illetve az MMTS elektronikai rendszer bevezetésével a forgalom rendkívül alacsony maradt. Gyakorlatilag továbbra is egytermékes a piac, valódi likviditást csak az aktuális év decemberi indexlejáratára lehet érzékelni.
Az okok bizonyára szerteágazóak, mindenesetre az ismert mondás, miszerint a likviditás további likviditást szül, egyelőre nem érvényesülhetett, mert szinte egyik területen sincs forgalom. Az érdektelenségnek vannak szabályozói magyarázatai is. Mindkét részpiacon viszonylag egyszerű fedezeti ügyletet kötni, amennyiben rendelkezünk részvényekkel, és az árfolyamveszteségtől tartva short oldalra állunk a határidős vagy az opciós piacon. Nincsenek meg viszont az úgynevezett fordított hedzsművelet lehetőségei, vagyis azt az ügyletet, amelyben a rendelkezésre nem is álló részvényt az azonnali piacon eladhatnánk, és a határidős piacon a long oldalon fedezünk, nem lehet szabályosan megoldani. Ahhoz ugyanis, hogy a tulajdonunkat nem képező részvényt el tudjuk adni, ismerni kellene a részvény kölcsönadásának a fogalmát. Erre már vannak elképzelések, de hatályos jogszabály nincsen. Addig pedig felemás a piaci igény, hiszen az optimista spekulánsokon kívül nincs senki, aki a piacokon a long oldalra állna, és így nem alakulhat ki forgalom. Az más kérdés, hogy jelenleg olyannyira alacsonyak a kamattartalmak és akkora az alacsony likviditásból fakadó kockázat, hogy a klasszikus hedzsműveletekért sem tolonganak a befektetők.
A jövő
A közeljövőben egyes elemzők még várnak tőkepiaci besszt. Az amerikai tőzsdék korábbi drasztikus áresése után ugyanis – vélik a pesszimista forgatókönyvek szerzői – még jó ideig eltarthat a lassú árlemorzsolódás. Persze ennek ellentmondhat az időnként bekövetkező optimista hullám, de az elemzők mostanra várják az internetes vállalkozások első generációjának rostálódását. Vagyis elérkezik az az időszak, amikor a nagyobb invesztícióval induló e-business vállalkozások közül néhányan már nem bírják tőkével, és egy-egy látványos csőd nemcsak a szegmens vállalkozásainak értékelését rontja le, de az általános tőzsdei összképet is árnyalhatja, hiszen az elmúlt években éppen az internetes cégek húzták fel a többi részvény árfolyamát is.
|
A legnagyobb befektetési alapok vagyona |
||
|---|---|---|
| Alap |
Kezelt vagyon (milliárd forint) |
|
|
I. OTP Optima |
245,6 |
|
|
II. Budapest II. |
32,9 |
|
|
III. Budapest Számlafedezeti |
33,3 |
|
|
IV. Budapest I. |
33,2 |
|
|
V. CIB Kincsem |
20,3 |
|
|
VI. CA Pénzpiaci |
20,4 |
|
|
VII. Budapest Növekedési |
17,2 |
|
|
VIII. CA Kötvény |
10,3 |
|
|
IX. ABN Amro Aranykosár |
11,1 |
|
|
X. Postabank Hozamgarancia |
10,1 |
|
|
Forrás: Magyar Tőkepiac |
||