Új növényvédelmi törvény
Az Országgyűlés elfogadta az új növényvédelmi törvényt, amelynek hatálya kiterjed arra a természetes személyre, jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, amely termőföld, erdő vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel rendelkezik, illetve azt használja, növényt termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít, feldolgoz, forgalmaz, tárol, szállít vagy felhasznál (a termelő), engedélyköteles terméket importál, gyárt, formál, kiszerel, forgalmaz, tárol, szállít, felhasznál, vagy ezekkel összefüggésben szaktanácsot ad, növényt, növényi terméket az ország területére behoz, illetőleg onnan kiszállít, vagy az ország területén átszállít, növényvédelmi gépet, növényvédő szer kijuttatására szolgáló szóróberendezést forgalomba hoz, illetve üzemeltet.
A törvény előírásainak megszegése esetén növényvédelmi bírságot kell fizetni. A jogszabály részletesen felsorolja azokat a magatartásokat, amelyek a bírság kiszabását vonják maguk után. A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege egymillió forint. A bírság összegét az azt kiszabó Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, illetve a települési önkormányzat számlájára kell befizetni. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és késedelmi kamatot adók módjára kell behajtani, amelyről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal gondoskodik.
A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény augusztus 20-tól lesz hatályos. Az engedélyköteles termékek esetében a törvény rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően indult eljárásokra lehet alkalmazni. A törvény hatálybalépését megelőzően kiadott forgalomba hozatali és felhasználási engedélyeket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium újraengedélyezési programja alapján felülvizsgálják.
(Magyar Közlöny, 2000/48. szám)Borászati termékek nyilvántartása
Az Európai Közösségek rendeletével összhangban új nyilvántartási rendszert vezettek be a borászati termékek körében. A szőlőtermesztés és borgazdálkodás ágazatban július 1-jétől borkísérő okmányt, illetve pincekönyvet kell vezetni.
Borkísérő okmány
A szőlő és az 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalmú szőlőmust csak borkísérő okmánnyal szállítható. A borkísérő okmányt az állítja ki, aki a termékét szállítja vagy szállításra átadja. Nem kell borkísérő okmányt kiállítani a szőlőnek a szőlőterületről 40 km-en belüli, illetve borvidéken belüli szállításakor. A csemegeszőlő közfogyasztásra kiszerelve borkísérő okmány nélkül szállítható.
A szőlőbort az egyszerűsített adóraktár engedélyese borkísérő okmánnyal, a szőlőborászati üzem, valamint az önálló szőlőbor-palackozó engedélyese a jövedéki törvény szerinti termékkísérő okmánnyal vagy egyszerűsített kísérő okmánnyal szállíthatja. A borászati melléktermék borkísérő okmánnyal szállítható. Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének borkísérő okmányt kell kiállítania a pincéből közvetlenül fogyasztóknak értékesített szőlőborra is. Az értékesítés napján egy-egy borkísérő okmányt kell a palackos kiszerelésben, a kannás kiszerelésben, a helyben fogyasztásra kimérve és az elvitelre kimérve összesen értékesített mennyiségre kiállítani. Aki 1500 m2-t meg nem haladó szőlőterületet művel, a szőlőjéből előállított borát 30 liternél nagyobb mennyiségben a lakóhelye szerint illetékes vámhivatalhoz – a szállítás napját megelőző 5 munkanapon belül – tett előzetes bejelentése alapján kiadott vámhivatali igazolással szállíthatja. A bejelentésben meg kell adni a szállítandó mennyiséget, az induló és a végpontot, valamint a szállítás útvonalát.
