Felszálló ágban a légifuvarozás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 28. számában (2000. augusztus 1.)

A légi teherszállítás lényegében nem különbözik a többi szállítási nemtől: az árut ebben az esetben is el kell juttatni a feladótól a megrendelőig. A légi szállításnál a leglényegesebb szempont a gyorsaság, a kiszámíthatóság és a biztonság, hiszen általában nagy értékű portékát kell – és lehet – gyorsan fuvarozni.

A légiszállítók régóta megbízható partnereinek számítanak a nagy divatcégek. Ezek ugyanis nem nagyon bíznak a közúti szállításban, mert a kamionokról gyakran az egész szállítmány vagy legalábbis azok egy része eltűnik, ezért az új kollekciókat általában repülővel juttatják el a bemutatókra. A ruhakollekciók mellett a Malév gépein rendszeresen visszatérő termékek az elektronikai alkatrészek, a gyógyszerkészítmények és az élő állatok, a keltetésre váró tojások, a frissen vágott virágok, a romlandó termékek, de például gyakran szállítanak fedezésre tiszta vérvonalú kutyákat is. A Malév legjelentősebb megrendelői közé olyan minőségi terméket előállító cégek tartoznak, mint az IBM, a Nokia vagy a Ford. Az már nehezen dönthető el, hogy ezek közül mennyi a hazai és menynyi a külföldi, hiszen a felsorolt társaságok magyar vegyesvállalatban is tulajdonosok.

Bővülő kapacitások

A teherszállításra szakosodott hazai cég, a Malév Air Cargo által fuvarozott áru 85-90 százaléka menetrend szerinti Malév-gépek raktereiben utazik. Ebben az évben az interkontinentális járatok kiemelkedő eredményeket hoztak. A New York-i, a torontói, a bangkoki és a pekingi járatok közel optimális kihasználása jelentősen növelte mind a keleti irányba, mind az amerikai kontinensre irányuló kapacitást. A cargotevékenység azonban nem csak olyan városokra terjed ki, ahová rendszeresen járnak a Malév gépei. Bérelt gépekkel, saját menetrendszerű charterjáratokat is üzemeltet a Malév Air Cargo. Bukarestbe és Szófiába heti öt, Kijevbe három, Kisinyovba pedig heti két alkalommal, míg Szkopjébe és Tiranába hetente egyszer indul gép.

A teljes magyarországi légi szállításon belül a Malév Air Cargo piaci részesedése 52-53 százalék, ami a konkurens cégek ismeretében nem csekély eredmény. (A Ferihegyen megforduló exportforgalom 50 százaléka, az importnak pedig 50-55 százaléka a hazai légifuvarozó cég áruja.) A magyar vállalat versenytársai közé olyan légitársaságok tartoznak, mint a Lufthansa vagy a British Airways. Aki csak egy kicsit is járatos a repülős világban, az tudja, hogy ezekkel a cégekkel – infrastruktúra, tőke, technika tekintetében – egy lapon sem említhetik a magyar légitársaságot. Egyetlen előnye, hogy a Malév vállalat itthon van, és talán a méreteiből adódóan személyesebb a viszonya a megrendelőkkel.

A hasonló profilú osztrák cégtől eltekintve a térség országainak légitársaságai nem képesek arra, amire a magyar. A cég gyakorlatilag valamennyi, a légi áruforgalomban szállítható termék biztonságos kezelésére képes. Légi járatain felül a cég a földön is otthonosan mozog. Menetrendszerű kamionokat indít, illetve kiegészítő szolgáltatást nyújt a Malév által nem repült vonalakon: Pozsonyba, Brüsszelbe, Frankfurtba, Ljubjanába, Milánóba, Ostravába és Bécsbe.

Az idén tavasszal folt esett a cég hírnevén. Egy Németországba feladott pénzszállítmánynak Ferihegyen nyoma veszett. Később kiderült, hogy a repülőtér biztonsági szolgálatának néhány munkatársa lovasította meg a küldeményt. A hasonló esetek megelőzése érdekében a Malév Air Cargo gyorsan szerződést kötött az Országos Rendőr-főkapitánysággal. Azóta a repülőtéren belül az érték- és pénzküldemények útját korszerű eszközökkel, videokamerákkal kísérik figyelemmel.

