Négy éve néhány angol fiatalember – hol másutt, mint egy pubban – azon tanakodott, miként nevezzék el legújabb ötletüket, azt az üzleti rendezvényt, amely az új internetes cégek és az ilyen vállalkozásokat finanszírozni szándékozó kockázatitőke-társaságok egymásra találását szolgálja. Minthogy ez a hónap első keddjén történt, az üzleti randevút Első Keddnek (First Tuesday) keresztelték el. Azóta ötven országban, köztük Magyarországon is havonta tartanak ilyen rendezvényeket.
Brit földön számos pub nyújt kellemes hajlékot a helyieknek és az arra vetődő látogatóknak. Ezek java a jófajta csapolt sörökről, a kicsiny dárdák célba dobálásáról, netán élőzenéről, vagy a meccsközvetítéseket együtt élvező társaságokról ismert. Beszélgetni persze mindig lehet, de üzletet kötni már kevésbé. Márpedig az Első Kedd, mint pubbeli rendezvény, valami ilyesminek az alapja. A kiválasztott pub a körítés, a kötetlen forma hátországa, a tőke és az ötlet egymásra találásának helyszíne, ahol a lehetséges üzlet elkezdődhet.
S hogy kik jönnek? Egy-egy ilyen, havonta ismétlődő rendezvényen átlagosan 60-70 százalékban a vadonatúj internetes szolgáltatást kitaláló magányos farkasok jelennek meg, akik azt remélik, hogy a jelenlévők 15-20 százalékát alkotó "pénzes" emberek (kockázatitőke-társaságok öltönyös, konszolidált képviselői) hajlandók megvizsgálni az új vállalkozást, s fantáziát látva bennük, pénzzel is beszállnak az üzletbe. Nem elhanyagolható a maradék 10-20 százalék sem, ők az érdeklődők és a sajtó képviselői, akik hatékony szájpropagandával elterjesztik a látottakat-hallottakat, illetve új kapcsolatokat építve maguk is részesévé válnak a folyamatnak.
A lehetőség megteremtése tehát az alap. Innentől kezdve a cégeken és az ötletgazdákon múlik, milyen sebességgel valósítják meg az Első Kedden papíron és szóban vázoltakat. Az eddigi találkozók nyomán megkötött szerződések a becslések szerint 25-30 milliárd dollárnyi üzletkötést hoztak, az átfutási idő átlagosan 2-3 hónap. Ez irigylésre méltóan gyors tempó, s tovább rövidíthető – mondják a kockázatitőke-cégek vezetői, akik köztudottan a sebes megtérülést szeretik.
Amerika csak átvette
Így van ez a világon mindenhol, Amerikában is. Ám érdekes fintora a sorsnak, hogy az egyébként hihetetlen ütemben internetesedő tengerentúli gazdaság csak átvette az Első Keddek ötletét, nem ott találták ki. David Jacobson Chicagóban működő tehetséges ügyvéd – az amerikai "keddisták" elindítója – némi malíciával írta londoni ismerősének: "Igazán szólhattál volna, hogy van ilyen nálatok! Szerintem óriási ötlet, kár, hogy nem én találtam ki." Az ismerős az egyik londoni szervezőhöz irányította. Julie Myer jókora naivitást színlelve azt mondta Jacobsonnak a telefonba: "Azt hittem, önöknél már régóta vannak ilyen üzleti rendezvények, hiszen önök sokkal fejlettebbek az internetvilágban, mint mi, itt Európában."
Az Egyesült Államokban az idén áprilisban, értelemszerűen Chicagóban volt az első randevú. Kaliforniában, a Szilícium-völgyben ennek nem sok értelme lett volna, hiszen ott már régen palotát épített magának, akinek van valami újítása vagy pénze az ilyen ötletekhez. Elegendő megkérdezni a szomszédot, és már nyélbe is üthetik a dolgot. A többi 49 államban azonban csend honol – mondta Jacobson, amikor az előkészületekről faggatták. Saját foglalkozására utalva azt fejtegette: az ügyvédek sokan vannak, és viszonylag jól behatárolható a jogi szolgáltatásokat keresők köre, illetve az ügyek száma. Ha egy ügyvéd üzlethez jut, az azt jelenti, hogy valakitől úgymond elvesz egy lehetőséget. Egészen más az internet. Ez folyamatosan és egyre gyorsabban növekvő üzleti lehetőségek tárháza, itt mindenki labdába rúghat.