Nem kell borkísérő okmányt kiállítani, ha a természetes személy szállító járművenként legfeljebb 90 liter, zárjeggyel ellátott palackos vagy kannás kiszerelésben szőlőbort szállít. Szintén nem kell borkísérő okmány, ha a természetes személy szőlőtermelő, egyszerűsítettadóraktár-engedélyes vagy boradóraktár-engedélyes, az adómentes szőlőborát saját fogyasztásra, zárjegy nélkül, palackos vagy kannás kiszerelésben, a pincéjéből a lakóhelyére szállítja, feltéve hogy a szállított bor mennyisége szállító járművenként nem haladja meg a 30 litert. Nem kell borkísérő okmány akkor sem, ha adóellenőrzés vagy minőség-ellenőrzés céljára szállítanak szőlőbort, és ezt jegyzőkönyv tanúsítja.
A borkísérő okmány 3 példányból álló szigorú számadású bizonylat, amelynek első példánya a vevőé (címzetté), második és harmadik példánya az eladóé (feladóé). A szállítás során a borkísérő okmány első és második példánya a terméket kíséri. A második példányt az átvétel igazolásával a vevő (címzett) 8 napon belül köteles visszaküldeni az eladó (feladó) részére. A szőlőbor nem adóraktár-engedélyes, nem adómentes üzem részére vagy nem külföldre történő szállítása esetén a borkísérő okmány az egyszerűsített adóraktár engedélyese által alkalmazandó szigorú számadású formanyomtatvány, amely 2 példányos. A formanyomtatvány első példánya a vevőé (címzetté), amely a szállítás során a terméket kíséri. A formanyomtatvány második példánya az eladóé (feladóé).
A borkísérő okmány formanyomtatványát a rendelet melléklete tartalmazza. A formanyomtatvány a vámhivataloknál szerezhető be, vagy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) engedélyével számítógéppel is előállítható.
Az egységes vámáru-nyilatkozatot borkísérő okmánynak kell tekinteni a határvámhivataltól a vámkezelést végző belterületi vámhivatalig, illetőleg a vámkezelést végző belterületi vámhivataltól a határvámhivatalig történő szállítás esetén.
A borkísérő okmányt csak egy szállítási műveletben lehet felhasználni. Egy borkísérő okmányt lehet kiállítani egy azonos küldő féltől egy azonos címzetthez abban az esetben is, ha a szállítmány ugyanabba a kategóriába (vörös- vagy fehérbor) tartozó két tételből áll, feltéve hogy a terméket továbbfeldolgozásra szállítják; avagy különböző kategóriába tartozó két vagy több tételből áll, feltéve hogy a szőlőbort zárjeggyel ellátva szállítják, és a szállítmányt a borkísérő okmányhoz csatolt mellékleten részletezik.
A szőlőfelvásárló a felvásárlást – annak megkezdése előtt – köteles bejelenteni a székhelye szerint illetékes vámhivatalnál. A bejelentésnek tartalmaznia kell a felvásárlás tervezett helyét, időszakát és a várhatóan felhasználandó borkísérő okmányok darabszámát. A bejelentés alapján a vámhivatal nyilvántartásba veszi a szőlőfelvásárlót. A szőlőfelvásárló a borkísérő okmányokat a nyilvántartásba vétel igazolásával szerezheti be. A szőlőfelvásárló a felvásárlás befejezését követő 30 napon belül kimutatást készít a vámhivatal részére – vevőnkénti bontásban – a felvásárolt szőlő mennyiségéről, és elszámol a borkísérő okmányokkal.
A 21/2000. (V. 18.) FVM-PM együttes rendelet 2000. július 1-jén lép életbe, egyes rendelkezéseit pedig csak augusztus 1-jétől kell alkalmazni. A szőlőbor-pincekönyv vezetésére kötelezett személynek a június 30-án készleten lévő szőlőboráról, szőlőborászati melléktermékeiről, kiegészítő és adalékanyagairól két tanú által hitelesített, a pincekönyv adattartalmának megfelelő részletezettségű tételes leltárt kell felvennie, melynek adatait a pincekönyv július 1-jei nyitókészletébe kell beállítani.
