Írásunkban összefoglalást adunk az adórendőrség jogairól, kötelezettségeiről, valamint az általa jogszerűen alkalmazható eszközökről és az alkalmazás feltételeiről, valamint az intézkedésekkel szembeni jogorvoslati lehetőségekről. Tájékoztatást adunk arról is, hogy milyen adatokat, milyen feltételekkel kezelhet a hatóság az adónyomozás során.
Napjainkban egyre többet hallunk olyan esetekről, amelyekben az adórendőrség jár el nyomozati hatóságként, azonban nem igazán tudjuk, hogy melyek is azok az ügyek, amelyekben ez a szervezet folytathatja le a nyomozást. Az adórendőrségre – hivatalos nevén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatóságára – vonatkozó rendelkezéseket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvény (Atv.) tartalmazza. Az Atv. 1998. december 29-én lépett hatályba, és szabályait az 1999. január 28. napját követően indított büntetőeljárásokban kell alkalmazni.
Nyomozó hivatalok
A nyomozati feladatokat a bűnügyi igazgatóság és annak területi nyomozó hivatalai (hivatal) látják el. Általános szabály, hogy a nyomozati feladatokat a hivatalok végzik, azonban a bűnügyi igazgatóság a hivataltól bármikor magához vonhatja az eljárást, ehhez csak a bűnügyi igazgató jóváhagyása szükséges. Az adott ügyben az a hivatal jár el, amelynek területén a bűncselekmény történt. A bűnügyi igazgatóság engedélyével a hivatal az illetékességi területén kívül is végezhet nyomozati cselekményeket.
A hivatal feladatai
A hivatal az adott ügyben lefolytatja a nyomozást, valamint bűnüldözési feladatokat lát el. Ennek keretében a törvényben és nemzetközi szerződésben meghatározott feladatainak végrehajtása során észlelt egyéb – a következőkben felsoroltakon kívüli – bűncselekmények esetén köteles a bűncselekményt megszakítani, a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt elfogni, és a bizonyítási eszközök megjelölésével az illetékes hatóságnak átadni.
A hivatal folytatja le a nyomozást:
- a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése,
- a számviteli fegyelem megsértése,
- a csődbűntett,
- az adó- és társadalombiztosítási csalás – ha azt az APEH hatáskörébe tartozó adóra vagy járulékra követik el –,
- a Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megszegése,
- a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megsértése,
- a csalás – ha azt az APEH hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, valamint
- a fenti bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás és magánokirat-hamisítás esetében.
Titkos információgyűjtés
A hivatal a hatáskörébe tartozó – az előzőkben felsorolt – bűncselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető elfogása, a körözött személy felkutatása, valamint tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése érdekében titkos információgyűjtést végezhet. (A nyomozó hatóság ilyen jellegű információgyűjtés során köteles betartani a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény VII. fejezetének rendelkezéseit.)
A titkos információgyűjtés során beszerzett adat, valamint a nyomozó hatósággal együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, az információgyűjtés ténye és technikai részlete államtitoknak minősül. Megszűnik az államtitok jellege annak az adatnak, amelyet a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználtak.
A hivatal nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatainak teljesítése érdekében – bírói engedély nélkül – informátort, bizalmi személyt vagy a hatósággal titkosan együttműködő más személyt vehet igénybe. Az eljárás céljának leplezésével vagy a kilétét leplező, úgynevezett fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthet és adatot ellenőrizhet; saját személyi állománya, valamint a vele együttműködő személy és a rendőri jelleg leplezésére, védelmére fedő okiratot állíthat ki, használhat fel, illetőleg létrehozhat fedőintézményt és fenntarthatja azt. A bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelheti, arról információt gyűjthet, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel rögzítheti. A bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – csapdát is alkalmazhat.
A hivatal mintavásárlás érdekében informátort, bizalmi személyt, a nyomozó hatósággal titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá – ügyészi engedéllyel – álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való beépülés, illetve úgynevezett ellenőrzött szállítás érdekében fedett nyomozót alkalmazhat, valamint ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására más lehetőség nincs, a sértettet szerepkörében – életének, testi épségének megóvása érdekében – rendőr igénybevételével helyettesítheti.
