Devizapiaci ármozgások

 

A következő táblázatokkal, illetve grafikonokkal a Cégvezetés lapzártáját megelőző hónapot jellemző devizapiaci ármozgásokat mutatjuk be. Az irányadó árfolyamokat, a tőzsdeindexeket és a kamatokat tájékoztató jelleggel közöljük.

A bankközi devizapiacon „uborkaszezon" volt júniusban: túlnyomórészt eseménytelenül teltek a napok. A forint alig mozgott a sávon belül, egész hónapban – 2,04 és -2,17 között helyezkedett el.

Nem érte olyan hatás a magyar devizapiacot, amely akár minimális „mozgásra" kényszeríthette volna a forintot az intervenciós sávon belül a devizákkal szemben.

A forintkamatok szinte egy helyben álltak, a magyar tőzsdei árfolyamok csökkentek ugyan júniusban, de nem pánikszerűen, hanem szép fokozatosan.

Sem itthon, sem Kelet-Közép-Európában nem történt „földcsuszamlásszerű" politikai és gazdasági esemény, ami negatívan befolyásolhatta volna a forint árfolyamát.

Érdekesség, hogy napvilágra került szakvélemények szerint a Magyar Nemzeti Bank fontolgatja a forint havi csúszó leértékelésének – jelenleg 0,3 százalék havonta – a megszüntetését. Vagyis a jegybanknál már látják az alagút végét. Az MNB részéről egyértelműen még nem nyilatkoztak az ügyben, ám mindenképpen közelítünk a forint piacszerű kereskedéséhez, és ilyenformán az intervenciós sáv kiszélesítése is napirendre kerülhet.

A Európai Központi Bank (EKB) 50 bázisponttal emelte az euró irányadó kamatát. A kamatemelés nem annyira a makrogazdasági adatokra reagált, mint inkább az amerikai dollár erősödésére a devizapiacokon és az euró, valamint a dollár egyre növekvő kamatkülönbözetére. Az EKB által június elején végrehajtott kamatemelés elérte célját, és konszolidálta az euró árfolyamát, megmentve ezzel Európát az inflációs veszélytől.

Az amerikai dollár kamatát a várakozások ellenére nem emelték júniusban. Meglepő, hogy a kamatemelés elmaradása a tőzsdéket nem optimizmussal töltötte el, mint ahogy az a könyvekben elő van írva, hanem estek a részvényárfolyamok. Ennek oka, hogy a befektetők a kamatemelés meghiúsulását úgy értelmezik, továbbra is fennáll egy esetleges emelés veszélye.

A bankközi forintkamatok és az ezt összegző BUBOR (Budapest Interbank Offer Rate) május végéhez képest szinte változatlanok maradtak június végén. Az állampapírhozamok 30-40 bázisponttal csökkentek minden lejáratra június végéig. A kamatok a forint árfolyamához hasonlóan eseménytelenül alakultak az elmúlt hónapban.

A májusi fogyasztói árindex 9,1 százalék volt, az áprilisi 9,2 százalék után a változás jelentéktelen. A többi makroökonómiai adat sem változott a magyar gazdaságról. Ennek megfelelően a bankközi forintkamatok és az állampapírhozamok elenyészően módosultak júniusban. A forintkamatok szintje megfelel a magyar gazdaság jelenlegi állapotának.

A Magyar Nemzeti Bank immár három hónapja minden hétfőn három hónapos kötvényt bocsát ki. A legutolsó júniusi aukción 10,66 százalékos átlaghozam alakult ki.

Az euró több hónapja tartó fokozatos gyengülése júniusban megállt, árfolyama 0,93 és 0,97 között mozgott az amerikai dollárral szemben. Az euró erősödése május végén 0,8850-ről kezdődött, majd június közepére elérte a 0,97-es csúcspontját. Ezután következett a konszolidáció, amely 0,93-ig gyengítette az eurót, majd innen újból erősödésnek indult, és június végére 0,9550-0,96-os szinten állt.

Az euró ilyen mértékű gyengülését (0,8850, ami 2,2450-es USD/DEM szintnek felel meg, ami utoljára 1986-ban volt) semmilyen gazdasági adat vagy politikai esemény nem indokolta. Az erősödésben nagy szerepe volt annak, hogy az Európai Központi Bank kiváló ütemben hajtotta végre kamatemelését. Azaz nem akkor növelte a kamatot, amikor az euró mélyponton volt, hanem kivárta az alkalmas időpontot, az euró kezdődő erősödését, és ezzel újabb lökést adott az uniós pénznek.