(Magyar Közlöny, 2000/48. szám)Magyar Élelmiszerkönyv
Július 1-jétől módosultak a Magyar Élelmiszerkönyv egyes kötelező előírásai. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak komponensei kioldódási vizsgálataira vonatkozó szabályokat, illetve a zöldborsó, a szilva, a csemegeszőlő, az étkezési paprika, az őszibarack és a nektarin, a spárga, valamint a baromfihús megváltozott minőségi követelményeit ettől az időponttól kell alkalmazni.
A kötelező előírásokat a 22/ 2000. (V. 18.) FVM rendelet melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2000/48. szám)Autópálya-használati díjak
Módosították az M1 és M3 autópálya használatának díjáról szóló rendeletet. A változások érintik a gépjármű értékesítését és a rendszámcserét.
Ha a gépjárművet a tulajdonosa év közben értékesíti, kérheti a naptári éves matrica érvényesítését az újonnan vásárolt gépjárműre. Az átírást kérő gépjármű tulajdonosának vagy megbízottjának az autópályát kezelő társaság valamelyik ügyfélszolgálati irodájában be kell mutatnia az új gépjármű forgalmi engedélyét, vissza kell szolgáltatnia az eladott gépjárműhöz tartozó matrica igazolólapját, és ki kell fizetnie az átírási díjat, amely az éves matrica árának 10 százaléka. Rendszámcserénél az eljárás megegyezik a fentiekben leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a rendszámcsere tényét is igazolni kell.
A változást a 10/2000. (V. 18.) KHVM rendelet állapította meg, az új eljárási szabály május 18-ától hatályos.
(Magyar Közlöny, 2000/48. szám)Jövedéki termékek forgalmazása
Május 18-ától megváltoztak a jövedéki termékek forgalmazására vonatkozó egyes szabályok. A módosítás érintette a szőlőborászati üzemre vagy a szőlőbor kiszerelését végző borpalackozóra vonatkozó adóraktári engedély megadásának feltételeit. A módosítás rendelkezik arról, hogy milyen okiratokat kell csatolnia az engedélyt kérőnek. Ugyancsak változtak az egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelemhez szükséges okiratok, illetve azok tartalmi elemei. Módosultak a szőlőtermelőnek a vámhatósági nyilvántartási szám megszerzése iránti kérelme benyújtására vonatkozó rendelkezések, illetve az alkoholtermék-adóraktárra, söradóraktárra és a boradóraktárra irányadó előírások is. A jogszabály rendelkezik arról, hogy milyen nyomtatványok minősülnek termékkísérő okmánynak, illetve borkísérő okmánynak.
Annak az egyszerűsített adóraktári vagy boradóraktári engedély iránti kérelmet benyújtó kérelmezőnek, aki az engedélykérelmét az új rendelet szerinti pincekönyv formanyomtatványa árusításának megkezdését megelőzően nyújtotta be, a változások szerinti mellékleteket pótlólag kell teljesítenie. A szőlőtermelőnek a június 30-áig benyújtott vámhatósági nyilvántartási szám megszerzése iránti kérelméhez, illetve a szőlőt is termelő szőlőbor-előállítónak a június 30-áig benyújtott adóraktári engedély iránti kérelméhez a földhivatalhoz benyújtott földhasználati bejelentési adatlap vagy a szőlőterület használatára kötött írásos szerződés másolati példányát kell csatolnia, amennyiben ezen időpontig a földhasználati nyilvántartásba vételt a földhivatal még nem igazolta vissza. Ebben az esetben a szőlőtermelőnek és a szőlőt is termelő szőlőbor-előállítónak a földhasználati bejelentési adatlap vagy a szőlőterület használatára kötött írásos szerződés záradékolt példányát meg kell küldenie az illetékes vámhivatalhoz.
A természetes személy szőlőtermelőnek két tanú által hitelesített leltárt kell felvennie a július 31-én készleten lévő, saját fogyasztásra szánt óborkészletéről, amelyet a leltár alapján a szőlő-pincekönyvben az adómentes szőlőbor augusztus 1-jei nyitókészleteként lehet számba venni.
