Vámeljárás változása
Megtörtént a vámeljárás szabályainak átfogó módosítása. A változások 2000. július 1-jén léptek életbe. Az új előírások a vámtörvény végrehajtási rendeletét és a végrehajtás részletes szabályairól szóló pénzügyminiszteri rendeletet nagymértékben átalakították. Néhány fontos változás a következő:
Megszűnt a vámraktár-engedélyesek azon kötelezettsége, hogy a számítógéppel vezetett nyilvántartás adatait a tárgyhét utolsó napján kinyomtassák, és a vámhivatallal hitelesíttessék.
A módosítás értelmében nem kereskedelmi forgalomban behozottnak minősül az ezerkettőszáz euró – forintra átszámított és ezer forintra kerekített – összeget meg nem haladó egyedi vagy összértékű vámáru, ha annak mennyisége a meghatározott keretet nem haladja meg. Az eurónak a forintra átszámított összegét a hivatalos MNB deviza-középárfolyam alapján kell meghatározni.
A kilépő tranzitterületen vásárolt árut az utas belföldre a vámteher megfizetése mellett hozhatja be, vagy kérheti a kiutazásáig a megvásárolt vámáru raktározását. Behozatal esetén az utasforgalmi vámkedvezményeket nem lehet alkalmazni.
Mellékúton csak a kishatárforgalomban, illetve a határ menti gazdálkodás keretében vám- és engedélymentesen behozható vagy kivihető áruk, járművek és eszközök szállíthatók különengedély nélkül. Más áru mellékúton szállítását a vámszervezet központi szerve engedélyezi. Az engedélyezés iránti kérelmet az áru szállítására vonatkozó szerződés megkötése előtt kell a vámszervezethez benyújtani.
Lényegesen megváltoztak a vámbiztosítékra vonatkozó rendelkezések. A rendelet felsorolja, hogy mi minősül vámbiztosítéknak. Részletesen szabályozza, hogyan lehet a vámbiztosíték megfizetését igazolni. Előírja a vámbiztosíték mértékét és a kezességvállalás feltételeit is.
Több helyen változtak a vámkezelés egyszerűsített eljárásának szabályai is, átszervezték az egyes hatósági jogkörrel rendelkező vámszervek székhelyét és illetékességi területét.
Módosulnak a vámszabad terület áruforgalmára és ellenőrzésére, a vámszabad területen rendszeresített nyilvántartásokra és okmányokra vonatkozó előírások.
A módosításokat a 89/2000. (VI. 20.) Korm. rendelet és a 27/2000. (VI. 23.) PM rendelet tartalmazza. A jogszabályok rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően indult vámigazgatási eljárásoknál kell alkalmazni. (Jövő havi számunk tematikus összeállítása részletesen foglalkozik a vámjogi változásokkal.)
(Magyar Közlöny, 2000/61., 64. szám)Tápszerek forgalmazása
Július 20-ától hatályos az emberi fogyasztásra szolgáló tápszerek előállítását és forgalmazását szabályozó új rendelet.
Tápszert előállítani, forgalomba hozni csak hatósági engedély birtokában lehet. Tápszernek minősülnek azok a különleges gyártási eljárásokkal iparilag előállított, speciális táplálkozási célra készült készítmények, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak, állandó összetételűek és tulajdonságúak, s megfelelnek a meghatározott minőségi és higiénés követelményeknek.
A tápszer előállítására jogosító működési engedélyt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a gyártás helyszíne szerint illetékes megyei (fővárosi) intézete adja ki. Tápszert akkor lehet Magyarország területén forgalmazni, ha azt a "Fodor József" Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete (OÉTI) törzskönyvezte, és forgalomba hozatalát az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) engedélyezte. A tápszereknek a társadalombiztosítási támogatás alapjául elfogadott árát az egészségügyi miniszter a hivatalos lapjában közzéteszi. A tápszerek előállításával kapcsolatos előírások betartásának hatósági felügyeletéről az OTH – az országos tisztifőgyógyszerész bevonásával – gondoskodik.
A forgalomba hozatal részletes előírásait a 17/2000. (VI. 20.) EüM rendelet tartalmazza. A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott forgalomba hozatali engedélyek 2000. június 20-ától számítva öt évig érvényesek azzal, hogy az 1996. január 1-jét megelőzően kiadott engedélyeket 2001. december 31-éig meg kell újítani.