A nyomozó hatóság bírói engedéllyel a korábban meghatározott célok elérése érdekében titokban átkutathatja a magánlakást, és technikai eszközzel rögzítheti az ott észlelteket. Technikai eszköz segítségével megfigyelheti és rögzítheti a magánlakásban történteket. A hivatal megismerheti levél, egyéb postai küldemény, valamint a telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési rendszerek útján továbbított közlés tartalmát, és lehetősége van annak technikai eszközzel való rögzítésére is. Megismerheti és felhasználhatja továbbá az interneten vagy egyéb más számítástechnikai úton történő levelezés során keletkezett adatokat, információkat.
A nyomozó hatóság a vele együttműködők tevékenységéért anyagi ellenszolgáltatást nyújthat.
Az ügyész hozzájárulásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével a bűncselekmény elkövetőjével információszolgáltatásban állapodhat meg. Erre akkor van lehetőség, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek. Lényeges, hogy kizárt a megállapodás az olyan személlyel, aki az általa elkövetett bűncselekménnyel más életét szándékosan kioltotta.
| Fogalomtár A titkos információgyűjtésre vonatkozó főbb rendelkezések ismertetésénél néhány olyan fogalom is szerepel, amelyeket a rendelkezések megértéséhez megítélésünk szerint értelmezni kell. Ezek a fogalmak a fedett nyomozó, a mintavásárlás, az álvásárlás, a bizalmi vásárlás, valamint az ellenőrzött szállítás. Fedett nyomozó A fedett nyomozó a titkos információgyűjtés keretében eljáró, kilétét leplező személy (adónyomozó). Mintavásárlás Mintavásárlásnak nevezzük az informátor, a bizalmi személy vagy a nyomozó hatósággal titkosan együttműködő más személy, illetőleg a fedett nyomozó által végrehajtott olyan leplezett ügyletet, amelynek célja, hogy a bűncselekmény felderítése érdekében a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható anyagok, tárgyak, eszközök vagy ezek mintái, alkatrészei további vizsgálat céljából a nyomozó hatóság birtokába kerüljenek, illetve a bűncselekmény történeti tényállása megismerhető legyen. Álvásárlás Álvásárlásnak tekintendő a fedett nyomozó színlelt vételi szándékán alapuló, a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, továbbá a bűncselekmény tárgyi bizonyítékának biztosítása érdekében a dolog megvételére irányuló leplezett megállapodás és annak teljesítése. Bizalmi vásárlás A bizalmi vásárlás a fedett nyomozónak jogellenes kereskedelmi ügyletként megjelenő olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képező dolgot vásárol az eladó bizalmának erősítése, a későbbi álvásárlás elősegítése érdekében. Ellenőrzött szállítás Az ellenőrzött szállítás a nyomozó hatóság olyan leplezett tevékenysége, amelynek során – a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett – lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló elkövető számára az általa birtokolt, a bűncselekménye tárgyi bizonyítási eszközét képező dolognak az ország területére történő behozatalát, más ország területére irányuló kivitelét, az ország területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetői a lehető legszélesebb körben felderíthetők legyenek, illetve a nemzetközi bűncselekmény tényállása megállapíthatóvá váljék. |
Az adónyomozó és intézkedései
Az adónyomozó a hivatal tagja.
Az adónyomozó az Atv. rendelkezései szerint:
- személyeket igazoltathat,
- ellenőrizheti a szállítás alatt lévő árukat, ezen belül megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő áruk származását, ebből a célból közutakon járműveket megállíthat,
- adójogszabály megsértésének észlelése, gyanúja esetén értesíti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot,
- a korábban felsorolt bűncselekmények elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt feltartóztathatja vagy előállíthatja,
- a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele céljából átvizsgálhatja annak a személynek a csomagját és ruházatát, akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak,
- a korábban felsorolt bűncselekmények elkövetésén tetten ért, illetőleg a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt személyazonosságának megállapítása érdekében az igazolás megtagadása esetén, illetve a fentiekben meghatározott áruvizsgálat foganatosítása céljából az eljárással érintett személyt az igazoltatás, illetve az áruvizsgálat helyén feltartóztathatja, a feltartóztatás során a feltartóztatott személyt az intézkedés helyszínének elhagyásában megakadályozhatja,
- a korábban felsorolt bűncselekmények miatt előállíthatja azt a személyt, akit a bűncselekmény elkövetésén tetten ért, aki a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható, illetve azt, aki felszólítás ellenére nem igazolja magát hitelt érdemlően.
