Csődeljárás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 28. számában (2000. augusztus 1.)

A Cstv. 1. §-ának (2) bekezdése határozza meg a csődeljárás fogalmát. A csődeljárás eszerint olyan eljárás, amely során az adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

Az eljárás megindítása

A csődeljárás megindítását a gazdálkodó szervezet vezetője kezdeményezi a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság előtt. A kérelmet nem terjesztheti elő a gazdálkodó szervezetben egyébként képviseleti joggal rendelkező más személy. A gazdálkodó szervezet legfőbb testületi szerve (taggyűlés, közgyűlés) sem ruházhatja át másra az eljárás megindításának a jogát.

Ismételt csőd

A Cstv. korlátozza a csődeljárás igénybevételének a lehetőségét annak érdekében, hogy az üzleti kapcsolatokban ne keletkezzen zavar. Eszerint újabb kérelem előterjesztésére csak az előző csődbejelentés iránti kérelem bejelentésétől számított két év elteltével van lehetőség – megjegyezzük, hogy korábban az adós a csődeljárás közzétételétől számított három éven belül nem jelenthetett be újabb csődöt.

Előzetes egyetértés

A csődöt – mint korábban említettük – a gazdálkodó szervezet vezetőjének kell bejelentenie. Tekintettel azonban arra, hogy ez a bejelentés a gazdálkodó szervezet működését alapvetően befolyásolja, a vezetőnek a bejelentéshez ki kell kérnie a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos alapvető döntésekre feljogosított testületek vagy szervek egyetértését is.

Az előzetes egyetértés hiányában a bíróság köteles az eljárást megszüntetni. Az előzetes egyetértés beszerzése érdekében össze kell hívni a tulajdonosokat vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló testületi szervet.

A Cstv. módosításáról szóló 1993. évi LXXXI. törvény (Cstvn.) alapján a csődeljárás megindításához a testületi szerv egyszerű többséggel is dönthet a hozzájárulás megadásáról azzal, hogy természetesen minősített többséggel hozott határozat szükséges az adott szervezeti formánál, ha az alapszabály, társasági szerződés azt kifejezetten előírja.

A kérelem tartalma és mellékletei

A testületi szerv – többnyire jegyzőkönyvbe foglalt – egyetértő határozata a kérelem kötelező mellékletét képezi. Emellett további okiratok csatolása is szükséges.

Az 1993. szeptember 2-át követően indult ügyekben a Cstv. a pénzügyi helyzetről szóló kimutatás helyett egy három hónapnál nem régebbi mérleg (egyszerűsített mérleg) csatolását írja elő. A mérlegnek a későbbiekben annyiban van jelentősége, hogy a fizetési haladék igénybevételéhez többek között az is szükséges, hogy a hitelezők minősített többségének a követelése elérje a mérlegben szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát.

A Cstvn. vezette be, hogy a kérelemben fel kell tüntetni az adós adószámát is.

A közzétételi költségtérítést – amelynek összege 15 000 forint – a csődeljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtása előtt kell befizetni az Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számú számlájára. A befizetést igazoló okiratot vagy annak másolatát a kérelemhez csatolni kell. Ha a gazdálkodó szervezet a kérelmet utóbb visszavonja vagy a bíróság az eljárást megszünteti, akkor a közzétételi költségtérítést vissza kell téríteni.

A gazdálkodó szerv vezetőjének a hitelezőkről, az őket megillető követelés összegéről és a követelések lejáratának az időpontjáról pontos kimutatást kell készítenie, és azt szintén csatolnia kell az eljárást kezdeményező beadványhoz. Lényeges, hogy a csődeljárásban gyakorlatilag az minősül hitelezőnek, akit a gazdálkodó szervezet az eljárásba bevon. A becsatolt listával tehát az adós ezt a hitelezői kört jelöli meg.

A csődeljárás kezdő időpontja

A csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amikor a kérelem a bírósághoz érkezik.

