Devizapiaci ármozgások

 

A következő táblázatokkal, illetve grafikonokkal a Cégvezetés lapzártáját megelőző hónapot jellemző devizapiaci ármozgásokat mutatjuk be. Az irányadó árfolyamokat, a tőzsdeindexeket és a kamatokat tájékoztató jelleggel közöljük.

A forint árfolyama az intervenciós sávon belül, a sáv alján helyezkedett el május közepéig, ami 258,40-es EUR/HUF árfolyamnak felelt meg. A hónap közepétől elszakadt a forint a sáv aljától, és egészen -1,79 százalékig gyengült. Május végéig a forint -2,10/-1,80 között ingadozott, ami 259,0-259,95-ös EUR/HUF árfolyamoknak felelt meg. Május végére a forint ismét visszatért a „jól megszokott" helyére, a sáv aljára.

A forint sávon belüli gyengülése a tőzsdei árak zuhanásának tudható be. A Budapesti Értéktőzsdén a részvényárfolyamok a világtrendnek megfelelően valamelyest csökkentek május közepén. A külföldi befektetők egy része eladta portfóliójának magyar részvényeit, a részvényeladásból keletkezett forintért pedig devizát vásárolt a hazai bankközi devizapiacon. Ez a jelenség szakította el a forint árfolyamát a sáv aljától.

2000. január elsejétől – amióta a forintot az euróhoz kötötték – jelentősen megnőtt a forint dollárárfolyamának a volatilitása, ami az intenzív euró/dollár mozgás következménye. Az exportőröktől, importőröktől ez a változás fokozott figyelmet igényel, mert a dollár/forint árfolyam napon belül több alkalommal is 3-4 forintot változhat, mint az jól látszik az MNB devizaárfolyam-jegyzéseiből is.

Az amerikai dollár irányadó kamatát 50 bázisponttal emelte a Fed májusban, s az így jelenleg 6,5 százalék. A központi bank az emelést makroökonómiai okokkal indokolta.

Az eurókamat ezzel egy időben nem változott, mert az „Európai Államban" nincs inflációs veszély, és a gazdaság sem túlfűtött. Az emelést inkább az euró árfolyamának védelme tehette volna indokolttá. Az Európai Központi Bank (EKB) vezetői azonban nem engedtek a devizapiac nyomásának.

Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a dollár kamatemelésének hatására nem zuhantak a részvényindexek, sőt csekély csökkenés után május végén újra erősödésnek indultak a részvényárfolyamok. Ebből sok elemző azt szűri le, hogy „ügyes" kamatemelést hajtott végre a Fed, elsősorban a jól megválasztott időpontnak köszönhetően.

A forintkamatok nem jelentősen, de emelkedtek májusban. A hosszú távú állampapírok hozamai jobban emelkedtek, mint a rövid távúaké: az előbbiek hozamai 50, míg az utóbbiaké 20 bázisponttal. A kamatok mérsékelt emelkedése érthető, mivel a piaci résztvevők egyelőre nem látják azokat a gazdasági jeleket, amelyek az állampapírok nagyobb mértékű vásárlásához és a hozamok csökkentéséhez vezethetnek. Érdekesség, hogy a nemrég bevezetett három hónapos MNB-kötvényből – amelyet csak belföldiek vásárolhatnak – a május utolsó hetében tartott aukción egyetlen darab sem kelt el. Az aukción részt vevők a felkínáltnál magasabb hozamokat kértek volna. Az első negyedévben mért 6,8 százalékos GDP-növekedés figyelemre méltó, és pozitív hatással lehet az állampapírok hozamaira.

Az euró árfolyama májusban is történelmi mélypontra süllyedt mind az amerikai dollárral, mind a japán jennel szemben. Az amerikai dollárral szemben a 0,8850-es mélypontot először a hónap elején, másodszor a hónap közepén érte el. A hónap közepétől azonban fokozatosan erősödik az euró. Az erősödés következtében június első napjára az EUR/USD árfolyama 0,95-ös szinten volt.

Az euró japán jennel szembeni csökkenése 94,90-es szintig tartott, majd innen erősödésnek indult az euró. A hónap végére a legmagasabb szint a EUR/JPY esetében 102-es árfolyam volt.

Az euró gyengülése olyan körülmények között állt meg, amikor az amerikai dollár kamatát 50 bázisponttal emelték, az euró kamata pedig a várakozás ellenére sem nőtt. Az Európai Központi Bank mintegy megvárta, hogy az euró „magától" túljusson a mélyponton, majd a Fedhez hasonlóan „okos", 50 bázispontos kamatemelést hajtott végre június elején.