Felszámolási eljárás

A Cstv. 1. §-ának (3) bekezdése definiálja a felszámolási eljárás fogalmát. Ennek értelmében a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a Cstv.-ben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Lényegében tehát a fizetésképtelen adós vagyonát értékesítik, és az így befolyt pénzből kielégítik az adós hitelezőit. A cég szerződéses kapcsolatainak a rendezése, a vagyon értékesítése a bíróság által kijelölt felszámoló feladata. Az eljárás végén a bíróság dönt a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetéséről.

A felszámolási eljárás megindítása

Az adós fizetésképtelensége esetén akár az adós maga, akár a hitelező kezdeményezheti a felszámolási eljárás megindítását. Minden hitelező csak a saját követelése alapján kérheti a fizetésképtelenség megállapítását, mással szemben fennálló tartozásra nem lehet hivatkozni, ami annyit jelent, hogy a fizetésképtelenség relatív hatályú.

A Cstv. 72. §-ának (2) bekezdése a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet végelszámolója számára írja elő, hogy ha megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére sem elegendő, köteles a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul előterjeszteni.

Cégbírósági bejegyzés

Felszámolási eljárás lefolytatásának kizárólag cégjegyzékbe bejegyzett gazdálkodó szervezet vonatkozásában van helye, ezért amennyiben a kérelem előterjesztésekor az adóst a cégbíróság még nem jegyezte be a cégnyilvántartásba, a felszámolás elrendelésére illetékes bíróság az eljárást megszünteti.

A felszámolás kezdő időpontja

A felszámolási eljárás megindítása és a felszámolás megkezdése nem azonos fogalmak. A felszámolási eljárás megindításának időpontja az a nap, amikor a kérelem a bírósághoz beérkezik. A felszámolás kezdő időpontja pedig az a nap, amikor a fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerőre emelkedik.

A két időponthoz eltérő joghatások fűződnek. A felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem beérkezésének az időpontja jelentős abból a szempontból, hogy ha a kérelmet a csődeljárás kezdő időpontjával egyidejűleg vagy azt követően nyújtják be, akkor a bíróság a kérelem elbírálását a csődeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, és az eljárást csak ezt követően folytatja. Ezzel szemben a felszámolás kezdő időpontjában

• a tulajdonos (alapítói jogokat gyakorló szerv) gazdálkodó szervezettel kapcsolatos jogai megszűnnek;
• ettől az időponttól kezdve a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, kivéve azt az esetet, amikor az egyezségi tárgyalás keretében az adós maga tehet jognyilatkozatot, illetve egyezségi ajánlatot;
• a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá válik;
• a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok keretei között a munkáltatói jogokat a felszámoló gyakorolja, és teljesíti az utalt dokumentumokból eredő kötelezettségeket.
• Emellett a felszámolás kezdő időpontja az irányadó egyes határidők számításánál, így
• a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a gazdálkodó szervezet vezetője köteles nyilatkozni a környezeti károsodásokról;
• a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal kell elkészíteni a záró leltárt, az éves beszámolót, az adóbevallást és az eredmény felosztása után a zárómérleget;
• a felszámolás kezdő időpontjától számított 1 év elteltével kötelező a közbenső mérleg elkészítése, végül
• a felszámolás kezdő időpontjától számított 2 év elteltével kötelező a felszámolási zárómérleg elkészítése.

Az adós által kezdeményezett eljárás

Abban az esetben, ha a felszámolási eljárást az adós kezdeményezi maga ellen, a kérelemhez mellékelni kell a gazdálkodó szervezet legfőbb testületi szervének – a tagok gyűlésének, a taggyűlésnek, illetve a közgyűlésnek – előzetes egyetértését tartalmazó okiratot. A kérelem benyújtásáról tájékoztatni kell a munkavállalókat, az érintett szakszervezeteket és az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat). A tájékoztatás megtörténtével kapcsolatban a bírói gyakorlat nem követeli meg az okirati bizonyítékot, elegendő a kérelemben szereplő utalás. Az adósnak a kérelemhez csatolnia kell egy 3 hónapnál nem régebbi mérleget, a hitelezők névsorát, a hitelek összegének és a lejáratok időpontjának a megjelölésével, illetőleg a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot. Emellett az adós köteles a kérelemben bejelenteni a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát is.

A hitelező által kezdeményezett eljárás

Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemből világosan ki kell tűnnie, hogy a kérelmező az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának a jogcímét és a lejárat időpontját, továbbá mindazokat a tényeket, amely alapján az adós fizetésképtelensége megállapítható. A hitelező által a kérelemben előadottak igazolására csatolni kell a hitelező birtokában lévő okirati bizonyítékokat is (a felek között létrejött írásbeli szerződést, az adós tartozást elismerő írásbeli nyilatkozatát, a hitelező által kiállított számlát, a hitelező írásbeli felszólítását a teljesítésre stb.). A közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot ebben az esetben is csatolni kell. Megjegyezzük, hogy a bírói gyakorlat szerint az adós gazdálkodó szervezet 30 napnál nem régebbi cégkivonata is a kérelem egyik melléklete.

A bíróság – amennyiben a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet a hitelező nyújtotta be – a kérelem egy példányának a megküldésével haladéktalanul értesíti az adóst a felszámolási eljárás megindításáról. A Cstv. csak a kérelem egy példányának a megküldését írja elő kötelező jelleggel, a hitelező által csatolt okirati bizonyítékok kézbesítését ugyanakkor nem követeli meg. Ez a gyakorlatban azért jelent problémát, mert a felszámolási eljárás nemperes eljárás – ezért általában nincs tárgyalás, ahol a felek álláspontjukat kifejthetnék, illetve az okirati bizonyítékokba betekinthetnének –, bár megjegyezzük, a bíróságnak lehetősége van arra, hogy tárgyalást tartson. Az adósnak elvileg nincs lehetősége a hitelező által a bíróságnak megküldött iratok megismerésére csak olyan módon, ha azt a bíróságon az ügyfélfogadási időben megtekinti. A bírói gyakorlat ezt a visszás helyzetet úgy orvosolja, hogy túllép a törvény szövegén, és többnyire a kérelemmel együtt az egyéb okiratokat is megküldik az adósnak.

Ezt követően az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a nyilatkozattételi kötelezettségét nem teljesíti, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. A bíróság a vélelem alapján érdemi határozatot hozhat.

A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

A felszámolási kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén a bíróság a kérelmet – ha azt a hitelező terjesztette elő – nem küldi meg az adós részére és a fizetésképtelenséget sem vizsgálja meg.