Annak a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében szőlőbort forgalmazó személynek, aki a szőlőbor forgalmazására augusztus 1-jéig megszerezte a jövedéki engedélyt, vagy ezen időpontig a meglévő jövedéki engedélyét a szőlőbor forgalmazására vonatkozó kiegészítéssel módosíttatta, július 31-éig készletbevallást kell adnia a jövedékiadó-ügyben eljáró vámhivatalhoz. Ebben meg kell állapítani – 25 litert meghaladó tárolóeszközben (hordóban) tárolt, kannás kiszerelésű, palackos kiszerelésű bontásban – a szőlőbor augusztus 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott készletének tényleges mennyiségét. A készletbevallásban kimutatott, hordóban tárolt szőlőborát a jövedéki engedélyes kereskedő december 31-éig kannába, palackba adóraktári engedély nélkül kiszerelheti.
A vendéglátás üzletköri csoportba tartozó tevékenységet folytató kereskedő a július 31-én készleten lévő szőlőboráról két tanú által hitelesített leltárt köteles felvenni, amelyben külön kell feltüntetni a hordóban tárolt szőlőbort, továbbá űrmérték szerint és összegezve a palackos és a kannás kiszerelésű bort. A július 31-ei fordulónappal készleten lévő, hordóban tárolt szőlőbort nem hitelesített, és az országos parancsnokság által engedélyezett átfolyásmérő nélküli hordóból szeptember 1-jéig lehet értékesíteni.
Fenti rendelkezéseket a 22/ 2000. (V. 18.) PM rendelet állapította meg.
(Magyar Közlöny, 2000/48. szám)Tűzoltóságok illetékességi területe
Június 3-ától megváltozott egyes hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területe. A területi változásokat a 67/2000. (V. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2000/49. szám)Használt gumiabroncs behozatala
Használt gumiabroncsot, a használt gépjármű egyedi behozatala során – a pótkerék kivételével –, továbbforgalmazási és felújítási céllal, aktív feldolgozásra, valamint passzív feldolgozás hulladékaként a Környezetvédelmi Minisztérium engedélyével lehet Magyarországra behozni. Az engedély iránti kérelmet a tárgyév január 1-jétől január 31-éig lehet benyújtani. Január 31. után kizárólag az a gazdálkodó szervezet nyújthat be kérelmet, amely ezen időpont után kezdi meg a tevékenységét. A használtgumiabroncs-behozatali engedély másra át nem ruházható, és legfeljebb egy naptári évig érvényes.
A felújítási célra behozott használt gumiabroncs új gumiabroncsként történő beszámítására a minisztérium adja ki az engedélyt. Az engedély iránti kérelmet a tárgyév január 1-jétől január 31-éig lehet benyújtani.
A felújítási célra behozott használt gumiabroncs új gumiabroncsként történő beszámítására vonatkozó engedély iránti kérelmet kizárólag a termékein az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság "E" minősítésének használatára feljogosított felújítóüzemek adhatnak be. "E" minősítéssel egyenértékű a "H" minősítés mindaddig, amíg az erre vonatkozó rendelet az "E" jelet a felújított gumiabroncsokra Magyarországon kötelezővé nem teszi. A minisztérium által kiadott kedvezményes behozatalra szóló engedély másra át nem ruházható, és legfeljebb egy naptári évig érvényes.
A használt gumiabroncsot importáló gazdálkodó szervezet minden év január 15-éig köteles elszámolást benyújtani a minisztérium részére az előző teljes évi importált használt gumiabroncs behozataláról. Ha az importáló elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az újabb behozatali engedély iránti kérelmét megtagadják.