(Magyar Közlöny, 2000/61. szám)Közüzemi díjak változása
Július 1-jétől felemelték a földgáz díjait, a villamos energia hatósági árait, valamint a gőz és a melegített víz árát. A gázfogyasztással kapcsolatban ezen túl más változások is életbe léptek. Módosították a megszakítható fogyasztó fogalmát: kiegyenlítő (puffer), illetve időszakos (alternatív) fogyasztó az, aki a földgázt a napi, illetve szezonális földgázfelhasználás egyenletesebbé tétele érdekében általános vagy egyedi közüzemi szerződés alapján csak időszakonként vételezi, a vételezést a gázszolgáltató (gázértékesítő) által rendelkezésre bocsátott mindenkori teljesítménynek megfelelően változtatja, s a földgázt más energiahordozóval bármikor helyettesíteni tudja.
Új kategóriát is bevezettek: teljesítménydíjas szezonális fogyasztónak minősül az a 100 m3/h-nál nagyobb névleges teljesítményű gázmérővel rendelkező fogyasztó, aki a földgázt olyan technológiai jellegű tevékenységhez vételezi (pl. terményszárítás, aszfaltkészítés), amelyet a téli időszakban nem vagy csak korlátozott mértékben lehet végezni, és a téli időszakban igénybe vett legnagyobb órai teljesítménye nem haladja meg az év egészére igénybe vett órai teljesítményét. A rendelet mindkét esetben meghatározza a teljesítménydíj kiszámításának módját.
A földgáz díját a 20/2000. (VI. 21.) GM rendelet, a villamos energiáét a 21/2000. (VI. 21.) GM rendelet, a meleg vízét pedig a 22/2000. (VI. 21.) GM rendelet tette közzé.
(Magyar Közlöny, 2000/62. szám)Vállalkozói igazolvány
2000. november 1-jétől az egyéni vállalkozók igazolványát nem a gazdasági kamara, hanem a vállalkozó székhelye szerint illetékes körzetközponti jegyző adja ki. A körzetközponti jegyző az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője.
Az egyéni vállalkozó adószámát, adóazonosító jelét, statisztikai számjelét a körzetközponti jegyző fogja beszerezni közvetlenül, az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján. Az egyéni vállalkozók nyilvántartási számot fognak kapni, melyről a körzetközponti jegyző a vállalkozót a vállalkozói igazolványban tájékoztatja. Az egyéni vállalkozónak a nyilvántartási számot a vállalkozással összefüggő iratain fel kell majd tüntetnie.
A vállalkozói igazolványban szerepel majd az egyéni vállalkozó neve, leánykori neve, születési ideje, helye, állampolgársága, anyja neve, székhelye, telephelye (telephelyei, fióktelephelyei), tevékenységének megnevezése, illetve tevékenységi köre, továbbá adószáma és nyilvántartási száma. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a változástól számított 15 napon belül a körzetközponti jegyzőnek kell majd bejelenteni.
A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala fogja kezelni a vállalkozók adatait a központi nyilvántartásában a vállalkozás ideje alatt, majd a vállalkozási tevékenység megszűnésétől számított két évig. Az egyéni vállalkozók nyilvántartása – a telefon- és telefaxszám kivételével – nyilvános lesz.
A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 5000 forint lesz. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosításáért – a módosítások számára tekintet nélkül – 2000 forint illetéket kell majd fizetni. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról kiállított másolat 3000 forint illeték alá esik.
A 2000. november 1. előtt kiadott vállalkozói igazolvány 2002. június 30-án érvényét veszti, cseréjének szabályait kormányrendelet fogja megállapítani. Az említett igazolványok az eredeti érvényességi határidőn belül 2002. június 30-áig illetékmentesen cserélhetők ki. A 2000. november 1-jét megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett társadalombiztosítási folyószámlaszámokat a törvény hatálybalépésének napjával hivatalból törölni fogják.
A változásokat a 2000. évi LXXXIII. törvény, illetve a 129/ 2000. (VII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2000/63., 73. szám)Kamat a szerződéses kapcsolatokban
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján a szerződéses kapcsolatokban kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár. A kamat mértékét a törvény eddig évi húsz százalékban állapította meg. A Ptk. módosítása úgy rendelkezik, hogy szeptember 1-jétől a kamat mértéke idén 12 százalék, ezt követően pedig az évi költségvetési törvényben meghatározott százalék kamatmérték lesz.