Az eljárás kezdő időpontjához több joghatás is fűződik, így

  • ez az időpont az irányadó a fizetési haladék kétéves határidejének megállapításánál;
  • ettől az időponttól kezdve az adós ellen beadott kérelem alapján indult felszámolási eljárást a csődeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni;
  • ettől az időponttól számított 30 napon belül a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében tárgyalást kell tartani, végül
  • elvileg az eljárás kezdő időpontja az irányadó a vagyonfelügyelőnek a Cstv. 14. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglalt jogosítványai gyakorlásának a szempontjából is, azonban megjegyezzük, hogy a gyakorlatban ez számos problémát vethet fel, tekintettel arra, hogy a bíróság a vagyonfelügyelőt csak a fizetési haladékban való részesítésről szóló végzésben rendeli ki.
Csődeljárás és pénzforgalom A csődeljárás lefolytatásával összefüggésben a pénzforgalomról szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet (R.) is tartalmaz rendelkezéseket. A rendelet alapján az az adós, amely csődeljárás, illetőleg felszámolási eljárás alatt áll, a csődeljárás, illetőleg a felszámolási eljárás közzétételétől számított 5 munkanapon belül köteles a választása szerinti második és további pénzforgalmi bankszámlájára vonatkozó bankszámlaszerződést felmondani [R. 2/C §-ának (1) bekezdése]; a bankszámlaszerződések felmondásának a napján a pénzforgalmi bankszámlán lévő egyenleget, illetőleg az arra később beérkező összegeket köteles az általa választott pénzforgalmi számlára átutalni; az adós a csődeljárás jogerős befejezetté nyilvánításának a napjától a pénzforgalmi bankszámláinak a számát ismét maga határozhatja meg; u a pénzintézet az adós nála vezetett bankszámláját a pénzintézeti tevékenysége körében keletkezett esedékes követeléseivel az adós rendelkezése nélkül csak a csőd bejelentéséről történő tudomásszerzésig terhelheti meg.

Egyezségi tárgyalás

Az adósnak biztosított fizetési haladék célja, hogy olyan program kidolgozását tegye lehetővé, amely alkalmas az adós megrendült fizetőképességének a helyreállítására és ezzel a hitelezők bizalmának a visszaszerzésére.

A megegyezés határideje

A fizetési haladék közzétételét követően 90 nap áll az adós rendelkezésére, hogy a hitelezőkkel megegyezzen. Ennek érdekében egyezségi tárgyalást kell tartania. A hitelezők csak úgy tudnak felkészülni az egyezségi tárgyalásra, ha előzetesen megkapják a fizetőképesség megőrzését célzó (reorganizációs) programot és az egyezségi javaslatot.

Meghívó az egyezségi tárgyalásra

A meghívó mellékletét képező dokumentumokat a hitelezőknek legkésőbb a tárgyalási napot megelőző 15 nappal kézhez kell kapniuk.

Az egyezségi tárgyalásra az ismert hitelezőket és a vagyonfelügyelőt közvetlenül, míg az ismeretlen hitelezőket hirdetmény útján kell meghívni. Az adós az ismeretlen hitelezőknek szóló felhívást két országos napilapban köteles közzétenni, ellenkező esetben a bíróság az eljárást megszünteti.

A bírói gyakorlat szigorúan érvényesíti azt a tételt, hogy amennyiben az adós a hitelezőket a tárgyalásra nem a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hívja meg, akkor az eljárás megszüntetésének van helye.

Hirdetmény

A hirdetménynek tartalmaznia kell

  • az adós nevét és székhelyét;
  • a csődeljárás kezdő időpontját;
  • a tárgyalás helyét és idejét, továbbá
  • tájékoztatást arról, hogy a szükséges iratokat a hitelezők a tárgyalás időpontjáig hol tekinthetik meg.