Az intézkedések korlátai
Az Atv. az adónyomozó intézkedéseit egyes esetekben feltételekhez köti. Ennek megfelelően
a korábbiakban említett, szállítás alatt lévő áruk vonatkozásában az adónyomozó kizárólag a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban meghatározott megkülönböztető és egyéb jelzések alkalmazásával állíthat meg járművet. A tetten ért, illetve a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt csak abban az esetben tartóztathatja fel vagy állíthatja elő, ha az illető az adónyomozói felszólításra nem igazolja magát hitelt érdemlően. (A feltartóztatás, illetve az előállítás a hat órát nem haladhatja meg.) Az adónyomozó a korábbiakban említett átvizsgálást az ott írt céllal és kizárólag előzetes figyelmeztetés után végezheti el. Az átvizsgálást – halaszthatatlan eset kivételével – csak az átvizsgálandó személlyel azonos nemű adónyomozó végezheti el, továbbá az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon. Az adónyomozó az intézkedés megkezdése előtt köteles adónyomozói mivoltát szóban közölni és magát szolgálati igazolvánnyal igazolni.
Lényeges, hogy az ellenőrzött személy kizárólag a jogszerűen fellépő adónyomozó intézkedéseinek köteles alávetni magát. Ez annyit jelent, hogy amennyiben az adónyomozó az Atv. feltételeit eljárása során nem tartja be, úgy az ellenőrzött személy jogkövetkezmények nélkül megtagadhatja az együttműködést.
Kényszerítő eszközök
Kényszerítő eszköz az akként rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkolóeszköz, a bilincs, illetve ezek hiányában más, kényszerítésre alkalmas eszköz. Ezen túl az adónyomozónak törvényi jogosultsága van testi kényszer alkalmazására is. A gyakorlatban előfordulhat olyan eset, amikor a jogszerűen intézkedő adónyomozót (tettleges) támadás éri. Az adónyomozó az ilyen intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére, valamint a saját testi épségét veszélyeztető támadás elhárítására bizonyos intézkedések megtételén túlmenően kényszerintézkedéseket is alkalmazhat.
Testi kényszer
Testi kényszer alkalmazására akkor van lehetőség, ha az eset körülményeire, az adónyomozó erőfölényére vagy az intézkedés alá vont személy állapotára, magatartására való figyelemmel az ellenszegülés megtörésére, illetőleg a támadás elhárítására az szükséges és egyben elegendő is. Az alkalmazás során az adónyomozó felhasználhatja az úgynevezett önvédelmi fogásokat is.
Vegyi vagy elektromos sokkoló, illetve egyéb kényszerítő eszköz
Az adónyomozó a kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkolóeszközt, illetve ennek hiányában egyéb, a kényszerítés céljára alkalmas eszközt alkalmazhat a saját testi épségét, valamint az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, valamint a jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés megtörésére.
Bilincs
Bilincs alkalmazására a személyi szabadságában korlátozott, avagy korlátozni kívánt személlyel szemben támadásának megakadályozása, tettleges ellenszegülésének megtörése, valamint szökésének megakadályozása esetében van lehetőség. Kerülni kell, hogy a bilincshasználat testi sérülést és egészségromlást okozzon.
A bilincs használatáról jelentést kell készíteni, amelyben utalni kell a használat okára, és ki kell térni arra is, hogy a bilincselés miatt történt-e sérülés. Abban az esetben pedig, ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, az előzőek szerinti jelentést is meg kell küldeni az átvevő hatóságnak.
Útzár
Az adónyomozó a hatáskörébe tartozó bűncselekmények felderítése, megakadályozása, továbbá az elkövető elfogása céljából – indokolt esetben – az illetékes rendőrhatóságtól, illetve határőrségi szervtől útzár telepítését kérheti.
A kényszerítő eszközök alkalmazási feltételei
Az adónyomozó a kényszerítő eszközöket kizárólag az Atv.-ben meghatározott keretek között alkalmazhatja. Ennek megfelelően nem alkalmazhat bármilyen kényszerítő eszközt, hanem azok közül csak azt, amelyik az eredmény biztosítása mellett az intézkedéssel érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
A kényszerítő eszköz alkalmazásánál úgy kell eljárni, hogy elkerüljék a testi sérülést, de amennyiben az mégis bekövetkezik, az intézkedés miatt megsérült személy részére – amint az lehetséges – segítséget kell nyújtani. Biztosítani kell, hogy orvos láthassa el a sérültet. Lényeges, hogy az adónyomozónak értesítenie kell a sérült hozzátartozóit, ha a sérültet kórházban helyezik el.