Pénztartozás esetében a kötelezett a késedelme esetében sem a korábbi törvényes – húszszázalékos – kamatot köteles fizetni, hanem az évi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot, mely 2000-ben évi tizenkét százalék. Ha a jogosultnak a szerződés vagy jogszabály alapján egyébként is járt volna kamat, a késedelembe eséstől követelheti a kötelezettől a már kikötött kamat évi négy százalékkal emelt összegét.
A Ptk.-módosítást a 2000. évi LXXXVIII. törvény vezette be, rendelkezéseit a szeptember 1-jét követően keletkezett jogviszonyból eredő kamatkövetelésre kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2000/63. szám)Vízummentesség
Kihirdették a Magyarország és Horvátország között a vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetéséről szóló, 2000. május 23-án aláírt megállapodást. A megállapodás értelmében a meghatározott úti okmányokkal rendelkező állampolgárok az utas- és áruforgalom számára kijelölt határátkelőhelyeken vízum nélkül utazhatnak be a másik állam területére, és ott különengedély nélkül legfeljebb kilencven napig tartózkodhatnak és kiutazhatnak. A kiutazásra alkalmas úti okmányok között szerepel a személyazonosító igazolvány is.
A vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetését a 96/2000. (VI. 22.) Korm. rendelet hirdette ki, rendelkezéseit június 29-étől alkalmazzák.
(Magyar Közlöny, 2000/63. szám)Állami kezesség a szarvasmarha-ágazatban
A kormány az önhibájukon kívül bajba jutott tejtermelők megsegítése és a biológiai alapok nemkívánatos csökkentésének megelőzése érdekében az 5,17 milliárd Ft kezességvállalási keretösszegből – a korábbi 1000 millió Ft helyett – 1250 millió Ft erejéig hitelezőnként 100 százalékos mértékben készfizető kezességet vállal. Az állami kezesség a hitelek tőkeösszegére vonatkozik.
A kezességvállalási keretösszeg további részére – a 4,17 milliárd Ft helyett 3,92 milliárd Ft kezességvállalási keretösszeg mértékéig – hitelezőnként 70 százalékos mértékben az állam sortartó kezességet vállal. Az állami kezesség itt is a hitelek tőkeösszegére vonatkozik.
A 1049/2000. (VI. 22.) Korm. határozatot június 22-én tették közzé.
(Magyar Közlöny, 2000/63. szám)Pénzforgalom
Július 1-jétől megváltoztak a hitelintézetek pénzkezelésére és a fizetési megbízások teljesítési határidejére irányadó szabályok. Ha a fizetési megbízás továbbítása a valós idejű bruttó elszámolási rendszer (VIBER) igénybevételével történik, és a rendszerben történő teljesítésére délig sor kerül, akkor a fizetési megbízás összegét a hitelintézet oly módon köteles a jogosult bankszámláján jóváírni, hogy a jóváírt összeg az ugyanazon a napon a hitelintézeti elszámolóházhoz továbbítandó fizetési megbízásoknak is fedezetéül szolgáljon.
Az elszámolásforgalmi rendszerhez történő csatlakozáshoz szükséges bankazonosító számot az MNB adja ki és vezeti azok nyilvántartását.
Valamely elszámolásforgalmi rendszerhez nem közvetlenül csatlakozó hitelintézet (levelezett) más, pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására felhatalmazott hitelintézet (levelező) közreműködésével fogadhatja vagy továbbíthatja fizetési megbízásait (levelező banki szolgáltatás). A levelezett hitelintézet csak egy hitelintézettől vehet igénybe levelező banki szolgáltatást. A levelező hitelintézet a levelezett hitelintézet részére pénzforgalmi számlát vezet. Ezen az eseten kívül valamely hitelintézet egy másik hitelintézet részére a bankszámlaszerződésben meghatározott céllal (pl. készpénzellátás) történő fizetések lebonyolítására speciális pénzforgalmi bankszámlát nyithat. Az itt említett számlák megnyitását és megszüntetését – 15 nappal megelőzően – a számlavezető hitelintézet köteles bejelenteni a Magyar Nemzeti Banknak. A pénzforgalmi rend változásait a 2/2000. (MK 64.) MNB rendelkezése vezette be.