A vagyonfelügyelő jelenléte

A vagyonfelügyelő a reorganizációs program sikere érdekében köteles a tárgyaláson megjelenni. A vagyonfelügyelő távolmaradása az egyezségi tárgyalás lefolytatásának mégsem akadálya, hiszen ha a vagyonfelügyelő a tárgyaláson nem vesz részt, legfeljebb 3 napon belül az egyezséget jóvá kell hagynia.

A fizetési haladék megadásának feltételei

A Cstvn. értelmében a fizetési haladék igénybevételének a lehetősége nem automatikusan illeti meg az adóst. Ehhez be kell szerezni a hitelezők minősített többségének előzetes hozzájárulását, ugyanis csak akkor van értelme fizetési haladéknak, ha előre látható, hogy a hitelezők az adós vagyoni helyzetének ismeretében bizalmat szavaznak a reorganizációhoz.

A hozzájárulás megszerzése érdekében a kérelem beadását követő 30 napon belül ki kell kitűzni a tárgyalás időpontját.

Ahhoz, hogy a hitelezők álláspontjuk kialakításához megfelelő információval rendelkezzenek, meg kell küldeni részükre a csődeljárás kezdő időpontjától számított három hónapnál nem régebbi mérleget, a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy testület előzetes hozzájárulását tartalmazó okiratot és a hitelezői követelésekre vonatkozó kimutatást.

Közzététel

Az egyezségi tárgyalás helyére és időpontjára vonatkozó közlemény közzététele nem mellőzhető. Elmaradása esetén a bíróság az eljárást megszünteti.

Az egyezségi tárgyalás megkezdésének időpontját és helyét a tárgyalást megelőzően legalább 15 nappal két országos napilapban is közzé kell tenni. A bíróságnál az adósnak azt kell igazolnia – a lappéldányok benyújtásával -, hogy a közzététel két országos napilapban megtörtént, s hogy az tartalmazza a tárgyalás megkezdésének időpontját és helyét, illetve hogy a közzététel a tárgyalást 15 nappal megelőzte.

Tárgyalás

A bírói gyakorlat rugalmasan értelmezi a tárgyalás lebonyolításának kérdését. A tárgyaláson való közvetlen megjelenés hiánya nem zárja ki a hozzájárulás, esetleg a tiltakozás lehetőségét. A hitelező írásban is kifejtheti álláspontját. A tárgyalás napjáig érkezett nyilatkozatokat azonban indokolt a tárgyaláson a többi hitelezővel is ismertetni. A tárgyalás több napot is igénybe vehet, de a tárgyalás lebonyolítására vonatkozó törvényi előírásokat mindegyik tárgyalási napon be kell tartani.

Jegyzőkönyv

A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyv alaki és tartalmi elemeire nézve a Cstv. szigorú rendelkezéseket tartalmaz. A jegyzőkönyvnek ennek megfelelően tartalmaznia kell a meghívott hitelezők névsorát is. Ha a hitelező a tárgyaláson nem jelenik meg és írásban sem nyilatkozik, akkor úgy kell tekinteni, hogy ellenzi a fizetési haladék megadását.

A hozzájárulás visszavonása

Előfordulhat, hogy a hitelező utóbb, de még a fizetési haladékról rendelkező végzés meghozatala előtt visszavonja a korábban tett hozzájáruló nyilatkozatát. Eljárásjogi jognyilatkozatról lévén szó a hitelező a bírósági végzés meghozataláig nyilatkozatához nincs kötve, de az indokolatlan késedelemmel az adósnak okozott kárt köteles megtéríteni.

Az eljárás megszüntetése

Bejelentés elmulasztása

Az adós a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő 3 napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. Ha a tárgyalás megtartására nyitva álló 30 napos határidőt [Cstv. 9. §-ának (1) bekezdése] követő harmadik napon az adós nyilatkozata a bírósághoz nem érkezik meg, a bíróság az eljárást megszünteti.