A felújítási célra behozott használt gumiabroncs után fizetendő termékdíj megállapításakor az új gumiabroncsra vonatkozó termékdíjtételt lehet alkalmazni. A belföldön begyűjtött használt gumiabroncs külföldi újrafutózását követően az újrafutózott gumiabroncs behozatala esetén nem kell termékdíjat fizetni. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósítása keretében importált, felhasznált termékek után befizetett termékdíj visszaigénylésére jogosultak a Környezetvédelmi Alap célfeladat-kezelését végző szervtől igényelhetik vissza a környezetvédelmi termékdíjat. A külföldről beérkező termékdíjköteles termék környezetvédelmi termékdíját csak a vámkezeléseknél, valamint a vámszabad területre és tranzitterületre történő behozatal esetén kell megfizetni. Nem kell a környezetvédelmi termékdíjat megfizetni a vámjogról szóló törvény szerint vámmentesen vámkezelt vámáruk, valamint hajók üzemanyagtartályában lévő üzemanyag után.
A használt gumiabroncsok behozataláról és a környezetvédelmi termékdíjról a 70/2000. (V. 19.) Korm. rendelet határozott. A rendelet május 27-én lépett életbe.
(Magyar Közlöny, 2000/49. szám)Járványügyi intézkedés esetén járó kártalanítás
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közzétette a járványügyi intézkedés esetén járó kártalanítás felső határait. Ennek megfelelően az 1999. évi inflációs ráta (fogyasztói árindex) alapján a kártalanítás összege a következő:
- ló829 400 Ft
- szarvasmarha371 800 Ft
- sertés129 800 Ft
- juh37 400 Ft
- kecske18 700 Ft
- baromfi2 750 Ft
- méhcsalád11 000 Ft
- házinyúl1 980 Ft
A 23/2000. (V. 24.) FVM rendelet május 24-én lépett életbe, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(Magyar Közlöny, 2000/50. szám)Közúti járművek műszaki jellemzői
Július 1-jétől módosulnak a közúti járművek forgalomba helyezésének, illetve forgalomban tartásának feltételei. A fontosabb változások az alvázszámra, motorszámra, gumiabroncsokra, fényszórókra, sárvédőkre irányadó előírásokat érintették.
A gépkocsin – kivéve az M1 és az N1 kategóriájú járműveket –, a pótkocsin – a személygépkocsi és a motorkerékpár pótkocsija kivételével –, a mezőgazdasági vontatón és a lassú járművön minden kerék közelében (pl. a sárvédőn) fel kell tüntetni az adott kerék gumiabroncsára előírt nyomást (nyomáshatárokat). A gumiabroncsokban az előírt nyomást kell tartani. Ezeken a járműveken csak olyan gumiabroncsot szabad használni, amelyen a futófelület mintázatának magassága a teljes felületen eléri: az M1, N1, O1 és O2 kategóriájú járműveken a gumiabroncs átmérőjétől függetlenül az 1,6 mm-t; az egyéb járműveken a 0,75 métert meg nem haladó átmérőjű gumiabroncsok esetében az 1,6 mm-t, a 0,75 méternél nagyobb átmérőjű gumiabroncs esetében a 3 mm-t.
A gépkocsit fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával. A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki. A gépkocsira csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni. A nappali menetjelző lámpákat a gépkocsin a következőképpen kell elhelyezni: az átvilágított felület alsó széle az úttest szintjéhez 0,25 méternél közelebb és attól 1,50 méternél távolabb nem lehet; az átvilágított felület külső széle a gépkocsi legszélső pontjától 0,40 méternél távolabb, a különböző oldalon lévő lámpák átvilágított felületének belső szélei egymáshoz 0,60 méternél közelebb nem lehetnek. Az olyan gépkocsin, amelynek a teljes szélessége nem éri el az 1,3 métert, a belső szélek közötti legkisebb távolság 0,40 méterre csökkenthető. A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy csak a helyzetjelző lámpákkal együtt legyenek bekapcsolhatók, de automatikusan kapcsolódjanak ki, amikor a fényszórókat bekapcsolják.