(Magyar Közlöny, 2000/64. szám)Biztosítási tevékenység
Az Országgyűlés elfogadta a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvény módosítását. A 2000. évi XCVIII. törvény érinti a biztosítási tevékenység fogalmi meghatározását, a biztosítási, a biztosítási alkuszi, a többes biztosítási ügynöki és a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet, valamint a biztosítóegyesületeket.
A biztosítási tevékenység mellett a jövőben a biztosító jelzálog-hitelezéssel is foglalkozhat. A jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdésére a biztosítási tevékenység módosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés mértéke nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlan hitelnyújtás alapját képező értékének (hitelbiztosítási érték) hatvan százalékát. A fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó jelzálogjog érvényesíthetősége érdekében elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni. A hitelbiztosítási érték megállapításának módszertani elveit a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló rendelet határozza meg. Ennek alapján a biztosító hitelbiztosítéki értékmegállapítási szabályzatot készít, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) hagy jóvá.
A biztosító engedményezés útján jelzálogjoggal biztosított követelést nem szerezhet. A biztosító a jelzálog-hitelezési tevékenységéből adódó valamennyi hitelezési, kamat-, árfolyam- és befektetési veszteséget értékvesztésként számolja el. A biztosítónak a jelzálog-hitelezési tevékenységgel öszszefüggő egyedi kockázatokat, a kintlevőségeket és a fedezeteket külön jogszabályban meghatározott módon minősíteni és értékelni kell. A biztosító jelzáloghitelt kizárólag az életbiztosítási díjtartalék 5 százalékát meg nem haladó mértékig nyújthat.
Az új törvény hatálybalépésének ideje 2001. január 1., de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor lehet majd alkalmazni, ha azok az ügyfélre vagy a kérelmezőre kedvezőbb szabályt állapítanak meg. Furcsa módon a törvény tartalmaz olyan kötelezettségeket is, amelyeket már a hatálybalépése előtt – az ott meghatározott időpontig – teljesíteni kell.
(Magyar Közlöny, 2000/65. szám)Szőlőtermesztés, borgazdálkodás
Újabb módosításon ment keresztül a bortörvény, megváltozott ugyanis a szőlő termőhelyi kataszterének minősítése. Az új szempontok alapján az osztályozás a következő: I. osztály: szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas; II. osztály: szőlőtermesztésre alkalmas; III. osztály: szőlőtermesztésre szakmai megkötések (fajta, művelésmód) mellett alkalmas.
A szőlő termőhelyi kataszterét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium adja ki. Kiegészítő vagy módosító termőhelyvizsgálatokat a Minisztérium Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetétől kell kérni.
A módosítás tartalmazza az ízesített bor, az ízesített boralapú ital, az ízesített boralapú koktél előállításának szabályait.
Az ízesített bor szeszezett mustból, asztali borból, meghatározott termőhelyről származó minőségi borból, likőrborból, pezsgőből, habzóborból, gyöngyözőborból és szén-dioxiddal dúsított gyöngyözőborból, alkohol hozzáadásával készül. Az ízesített bor készítése során szőlőmust és erjedő must felhasználható. Az ízesített bor édesíthető és karamellel színezhető. Az ízesítéshez természetes aromaanyagok, természetes aromakivonatok, fűszernövények, fűszerek és ízhordozó élelmiszerek használhatók. Az ízesített bor tényleges alkoholtartalma 14,5 térfogatszázalék és 22 térfogatszázalék között lehet. Összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék, száraz megjelölés esetén legalább 16 térfogatszázalék, extra száraz megjelölés esetén legalább 15 térfogatszázalék. Az ízesített borban felhasznált bor vagy friss szőlőből származó szeszezett must részarányának legalább 75 százalékot el kell érnie.
Ürmösbor az a természetes borból készült ízesített bor, amelyet élelmiszer-előállítás céljára alkalmazható, növényi eredetű aromaanyagok vagy ezekből készített szeszes kivonatok felhasználásával állítottak elő.
Fűszerezett bor (vermut) az a természetes bor felhasználásával készült ízesített bor, amelynek cukortartalmát karamellizált cukor, répacukor, szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény és sűrített must, jellemző illat-, íz- és zamatanyagait élelmiszer-előállítás céljára alkalmazható növényi eredetű drogok felhasználásával alakították ki.