A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésre, emellett figyelmeztetni kell arra, hogy vele szemben az adónyomozó kényszerítő eszközt fog alkalmazni. Ez alól a kötelezettség alól az Atv. szerint csak akkor mentesül az adónyomozó, ha a körülmények a felszólítást nem teszik lehetővé.
Kényszerítő eszközt – a testi kényszer kivételével – nem lehet alkalmazni láthatóan terhes nővel, illetve gyermekkorú személlyel szemben. A tilalom alól csak a jogos védelmi helyzet jelent kivételt, ilyenkor az adónyomozó a fenti személyekkel szemben igénybe vehet kényszerítő eszközöket is.
A kényszerítő eszközök alkalmazásakor az adónyomozót bejelentési kötelezettség terheli, ami annyit jelent, hogy az alkalmazást haladéktalanul köteles bejelenteni a közvetlen felettesének (vezetőjének).
Adatkezelés
Az adónyomozati feladatok ellátásához szükséges (bűnüldözési) adatokat a bűnügyi igazgatóság és a területi nyomozó hivatalok kezelik (adatkezelő szervek).
Adatbázis
Az adatkezelő szervek nem kezelhetnek úgynevezett különleges adatot. Ez a tilalom nem vonatkozik a büntetett előéletre, valamint az elkövetőnek a büntetőeljárás során figyelembe veendő egészségi állapotára vonatkozó adatok nyilvántartására. A bűnügyi igazgatóság és a területi nyomozó hivatal ennek megfelelően kezelheti:
- a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének a felderítéséig, vagy – ennek hiányában – a bűncselekmény elévüléséig;
- a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket az előzőekben meghatározott ideig, továbbá – az elkövető felderítése vagy ismert elkövető esetén – a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjnyomatát, személyleírását, fényképét, továbbá hangmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmények büntethetőségének elévülésétől, avagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 10 évig;
- a szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt kihallgatott, illetve elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig;
- a személy- és a tárgykörözések adatait a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló ok megszűntéig, illetve a büntethetőség elévüléséig;
- a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett és közreműködő személyek adatait – a különleges eszközzel végzett megfigyelés során felmerült, érdektelenül rögzített információ, vagy az ügyben nem érintett személy adatai kivételével – és az alkalmazás eredményét az eljárás megszüntetéséig, vagy büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetőleg legfeljebb 10 évig;
- súlyos bűncselekmény esetén, illetve ha a bűncselekmény kapcsolatba hozható nemzetközi bűnözéssel, vagy sorozatban, avagy szervezett elkövetéssel valósítják azt meg, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit 10 évig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban (szerződésben, egyezményben) meghatározott ideig;
- a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazok a személyek, cselekményeik, valamint kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, a büntethetőség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;
- a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő 10 évig;
- az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás kapcsán keletkező iratokban szereplő személyek, azok kapcsolatai, eljárási helyzetük, a hozzá fűződő nyomozási cselekmények adatait az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig;
- az igazoltatás és a körözési ellenőrzés során bűncselekmény megelőzése céljából rögzített adatokat az igazoltatás, illetőleg az ellenőrzés időpontjától számított 2 évig; végül
- a titkos információgyűjtés adatait – ha büntetőeljárás nem indul – a gyűjtés lezárását követő legfeljebb 2 évig.
A fentiekben ismertetett adatokkal a bűnügyi igazgatóság úgynevezett központi adatállományt működtet, amelyből az arra illetékes személyek adatszolgáltatást kérhetnek, abba betekinthetnek. Lényeges, hogy az adatkezelők a fenti adatokat csak akkor tarthatják nyilván, ha azok az adóhatóság által végzett nyomozó hatósági tevékenységgel összefüggésben állnak a rendelkezésükre.
Adatkérésre jogosultak
A központi adatállományba csak meghatározott személyek juthatnak be. Így az adatállományba kizárólag az adónyomozó, illetve a bűnügyi igazgatóság erre felhatalmazott tagja, a Pénzügyminisztériumnak a pénzügyminiszter által erre kijelölt köztisztviselője, az adatvédelmi biztos, valamint a vonatkozó törvényi szabályok betartásával az érintett tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást. Emellett a felhasználás céljának és indokának megjelölésével kérhetik az adatszolgáltatást a bíróságok, az ügyészségek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, más nyomozó hatóságok, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adóigazgatási szervei, valamint a társadalombiztosítási igazgatási szervek – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik teljesítéséhez.