A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

• azt nem az arra jogosult terjesztette elő – ilyen eset lehet például a perképesség hiánya, vagy ha a kérelmező nem hitelező;
• ha azt a moratórium időszakában terjesztették elő (nincs helye felszámolási eljárás lefolytatásának a csődeljárás, azon belül a fizetési haladék tartama alatt),
• ha a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányossággal adja be, hogy amiatt az nem bírálható el (a bíróság hiánypótlásra adja vissza a kérelmet, ha a hitelező nem tett eleget törvényi kötelezettségének, például nem csatolta a kérelmet alátámasztó okiratokat, vagy az adós nem csatolta a szükséges dokumentumokat, például hiányzik a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okirat),
• a kérelmet az adós terjeszti elő, és hiányzik a gazdálkodó szervezet legfőbb testületi szervének az egyetértése.

A fizetésképtelenség vizsgálata

Amennyiben a kérelmet nem kell érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, a bíróság vizsgálja az adós fizetésképtelenségét.

Fizetési haladék

A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. Ennek feltétele, hogy az adós a követelést elismerje. A határidő kezdete az azt követő nap, amikor a bíróság határozatát az adós részére kézbesítették. Ha a 30 nap elteltével az adós nem tudja bizonyítani, hogy fizetési kötelezettségének eleget tett, akkor a bíróság elrendeli a felszámolást.

Az eljárás szünetelése

Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők kölcsönös megállapodásán alapuló együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés meghozataláig van helye. Egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szünetelésre vonatkozó, 137. §-ának a rendelkezései az irányadók, melynek értelmében 6 hónapi szünetelés után az eljárás megszűnik, illetve azt bármelyik fél kérelmére folytatni kell.

A fizetésképtelenség esetei és megállapítása

A Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének a-c) pontjai tételesen felsorolják azokat a feltételeket, amelyek fennállásakor a gazdálkodó szervezetet fizetésképtelennek kell tekinteni. Ezzel feleslegessé válik a bíróság részéről a gazdálkodó szervezet teljes pénzügyi-gazdasági helyzetének, működési körülményeinek az áttekintése, helyette elegendő a felsorolt feltételek valóságának vizsgálata, amelyek közül elegendő a fizetésképtelenség megállapításához bármelyik feltétel bizonyítottsága és az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére megadott határidő eredménytelen elteltének együttes fennállása.

A bíróság a fizetésképtelenségről végzéssel dönt, amely ellen fellebbezésnek van helye. A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

• nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy
• a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
• a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

A felszámoló kijelölése

A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. A bíróság kizárólag a felszámolói névjegyzékből jelölhet ki felszámolót. A névjegyzékből történő kiválasztás egészen a legutóbbi időkig a bíróság belső ügye volt, jelenleg a felszámolás (csődeljárás) megindításának elrendelése esetén a felszámoló (vagyonfelügyelő) kijelölése számítógépes program felhasználásával történik. A bíró a számítógép által ajánlott kijelöléstől szükség esetén eltérhet, az iraton az eltérés indokait azonban fel kell tüntetnie. Ilyen lehet az az eset, amikor méreteit tekintve nagy adósról van szó, avagy olyan speciális szakismereteket igénylő felszámolásról, amelyre egy kisebb felszámoló cég kevésbé alkalmas. Felszámolónak a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelőt is ki lehet jelölni.

Felszámolóbiztos

A nem természetes személy felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el.

Az adós cég nevében tehát a felszámolóbiztos jár el, ő gyakorolja a cégjegyzési jogot, de az ezzel kapcsolatos felelősség kizárólagosan azt a felszámolócéget terheli, amely a biztost kijelölte, és amely vagyonával felel a felszámolóbiztos által okozott károkért.

A cégjegyzési jogot – elsősorban hitelezővédelmi okból – be kell jegyezni a cégjegyzékbe. Ennek érdekében a felszámoló köteles a felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét a jogerős végzés kézhezvételét követő 30 napon belül bejelenteni a cégbíróságnak.

Összeférhetetlenség

A Cstv. az összeférhetetlenségi szabályok között rögzíti, hogy nem jelölhető ki felszámolónak, illetve felszámolóbiztosnak az, aki maga vagy akinek tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy hitelezője, továbbá ezek vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója. A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül köteles jelezni a bíróságnak, ha fennáll valamelyik összeférhetetlenségi (kizárási) ok.

A felszámoló csak akkor utasíthatja vissza a jelölést, ha összeférhetetlenségi ok áll fenn, más indokkal nem. A bíróság kezdeményezi annak a felszámolónak (felszámolóbiztosnak) a névjegyzékből való törlését, amely a kizárási ok bejelentését felróhatóan elmulasztja.

A kijelölés időtartama

Amennyiben a felszámolót kijelölték, a felszámoló csak akkor szabadulhat az eljárásból, ha a bíróság valamely, Cstv.-ben meghatározott ok miatt hivatalból felmenti.

A felszámolót tőle független ok miatt menti fel a bíróság, ha

• akár a felszámolónál, akár a felszámolóbiztossal szemben a bíróság által megállapított kizárási ok áll fenn;
• a felszámolót törlik a névjegyzékből;
• a felszámoló ellen felszámolási vagy végelszámolási eljárást indítanak, valamint
• a természetes személy felszámoló egészségügyi okból képtelen munkáját folytatni.

A hivatalból való felmentés szubjektív oka lehet a felszámoló ismétlődő vagy súlyosan jogellenes magatartása.

Teljesítési segéd

A felszámoló egyes részfeladatok elvégzésére a bíróság engedélyével, illetve ha különleges szakértelemre van szükség, engedély nélkül is igénybe vehet teljesítési segédet.

A felszámoló a teljesítési segédet egy konkrét felszámolás lefolytatásához veszi igénybe, és nem ahhoz, hogy felszámolói tevékenységet végezzen. A teljesítési segéd mindig a kötelezettel, tehát a felszámolóval áll jogviszonyban, s kizárólag részfeladatokat lát el. A felszámoló csak a saját díjából finanszírozhatja a teljesítési segédet, annak megbízási díját felszámolási költségként nem számolhatja el.

Közzététel

A felszámolási eljárásban a hitelezői érdekek védelme érdekében biztosítani kell a kellő nyilvánosságot. Ezért a bíróság a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapító végzés jogerőre emelkedése után újabb, úgynevezett közzétételi végzésben rendeli el a gazdálkodó szervezet felszámolását és ennek a végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét.