Jogosulatlan bejelentés

A bíróság abban az esetben is megszünteti az eljárást, ha a csődeljárás lefolytatására irányuló kérelmet nem az arra jogosult gazdálkodó szervezet vezetője jelentette be [Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja].

Előzetes egyetértés hiánya

Az eljárás megszüntetéséhez vezet az is, ha nincs meg a Cstv. 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervek (taggyűlés, közgyűlés) előzetes egyetértése.

Újabb kérelem

A bíróság az eljárást megszünteti, ha a korábbi csődeljárás kezdő időpontja óta az újabb kérelem előterjesztéséig két év még nem telt el, ha az adós a korábbi eljárásban fizetési haladékban részesült.

A hitelezői egyetértés hiánya

A bíróság az eljárást abban az esetben is megszünteti, ha az adós a fizetési haladék megadásához szükséges mértékű hitelezői egyetértést nem kapta meg, illetve a tárgyalás eredményét – ebből az okból – a Cstv. szerinti háromnapos határidőn belül nem jelenti be.

A fizetési haladék bejelentése

A bírói gyakorlat rugalmas abban az esetben, ha a tárgyalás eredményéről szóló bejelentés a törvényes határidőn túl, de az eljárást megszüntető végzés meghozatala előtt érkezik meg, hiszen – ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak – a bíróság csak a fizetési haladékról szóló végzést teszi közzé.

A bejelentés mellékletei

A bejelentéshez csatolni kell a tárgyalásról szóló jegyzőkönyvet is, mert a bíróság csak a becsatolt jegyzőkönyv alapján tudja elbírálni, hogy a tárgyalás lefolytatása a törvényi előírásoknak megfelel-e, és hogy a fizetési haladékhoz szükséges minősített hitelezői többség egyetértő nyilatkozatát az adós beszerezte-e.

Hiánypótlás

Ha a bejelentés hiányos (például az adós nem csatolta a hitelezői névsort stb.), de a hiány pótolható, a bíróság 8 napos határidő kitűzésével felhívja az adóst annak pótlására. Az eljárás megszüntetését eredményezi azonban, ha az adós nem tesz eleget a bíróság hiánypótlásra felhívó végzésében foglaltaknak.