| A Maxwell-teória A néhai Robert Maxwell lánya, Isabel maga is az üstökösök egyike az internetes piacon. Üzletét, a Commtouch nevű vállalkozást tartósan vezető helyen szeretné tartani, ennek rendeli alá minden idejét. Rendkívül figyelemre méltó előrejelzése szerint három év múlva a világhálón barangolók 67 százaléka már nem az Egyesült Államokban élő embertársunk lesz, következésképpen háttérbe szorul az angol mint fő közvetítő nyelv. "Legyél globális, vagy menj haza" – vallja, s elméletét már a gyakorlatba is átültette. Maga izraeli gyökerekkel rendelkezik, brit földön született, cégének székhelye a Szilícium-völgyben van, de irodát tart fenn Londonban és New Yorkban is. Vállalkozásában már 370 cégtárs működik 150 országban, elektronikus levelezéseit 18 nyelven folytatja. Azt mondja: folyamatos önmeghatározásra van szükség, csak így lehet idomulni, netán elébe menni az eseményeknek. |
Hét kérdés
Például Michael Krauss, a chicagói székhelyű Diamond Technology Partners cégtársa, akinek szent meggyőződése, hogy nem csupán a Szilícium-völgyben élőknek van esélyük a globális elektronikus piacon. A kulcsszó a networking, vagyis a hálózatépítés. Ennek természetesen semmi köze a marketingben jól ismert, jobbára piramiselvű csoportépítéshez. Sokkal inkább arról van szó, hogy egy-egy ilyen találkozón bővül a részvevők ismeretségi köre, amelyből kiválasztódhat a valódi üzleti partner.
A kiválasztáshoz természetesen nem elég a szimpátia, az elszántság, de még a jól kidolgozott üzleti terv is kevés. Meg kell érezni, hogy az indulást követő hetekben-hónapokban merre mozdul a piac, kiket és milyen eszközökkel lehet megcélozni, mert a végső cél mégiscsak az eladás, az áruk és szolgáltatások értékesítése. Az sem mindegy, hogy kivel kezdik a csapatépítést, és milyen stabil tőke áll a pénzestárs mögött (kitűnő példa erre az utóbbi hetek nagy bukása, a boo.com bukfence).
Nézzük most a dolgot a pénzét kockáztató oldaláról. A Draper Fisher Jurvetson kockázatitőke-társaság évente átlagosan 10-12 ezer üzleti tervet néz át, ám ebből – nem tévedés – csak 13-15-öt támogat anyagilag. Ekkora információtömeg szakszerű áttekintéséhez standard kérdésekre keresnek választ, s ezek alapján döntenek. (Természetesen az internet állandó változása miatt a kérdések módosulnak, kiegészülnek, egyesek eltűnnek.) Íme a jelenleg legfontosabb hét kérdés:
- Növekszik-e az új áru vagy szolgáltatás értéke azáltal, hogy az internet segítségével szélesebb körhöz jut el?
- Képes-e lépést tartani az áru vagy a szolgáltatás a növekvő világhálós környezettel? Vagyis elég rugalmas-e az üzleti modell ahhoz, hogy elviselje a lehetséges későbbi versenytársak miatti árnyomást?
- Van-e olyan innovatív, webalapú marketingeszköztár, amely alkalmas az adott áru vagy szolgáltatás elterjesztésére és folyamatos fejlesztésére?
- Milyen gyorsan képes a cég arra, hogy menet közben gyökeres változtatást hajtson végre stratégiájában és taktikájában?
- Mik lehetnek az új vállalkozás belső akadályai? Szervezeti, működési, módszertani határkövek.
- Van-e személyi buktató? Az ígéretes internetcégek zöme meg van győződve arról, hogy elegendő garancia a folyamatos növekedéshez az úgymond jó emberek odavonzása. Ennek érdekében sok pénzt költenek a külső tanácsadókra és a szervezet állandó karbantartására, vagyis a képzésre. Mindez lehet, hogy hasznos, ám nagyon drága mulatság, s ezért hosszú távon kockázati elemnek számít.
- Van-e kíméletlen piachódító stratégia? A szuper olcsó árakkal operáló, kezdő internetes vállalkozások igen nagy sebeket ejthetnek a már kiépített értékesítési hálózattal rendelkező, a piacon megtelepedett cégeken. Az öngyilkossághoz közeli attitűd az első időszakban csak kis piaci részesedést hoz, ám következetesen alkalmazva gyökeresen átrendezheti a verseny feltételeit.