A gépkocsi és pótkocsija hátsó kerekének sárvédőjét fel kell szerelni a hátsó kerekeket hátul teljes szélességükben takaró – nem merev anyagból készült – kiegészítő sárvédővel. A kiegészítő sárvédőnek annyira kell lenyúlnia, hogy a jármű terhelt állapotában a kiegészítő sárvédő alsó szélétől a hátsó kerék alsó oldalához húzott érintő az úttesttel legfeljebb 15°-os szöget zárjon be. Amennyiben a jármű olyan kialakítású, hogy e takarási feltételt teljesíti, külön kiegészítő sárvédő felszerelése nem szükséges. Nem kell felszerelni a kiegészítő sárvédővel az M1 és N1 járműkategóriába tartozó gépkocsikat, a motorkerékpár pótkocsiját és az O1 és O2 kategóriába tartozó pótkocsikat.
Az autóbuszt, valamint az olyan N kategóriájú járművet, amelynek megengedett legnagyobb össztömege az általa vontatható pótkocsi megengedett legnagyobb össztömegével együtt a 3500 kg-ot meghaladja, menetíró műszerrel (tachográf) kell felszerelni. Nem kell tachográffal felszerelni az olyan járművet: amelynek tervezési sebessége nem haladja meg a 30 km/órát; és amelyet – az üzemeltetési cél és az üzemeltetési mód alapján – mentesítettek a tachográffal való felszerelés kötelezettsége alól. A tachográfnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a megtett utat, a sebességet és a gépkocsivezető vezetési idejét legalább 24 órás időtartamra rögzítse, továbbá meg kell felelnie a kivitelére és a beépítésére vonatkozó rendelkezéseknek.
Sebességkorlátozóval kell felszerelni a 10 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű M3 kategóriájú gépkocsikat, az N3 kategóriájú gépkocsikat, és a veszélyes áru szállítására használt egyéb gépkocsikat. Nem kell sebességkorlátozóval felszerelni azokat a gépkocsikat, amelyek felépítésükből adódóan nem képesek az alábbiakban megadottnál nagyobb sebességgel haladni, valamint a kommunális gépjárműveket, és azokat a gépkocsikat, amelyeket 1988. január 1-je előtt helyeztek forgalomba. A sebességkorlátozónak úgy kell szabályoznia, hogy a veszélyes áruk szállítására használt gépkocsi sebessége a 85 km/óra, az N3 kategóriájú (12 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó) gépkocsi sebessége a 85 km/óra, a 10 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, M3 kategóriájú autóbusz sebessége a 100 km/óra értékben korlátozott legyen.
A járművek forgalomban tartásának műszaki feltételeit a 12/ 2000. (V. 24.) KHVM rendelet írta elő.
(Magyar Közlöny, 2000/50. szám)Pályázati felhívás üszőnevelő telepek kialakítására
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárrendtartási Hivatala pályázati felhívást tett közzé. A pályázat célja a húshasznosítású szarvasmarha-állomány létszámfejlesztése érdekében önálló szarvasmarhatartó telepek kialakítása és működtetése. Ha az intervenciós telepen felnevelt és termékenyített vemhes üszőket belföldön értékesítik, illetve a vevő a vásárolt vemhes üszőre egyéves tartási kötelezettséget vállal, az intervenciós telep minden eladott vemhes üsző után 2001-től árkiegészítő támogatásban részesülhet.
A pályázatok benyújtási határideje 2000. július 26. A kezességvállalási díj megfizetésétől az állam eltekint. A pályázatot a pályázónak 8 példányban kell az Agrárrendtartási Hivatalhoz benyújtania személyesen vagy postai úton (cím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.). A pályázat postai úton való benyújtása esetén az ajánlott levél igazoló szelvényén a dátumbélyegző kelte igazolja a beadás időpontját.
A 25/2000. (V. 26.) FVM rendelet tartalmazza a pályázat részletes feltételeit. A rendelet május 26-án lépett életbe.
(Magyar Közlöny, 2000/51. szám)A dohánytermelés támogatása
A minőségi dohánytermesztésre való ösztönzés érdekében minőségifelár-támogatást vezetett be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A támogatás – az 1999. évi termés bázisadatainak figyelembevételével – összesen 7273 tonna mennyiségű dohányra, 200 millió forint összegben terjed ki.