A Cstv. 28. §-ának (2) bekezdése határozza meg azokat a lényeges adatokat, amelyeket a felszámolási hirdetménynek tartalmaznia kell. Így például nem elég csupán az adós gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét közzétenni, hanem szükséges a leányvállalatok, valamint – az adós gazdálkodó szervezet mögöttes felelőssége miatt – a hozzá kapcsolódó szakcsoportok és a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségek felsorolása is. A közzététel egyik legfontosabb része a hitelezőknek szóló felhívás, és a felszámolás kezdő időpontjának a megjelölése. Ettől az időponttól kezdődik ugyanis az a 40 napos határidő, amely alatt a hitelezők követeléseiket a felszámolónak bejelenthetik.

Hitelezői igénybejelentés

A 40 napos határidő elmulasztása esetén az igényt mint határidőn túl érkezettet veszi a felszámoló nyilvántartásba, ami azt jelenti, hogy csak akkor elégítik azt ki, ha a határidőben érkezett követelések rendezésén túl ezekre az elkésetten benyújtott igényekre is van még fedezet.

A hitelezői igények nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a hitelező a követelése 1 százalékát, de legalább 1000 forintot, de legfeljebb 100 000 forintot a felszámolásra illetékes megyei bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára, a bírósági ügyszámra hivatkozással befizessen és ezt a felszámolónál igazolja. Megemlítjük, hogy a fizetési kötelezettség teljesíthetősége érdekében a közzétételi végzés tartalmazza a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt, elkülönített számla számát is.

Bírósági értesítés

A bíróság a felszámolás közzétételéről hivatalból értesíti azokat az állami szerveket, amelyekre a felszámolás elrendelésével összefüggésben valamilyen feladat hárul, illetve amelyek tevékenységére a felszámolás lefolytatása kihatással lehet. Ilyen szervek

• a cégbíróság,
• az adóhatóság,
• a vámhatóság,
• az illetékhivatal,
• a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szerve,
• az állami munkaerő-piaci szerv,
• a környezetvédelmi felügyelőség,
• a munkavédelmi felügyelőség,
• a bíróság gazdasági hivatala
• az adós bankszámláit vezető pénzintézetek, valamint
• a földhivatal.

A beszámolási, bevallási kötelezettségek

Beszámolókészítés

A felszámolás alatt álló adós gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás megkezdését megelőző nappal bezárólag köteles eleget tenni beszámolási kötelezettségének. A beszámoló formáját tekintve éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló és egyszerűsített mérleg lehet.

Éves beszámoló

Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezet.

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő nagyságot jelző három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 150 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot,
• a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt.

Egyszerűsített mérleg

Egyszerűsített mérleget készíthet az a gazdálkodó szervezet, amelynek a vállalkozási tevékenységéből származó éves nettó árbevétele két egymást követő évben nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül az általa foglalkoztatottak létszámától és a mérleg főösszegétől.

Záró leltár

A beszámoló alapját szintén a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal összeállított záró leltár képezi.

Adóbevallás

A felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal kell adóbevallást készíteni, és azt az éves beszámolóval és az eredményfelosztás után készített zárómérleggel együtt 45 napon belül át kell adni a felszámolónak és az adóhatóságnak.

Adatszolgáltatás

A felszámoló csak úgy tud eleget tenni a törvényben rögzített feladatainak, ha rendelkezik az adós vagyoni helyzetének a megítéléséhez szükséges összes információval. Ezért a gazdálkodó szervezet vezetője nemcsak a gazdálkodó szervezet iratanyagát köteles a felszámolónak átadni, hanem köteles részletes adatokat szolgáltatni az adós folyamatban lévő üzleti ügyeiről (jogügyletek, kötelezettségvállalások stb.) is.

Számviteli feladatok A felszámolás és a végelszámolás időszaka alatti számviteli feladatok meghatározását az arról szóló, 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet (R.) tartalmazza. A rendelet alapján a felszámolási zárómérleg a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeit és az eszközök forrásait könyv szerinti értéken, mérlegszerű felépítésben, egyező végösszeggel a felszámolás befejezésének időpontjában, a felszámoló által meghatározott fordulónappal tartalmazza. Főszabályként a felszámolási zárómérleg összeállítása a felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével kötelező. A kétéves határidő figyelembevétele akkor nem kötelező, ha az adós ellen folyó per megnyerése esetén a hitelező számára legalább a részbeni kielégítés lehetősége adott. A felszámoló feladata annak a megállapítása, hogy a kielégítési sorrend csoportjai közül melyik az, amelyiknél nincs reális lehetőség a minimális kielégítésre sem. A felszámolási zárómérleg kötelező tartalmi elemei megegyeznek a közbenső mérleg tartalmi elemeivel. Eszerint az eszközoldalon szerepeltetni kell a pénzeszközöket, tehát a pénztárban, csekkben, bankokban lévő pénzeszközállományt, a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat piaci értéken, valamint a be nem hajtott követeléseket, forrásoldalon pedig a ki nem egyenlített tartozásokat, a fel nem osztható vagyont és a felosztható vagyont. A zárójelentésben a felszámoló szövegesen értékeli a felszámolásnak a zárómérlegben és vagyonfelosztási javaslatban foglaltak számszerűsített eredményét. A zárómérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek (Ptk. 228-230. §-ai) van helye, mellyel a felszámoló vagy a bíróság élhet. Vagyonfelosztási javaslat A vagyonfelosztási javaslat a hitelezők kielégítésének sorrendjére és arányára tesz javaslatot. Az R. előírja, hogy a vagyonfelosztási javaslatnak tartalmaznia kell a felszámolási zárómérlegben kimutatott eszközök és források értékét a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök és az ezzel egyező forrás összegének, a fennálló kötelezettségek, tartozások összegének és a kötelezettségeknek, a tartozások kielégítésére kijelölt vagyoni eszközök értékének, valamint a felosztható vagyoni eszközök értékének megjelölésével. A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatásnak a könyvviteli nyilvántartásokkal egyezően tartalmaznia kell a felszámolás időszaka alatt felmerült, elszámolt árbevételeket, költségeket és ráfordításokat, az értékesített vagyontárgyak árbevételét, valamint a vagyontárgyak nyitó felszámolási mérleg szerinti nyilvántartási értékét, a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét záró egyszerűsített mérleg készítése esetén, végül a már kiegyenlített felszámolási költségeket.