Vagyonfelügyelő A vagyonfelügyelő elsősorban az adós vagyoni helyzetét hivatott ellenőrizni. Elsősorban azokra az intézkedésekre kell figyelnie, amelyek a hitelezők érdekeit sérthetik, illetve ellentétben állnak az okszerű gazdálkodás követelményeivel. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a vagyonfelügyelő – hasonlóan a felszámolóhoz – rendelkezhetne az adós vagyonával. Betekintési jog Az ellenőrzés érdekében a Cstv. gyakorlatilag teljes betekintési jogot biztosít a vagyonfelügyelő számára az adós számviteli nyilvántartásaiba – könyveibe, pénztárába, értékpapír- és áruállományába, szerződéseibe, bankszámláiba stb. A gazdálkodó szervezet vezetői kötelesek maximálisan együttműködni a vagyonfelügyelővel, ezen belül a kért felvilágosítást megadni neki. Tájékoztatási kötelezettség A vagyonfelügyelő a vizsgálatának eredményéről köteles tájékoztatni a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a hitelezői követelések legalább 10 százalékát képviselő hitelezők csoportját az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről, és a munkavállalókat, az érintett szakszervezeteket, az üzemi tanácsot és az illetékes munkaügyi központokat. Meghatározott kifizetések jóváhagyása A vagyonfelügyelő – akit a bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben rendel ki – jogkörébe tartozik a hitelezők által az előzetes tárgyaláson meghatározott értékhatár feletti kifizetések jóváhagyása – jóváhagyási jogkör. Jóváhagyással csak olyan kifizetést lehet teljesíteni, amely a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkezett. Ellenőrzési jog A vagyonfelügyelő felhívhatja az adóst követeléseinek érvényesítésére és ellenőrzi annak végrehajtását. Nincs szankcionálva azonban az az eset, ha az adós a vagyonfelügyelő felhívásának nem tesz eleget. Más kérdés, hogy az adós elutasító magatartása a hitelezőket nyilvánvalóan befolyásolhatja az egyezségkötési eljárásban. A szerződések megtámadásának joga Az adóssal a korábban kötött ingyenes (ingyenes elidegenítés, ingyenes kötelezettségvállalás) vagy ingyenes elemet tartalmazó (harmadik személy javára feltűnően nagy értékkülönbséggel megkötött visszterhes jogügylet) szerződések (jognyilatkozatok) megtámadási joga a vagyonfelügyelőt – hasonlóan a felszámolóhoz – is megilleti. A megtámadás keresettel, peres úton történik. Károkozás A vagyonfelügyelő működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A szándékos vagy gondatlan károkozásért felelősséggel tartozik a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint. A vagyonfelügyelő kárt okozhat adósnak vagy a hitelezőknek. Az utóbbi leggyakrabban úgy fordul elő, hogy nem elég gondosan gyakorolja jogkörét, és ezzel az adós a hitelezők elől el tudja vonni a vagyonának egy részét. A vagyonfelügyelő szerepe az egyezségi eljárásban A vagyonfelügyelő részt vesz a reorganizációs program és az egyezségi javaslat megtárgyalásán. A fizetőképesség helyreállítását célzó program és az egyezségi javaslat elkészítése alapvetően az adós kötelessége. A vagyonfelügyelő feladata elsősorban annak ellenőrzése, hogy az egyezségi tárgyalás előkészítése és lebonyolítása a törvényi előírásoknak megfelel-e, avagy sem. A vagyonfelügyelő a reorganizációs program elkészítésében önként részt vállalhat, ezért azonban külön díjazás nem illeti meg. Az egyezségi tárgyalásra a vagyonfelügyelőt külön kell meghívni, és azt megelőzően kézbesíteni kell a részére is a programot, valamint az egyezségi javaslatot. A csődeljárás során létrejött egyezség érvényességének a feltétele, hogy azt a vagyonfelügyelő jóváhagyja. A Polgári Törvénykönyv 215. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az egyezség vagyonfelügyelői jóváhagyásáig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. Beszámoltatás, kifogás A Cstv. lehetőséget biztosít a bíróságnak, hogy a vagyonfelügyelő tevékenységét ellenőrizze (beszámoltatás, kifogás útján). Hiányossága a törvénynek, hogy semmilyen szankciót nem helyez kilátásba arra az esetre, ha a bíróság a vagyonfelügyelő részéről jogellenes magatartást észlel. Érdemi bírói intézkedés hiányában viszont tartalmatlannak tűnik az a rendelkezés, hogy a vagyonfelügyelő az adós vagyoni helyzetéről köteles tájékoztatást adni a bíróságnak. Az adós és a hitelezők mellett bárki előterjeszthet kifogást, akinek jogos érdekét a vagyonfelügyelő tevékenysége vagy mulasztása sérti. A bíróság a kifogásról soron kívül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, elrendeli a kifogásolt intézkedés felfüggesztését. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a vagyonfelügyelő részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a vagyonfelügyelő, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élő a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A vagyonfelügyelő díja A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit az adós viseli. A vagyonfelügyelői díj nem munkadíj, hanem üzletszerű tevékenységből származó árbevétel. A díjazás nem választható szét munkadíjra és készkiadásra. A vagyonfelügyelő költségeit azok felmerülésekor számla ellenében ki kell fizetni. A vagyonfelügyelő díjának mértéke a három hónapnál nem régebbi mérlegben – egyszerűsített mérlegben – meghatározott eszközök könyv szerinti értékének 1 százaléka. A díjmegállapító végzés marasztaló bírósági határozatnak minősül, amely teljesítési határidőt tartalmaz.