Az ízesített boralapú ital újborból, asztali borból, meghatározott termőhelyről származó minőségi borból, pezsgőből, habzóborból, gyöngyözőborból és szén-dioxiddal dúsított gyöngyözőborból, alkohol hozzáadása nélkül készül. Az ízesített bor készítése során szőlőmust és erjedő must felhasználható, az ízesített bor édesíthető. Az ízesítéshez természetes aromaanyagok, aromakivonatok, természetazonos aromaanyagok, fűszernövények, fűszerek és ízhordozó élelmiszerek használhatók. Az ízesített boralapú ital tényleges alkoholtartalma 7 térfogatszázalék és 14,5 térfogatszázalék között lehet. Az ízesített boralapú italban felhasznált bor részarányának legalább 50 százalékot el kell érnie.
Az ízesített boralapú koktél borból és szőlőmustból alkohol hozzáadása nélkül készül. Az ízesített boralapú koktél édesíthető és színezhető. Az ízesítéshez természetes aromaanyagok, aromakivonatok, természetazonos aromaanyagok, fűszernövények, fűszerek és ízhordozó élelmiszerek használhatók. Az ízesített boralapú koktél tényleges alkoholtartalma kevesebb, mint 7 térfogatszázalék. Az ízesített boralapú italban felhasznált bor vagy must részarányának legalább 50 százalékot el kell érnie.
A likőrbor erjedő mustból, borból vagy ezek keverékéből készül, cukortartalmát sűrített must vagy erjedő must és magas fokú, szőlészeti termékekből származó párlat vagy középfokú borpárlat hozzáadásával, szesztartalmát magas fokú, szőlészeti termékekből származó párlat vagy középfokú borpárlat hozzáadásával alakítják ki. Tényleges alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék és legfeljebb 22 térfogatszázalék, összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék. A likőrboroknak az adott közigazgatási területen telepítésre engedélyezett szőlőfajtából kell származnia.
Ízesített bort, ízesített boralapú italt, ízesített boralapú koktélt, valamint likőrbort engedély alapján lehet előállítani. Az engedélyt az Országos Borminősítő Intézet adja ki.
A bortörvény módosítása a fentieken kívül érinti a palackozott asztali borok címkéjével szembeni követelményeket.
A 2000. évi XCIX. törvényben foglalt módosítások július 24-étől hatályosak.
(Magyar Közlöny, 2000/65. szám)Erdőgazdálkodás
Módosították az erdőtörvény végrehajtási rendeletét. A jogszabály többnyire az erdőgazdálkodással kapcsolatos fogalmakat pontosította. Figyelmet érdemel, hogy megváltozott az erdészeti tervezési körzetekhez tartozó helységek jegyzéke.
A 31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet július 5-én lépett életbe.
(Magyar Közlöny, 2000/66. szám)Erdőrezervátumok
A környezetvédelmi miniszter erdőrezervátummá nyilvánította a Fertő-Hanság, a Duna-Ipoly, a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságok illetékességi területén lévő egyes védett természeti területeket. Az erdőrezervátumok ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait a 13/2000. (VI. 26.); 14/2000. (VI. 26.); 15/2000. (VI. 26.); 16/2000. (VI. 26.); 17/2000. (VI. 26.) KöM rendeletek sorolják fel.
(Magyar Közlöny, 2000/66. szám)Vámszabályok a nemzetközi postaforgalomban
Rendeletbe foglalták azokat a vámszabályokat, amelyeket a nemzetközi postaforgalomban a vámtörvényben foglaltaktól eltérően kell alkalmazni. A postaforgalomban szállított áru/vámáru kiléptetését a kiviteli ellenőrzésről, az ideiglenes kivitelről, a passzív feldolgozásról szóló vámáru-nyilatkozaton – minden esetben – a Magyar Posta Rt. nemzetközi postai küldeményeket kicserélő szervezeti egységének küldeményforgalmát ellenőrző 14. Számú Vámhivatal (Postai Vámhivatal) igazolja.
Azokban az esetekben, amikor a Postai Vámhivatal nem határvámhivatalként jár el, a kiléptető határvámhivatalok a hozzájuk CN jelű átadójegyzékkel továbbított postajáratok esetében ellenőrző vizsgálatot tartanak, megállapítják a járat külföldre történő kilépését, és azt a CN jelű átadójegyzéken igazolják.