Környezet- és természetvédelmi követelmények

Nyilatkozattételi kötelezettség

A gazdálkodó szervezet vezetőjének nyilatkoznia kell a felszámoló, valamint az illetékes környezetvédelmi felügyelőség felé a cég által tevékenysége körében okozott – esetleges – környezetszennyezés(ek)ről. A gazdálkodó szervezet vezetője a nyilatkozatot telephelyenként adja meg a telephely szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség számára. A nyilatkozat formai és tartalmi követelményeit a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet (R.) 1. számú melléklete tartalmazza.

A nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének kell tekinteni, ha a nyilatkozó a nyilatkozattételre előírt – a felszámolás kezdő időpontjától számított – 30 napos határidő alatt a felügyelőségnek arról nyilatkozik, hogy a fenti kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti feladatok legfeljebb 90 napon belüli teljesítésére vonatkozó megbízást adott a kirendelt szakértőnek teljes körű környezetiállapot-vizsgálat [R. 2. §-ának b) pontja] elvégzésére. A környezetiállapot-vizsgálat eredményét 8 napon belül kell megküldeni a felügyelőség számára.

Szerződések, jognyilatkozatok megtámadhatósága

A gazdasági élet biztonsága megköveteli, hogy a gazdálkodás alanyai a gazdálkodó szervezet vagyonának terhére indokolatlanul ne köthessenek olyan ingyenes, illetve harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel járó, avagy a hitelezők kijátszására szolgáló visszterhes jogügyleteket, egyoldalúan ne vállaljanak olyan kötelezettségeket, amelyek a gazdálkodó szervezet helyzetének megrendülése esetén a hitelezői igények kielégítését veszélyeztetnék.

Határidő és megtámadási ok

A hitelező a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától, a felszámoló pedig a felszámolás kezdő időpontjától számított 90 napon belül a felszámolási eljárást lefolytató bíróság előtt megtámadhatja az adósnak a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző egy éven belül kötött szerződéseit és más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából való ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás, vagy harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes vagy egyéb, a hitelezők kijátszására szolgáló, az adós vagyonát csökkentő jogügylet volt.

A felszámoló keresetindítási joga

A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint a megtámadással kapcsolatos keresetet a felszámolónak a saját nevében kell előterjesztenie, és alperesként az adóst és a szerződésben részt vevő harmadik személyt kell perbe vonnia. A felszámoló által indított perben az adóst ügygondnok képviseli. A megtámadhatóságnak nem feltétele sem az, hogy az ügylet megkötésénél az adós vagy a vele szerződő harmadik személy rosszhiszemű volt, sem az, hogy az ügyletkötéskor a hitelezői igény már fennállott.

Ptk. szerinti megtámadás

A 90 napos keresetindítási határidő nem zárja ki, hogy a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet által megkötött szerződést a Ptk. általános szabályai szerint is megtámadhassa.

Pénzbírság, jogkövetkezmények

A felszámolási eljárás sikere érdekében a Cstv. szankciót – pénzbírságot – helyez kilátásba azzal a vezetővel szemben, aki elmulasztotta a felszámolással kapcsolatosan előírt kötelezettségeit vagy valótlan adatot közöl, akkor is, ha már nem áll munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, illetőleg tagsági viszonyban a gazdálkodó szervezettel, vagy ha a vezetői tisztségviselői minősége időközben megszűnt.

A bírság mértéke

A pénzbírság mértéke az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelmek 50 százalékáig terjedhet. Ha a vezető jövedelme nem állapítható meg, akkor a pénzbírság összege az előző évben felvett jövedelemtől maximum 1 millió forintig terjedhet.

A felelősség terjedelme

Ha a gazdálkodó szervezet vezetője kötelezettségének (31. §) teljesítéséhez más szervezetet vesz igénybe, annak tevékenységéért is felel.

Külső szakértő igénybevétele

Ha a cég vezetője a Cstv.-ben előírt kötelezettségeinek (31. §) egyáltalán nem tesz eleget, vagy azzal oly mértékben késedelmeskedik, hogy az már a felszámolás lefolytatásának eredményességét vagy a hitelezők érdekeit is veszélyezteti, akkor a felszámoló a feladat elvégzésével külső szakértőt bízhat meg.

Bejelentési kötelezettség

Ha a felszámolás során bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, és ez a felszámoló tudomására jut, azt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – a felszámoló köteles írásban bejelenteni az eljárásra illetékes hatóságnak.

A felszámolás kezdetének joghatásai

A tulajdonos jogainak megszűnése

A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosi jogokat gyakorlónak (általában testületi szervnek) a gazdálkodó szervezet vagyonával, működésével kapcsolatos jogai. A felszámolás kezdő időpontjától kezdődően az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. Ezzel kimondatlanul a felszámoló az adós törvényes képviselőjévé válik, míg a korábban képviseleti joggal rendelkező személyek ezt a jogukat elvesztik.

Lejárttá váló tartozások

A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá válik.

Kamat, késedelmi pótlék

Ez a rendelkezés azonban az adósokat nem gazdagíthatja, ezért ha az eredeti lejárati idő később következik be, addig az időpontig a pénztartozás után szerződéses kamat érvényesíthető a felszámolás hatálya alá vont adóssal szemben. Az ügyleti kamat mértéke, ha jogszabály kivételt nem tesz vagy a felek alacsonyabb mértékben nem állapodnak meg, jelenleg évi 20 százalék [Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése], szeptember 1-jétől évi 12 százalék. Késedelmi kamat és késedelmi pótlék érvényesítése csak az eredeti lejárati időtől kezdve lehetséges, amelynek során az ügyleti kamat kiegészül a Ptk. 301. §-ának (2) bekezdésében rögzített évi 8 százalékos mértékkel, bankkölcsön esetén pedig a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 12. §-ában előírt évi 6 százalékos mértékkel.

Kamatigény nyilvántartásba vétele

A felszámoló kizárólag akkor köteles a késedelmi- és az ügyletikamat-igényeket, különböző pótlékokat és bírságokat nyilvántartásba venni, ha a hitelező a bejelentésében ezekre kitér. A tartozások kielégítési sorrendjében az utolsó helyen szerepelnek a Cstv. 35. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű követelések. Ennek megfelelően a tőkeösszeghez képest az ügyleti kamat kivételével minden egyéb járulék, bírság jellegű pénzfizetési kötelezettség stb. csak az utolsó helyen elégíthető ki.