Támogatásban az a dohánytermesztő részesülhet, aki tagja a Dohány Terméktanács termelői tagozatának, és az 1999. évi dohány termeltetésére érvényes, az elsődleges feldolgozóval kötött termeltetési és értékesítési szerződés alapján MSZ 08-1682/6-89 szabványnak megfelelő Virginia típusú, magas minőségi osztályú, MSZ 08-1682/3-89 szabványnak megfelelő Kállói-Pallagi típusú piacképes dohányt termelt.
A termelő 7273 tonna mennyiségű dohányra, 200 millió forint erejéig összesen 2958 tonna Virginia AV-BV osztályú dohány esetén 40000 Ft/tonna, összesen 1796 tonna Virginia BI-Anya osztályú dohány esetén 23000 Ft/tonna, összesen 2519 tonna, Kállói-Pallagi "A" osztályú dohány esetén 16000 Ft/tonna támogatásra jogosult.
A támogatás iránti kérelmet a termelő – a feldolgozónak az értékesített dohány tényleges mennyiségéről, valamint a kifizetett vételárról kiállított igazolása csatolásával – a Dohány Terméktanácshoz nyújthatja be. A kérelmeket 2000. augusztus 10-ig lehet benyújtani. A támogatásra jogosult a támogatást az illetékes első fokú állami adóhatóságtól igényelheti az adóhatóság által rendszeresített 0011. számú "Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséhez" nyomtatvány kitöltésével.
A támogatást a 26/2000. (V. 26.) FVM rendelet vezette be. A jogszabály június 10-től hatályos.
(Magyar Közlöny, 2000/51. szám)Nemzetközi szerződések
Az Országgyűlés megerősítette a Magyarország és a Lett, valamint a Litván Köztársaság között létrejött, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodásokat.
A nemzetközi szerződéseket a 45/2000. (V. 26.) OGY határozat és a 46/2000. (V. 26.) OGY határozat tette közzé.
(Magyar Közlöny, 2000/51. szám)Vízi közlekedés
Törvényt alkotott az Országgyűlés a hajózási tevékenység szabályozására. A törvény rendelkezései a Magyar Köztársaság területén folyó vízi közlekedésre, a hajózási tevékenységet szolgáló parti létesítményekre, úszó létesítményekre, vízi utakra és kikötőkre vonatkoznak. A jogszabály utasításait a hajózásban részt vevő természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek kötelesek betartani.
A vízi közlekedés részletes szabályait a 2000. évi XLII. törvény tartalmazza. A törvény 2001. január 1-jétől lesz hatályos.
(Magyar Közlöny, 2000/53. szám)Hulladékgazdálkodás
Természetvédelmi célokat és az emberi egészség védelmét szolgálja az új hulladékgazdálkodási törvény. A jogszabály rögzíti a hulladékgazdálkodással szemben támasztott követelményeket, különös tekintettel a gyártók hulladékhasznosítási kötelezettségeire a termékek csomagolása terén.
A törvény bevezette a hulladékgazdálkodási bírságot, melyet az köteles fizetni, aki tevékenységével vagy mulasztással megszegi a jogszabályokat, illetve szabálytalanul végez engedélyhez kötött tevékenységet, és ezzel veszélyezteti a környezetet. A bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki. A hulladék termelőjével és kezelőjével szemben nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a törvény.
A hulladékgazdálkodás további előírásait a 2001. január 1-jén életbe lépő 2000. évi XLIII. törvény foglalja magában.
(Magyar Közlöny, 2000/53. szám)Személyszállítás, árufuvarozás
Kihirdették a Magyarország és Nagy-Britannia között 1996. november 4-én létrejött nemzetközi egyezményt a közúti személyszállításról, valamint a Magyarország és Szlovákia által 1999. július 6-án aláírt közúti személyszállítási és árufuvarozási szerződést.