Fejlesztési tervek

A légi áruszállítás világszerte dinamikusan növekvő ágazat. A Polgári Repülésügyi Szervezet, az ICAO adatai szerint a fejlődési ütem 7,2 százalékos. Ugyanez a mutató nálunk 1997-ig 10 százalék volt. Az EU-csatlakozás egyébként a légi szállításban is nagy lehetőséget rejt. A kontinensen több, úgynevezett HUB átrakóközpont működik, a hozzánk legközelebbi például Bécsben. A magyar cég onnan szeretné elhódítani a forgalmat, illetve átvenni a hamarosan jelentkező többletigényeket. Erre jó az esélye, hiszen Bécs már nem fejleszthető tovább, az ottani repülőtér környezete teljesen beépült. Ezzel szemben Ferihegyen még hatalmas szabad területek vannak, emellett a repülőtér jelenlegi kapacitásának is csak a felét használják ki a légitársaságok. Naponta mintegy 200 repülőgép fordul meg itt, miközben 500 fogadására és indítására is képes lenne. Budapesti álmok szerint a repülőtér a Távol- és Közel-Kelet, valamint Európa közötti forgalom átrakóközpontja lehetne. Az ötlet gazdasági szempontból mindenképpen támogatásra érdemes. A fuvaroztatásból adódó közterheket például a fogadó országban kell megfizetni, s azok 10 százaléka ott is marad. Így már megéri Ferihegyet fejleszteni, korszerű logisztikai bázist kialakítani. Budapest képes lenne akár 1500 kilométeres körzetben is kiszolgálni a légi szállítási igényeket. Ugyanakkor Ferihegy mellett értelmetlen egy másik hazai repülőtér, például a debreceni fejlesztése. A versenyképesség javítása érdekében a forrásokat mielőbb Budapestre kell koncentrálni, ellenkező esetben előfordulhat, hogy Pozsony, Bécs vagy Prága megszerzi a piacokat.

A régóta csak tervezőasztalon létező ferihegyi új cargoterminál építése várhatóan jövő ősszel kezdődik meg. A 10 ezer négyzetméter alapterületű teherátrakó központ kivitelezése 3,5 milliárdba kerül, egyelőre azonban még nem dőlt el, hogy a munkálatok elvégzésére kiírják-e a pályázatot. A bázis Ferihegy-2-n épülne, s így elkerülhetők lennének a szükségtelen szállítási holtidők. Ez utóbbiak abból adódnak, hogy a jelenlegi cargoraktárak a régi repülőtér mellett állnak, míg az utasszállító gépek az új terminálon érnek földet. Emiatt minden egyes árunak egy 6,5 km-es felesleges utat kell megtennie, ami jelentősen megnöveli a szállítás idejét.

Cél a teljes körű szolgáltatás

A Malév Rt. egyik húzóágazatának számító légi árufuvarozást a kilencvenes évek második felétől folyamatos teljesítménynövekedés jellemzi. Míg 1994-ben csak 9144 tonnányi árut szállítottak, 1996-ban már 13670 tonnát, 1998-ban pedig 14 800 tonnát. Tavaly azonban némiképp megtorpant a fejlődési folyamat. Az év első felében a Malév Air Cargo tervezettől mind a szállított áru mennyiségében, mind bevételében elmaradt. Ennek egyik oka az ázsiai térségben kialakult válság volt, de a délszláv hadi események sem kedveztek a légi áruszállításnak. Szerencsére az év második felében – a koszovói válság rendezése után – fellendült a forgalom, és bár a tervezettől elmaradtak az eredmények, az előző évit sikerült némiképp túlszárnyalni. 1999-ben végül is 15 483 tonna árut szállítottak. A növekedést a bevételek alakulása is jól mutatja. 1998-ban 3,2 milliárd volt az árbevétel, 1999-ben 3,4 milliárdos forgalmat értek el, az idén pedig 4,3 milliárd forintra számítanak.

A ferihegyi ügyfelek mind nagyobb része igényli az expressz árukezelést, ami a termékek gyorsabb, soron kívüli kezelését jelenti, ám ennek technikai feltételei még nem állnak rendelkezésre. Ehhez ugyanis külön személyzetre és felszerelésre lenne szükség. A légifuvarozás jövőjét a mind teljesebb szolgáltatásban látják a szakemberek. Ekkor a megrendelő csak a célállomást és a szállítási időt köti ki, minden mást a légifuvarozók intéznek majd. Sok esetben a megrendelő a szűken vett fuvarozáson kívül már ma is igényli a szállítandó áru csomagolását, a kiviteli engedély beszerzését, az export- import vámkezelést, az áru fogadását és házhoz szállítását. A Pannon Air Cargo, a Malév leányvállalata ebből a szempontból előremenekült: a General Electric (GE) legújabb, veresegyházi gyáregységében nyitott a közelmúltban irodát, mert úgy gondolta, csak így képes naprakészen követni a termelést és a megrendelő igényeit.

A regionális szállítóközpont szerepét adottságaiból következően nyugodtan betölthetné a Ferihegyi repülőtér, ám a Malév bizonytalan tulajdonosi és gazdasági helyzete, a folyton újraírt fejlesztési elképzelések nagyon sok energiát és fuvart "elvisznek". Emiatt általában kamionon hozzák el áruikat a cégek a nagyobb külföldi repülőterekről, vagy éppen viszik oda, pedig a légi út árban is versenyképes lenne. A térnyerést lassítja, hogy a szakemberek szerint a Malévnak nincsenek áruszállításra igazán alkalmas gépei, s a nagy társaságokhoz képest viszonylag kevés országba jut el, így csak korlátozott megrendelések teljesítésére képes. Nagy társaságokkal ugyan kapcsolatban áll a Malév, de sokat lendítene a helyzetén, ha záros időn belül tőkeerős és megbízható partnert találna.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!