Kizárt a végrehajtás

A felszámolás és a végrehajtási eljárás egymást kizárja. A felszámolás kezdő időpontját követően sem bírósági, sem más végrehajtási eljárás keretében vagyoni igény érvényesítésére nincs lehetőség.

A végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak, illetve államigazgatási végrehajtás esetén az illetékes hatóságnak haladéktalanul meg kell szüntetnie. Mivel a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) a felszámolás elrendeléséről nincs hivatalos tudomása, így a felszámoló köteles a végrehajtás megszüntetését a bíróságnál kezdeményezni.

A felszámoló ennek a kötelezettségének csak úgy tud eleget tenni, ha a gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolót tájékoztatja a folyamatban lévő végrehajtási ügyekről is.

Bírósági eljárások

A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások lefolytatására a felszámolás elrendelésének nincs hatása. Ezek az eljárások azoknál a bíróságoknál folytatódnak, amelyeknél folyamatban vannak.

Jogosultságok megszűnése

Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló jogok – zálogjog, visszavásárlási jog és vételi jog – a vagyontárgy értékesítésével szűnnek meg.

Beszámítás

A beszámítás a kötelezettnek a jogosulthoz intézett jognyilatkozata, amelynek követében megszűnik egyrészről a kötelezettel szemben fennálló követelés, másrészt a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelése. Lehetőség van beszámításra, ha

• a követelés és az ellenkövetelés a jogosult és a kötelezett viszonyában fennáll,
• a követelés és az ellenkövetelés egynemű,
• a követeléssel szembeállított ellenkövetelés is lejárt tartozásra vonatkozik, valamint ha
• jogszabály nem tesz kivételt, és nem akadályozza meg a beszámítást, vagy nem állapít meg valamilyen különleges kívánalmat.

A beszámítás vonatkozásában a Cstv. 36. §-a tartalmaz korlátozó rendelkezést, e szerint csak azt a követelést lehet a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben beszámítani, amelyet a felszámoló elismert követelésként nyilvántartásba vett, és amelyet felszámolás kezdő időpontját követően – vagy ha a követelés később vált esedékessé, az esedékessé válás időpontját követően – nem engedményeztek.

A hitelezői igények bejelentése

A felszámolást közzétevő végzésnek tartalmaznia kell a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be.

Igazolás, nyilvántartásba vétel

A követelés bejelentésére nyitva álló 40 napos határidő elmulasztása esetén 15 napos határidővel igazolásnak van helye. Akadályoztatás vagy későbbi tudomásszerzés esetén sem lehet 6 hónapon túl igazolási kérelmet előterjeszteni. A 40 napos határidőn túl, de egy éven belül bejelentett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba veszi. Az adóssal szemben fennálló ilyen követelések kielégítésére azonban csak akkor van lehetőség, ha a határidőn belül bejelentett hitelezői igényeket teljes egészében kielégítették.

Jogvesztő határidő

Ha a követelést egy évnél később jelentették be, annak joghatálya nincs, sőt a jogvesztő határidő folytán igazolási kérelmet sem lehet előterjeszteni.

A felszámolás kezdő időpontját követően a hitelezői igényeket már csak a Cstv.-ben meghatározott módon és időben lehet kielégíteni. Ezért a felszámolási eljárásba az összes hitelezőt be kell vonni, hiszen másképpen a hitelezői igények sorsa nem rendezhető.

Hitelezői választmány

A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 90 napon belül köteles összehívni a nyilvántartásba vett hitelezőket, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy 90 napon belül össze kell ülnie a hitelezői tanácskozásnak.

A testület megalakulása attól függ, hogy az érintett hitelezők száma eléri-e a kívánt egyharmados arányt a hitelezők, illetve a követelések aránya tekintetében.

Egyszerűsített felszámolás

A felszámoló eltekinthet a hitelezők összehívásától, ha nyilvánvalóvá válik, hogy egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges. Ha a vagyon a várható felszámolási költségekre sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását és az adós megszüntetését. Erre tekintettel az egyszerűsített felszámolás a felszámolásnak olyan gyorsított változata, amelynél a gyorsaságánál és a költségminimalizálásra törekvésénél fogva nincs értelme a hitelezőket választmányalakítás céljából összehívni.

A hitelezők védelmét szolgáló szabály, hogy mielőtt a bíróság valóban az egyszerűsített felszámolásra térne át, a hitelezőknek is lehetőségük van meggyőződniük – például az adós vagyonának felkutatásával – arról, hogy valóban nincs lehetőség az eljárás általános szabályok szerinti lefolytatására.

A hitelezők ellenőrzési joga

Mindemellett a hitelezők ellenőrzési jogának garanciája a Cstv.-ben a felszámolónak az a kötelezettsége, hogy legalább 15 nappal megelőzően tájékoztatnia kell a hitelezői választmányt az általa megkötendő olyan szerződésekről, amely a mindennapi gazdálkodás körét meghaladja, illetve az adós gazdálkodó szervezet szerződéseinek felmondásáról, valamint készleteinek selejtezéséről. Kivételesen indokolt esetben – például sürgős és egyben előnyös szerződéskötési lehetőség – a felszámoló eltérhet a 15 napos határidőtől.

Egyezség

Az adós gazdálkodó szervezet és a hitelezők közötti egyezség létrejötte alapvető cél, ezért arra a felszámolási eljárásban is lehetőség van, azonban mindez időben behatárolt. Egyezségkötésre a felszámolás közzétételét követő 40. naptól a felszámolási zárómérleg benyújtásáig van lehetőség.

Szigorú szabály, hogy mindazok, akik a felszámolási eljárásban hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik.

A felszámoló tájékoztatási kötelezettsége

A felszámolási eljárás alatti egyezségkötés érdekében a felszámoló köteles a tulajdonosi jogokat gyakorló szervek képviselőjének – kérelemre – tájékoztatást adni arról, hogy kik és milyen összegre nyújtottak be hitelezői igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e és milyen kategóriába sorolta be, valamint köteles tájékoztatást adni a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban felsorolt követelések (felszámolási költségek, tartásdíj, életjáradék stb.) összegéről és azok jogosultjairól. Így az adós hozzájuthat azokhoz az információkhoz, amelyek feltétlenül szükségesek a fizetőképesség helyreállítására alkalmas reorganizációs program és az egyezségi ajánlat elkészítéséhez.

Egyezségi tárgyalás

A bíróság az adós kérelmére a kérelem beérkezését követő 60 napon belül köteles egyezségi tárgyalást tartani. Az egyezségi tárgyalásra csak azokat a hitelezőket kell megidézni, akik az egyezség megkötésére jogosultak.