Közzététel a Cégközlönyben

A Cstv. szerint a bíróság – a végzés jogerőre emelkedése napjától számított – 15 napon belül intézkedik a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzésnek, illetve a fizetési haladékot tartalmazó végzésnek a Cégközlönyben való közzétételéről. Megjegyezzük, hogy ezzel szemben a gyakorlat az, hogy ha az adós a tárgyalást nem tartotta meg, a hitelezőket a csődbejelentésről nem értesítette, a tárgyalásról hirdetmény nem jelent meg, akkor a hiánypótlásra való felhívás eredménytelensége folytán hozott megszüntető végzést a bíróság nem teszi közzé a Cégközlönyben.

A fizetési haladékot kimondó végzésnek tartalmaznia kell a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét és székhelyét is. Fellebbezésnek csak a csődeljárás megindítását megtagadó végzés ellen van helye.

Fizetési haladék (moratórium)

A csődeljárás lényege, hogy három hónapos fizetési haladék biztosításával lehetőséget adjon az adósnak pénzügyi problémái rendezésére. A csődeljárás közzétételének legfontosabb jogkövetkezménye, hogy az azt követő 90 napig az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy a fizetési haladék időtartama alatt esedékessé váló kötelezettségek nem teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények csak a fizetési haladék lejártát követően állnak be.

Amire nincs haladék

Vannak azonban a gazdálkodó szervezetnek olyan kötelezettségei is, amelyeknek a teljesítésétől a moratórium ideje alatt sem lehet eltekinteni. A Cstvn. a korábbiakhoz képest kibővítette a moratóriummal nem érintett kötelezettségek körét. Ennek megfelelően a moratórium nem érinti

  • a munkaviszonyon, a munkaviszonnyal rokon más jogviszonyon alapuló követeléseket (munkabér, bér jellegű egyéb juttatás, végkielégítés),
  • az adós által levont, de mást illető követeléseket (adóelőleg, egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói járulék, tartásdíj),
  • a járadék jellegű kötelezettségeket (életjáradék, kártérítési járadék),
  • az úgynevezett egyéb kötelezettségeket (szakképzési hozzájárulás, víz- és csatornadíj, vagyonfelügyelői költségek).

A fizetési haladék jogkövetkezményei

Amennyiben az adós az esedékességkor pénzfizetési kötelezettségének nem tud vagy nem akar eleget tenni, az anyagi jogi szabályok a fizetés elmulasztásához különböző jogkövetkezményeket (érdekmúlás miatti szerződéstől elállás, kötelezettség alóli mentesülés szerződésszegés miatt stb.) fűznek.

Ha a követelés a fizetési moratórium időszaka alatt válik esedékessé, akkor az esedékesség időpontja kitolódik a fizetési haladék végső időpontjáig, és a nem vagy a késedelmes teljesítéshez fűződő jogkövetkezmények csak a moratórium utolsó napját követő napon állnak be. A moratórium azonban nem érinti a korábban vagy a moratórium ideje alatt lejárt pénzfizetési kötelezettség után járó kamat- (ügyleti és késedelmi kamat) és késedelmipótlék-fizetési kötelezettséget.

A moratórium ideje alatt a Cstv. 12. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kivételekkel (bér, járulék, járadék stb.) a pénztartozások végrehajtása szünetel. Eszerint egyrészről olyan végrehajtási eljárásokban, ahol a végrehajtás alapját pénzfizetési kötelezettséget tartalmazó bírósági vagy hatósági határozat (okirat) képezte, semmilyen végrehajtási cselekményt nem lehet foganatosítani, így például nincs lehetőség ingó vagy ingatlan lefoglalására, a lefoglalt vagyontárgyak árverés útján történő értékesítésére sem. Másrészről az adós bankszámlájáról kizárólag a hozzájárulásával lehet fizetést eszközölni, ideértve azokat az eseteket is, amikor a hitelezővel kötött korábbi megállapodás alapján egyébként azonnali inkasszófizetésben állapodtak meg a felek. A számlavezető bank a fedezethiány miatt sorban álló fizetési megbízásokat köteles a megbízónak visszaküldeni, és csak az adóstól érkező megbízást fogadhatja el.