Az egyezmények magyar nyelvű szövege a 77/2000. (VI. 2.) Korm. rendeletben és a 78/2000. (VI. 2.) Korm. rendeletben olvasható.
(Magyar Közlöny, 2000/53. szám)Fiatal agrárvállalkozók támogatása
Vissza nem térítendő költségvetési támogatásban részesülnek azok a fiatal agrárvállalkozók, akik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben meghirdetett pályázati felhívásnak megfelelően, 2000. augusztus 15-ig benyújtják a pályázatukat, és elfogadott pályázatuk alapján jogosulttá válnak az állami garanciavállalás mellett nyújtott hitelre és kamattámogatásra. A támogatás mértéke legfeljebb ötmillió forint. A támogatást csak idén lehet igénybe venni úgy, hogy a 0011. számú "Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséhez" nyomtatványt kell kitölteni, és az illetékes adóhatósághoz benyújtani.
A támogatás feltételeit a 27/2000. (VI. 2.) FVM rendelet tette közzé.
(Magyar Közlöny, 2000/53. szám)Felszín alatti vizek minősége
Rendelet született a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelme érdekében. A rendelet szennyezettségi határértékeket és intézkedési szennyezettségi határértékeket tartalmaz a földtani közeget és a felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedésekhez.
A határértékeket a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM- KHVM együttes rendelet melléklete tartalmazza. A rendelet 2000. június 7-én lépett életbe.
(Magyar Közlöny, 2000/53. szám)Részvények átruházása
A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa határozatot hozott a nyomdai úton előállított névre szóló részvények átruházásáról. A bírósági döntés szerint a nyomdai úton előállított névre szóló részvényt csak forgatmány útján lehet átruházni. A forgatmány ugyanakkor nem érvényességi kelléke a részvényátruházás jogcíméül szolgáló szerződésnek (előszerződésnek).
A rendelkezés indokolását az 1/2000. Polgári jogegységi határozat tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2000/54. szám)Állatfajok nyilvántartása
Újraszabályozták az egyes állatfajok egyedeinek nyilvántartását szolgáló Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszert (ENAR). A 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet június 17-től hatályos. A juh ENAR esetében azonban az értékesített bárányoknál a fülszám előtag tetoválása 2001. január 1-jétől kötelező, és az állattartó a rendelet szerinti állomány-nyilvántartást 2001. január 1-jétől köteles vezetni. A rendelet hatálybalépését követően született és importált, továbbtenyésztésre meghagyott juhok jelölése az új szabályok szerint kötelező. Az az állattartó, akinek bejelentett és nyilvántartott telephelyén juh van, köteles gondoskodni arról, hogy ezeket saját költségén, legkésőbb 2002. január 1-jéig, a rendeletben előírtak szerinti jelöléssel lássa el. A rendelet hatálybalépése előtt megjelölt egyedek esetén az új szabályoktól való eltérés a vonalkód és országjel tekintetében megengedett.
(Magyar Közlöny, 2000/56. szám)Magyar Szabadalmi Hivatal
Június 23-ától új rendelet, a 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet szabályozza a Magyar Szabadalmi Hivatal feladat- és hatáskörét, valamint szervezetét és működési rendjét.
(Magyar Közlöny, 2000/57. szám)Fogyasztási cikk globálkvóta
A 18/2000. (VI. 15.) GM rendelet közzétette a második félévi fogyasztási globálkvótát. A globálkvótába tartozó áruk jegyzékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2000/57. szám)Öntözővíz-használat támogatása
Az aszálykárok megelőzése és enyhítése érdekében támogatást lehet igénybe venni az öntözéses termelés költségeinek részbeni megtérítésére. A támogatást az illetékes adóhatóságtól lehet igényelni, legkésőbb 2000. október 15-ig.
A támogatás mértéke a június 16-át követően kiöntözött víz után 10 Ft/köbméter. A támogatás feltételeit a 30/2000. (VI. 16.) FVM rendelet állapította meg.
(Magyar Közlöny, 2000/58. szám)