Csak kismértékben változott a jelenleg 22 társaságot számláló hazai biztosítási piac szereplőinek összetétele az elmúlt évben. Két kisebb cég, a teljesen hazai alapítású Kódexpress Életbiztosító és az egyelőre kizárólag temetési biztosításokkal foglalkozó Funeurópa lépett porondra 1999-ben. Előbbi azonban rövid kísérletezés után tevékenysége felfüggesztését fontolgatja.
Némileg fogyatkozott a piac, hiszen a nagy múltú Generali-csoport összevonta két hazai leányvállalatát, a Providenciát és a Generali Biztosítót (az új név Generali-Providencia, G-P). Ezzel közel 17 százalékos díj szerinti piaci részesedésre tett szert, s rögtön a Hungária (29,3 százalék) mögé rukkolt elő ezüstérmesként a társaságok versenyében. A Generali-csoporthoz tartozó harmadik cég – az Európai Utazási Biztosító (EUB) – továbbra is elkülönülten tevékenykedik.
Szakértők nem várnak további gyors koncentrálódást, annak ellenére sem, hogy a hazai piac biztonságitőke-többlete alacsony, s néhány cég a minimális szavatoló tőke határán egyensúlyoz. A koncentrációnak eddig csak egy jele volt a közelmúltban: a svájci központú Swiss Life-csoport kivonult Magyarországról, s a meglehetősen kicsiny Glória (azóta Union) Biztosítóban átadta többségi tulajdonát az osztrák Wiener Städtische-csoportnak.
A "fúziós láz" azért késhet, mert itthon számos globális biztosítási vagy pénzügyi csoport – például az AIG, AXA, Aegon, ABN Amro vagy éppen az Allianz – leánycége működik, amelyek egy ideig még biztosan nem közösködnek másokkal. (Van viszont olyan, jelentős biztosítási hagyományokkal bíró ország – például Anglia –, amelyik alig van jelen Magyarországon.)
Más lenne a helyzet, ha esetleg maguk az anyacégek fuzionálnának, ami nyilván összeolvadásokat indítana el a hazai szerkezetben is. Az ország európai uniós (EU) csatlakozása után várható az is, hogy egyes, ma önálló társaságok anyacégük fiókintézményeiként működnek majd tovább, miközben új uniós szereplők tűnnek fel, így a létszám tartósan is 20 körül maradhat.
Feltörekvő kicsik
Várhatóan erőteljes koncentráció indul el viszont a ma jórészt mindössze 0,2-5 millió forintos szavatoló tőkéjű biztosítási egyesületeknél. A 35 jelenlegi szereplő többsége szakosított állat- és növénybiztosító intézmény, amely egy-egy nagyobb kár esetén ekkora tőkével még viszontbiztosítási partnerekkel is nehezen tudna jótállni tagjai felé.
A hazai biztosítási díjak mintegy 85 százalékán öt társaság: az ÁB-Aegon, a G-P, a Hungária (HB), a Nationale-Nederlanden, az OTP-Garancia osztozkodott a legutóbbi (tavaly év végi) adatok szerint. A legnagyobb cég, az egykori Állami Biztosító ipari, vagyon- és autóbiztosításait megöröklő Hungária egyedül majdnem 30 százalékkal büszkélkedhetett.
A jövőben a feltörekvő kis társaságok minden bizonnyal továbbra is eloroznak néhány százalékot a "nagyok" piaci részesedéséből. Tavaly a 3 vezető társaság mintegy 1-1 százalékot vesztett így saját tortaszeletéből (miközben persze díjbevételeik jócskán nőttek), az új ötletekkel előrukkoló N-N azonban még 0,7 százalékot, a Garancia 1,2 százalékot nyert is. A kisebb cégek közül a jelentős tőkeerejű ABN Amro Mébit, a középmezőnyben lévő AXA-Colonia és a Winterthur tudott magának jelentősebb (0,5 százalék feletti) piacot hódítani.
A magyar piac nyereségessége az utóbbi időszakban kissé csökkent. Míg 1998-ban 13,5 milliárd, 1997-ben 11 milliárd forint volt az összesített adózott nyereség, tavaly az előzetes adatok szerint csak megközelítette a 10 milliárd forintot. Miközben egyesek (ÁB, HB) befektetési eredményeiknek is köszönhetően évről évre szép profitot érnek el, másoknak (így az ABN Amro Mébitnek) nagy veszteséget hoztak a fejlesztésre és a piaci térnyerésre fordított kiadások.
A nyereségesség csökkenésének magyarázata mindenki számára ismert: az év során előbb a tél, majd az árvizek okoztak soha nem látott károkat. Emiatt az 1998. évi 95,7 milliárd helyett közel 133,2 milliárd forintra nőttek a kárkifizetések a vagyonágazatban, a kárhányad itt 63 százalékra ugrott. Az idén év elején tetemesek voltak az árvízkárok, ami nem sok jót ígér. Ismeretes viszont az is, hogy belvízre sohasem térítettek a biztosítók, mondván, megfelelő csatornázottság hiányában ez hazánk sok vidékén előre látható (tehát nem biztosítási) esemény.