A moratórium nem zárja ki a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált követelések érvényesítését, és nem érinti az adós ellen folyamatban lévő hatósági eljárásokat sem. Más kérdés, hogy amennyiben az eljárás során a bíróság végrehajtható határozatot hoz, akkor az ilyen határozat alapján kezdeményezett végrehajtási eljárás is szünetel a fizetési haladék által érintett időszak végéig.

A fizetési haladék tartama alatt az adós – a Cstv. 12. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelések kivételével – nem teljesítheti a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket. Ez a rendelkezés gyakorlatilag kizárja az olyan hitelezők kielégítését, akik az adós ellen indult felszámolási eljárásban előreláthatóan már nem jutnának hozzá az őket megillető követelésekhez.

A moratórium meghosszabbítása

Előfordulhat, hogy a reorganizációs program elkészítése, a hitelezőkkel való egyeztetés hosszabb időt vesz igénybe a törvényben rögzített 90 napnál. Ennek orvoslására a Cstv. lehetőséget biztosít arra, hogy a hitelezők minősített többsége [Cstv. 9. §-ának (4) bekezdése] és az adós a fizetési haladék meghosszabbítása érdekében közös kérelmet terjesszen elő. A Cstvn. hatálybalépését követő eljárásokban a fizetési moratórium legfeljebb 60 nappal hosszabbítható meg.

Ha a kérelem a 90 napos moratórium leteltét követően érkezik a bírósághoz, a moratórium akkor sem hosszabbítható meg, ha a bíróság az eljárás megszüntetéséről még nem rendelkezett. A határidőben érkezett közös kérelem alapján viszont a bíróság köteles a fizetési haladék idejét meghosszabbítani. A fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkező végzés ellen – amelyet a Cégközlönyben haladéktalanul közzé kell tenni – nincs helye fellebbezésnek.

Egyezség

A Cstvn. hatálybalépését megelőzően a fizetőképességet helyreállító egyezség megkötéséhez a tárgyaláson megjelent valamennyi hitelező jóváhagyása kellett. A korábbi tapasztalatok szerint néha egy-egy hitelezőn múlott, hogy az egyezség nem jött létre. Ennek orvoslására a Cstvn. a csődeljárásban – hasonlóan a felszámolási eljáráshoz – bevezette a kényszeregyezség intézményét.

Kényszeregyezség

Az egyezséghez való hozzájárulást minden hitelező részéről megadottnak kell tekinteni, ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede az egyezséghez hozzájárult, és ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az adós által a három hónapnál nem régebbi mérlegben [Cstv. 8. §-ának (2) bekezdése] szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát.

A hitelezők kisebbségének védelme

A kényszeregyezség folytán kisebbségbe szorult hitelezőket védi az a rendelkezés, amely szerint az egyezség nem állapíthat meg rájuk nézve szigorúbb (kedvezőtlenebb) feltételeket, mint azokra a hitelezőkre, akik az egyezséghez hozzájárultak.

Privilegizált követelések

A szabályozás egészéből egyértelműen kiderül, hogy a csődegyezség hatálya nem érinti a Cstv. 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelések (bér, járulék, járadék stb.) jogosultjait. Az ő igényeik mind a csődeljárás alatt, mind azt követően változatlan tartalommal állnak fenn, esedékességüket a fizetési moratórium nem érinti. A felsorolt, úgynevezett privilegizált követelések jogosultjait az egyezségi tárgyalásra sem kell meghívni, ők az egyezségkötésben nem vesznek részt.

Teljes körű hozzájárulás

Az egyezséghez való hitelezői hozzájárulásnak az egyezségi javaslat egészére ki kell terjednie. Ez a hitelező elemi érdeke, ugyanis csak a javaslat egészének az ismeretében lehet elképzelése arról, mi a valószínűsége annak, hogy az adós vele szemben is eleget tud tenni a csődegyezségben vállalt kötelezettségének.

