Az elmúlt évtizedekben a korrupció-ellenes harccal világszerte számos publikáció, dokumentum és döntés foglalkozott. Ennek ellenére a megvesztegetés elleni küzdelmet valamennyi nagy világszervezet ma is a legsürgetőbb feladatok közé sorolja.
Az ENSZ már 1975-ben határozatot hozott a korrupció terjedő gyakorlata ellen, az OECD Tanácsa 1994-ben ajánlásokat dolgozott ki, az EU 1995-ben és 1996-ban rendelkezéseket fogadott el a tárgykörben. A Transparency International (TI) nagyvállalati vezetők megkérdezésén alapuló, 1999. évi felmérése ugyancsak a további erőfeszítések fontosságára figyelmeztet. A TI ezen kutatása a világ 99 államára terjedt ki, s valamennyi országra számszerűsítette a világszerte a legjobbnak elismert úgynevezett korrupciós érzet indexet, a CPI-t (illetve egyesekre a megvesztegetési érzet indexét, a BPI-t is). Az értékelés – bár az egyes országok fertőzöttsége" terén jelentős különbségeket mutat – meglehetősen nyugtalanító képet fest, s a magyarországi korrupciót közepes erősségűnek minősíti.
| A Transparency International korrupciós indexei (1999) | ||||
|---|---|---|---|---|
|
Ország |
CPI* |
Rangsor |
BPI* |
Rangsor |
|
Dánia |
10 |
1 |
||
|
Svédország |
9,4 |
3 |
8,3 |
1 |
|
Németország |
8,0 |
14 |
6,2 |
9 |
|
Ausztria |
7,6 |
17 |
7,8 |
4 |
|
USA |
7,5 |
18 |
6,2 |
9 |
|
Magyarország |
5,2 |
31 |
||
|
Olaszország |
4,7 |
38 |
3,7 |
16 |
|
Törökország |
3,6 |
54 |
||
|
Ukrajna |
2,6 |
75 |
||
|
Kamerun |
1,5 |
99 |
||
| * Az index maximális értéke 10, minimuma 0. | ||||
Elterjedt magatartásforma
A közelmúltban több nagy nemzetközi szervezet dokumentuma is élesen bírálta a Közép- és Kelet-Európa átalakuló" gazdaságaiban, s ezen belül a magyar gazdaságban kialakult üzleti korrupciót. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 1999. évi Transition Reportja például a régió 3000 vállalatánál készített felmérés alapján azt állapította meg, hogy Közép-Kelet-Európa vállalatai jelentős összegeket fordítanak az állami hivatalnokok körében lobbizásra, megvesztegetésre, a felsőbb elvárásokhoz való igazodásra. Cserébe támogatásokat, kedvezményes hiteleket, adókedvezményeket és adósságaik esetén toleranciát kapnak". A kenőpénz mennyiségét Közép-Európában átlagosan a bevételek 3,3 százalékára becsülték.
Úgy találták, hogy a megvesztegetési törekvések gyakoribbak egyrészt a kis cégeknél, mint az – egyéb érdekérvényesítési lehetőségekkel is rendelkező – nagyoknál, másrészt az újonnan alapítottaknál, mint a már kialakult kapcsolatrendszerrel rendelkezőknél. Az adatok alapján az elemzők arra következtettek, hogy a térség gazdaságaiban a privatizáció ellenére továbbra is túl nagy az állam szerepe. Az állami hatalomgyakorlás fő technikájává azonban a korábbi közvetlen beavatkozás helyett a korrupció vált.
Biztos, hogy a hasonló, lényegüket tekintve vitathatatlan állásfoglalások hazai olvasójának a gazdaság racionális értékelésén kívül a bibliai próféták üzenetei is az eszébe jutnak. Az utóbbi gondolattársításnak fontos oka az is, hogy a közép-kelet-európai üzleti korrupció szinte valamennyi elemzése a büntetőjog felől közelíti meg a témát, és erkölcsi üzeneteket" is hordoz. E felfogásmód sok vonatkozásban indokolt. Hiszen az ez irányú vizsgálatok szerint régiónkban a korrupció elterjedt magatartásforma, amely gondokat okoz nemcsak egyes elvetemült vállalkozói-gazdaságirányítói körökben, hanem a társadalom egészében.