A nemzetközi postajáratokkal beérkező, vagy külföldre távozó szállítóeszközökről és rakományáról (zárlatokról) közvetlenül a belépés után, illetve a kilépés előtt, közúti forgalomban a jármű vezetője vagy a postai szállítmány kísérője a határvámhivatalnak; vasúti forgalomban a postai szállítmány kísérője vagy a vonat vezetője a határvámhivatalnak; vízi járműveken a jármű parancsnoka a határvízi kikötő vámfelügyeletét ellátó vámhivatalnak; légi forgalomban a Ferihegyi repülőtérre érkező vagy onnan induló postai szállítmányokról a Posta a Postai Vámhivatalnak, az egyéb nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtereken a repülőtér felügyeletét ellátó vámhivatalnak köteles árubejelentést adni a CN jelű átadójegyzékkel.
A CN jelű átadójegyzék mintáit, valamint a vámhivatali kitöltésének szabályait és a postaforgalom további vámszabályait a 28/2000. (VI. 26.) PM-KHVM együttes rendelet tartalmazza. A rendelet 2000. július 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően végzett vámigazgatási eljárásoknál kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2000/66. szám)Módosuló lakáscélú támogatások
Július 1-jétől több ponton is megváltozott a lakáscélú támogatások rendszere. A házaspár vagy a gyermekét egyedül nevelő személy kiegészítő kamattámogatást vehet igénybe egy alkalommal, a 30 millió forintot meg nem haladó összegű – a telekár nélkül számított – építési költségek vagy vételár esetén új lakás felépítésére, vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására. Az építési költségek, illetőleg a vételár kiegyenlítéséhez felvett, legfeljebb tízmillió forint összegű hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam 10 évig nyújt támogatást.
Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli társaság vagy az egyéni vállalkozó magánszemély részére történő értékesítés vagy bérbeadás céljára lakást építtet, és vállalja, hogy a lakást legalább 20 évig bérbe adja, úgy az e célra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított építési költsége a 30 millió forintot nem haladja meg. A bérbeadás céljára építtetett lakások esetén – a települési önkormányzatot és a lakásszövetkezetet kivéve – az építtetőt a kamattámogatás csak abban az esetben illeti meg, amennyiben vállalja, hogy a kamattámogatás igénybevételével létrehozott bérlakást a vele tulajdonosi kapcsolatban vagy munkaviszonyban nem álló magánszemély részére bérbe adja, és ennek nem teljesítése esetén az igénybe vett támogatást kamataival együtt visszafizeti.
Az önkormányzati bérlakásállomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból az önkormányzatok pályázat útján támogatást igényelhetnek a következő jogcímeken:
- szociális elhelyezés alapján történő bérbeadás céljából, lakás vagy lakóház építésére, vásárlására, illetve e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú ingatlanok lakás célra történő átalakítására;
- költségelven megállapított lakbérek alkalmazása mellett, bérbeadás céljából lakás vagy lakóház építésére, vásárlására, illetve e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú ingatlanok lakás célra történő átalakítására. Az előirányzatból vissza nem térítendő támogatást lehet igénybe venni.
A pályázati feltételeket a 101/2000. (VI. 27.) Korm rendelet tette közzé.
(Magyar Közlöny, 2000/67. szám)Takarmánygabona megvásárlásának támogatása
A kalászos gabona (búza, árpa, rozs, zab, triticale), valamint a szemes cirok és a kukorica takarmányszükséglet megvásárlásának elősegítésére – pályázat alapján – az igénybe vett hitel után a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamatra vonatkozva százszázalékos kamattámogatást vehetnek igénybe az állattartó (baromfi, sertés, szarvasmarha, juh, egyéb állatfajok) termelők és integrátorok. A megvásárolt takarmány közraktári tárolásához tizenöt forint/tonna/hét tárolási támogatást lehet igényelni.
A kamattámogatás negyedévente, a tárolási támogatás utólag, egy összegben jár. Azok a termelők és integrátorok, akik közraktárba helyezett termékeik után már igénybe vettek támogatást, csak a rendeletben meghatározott gabonamennyiség és a közraktározott termékmennyiség különbözete után jogosultak támogatásra.