Kötelező írásbeliség

Az egyezséget írásba kell foglalni. Az írásba foglalás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyezségi javaslatra a hitelezők a tárgyaláson (vagy külön) írásban hozzájáruló nyilatkozatot adnak. A bírói gyakorlat szerint, ha a hitelezők a hozzájárulást a tárgyaláson adják meg, elegendő, ha aláírják a tárgyalási jegyzőkönyvet.

Vagyonfelügyelői jóváhagyás

Az egyezséget a vagyonfelügyelőnek jóvá kell hagynia. A jóváhagyás megtagadása esetén a bíróság az eljárást megszünteti.

A csődeljárás befejezése

A fizetési moratórium időszakában lehetőség van a hitelezőkkel való megegyezésre és a reorganizációs program elfogadtatására.

Bejelentési kötelezettség

Ha az egyezség a törvényben foglalt előírásoknak megfelelően létrejön, vagy az egyezségkötés lehetősége véglegesen meghiúsul, akkor ennek tényét legkésőbb a moratórium lejártát követő 3 napon belül be kell jelenteni a bíróságnak.

A bejelentési kötelezettség a gazdálkodó szervezet vezetőjét terheli, mulasztás esetén 50 000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki. A pénzbírságban marasztaló végzés ellen fellebbezésnek van helye, illetve az elsőfokú bíróságnak lehetősége van arra, hogy a pénzbírságot megállapító végzést megváltoztassa. Ezen túlmenően az adós élhet a mulasztás igazolásának a lehetőségével is.

Kötelező teljesítés

Az adósnak a csődeljárás befejezését követően a csődegyezségben vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell. Kötelezettségszegés esetén a hitelezők felszámolási eljárást kezdeményezhetnek vele szemben.

Az egyezség hiánya

Ha a felek között az egyezség nem jön létre – azt nem hagyják jóvá -, a bíróság az eljárást megszünteti. Ilyenkor általában a hitelezők felszámolási eljárást kezdeményeznek az adóssal szemben. Ha az adós vagyoni helyzete lehetővé teszi, elvileg a felszámolási eljárás során is köthet egyezséget, ennek az esélye a felszámolási eljárásban azonban jóval kisebb a felszámoló tevékenységével összefüggésben felmerülő, az adóst terhelő többletköltségek miatt.

Hitelezői választmány A hitelezők vagy a hitelezők csoportja érdekeik képviseletére hitelezői választmányt alakíthatnak. A megalakult választmány belső és külső jogviszonyaira a hitelezők egymás közötti megállapodása az irányadó. A választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel (felszámolóval, végelszámolóval) való kapcsolat során. A Cstv.-ben a választmány számára biztosított jogok egyike, hogy a hitelezői választmány a csődeljárás során bármikor tájékoztatást kérhet a vagyonfelügyelőtől. Amennyiben a választmány létrehozására vonatkozó megállapodás tartalmazza, az abban meghatározott körben a választmány az egyezséghez is hozzájárulhat. Minden gazdálkodó szervezetnél csak egy hitelezői választmány működhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél több választmány alakulna, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor a kishitelezők védelmében a több hitelezőt tömörítő választmányt kell hitelezői választmánynak tekinteni. A választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a bejelentett hitelezői követelések legalább egyharmadával. Ezek a hitelezők maguk közül háromtagú választmányt választanak. A hitelező a választmány létrejöttét követően is csatlakozhat a választmányt létrehozókhoz, ha elfogadja a megállapodásban foglaltakat. A hitelező jelentkezése ebben az esetben nem utasítható vissza. u A választmány a megalakításáról, tagjairól és jogairól a megalakulását követő 8 napon belül értesíti az adóst, a bíróságot és a vagyonfelügyelőt.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. augusztus 1.) vegye figyelembe!