Vesztegetnek egyének, keleti" és nyugati" cégek, állami intézmények. Kenőpénzt fogadnak el mesteremberek, szállítók, vállalati, önkormányzati és állami alkalmazottak egyaránt. A hazai sajtóban is nap mint nap olvashatunk arról, hogy egyes cégek alkotmányos költségek" révén nyernek előnyöket a telekkönyvi bejegyzéseknél, a közbeszerzéseknél, hitelkérelmük elbírálásánál, vám- és adóügyeik elintézésénél.
Még gyakoribbak azok a hírek, amelyek szerint a lakosság hálapénzt" ad egyes egészségügyi szolgáltatásokért, megvesztegeti az építésügyi illetékeseket, a bírságolni kívánó rendőröket stb. S nem ritka az állami-önkormányzati vagy pártintézmények aktív korrupciós szerepvállalására vonatkozó információ sem. Ekkor pedig valóban pálcát lehet törni akár a társadalom egésze fölött is.
A fejlődés fékje
Olykor a bűnös népeknek" kijáró büntetés" próféciáit idézik a kelet- és közép-európai üzleti korrupció következményeit taglaló megállapítások is. Például az EBRD már idézett elemzése arra figyelmeztet, hogy Közép- és Kelet-Európában a kiterjedt korrupció a gazdasági fejlődés fontos fékje (ami értelemszerűen az európai csatlakozást is késleltetheti). S akármit gondolunk is e jövőkép méltányos voltáról, az előrejelzés realitását kár lenne kétségbe vonnunk.
Nyilvánvalóan biblikus asszociációkat kelt az is, ahogy a hazai gazdaságirányítás fogadta a korrupciós veszélyt feltáró elemzéseket. Hiszen a problémát Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnöke már nem sokkal a rendszerváltás után reflektorfénybe állította. A GKI Gazdaságkutató Rt. pedig – Ahogy a vállalkozók látják... című kiadványsorozatában – az elmúlt évtized közepe óta minden évben kétszer közreadta reprezentatív vállalati felméréseit arról, hogy a tisztességtelen versenyt a hazai menedzserek egyre nagyobb hányada minősíti a cégük fejlődését gátló legfontosabb tényezők egyikének. 1992 tavaszán a válaszadók 15 százaléka, 1997 őszén 32 százaléka, 2000 februárjában pedig 35 százaléka jelezte a bajt, s a kis és közepes cégek minden alkalommal az átlagosnál is nagyobbnak ítélték meg az ilyen természetű gondokat.
A gazdasági fejlődés segítését mindenkor felvállaló gazdaságirányítás azonban (mintha csak a senki sem próféta a saját hazájában" mondást kívánta volna igazolni) soha nem foglalkozott kellő súllyal e felvetésekkel, s ha oroszlánok közé nem is dobta, de többnyire – akár az érintett tényleges pártállását is figyelmen kívül hagyva – ellenzékinek minősítette a felszólalókat.
| A megvesztegetések gyakorisága Közép-Kelet-Európában | ||
|---|---|---|
| Ország | A megvesztegetést gyakran alkalmazó cégek aránya (%) | A korrupcióra fordított összeg a vállalati jövedelmek %-ában |
|
Bulgária |
23,9 |
3,5 |
|
Cseh Köztársaság |
26,3 |
4,5 |
|
Észtország |
12,9 |
2,8 |
|
Horvátország |
17,7 |
2,1 |
|
Lengyelország |
32,7 |
2,5 |
|
Magyarország |
31,3 |
3,5 |
|
Oroszország |
29,2 |
4,1 |
|
Románia |
50,9 |
4,0 |
|
Szlovák Köztársaság |
34,6 |
3,7 |
|
Szlovénia |
7,7 |
3,4 |
|
Ukrajna |
35,3 |
6,5 |
| Forrás: EBRD, Transition Report | ||
A megelőzés szerepe
Az üzleti korrupció (legalábbis a fejlődő országokban) valójában sok tekintetben nem morális, hanem gazdasági kérdés. Különösen fontos a bajok gazdasági oldalának kiemelése akkor, amikor a korrupció elleni küzdelem lehetőségei, tennivalói kerülnek szóba. Persze soha nem szabad lebecsülni a terápia meghatározásakor az üzleti etika oktatásában vagy a megvesztegetések büntetőjogi szankcionálásában rejlő lehetőségeket sem. Világosan látni és láttatni kell azonban azt is, hogy az üzleti korrupció visszaszorításához – a nemzetközi tapasztalatok szerint – széles körű gazdasági intézkedésekre is szükség van mind a vállalatoknál, mind a gazdaságirányításban.