Takarmánygabonára egy pályázó 2000. december 31-éig összesen két alkalommal nyújthat be pályázatot. A pályázatokat a területileg illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani.
A pályázat részletes feltételeit a 35/2000. (VII. 6.) FVM rendelet állapította meg.
(Magyar Közlöny, 2000/71. szám)Energiahordozók beszerzésének támogatása
A kormány a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényben előírt 90 napos készletszintet biztosító 1600 kilotonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő kőolaj és kőolajtermék (benzin, gázolaj, fűtőolaj) beszerzését lehetővé tevő, a korábbi években már felvett hitelek megújításához, illetve új hitelek felvételéhez 2000. december 31-ig készfizető kezességet vállal. A hitelállomány 2000. december 31-én várható nettó értéke – figyelembe véve az árfolyamváltozás hatását – 50,645 Mrd forint. A kezesség a hitel bruttó összegének (nettó összeg + járulékok) visszafizetésére vonatkozik. A kezesség a biztonsági kőolaj- és kőolajtermék-készletezés stratégiai fontosságára tekintettel készfizető kezesség. A kormány az inflációs hatások kivédése érdekében a kezességvállalási díjat elengedi.
Az újonnan felvett, illetve a meghosszabbított hiteleknél a kezességvállalás feltétele, hogy a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség legalább 10 hitelintézet hitelajánlatait megversenyeztesse, továbbá annak tudomásulvétele, hogy a tárolási szerződéseket és – a hitelintézetekkel történő szerződés megkötése előtt – a kezességvállalás összegének indokoltságát, a kezességbeváltás esetén pedig annak jogosságát a kormány ellenőrzi.
A kezességvállalásról az 1055/ 2000. (VII. 6.) Korm. határozat rendelkezett.
(Magyar Közlöny, 2000/71. szám)Mezőgazdasági termelők támogatása
Módosították a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról, gazdahitel- és minőségi termelést elősegítő programjáról szóló kormányhatározatot. A kormány a mezőgazdasági termelők minőségi termelésének elősegítését szolgáló hitelkonstrukcióhoz felvett hitelek tőkeösszegének 80 százalékára 13 000 millió forint összeghatárig készfizető állami kezességet vállal, és a jegybanki alapkamat 100 százalékának megfelelő kamattámogatást biztosít.
A kezességvállalás feltételeként ki kell kötni, hogy csak az vehesse igénybe a kezességet, aki vállalja, hogy a minőségi termelés céljára felvett hitel összegével legalább azonos nagyságrendű árbevétel-engedményezést biztosít a hitelt folyósító hitelintézet részére.
A támogatás módosításáról az 1056/2000. (VII. 6.) Korm. határozatban döntöttek.
(Magyar Közlöny, 2000/71. szám)Devizaárfolyam
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek USA-dollárra átszámított árfolyamait.
(Magyar Közlöny, 2000/71. szám)Agrárgazdasági támogatások változása
Július 7-étől megváltoztak egyes agrárgazdasági támogatások feltételei. A támogatások igénybevételére vonatkozó új szabályok a 36/2000. (VII. 7.) FVM rendeletben olvashatók.
(Magyar Közlöny, 2000/72. szám)Felszámolók díjazása
A Legfelsőbb Bíróság a 2/2000. PJE számú jogegységi határozatában úgy döntött, hogy az egyszerűsített felszámolás esetében, amennyiben a hitelezők befizetéseiből, továbbá az adósnak a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonából a felszámolót megillető díj nem vagy csak részben egyenlíthető ki, a díj kifizetését, illetve a különbözet kiegészítését a díjkiegészítési számla terhére nem lehet elrendelni.
(Magyar Közlöny, 2000/72. szám)Állategészségügyi Egyezmény
A 121/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza a Magyarország és Oroszország között 1999. szeptember 30-án aláírt Állategészségügyi Egyezményt. Az Egyezményben foglaltakat 2000. április 30-ától kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2000/73. szám)Tevékenységek engedélyezése
A gazdasági kamarák átszervezésével egyes tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatok más közigazgatási szervek hatáskörébe kerülnek. A változások többek között az utazásszervezői tevékenységet, a mozgóárusítást és a személytaxi-szolgáltatást érintik.
A módosításokat a 128/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet november 1-jétől lesz hatályos.
(Magyar Közlöny, 2000/73. szám)