A bíróság a felszámoló javaslata alapján végzésben meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét. A felszámoló ennek a vagyonnak a meghatározásánál lényegében pontos kimutatást ad a rendelkezésre álló vagyon értékéről és pillanatnyi összetételéről, valamint megjelöli a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban foglalt – az előzőekben említett – követelések várható összegét.

Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők engedhetnek a követeléseikből, fizetési halasztást adhatnak, egymás követeléseit átvállalhatják, és általában megállapodhatnak mindenben, amit az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak. Az egyezség azonban nem sérthet alapvető hitelezői érdekeket, de ugyanakkor az is fontos, hogy néhány hitelező az egyezség létrejöttét ne akadályozhassa meg. Ezért az egyezséget csak akkor lehet megkötni, ha ahhoz az arra jogosult hitelezőknek legalább a fele minden csoportban (felszámolási költségek, zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések, gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj stb.) hozzájárul, és ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezség megkötésre jogosultak összes követelésének a kétharmadrészét kiteszi. Az ezeknek a feltételeknek megfelelő egyezség hatálya kényszeregyezségi jelleggel – a Cstv. 57. §-ának (1) bekezdés a) és c) pontjában felsoroltak jogosultjait kivéve – valamennyi hitelezőre kiterjed.

A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles felszámolási zárómérleget, valamint bevétel-költség kimutatást készíteni, és azt az adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül átadni.

Elkülönített alap

Az egyezségkötés lebonyolíthatóságát szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a vitatott követeléssel rendelkező hitelező igényeinek a kielégítése céljából egy elkülönített alapot kell létrehozni, amelyből a hitelező az egyezségben foglaltak szerint akkor elégíthető ki, ha az általa kezdeményezett pert utóbb megnyeri. Ezek a hitelezők az egyezségkötésnél érdemben nem működhetnek közre, a kényszeregyezség azonban rájuk is kihat.

Bírósági jóváhagyás

Az egyezséget a bíróság – szemben a csődeljárással – abban az esetben hagyja jóvá, ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, és az egyezség a jogszabályoknak megfelel. A feltételek hiányában a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja.

A bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben rendelkezik a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek a kielégítéséről. Egyezség esetén a felszámoló díja az adós vagyontárgyai nettó értékének 5 százaléka.

Amennyiben az egyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedik, akkor a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi, hogy a gazdálkodó szervezet elleni felszámolási eljárás egyezség folytán megszűnt.

A vagyon és a követelések felmérése

A Cstv. a felszámoló feladatát részletesen meghatározza. Ezek közül elsődleges, hogy a felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket. Ennek érdekében a követeléseket nyilvántartásba veszi, felülvizsgálja és szükség esetén az érdekeltekkel egyezteti.

Kimutatás, ütemterv

A hitelezői érdekek fokozottabb védelme érdekében a felszámoló a felszámolás megkezdésekor a várható költségek alakulásáról kimutatást, valamint ütemtervet állít össze, utóbbit pedig a hitelezők kérésére nekik bemutatja. Az ütemterv elkészítése elsősorban azért fontos, mert a felszámoló feladatai határidőhöz kötöttek. A felszámolás kezdő időpontjával a felszámoló köteles felszámolási nyitómérleget készíteni.

Zárómérleg

A felszámolás megkezdését követő egy év elteltével kell legkésőbb összeállítani az első közbenső mérleget és két év elteltével a zárómérleget (záró egyszerűsített mérleget), valamint a kapcsolódó egyéb dokumentumokat.

Követelések nyilvántartása

A felszámoló a felszámolás közzétételétől számított 40 napos határidőn belül és az ezen a határidőn túl, de egy éven belül érkezett követeléseket nyilvántartásba veszi.

A nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a hitelező a követelésének egy százalékát, de legalább 1000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot a felszámolási eljárás lefolytatására illetékes megyei (fővárosi) bíróság által elkülönített számlára – a bírósági ügyszám megjelölésével – befizesse, és a befizetés megtörténtét a felszámolónak igazolja. Lényeges, hogy a felszámolási költségek és a járadék jellegű követelések után a hitelezőnek nincs befizetési kötelezettsége.

Besorolási értesítés

A felszámolói gyakorlat szerint a nyilvántartásba vételről értesítik a hitelezőket, akik a felszámolói visszaigazolás alapján tudják meg, hogy igényük valóban megérkezett-e, valamint hogy az igényt a felszámoló a kielégítési sorrendben milyen kielégítési osztályba sorolta be.

Érdemi felülvizsgálat

A felszámoló a határidőben érkezett követeléseket – a bejelentésre nyitva álló határidő leteltét követő 40 napon belül – köteles érdemben felülvizsgálni, szükség esetén a hitelezővel egyeztetni. Amennyiben a hitelezői igényt megalapozottnak találja, köteles további 15 napon belül az igényt a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni.

A hitelezői választmány hozzájárulása

A bíróság az előterjesztett hitelezői igényt nemperes eljárás keretében bírálja el, és a kérelem tárgyában végzéssel határoz. A hitelezők szerepének növelése érdekében a felszámolónak – ha a vállalkozás folytatni kívánja a gazdasági tevékenységet – ki kell kérnie a hitelezői választmány hozzájárulását. Erre a felszámolás közzétételétől számított 120 napon belül van lehetőség.

Amennyiben a hitelezők ezt követően alakítják meg választmányukat, a felszámoló a választmány megalakulásának bejelentésétől számított 60 napon belül köteles a hozzájárulás megszerzésére. A választmánynak csak hozzájárulási joga van a felszámoló döntéséhez, de nem dönthet helyette.

Szerződések megszüntetése

Felmondás, elállás

A felszámolás a gazdálkodó szervezet tevékenységének folyamatos megszüntetését is jelenti. Ennek keretében és az adósságállomány további növekedésének megakadályozása céljából a Cstv. szerint a felszámoló jogosult az adós gazdálkodó szervezet által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, illetve ha a felmondásig még egyik fél sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni.

A szerződő felet ennek folytán megillető követelés hitelezői követelésnek minősül, amelyet az elállás, illetőleg a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak kell bejelenteni.