Minden szerző egyetért abban, hogy a korrupció elleni küzdelemben a megelőzés a legfontosabb fegyver. A feladat a visszaélésekre módot adó körülmények" feltárása és megszüntetése. Az üzleti korrupció esetén ez elsősorban a gazdasági szakértők tennivalója. Az ez irányú hazai vizsgálatokat segítheti például, ha áttekintjük, mely tisztességtelen" üzleti tevékenységek okozzák a legtöbb kárt cégeinknek, majd megkeressük a károkozást lehetővé tevő joghézagot, eljárási hibát stb.
Nyilvánvaló, hogy a felsorolt tisztességtelen" tevékenységek közül több is képezheti a korrupció melegágyát. A szellemi tulajdon bitorlása kapcsán, a feketepiaci verseny során, a beszállítói, alvállalkozói szerződésszegések és a fizetési késedelmek esetén vállalati alkalmazottak is megvesztegethetők. A veszélyeztetett cégek jelentősen mérsékelhetik azonban kockázataikat a célszerű vezetési módszerek következetes alkalmazásával, például üzleti partnereik gondos megválogatásával, szerződéseik és üzleti szabályzataik részletes rögzítésével, a felelősségi viszonyok világos kialakításával, az ügymenet rendszeres ellenőrzésével.
A közintézményekben tetten érhető korrupció elleni küzdelem sem korlátozható a közalkalmazottak oktatására, ellenőrzésére (még kevésbé fizetéseik gyakran csodaszerként ajánlott rendezésére"). A telekkönyvi korrupció felszámolása elképzelhetetlen az ezen intézményeknél – talán nem is csak a munkatorlódás miatt – kialakult ügyintézési hátralék felszámolása nélkül. Az állami tulajdon közérdeknek megfelelő kezelésének megteremtéséhez ki kellene alakítani e munka (szintén nem egészen véletlenül hiányzó) világos eljárási rendjét. A közbeszerzési visszaélések visszaszorítására meg kellene vizsgálni azt is, hogy napjaink korrupciós gyakorlata e beszerzési forma szabályozásának mely hézagait hasznosítja. Fel kellene tárni a közterhek beszedésének legtöbb problémát okozó pontjait is stb.
Egyéb teendők
Ugyanakkor nem veszíthetjük szem elől a bűnös társadalmak" vádjával kapcsolatos gazdaságdiplomáciai tennivalókat sem. Az országkép" hazai alakítói előtt kettős feladat áll. Egyrészt, bár szavahihetőségük fenntartása érdekében nem tagadhatják a régió s ezen belül gazdaságunk korrupciós gondjait, a lehető legpontosabb információkat kell adniuk a baj mérséklésére hivatott kormányzati intézkedésekről. Kérhetik továbbá a még meglevő problémák elhárításához a nemzetközi szervezetek segítségét. Másrészt hangsúlyozniuk kell azt is, hogy a bajok súlya a régión belül erősen differenciált. A magyar korrupciós indexek – miként ezt a Transparency International idézett felmérései is tanúsítják – már nem állnak olyan messze egyes EU-országok indexeitől (sőt van olyan EU-ország is, amely a miénknél rosszabb minősítést kapott).
| Az üzleti partnerek jogsértése által jelentős veszteségeket szenvedett cégek részaránya Magyarországon (százalék) | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Tisztességtelen tevékenység formája |
Mezőgazdaság |
Ipar |
Építőipar |
Kereskedelem |
Szállítás, távközlés |
Egyéb szolgáltatás |
Összesen |
|
Cégbírósági, telekkönyvi bejegyzések megbízhatatlanságának kihasználása |
16 |
9 |
13 |
9 |
6 |
10 |
10 |
|
Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése |
1 |
3 |
0 |
5 |
0 |
11 |
4 |
|
A feketepiac versenye |
59 |
38 |
65 |
70 |
35 |
39 |
47 |
|
Beszállítók, alvállalkozók pontatlan vagy nemteljesítése |
27 |
25 |
32 |
22 |
24 |
18 |
25 |
|
Fizetési késedelmek, nemfizetések |
54 |
56 |
64 |
49 |
44 |
45 |
53 |
|
Közintézmények hibás, gondatlan, korrupt magatartása |
16 |
18 |
40 |
22 |
15 |
33 |
22 |
| Forrás: A GKI által 1999 tavaszán végzett felmérés | |||||||