Ezt a hét kérdést nemcsak a kockáztatók teszik fel, de az ötletgazdák is, mert gyorsan rájöttek arra, hogy a dolgoknak elébe kell menni. Hol van már a klasszikus, harmincoldalas üzleti terv mindehhez? Az enyészeté – mondják az internetes tanácsadók, az idő ennél sokkal értékesebb. A mai rohamtempóban tulajdonképpen elég egy jól felépített félórás szóbeli ismertetés és kellő meggyőző erő. Nem árt néhány alapszámmal megtűzdelni a beszédet a várható forgalomról, az áruk vagy a szolgáltatás áramlásának sebességéről, a nyereségről, valamint a rövid és középtávú előnyökről. Tanácsos folytonosan csiszolni a kockáztatóknak elmondandó bemutatkozó szöveget. Mindig van új elem, mindig van új körülmény. És még valami: nem szabad várni, hiszen az internetgazdaságra éppen az jellemző, hogy ha felbukkan egy ötlet, akkor azt előbb-utóbb valaki biztos megvalósítja.
Nyilván ezt tartja szem előtt a Body Shop nevű kozmetikaibolt-lánc is, amely a Softbank kockázatitőke-társasággal karöltve törekszik a globális internetes jelenlétre. Terveik szerint nyár végéig életre hívják a Body Shop Digital névre hallgató vállalkozást önálló menedzsmenttel és önálló e-business üzletággal. A Body Shop éppen talpra állóban van az elmúlt két-három év gazdasági letargiája után, s az új értékesítési csatornától a forgalom 30-40 százalékos növekedését reméli. Ugyanilyen ütemű fejlődést vár a New Yorkban megalapított inkubátorvállalkozás, a SynSanto is, amely különféle interaktív médiacégeket hozott közös ernyő alá. Az alapítók 8-15 millió dollárt akarnak bevonni a szórakoztatóágazatban érdekelt befektetők segítségével.
| Megállhat az agyelszívás Megállhat az agyelszívás Magyarországról, ha sikerül még több kutatás-fejlesztési központot idetelepíttetni a multinacionális cégekkel – állítja jó néhány hazai szakember. Egyes nyugati lapok, különösen a tengerentúlon, a Kelet Szilícium-völgyének nevezik Magyarországot, méltatva a magyar szoftverszakemberek felkészültségét. A technológiai multik itteni térhódításával egy időben azonban az újonnan létrejövő magyar cégek kezdenek maguk is hatást gyakorolni a világpiacra. A magyar high-tech vállalkozások kibontakozását ugyanakkor hátráltatja a tőkehiány – emlékeztetett a The Christian Science Monitor, megemlítve a mesterséges intelligencia szoftvereket készítő Cygron példáját. E cég 1998-ig mindössze három alkalmazottal évente 40 ezer dollár jövedelmet ért el. Ekkor a kaliforniai MindMaker alig 2 millió dollárért megvette a Cygront, 33-ra növelte az alkalmazottak számát, és megkezdte a Data-Scope szoftver világpiaci terjesztését. Tavaly a Cygron már elnyerte a nagy elismerést jelentő COMDEX-díjat a Las Vegas-i szakkiállításon. A Cygron értéke jelenleg 20-40 millió dollár között lehet. Király József, a MindMaker hazai irodájának vezetője a programozói agykapacitás tekintetében bizonyos értelemben hasonlatosnak tartja Magyarország helyzetét Indiáéhoz. Jelentős különbség azonban az, hogy Indiában a nagy külföldi cégek általában nem létesítenek kutatói bázist, inkább az elvihető szakemberekre vadásznak. |
Európai körkép
Eddig jobbára angolokról és amerikaiakról volt szó, nézzük, mi a helyzet a jó öreg kontinensen! Nyugat-Európában szorosan az angolok mögött halad a mezőny, sőt, az elterjedtséget tekintve még jobbak is a mutatók. Az általános piac koncentrálódása is itt a legerősebb – jó példa erre a sok vállalati fúzió. Mindezt tükrözi a kockázati tőke magatartása is, amely igen agresszív és felettébb fogadóképes a jó ötletekkel kapcsolatban.