Az azonnali hatályú felmondási, illetve az elállási jog nem vonatkozik a természetes személyeknek a szolgálati lakás és a garázs kivételével

• a lakásokra fennálló bérleti szerződéseire;
• az iskolával vagy tanulóval gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződésekre;
• a munkaszerződésekre;
• a nem a gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződésekre (idetartoznak például a lakásépítés, lakásvásárlás céljából nyújtott munkáltatói kölcsönök, amelyeket az adós hitelezőire engedményezhet);
• a kollektív szerződésre, valamint
• a szövetkezeti tagok vállalkozási jellegű jogviszonyával összefüggő szerződésekre.

Munkajogi vonatkozások

A munkaviszony megszűnése

A felszámolási eljárás eredményeként az adós jogutód nélkül megszűnik, ezért az eljárás kihatással van az adóssal munkaviszonyban álló dolgozók helyzetére is. Az adós munkáltatónál alkalmazásban állók munkaviszonya ennek megfelelően legkésőbb az eljárás befejezésekor megszűnik.

Tájékoztatási kötelezettség

A felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket és az üzemi tanácsot haladéktalanul tájékoztatni kell.

A munkáltatói jogok gyakorlása

A felszámolás kezdő időpontjában a munkaviszonyt érintő legfontosabb változás, hogy a felszámoló, illetve annak képviselője gyakorolja az adósnál a munkáltatói jogokat. A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében kimondta, hogy a felszámoló az általa gyakorolt munkáltatói jogokat és teljesített kötelezettségeket általános jelleggel másra – akár a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezérigazgatójára – nem ruházhatja át, ami azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a munkáltatói jogkörök egy részét átadja.

Munkaviszony az eljárás megindulása után

Ha a felszámolás megindulása után a munkaviszony fennáll és a munkavállaló munkát végez, egyéb kizáró körülmény hiányában a munkavállalót a Munka Törvénykönyvében biztosított jogok éppúgy megilletik, és a kötelezettségek éppúgy terhelik, mint a felszámolás előtt. Így munkájáért munkabért kap, szabadság illeti meg, kártérítést követelhet, de kártérítésre kötelezhető is stb.

Igényérvényesítés, a követelések behajtása

A felszámoló feladata a gazdálkodó szervezet követeléseinek behajtása, igényeinek érvényesítése és a felszámolás körébe vont vagyon értékesítése.

Bírósági eljárás kezdeményezése

Ha az adóst megillető követelést a másik fél vitatja, akkor a felszámoló a megalapozottnak tűnő követelés behajtása iránt bírósági eljárást köteles kezdeményezni. Erre a perre a rendes bíróságoknak van hatásköre.

Vagyonvédelem

Fontos feladat az adós vagyonának óvása és őrzése. Ennek keretében a felszámoló gondoskodik a művelési kötelezettség alá eső mezőgazdasági rendeltetésű földek termőképességének a fenntartásáról, szükség esetén gondoskodik a termény betakarításáról és az egyéb állagmegóvási munkálatokról is.

Az adós vagyonának értékesítése

A felszámoló az adós ingó és ingatlan vagyontárgyait (tulajdonjogot, vagyoni értékű jogot) a legmagasabb forgalmi értéken köteles – nyilvánosan – értékesíteni, pályázat, illetve árverés formájában.

Az előzőekben említett módon való értékesítéstől azonban a felszámoló eltérhet abban az esetben, ha a hitelezői választmány a nyilvános értékesítés egyéb formájához hozzájárul, továbbá ha az értékesítés során várható bevételek nem fedezik a költségeket, illetve ha fedezik ugyan a költségeket, de a különbség kevesebb 100 000 forintnál.

Az értékesítés megkezdése, közzététel

Ha a hitelezői választmány eltérően nem rendelkezik, az értékesítést a felszámolás közzétételétől számított 120 napon belül meg kell kezdeni. Ehhez kapcsolódik, hogy a pályázati felhívásnak, illetve az árverési hirdetménynek legkésőbb a 120. napon meg kell jelennie a Cégközlönyben.

A szerződés megtámadása

Ha a felszámoló indokolatlanul mellőzi a pályázatot vagy az árverést, illetve a közjegyző igénybevételét, az adós és a hitelező a megkötött adásvételi szerződést az értékesítéstől számított 30 napon belül az eljárást lefolytató megyei bíróságnál keresettel megtámadhatja. Ugyancsak a 30 napos határidő alatt fordulhat bírósághoz az elővásárlásra jogosult, ha a felszámoló az elővásárlási jogát nem vette figyelembe. Kizárólag a Környezetvédelmi Minisztériumot illeti meg elővásárlási jog a természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a műemlékek értékesítése esetén, az adóst és a hitelezőt azonban – a korábbi szabályozástól eltérően – nem.

A felhívás és a hirdetmény közzététele

A Cstv. a pályázatra és az árverésre vonatkozóan csak a legfontosabb garanciális keretszabályokat rögzíti. A felszámolón múlik, hogy a két kötelező értékesítési forma – a nyilvános pályázat, illetve az árverés útján történő vagyonértékesítés – közül melyiket választja. A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást, illetve az árverési hirdetményt köteles közzétetetni a Cégközlönyben a pályázat benyújtására megállapított időpontot, illetve az árverést megelőzően legalább 15 nappal.

Árverés, fizetési határidők

Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 5 százalékát legkésőbb az árverés megkezdése előtt a felszámolónál letétbe helyezi. Ha a vevő elmulasztja a teljes vételárat az árverési hirdetményben közzétett feltételek szerint az adós számlájára befizetni, az előlegét elveszti. Ingóság árverezése esetén a vételárat a legelőnyösebb ajánlatot tevőnek azonnal ki kell fizetni, ellenkező esetben az ingóságot tovább kell árverezni, és ezen a további árverésen a fizetést elmulasztó vevő már nem vehet részt. Ha azonban a vételár az 1 millió forintot meghaladja, nem kell azonnal a vételárat kifizetni, hanem a felszámoló a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidőt köteles megállapítani.

Közbenső felszámolási mérleg

A Cstv. a felszámolás kezdő időpontját követő egy évig a felszámoló belátására bízza, hogy a felszámolás eredményességétől függően összeállít-e közbenső mérleget, avagy sem. Egy év elteltével a közbenső mérleg elkészítése és a bíróságnak való bemutatása kötelező. A Cstv. előírja azt is, hogy ha a felszámolási zárómérleget a felszámoló a felszámolás kezdő időpontját követő két év elteltével nem készíti el, akkor évente kell közbenső mérleget készítenie. Lényeges, hogy a közbenső mérleget abban az esetben is el kell készíteni, ha a mérleg alapján kifizetésre nincs lehetőség.