Az adatkezelés biztonságát szolgálja az is, hogy a fentiekben felsorolt hivatalos személyek csak a feladatkörükben eljárva használhatják az adatbázist, a megjelölt célokra.
Nyilvántartás
Az adatállomány használata során továbbított adatokról – a felhasználás törvényességének ellenőrizhetősége érdekében – úgynevezett adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni, amelyet a bűnügyi igazgatóság 20 évig köteles megőrizni. A bűnüldözési adatállomány nem kapcsolható össze más adatkezelésekkel, így az adóigazgatási adatkezeléssel sem.
Gulyás Andrea| Jogorvoslat Az adónyomozói intézkedések, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazása miatti jogorvoslatra az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a hivatal bűnügyi igazgatósága, illetve területi nyomozó hivatala által lefolytatott államigazgatási eljáráshoz kapcsolódó adónyomozói intézkedés elleni panaszt az ügy érdemében hozott, illetve az eljárás megszüntetése esetén az arról hozott határozat elleni jogorvoslati kérelemben kell előterjeszteni. Módosítás saját hatáskörben Amennyiben az adónyomozói intézkedés során, avagy a kényszerítő eszközök alkalmazásáról határozat született, és a határozatot hozó szerv megállapítja, hogy az jogszabályt sért, illetve a határozat ellen az érintett jogorvoslati kérelemmel (fellebbezéssel, felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel) élt és a határozatot hozó szerv azzal egyetért, továbbá nincs az ügyben ellenérdekű fél, a határozatot módosítja vagy visszavonja, ha azt a felettes szerv, illetőleg a bíróság még nem bírálta el. Az említett intézkedésekre a határozat közlésétől számított egy éven belül, egy alkalommal van lehetőség. Fellebbezés Fellebbezést az ügy érdemében hozott, első fokú határozat ellen lehet benyújtani, a határozat közlésétől számított 15 napon belül. Lényeges, hogy amennyiben a fellebbezést a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként feladják, úgy azt határidőben előterjesztettnek kell tekinteni, továbbá ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő az azt követő munkanapon jár le. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A fellebbezést annál az első fokú szervnél kell előterjeszteni, amely a sérelmezett határozatot (intézkedést) hozta. A fellebbezésben új tényt is lehet állítani és új bizonyítékra is lehet hivatkozni. Felügyeleti intézkedés Felügyeleti intézkedésre van lehetőség, ha az első fokú szerv határozata jogszabályt sért. Ilyenkor a felettes szerv (hatóság) a határozatot megváltoztatja vagy megsemmisíti. A felettes szerv felügyeleti intézkedést tehet hivatalból, de arra az érdekelt fél kérelmére is lehetősége van. Nincs helye felügyeleti intézkedésnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelte után. Bírói út A bűnügyi igazgatóság és a hivatal másodfokú határozata bíróság előtt megtámadható. A bírósági út igénybevételére szintén az Áe. szabályait kell alkalmazni. A bírósági felülvizsgálatot kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni, és arra csak akkor, ha az ügyfél a közigazgatási eljárásban a fellebbezés jogát kimerítette. A keresetet a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni, azzal, hogy a határidő számítására a fellebbezés vonatkozásában írt szabályok megfelelően irányadók. Panasz Előfordulhat az is, hogy az érdemi, illetve az eljárást megszüntető határozat ellen az érdekelt nem terjeszt elő jogorvoslati kérelmet. Ilyenkor az adónyomozó intézkedése miatt panasszal lehet élni. A panaszra vonatkozó rendelkezéseket az Atv. tartalmazza. A panaszt a sérelem bekövetkezésének napjától számított nyolc napon belül kell az intézkedést foganatosító nyomozó hatóság vezetőjéhez benyújtani. Abban az esetben, ha a panaszolt intézkedéssel kapcsolatban a fenti szabályok szerint eljárás indul, a panaszt soron kívül kell elbírálni. A nyomozó hatóság vezetője a panasz tárgyában – annak beérkezésétől számított – nyolc napon belül dönt. A határozat ellen a panaszos a közléstől számított nyolc napon belül a döntést hozó felettes szervének vezetőjéhez fellebbezéssel élhet. A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított nyolc napon belül határozatával az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A határozatot indokolni kell. |