Az európai internetes vállalkozások egyik közvetett pénzforrása lesz a következő néhány évben a PricewaterhouseCoopers (PwC) multinacionális szakmai tanácsadó és szolgáltató cég által mentori tőkeként felajánlott 500 millió dollár. Ez tulajdonképpen nem más, mint az induláshoz és a fennmaradáshoz szükséges teljes körű pénzügyi és tanácsadói segítség. A cég inkubátorszolgáltatása minden olyan belső és külső dolgozó előtt nyitva áll (számuk 140 ezer világszerte), aki úgy érzi, hogy "bombaötlete" van. Az első szakaszban főleg a cégek közötti elektronikus üzletmenet (business-to-business) támogatása a cél, s nem kizárt a vállalatok és a vásárlók közötti kapcsolatrendszer (busniess-to-consumer) segítése sem. A PwC angliai irodája egyebek között bábáskodott az QXL.com, a Thus és a 365 nevű cégek elindulásánál. Európában eddig Londonban és Párizsban egész inkubátorhálózatot hoztak létre, s hasonlót terveznek Amszterdamban, Hamburgban és Oslóban is.
A PwC vezetési tanácsadási üzletága Magyarországon is megkezdte olyan induló vállalkozások felkutatását, amelyek bevonhatók az egyre szélesedő nemzetközi inkubátorláncba. Mit kap itt egy kezdő internetes vállalkozás? Egy céglistát az összes fontos vállalatról, amely valamilyen kapcsolatban áll a PwC-vel. Ezek ingyen megtervezik a világhálós megjelenést (ilyen például az Xceed), megalkotják az ügyfélkezelő rendszert (amint teszi azt a Broadvision), úgynevezett intelligens e-business szolgáltatást nyújtanak (ahogy az i2 nevű cég), illetve tanácsokat adnak a stratégiai üzletvezetéshez, a változáskezeléshez, egyes tevékenységek kihelyezéséhez stb. Mindezért cserébe a PwC részesedést kér minden vállalkozás saját tőkéjéből.
A lehetséges magyar érdeklődőknek jó hír, hogy Budapesten április óta már három keddet is szerveztek, ezeken több mint ezer ember vett részt. A First Tuesday üzleti találkozóinak történetében mérföldkőnek tekinthető a nemrégiben Prágában megrendezett közép-európai találkozó. Ezen húsz első osztályú kockázati tőkealap képviselője találkozott az előzetesen beadott üzleti tervek alapján megszűrt húsz vállalkozóval. Az Első Kedd szervezete annak alapján választotta ki a befektetőket, hogy mennyire ismerik az adott térséget, és milyen mértékben hajlandóak növelni a befektetési állományukba tartozó cégek értékét.
A vállalkozók többsége a térségből érkezett, de volt brit, görög, svájci és német résztvevő is. A PwC tanácsadóként megjelent szakemberei szerint az áttekintett üzleti tervekben kiemelték a régió erős oldalait – például azt, hogy tehetséges programozókra lehet számítani, illetve azt, hogy folyamatosan növekszik az ipari bázis. Hasonló kapcsolatteremtő rendezvény volt Londonban, Zürichben és Berlinben is.
Ahhoz, hogy valaki "képbe kerüljön", vagyis eljussanak hozzá az ilyen találkozók hírei, elég, ha csatlakozik a saját városában vagy fővárosában már működtetett on-line tájékoztató rendszerhez. A nyilvántartott felhasználók száma világszerte meghaladja a negyvenezret, az Első Keddeket 12 millióan látogatják, és a közeljövőben több mint 60 város kerül fel a hálózat listájára. Úgyhogy elő az egeret, és klikk, ne késlekedjenek!
| Jön a Vörös Csillag Kezdő internetvállalkozásokat természetesen nem csak a First Tuesday ernyője alatt lehet tőkével "injekciózni". A bécsi red-stars.com data AG például arra készül, hogy Kelet-Európában piacvezető legyen ezen a területen. A társaság a tőzsdére megy, vagy ha ez elmaradna, akkor zártkörű kibocsátást hajt végre. Mindettől azt reméli, hogy további 100-200 millió euró tőkére tesz szert, segítve a kelet-európai előretörést. A vállalkozás decemberre legalább 30 webes vállalkozásban kíván részesedést szerezni. A térség bizonytalan pontja Oroszország. Óvatosság ide vagy oda, három éven belül az összes beruházás egyharmadát az orosz piacra szánják. |