Ha a felszámoló eredménytelen bírósági felhívást követően sem készíti el a közbenső mérleget, pénzbírsággal sújtható.

A közbenső mérleg tartalma

A közbenső mérleg a felszámolási zárómérleghez hasonlóan tartalmazza

• a pénzeszközök felsorolását;
• a megmaradt – nem értékesített – vagyontárgyak megjelölését;
• a be nem hajtott követeléseket;
• a ki nem egyenlített tartozásokat;
• a felosztható és a fel nem osztható vagyont.

A közbenső mérleg kötelező melléklete

A közbenső mérlegnek kötelező mellékletei is vannak, ezek

• az adós tevékenységet lezáró mérlege;
• a bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatás és részletes magyarázat;
• a részletes vagyonfelosztási javaslat;
• az arról szóló igazolás, hogy a mérleget a mellékletekkel együtt a felszámoló a hitelezők részére kézbesítette és
• a hitelezők mérlegre tett észrevételei, kifogásai.

A közbenső mérleg elvárható mellékletei

A közbenső mérleg elvárható melléklete

• a szöveges jelentés a felszámolás helyzetéről, annak várható befejezéséről;
• kimutatás a hitelezői igénybejelentésekről és azok besorolásáról;
• a felszámoló ellen, illetve a felszámoló által indított perek felsorolása, illetve körülírása és
• minden egyéb releváns dokumentum.

Tartalékalap

A felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére tartalékalapot kell képezni a közbenső mérleg alapján.

A közbenső mérleg elutasítása

A közbenső mérleg bíróság általi elutasítása nem mentesíti a felszámolót a mérleg újbóli összeállítása alól. Az újabb mérleg összeállításánál figyelemmel kell lenni az elutasító végzés indokolására.

Véleményeztetés

A közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot a hitelezői választmánnyal és a választmányban részt nem vevő hitelezőkkel véleményeztetni kell.

A felszámoló díjának megtérítése

A felszámoló már a közbenső mérleg elfogadásakor hozzájuthat a felszámolói díj egy részéhez. A bíróság a közbenső mérleget jóváhagyó végzésben rendelkezik arról, hogy a közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és behajtott követelésekből együttesen befolyt összeg 4 százalékát – az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel 1 százalékát – az elkülönített számlán lévő összegből a felszámoló részére utalják ki, feltéve hogy a fenti összeg a számlán rendelkezésre áll. Amennyiben a kifizetéshez szükséges összeg nem áll rendelkezésre, akkor a felszámoló munkadíja még mindig részben kielégítést nyerhet az adós cég számlája terhére.

Kifogás

A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. A bíróság a kifogás felől soron kívül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a bíróság a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el. A bíróság a kifogásolt intézkedést megsemmisítheti és helyreállíthatja az eredeti állapotot, vagy a felszámoló számára új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élő a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet.

A felszámoló köteles eleget tenni a kifogásnak helyt adó jogerős bírói végzésben foglaltaknak, máskülönben a bíróság új felszámolót jelölhet ki, és kötelezheti az eredeti felszámolót a kapcsolódó költségek viselésére, valamint a díját is csökkentheti.

Felszámolási zárómérleg

A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget (záró egyszerűsített mérleget), a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, amelyeket a bíróságon kívül az adóhatóságnak is megküld.

Iratkezelés és -megőrzés

A történeti értékű levéltári iratok védelme érdekében a felszámoló köteles az iratokat a területileg, illetve szakmailag illetékes levéltárnak átadni. Az adós gazdálkodó szervezet volt munkavállalóinak a későbbi nyugdíjigény elszámolásához szükséges dokumentumait az illetékes nyugdíj-biztosítási szerv őrzi. A felszámoló köteles az irattári anyagok őrzéséről gondoskodni, amelyet vagy maga, vagy megállapodás alapján erre szakosodott cég térítés ellenében lát el.

Az iratőrzés határideje

A cég iratait az adósról, valamint a számvitelről szóló jogszabályban foglalt elévülési idő végéig kell őrizni, ami a számviteli bizonylatok esetében 5 év. Bizonyos analitikus nyilvántartások esetében az őrzési kötelezettség 10 év.

A felszámoló felelőssége

A felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni, amely azt jelenti, hogy mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az adós gazdálkodó szervezet felszámolása a legkisebb anyagi veszteséggel járjon.

Kártérítési felelősség

A kötelezettségei megszegésével okozott kárért a felszámoló a Ptk. kártérítésre vonatkozó általános szabályai szerint felel. A felszámolót kártérítésre az általános hatáskörű bíróság kötelezheti.

A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő, illetve a felszámolás alatt szerzett vagyonára terjed ki. A felszámoló emellett felelős azért a vagyoncsökkenésért, amelyet vétkes magatartásával okoz.

A felszámolási eljárás befejezése

A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek.

Kifogás

Bármelyik hitelező a kézhezvételtől számított 30 napon belül a zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. Nincs azonban helye kifogásnak a jogerősen elbírált vitás hitelezői igény tárgyában, valamint a hitelezői igény besorolása tárgyában, ha a hitelező azt már korábban tudomásul vette. A bíróság a kifogásról tárgyaláson határoz, melyre megidézik a kifogást előterjesztő és az arra észrevételt tevő hitelezőket, valamint a felszámolót is.

Kielégítési sorrend

Az adós vagyoni helyzetére figyelemmel a legtöbb esetben nincs lehetőség az összes hitelezői igény kielégítésére. Ezért szükséges a hitelezői igények rangsorolása. A kielégítési sorrend lényege, hogy csak akkor lehet a rangsorban később következő igényeket rendezni, ha az előtte álló csoportban valamennyi igény kielégítésére megvan a pénzügyi fedezet.

A felszámolás költségei

A rangsorban első helyen a felszámolás lebonyolításához szükséges költségek állnak. Ebbe a körbe tartozik

• az adós gazdálkodó szervezetet terhelő munkabér, egyéb bér jellegű juttatás és a végkielégítés egy része;
• az adóst terhelő, a Bérgarancia Alapból kapott támogatás;
• az egyes felszámolási eseményekkel (vagyon értékesítése, iratanyag rendezése stb.) kapcsolatos kiadások, valamint
• a felszámoló munkadíja.

Biztosított követelések

A Cstv. a felszámolási eljárás költségei után második helyre sorolja a zálogjoggal, óvadékkal biztosított követeléseket, ha a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása előtt legal