|
Néhány jelentős biztosító díjbevétele (2000. I. negyedév, M Ft)* |
|||
|---|---|---|---|
| Társaság |
Összes díjbevétel |
Életbiztosítási díjbevétel |
Nem életbiztosítási díjbevétel |
|
ÁB-Aegon |
15 560 |
7 421 |
6 397 |
|
Generali-Providencia |
15 231,8 |
4 340,4 |
10 891,3 |
|
Hungária |
26 945,9 |
2 840,9 |
24 104,9 |
|
Nationale-Nederlanden |
12 370 |
12 370 |
– |
|
OTP-Garancia |
8 970 |
4 736 |
4 234 |
|
* Előzetes adatok |
|||
Lehetőségek az életbiztosításban
Az élet üzletágban csekély mértékben nőttek a kárkifizetések (tavaly például csak 2,2 milliárd forinttal), miközben a díjak messze az infláció fölött, 33,8 százalékkal gyarapodtak. A felfutás az idén is töretlen: 2000 első negyedévében a legnagyobb cégeknél legalább 25-30 százalékkal (de a G-P-nél 64 százalékkal, a Garanciánál 85 százalékkal) több díj folyt be, mint egy évvel korábban.
Miközben nő a díj, csökken a szerződések száma: 1998-ban még 3,95 millió darab életbiztosítás volt, tavaly év végén már csak 3,59 millió, és az apadás minden bizonnyal folytatódik még egy ideig. Azon régi típusú – az emlékezetes cséb – életbiztosítások száma csökken, amelyeknek havi 80-100 forintos díja nem emelhető. Ezek korszerűtlenek, hiszen az ügyfélnek minimális összeg jutna a biztosítási esemény bekövetkezésekor, ráadásul a szerződés kezelése a biztosítónak (jelesül az ÁB-Aegonnak) is ráfizetés. A cég ezért megpróbálja elérni, hogy ügyfelei alakíttassák át korszerűbb tarifájúvá szerződésüket.
Az életbiztosításoknál is mintegy 86 százalék az összdíjbevételnél említett első öt cég részesedése. E szférában a legélesebb verseny, több kisebb cég – a Grawe, a K&H Életbiztosító vagy az ABN Amro Mébit – ugyanis csak a 10 évvel ezelőtt még a szakma "mostohagyerekének" tartott életbiztosítással foglalkozik. Az ok: sokak szerint még óriási növekedési lehetőségek vannak a piacon. A változásokat jelzi, hogy a piacvezető N-N már vizsgálja: kiterjessze-e tevékenységét a vagyonbiztosításokra is.
Üzletkötés interneten
Az ÁB-Aegon az internet révén az ügyfélköltségek radikális csökkentését ígéri. Ugyanez a helyzet egy másik, új, külföldi értékpapíralapot "hadrendbe állító" befektetési módozatánál, amelyet direkt postai eladással értékesítenek, és a – minimum havi 4 ezer forintnyi – díjat az ügyfél banki átutalással egyenlíti ki.
S ha már az alternatív értékesítési és ügyfél-kiszolgálási csatornákról esik szó: több cég – az ÁB-Aegon mellett például az ABN Amro – az utóbbi időszakban nagy telefonközpontokat (call centereket) épített ki. (Egyedül az ÁB-t 800 ezren hívták tavaly.) Akad olyan biztosító (Ahico), amelyik hamarosan új, direkt marketing révén terjesztett termékek bevezetését ígéri. Végül van olyan társaság, az OTP-Garancia, amely kitűnően használja ki anyabanki szinergiáit. Mások mostanáig nem voltak ilyen sikeresek a bankbiztosításoknál, bár a G-P például a Postabankkal, az ÁB a Raiffeisen Bankkal, a HB a takarékszövetkezetekkel működik együtt.
Az életbiztosításoknál kialakítottak egy másik, több cég (például az AXA-Colonia, G-P) által is favorizált új módozatot: ez a jelzáloghitellel kombinált, lépcsőzetes kifizetésű termék. Itt az ügyfél előbb a biztosítóval szerződik, megtakarítási jellegű (de haláleseti kockázatra is szóló) szerződést kötve. A lakáshitelt nyújtó bank (például a HypoVereinsbank, CIB Bank, Bank Austria Creditanstalt) a kölcsönkérelem elbírálásakor figyelembe veszi a biztosítás meglétét. A hosszú futamidejű (általában 20 éves) lakáshitel fokozatos törlesztését az ügyfél azután a három-négy részletben teljesített biztosítói részkifizetések segítségével oldhatja meg.
Kérdés azonban, hogy a kormányzat által februártól bevezetett új otthonteremtési program támogatott bankhitelei nem jelentenek-e komoly konkurenciát e biztosítási formának. A kihívást maguk a biztosítók is érzik, hiszen nemrég azért lobbiztak, hogy – nyugat-európai mintára – maguk is közvetlenül nyújthassanak jelzáloghiteleket. Bár ezt a formálódó új biztosítási törvény várhatóan nem teszi lehetővé, viszont négy-öt biztosító talán vigasztalódhat a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) termékeinek ügynökeként. (Az EU-belépéssel nyilvánvalóan mégis megnyílik számukra a jelzáloghitelezés lehetősége.)
|
Néhány jelentős biztosító szerződésszáma és befektetett portfóliója (2000. I. negyedév)* |
||
|---|---|---|
| Társaság | Szerződésszám (db) | Befektetett állomány nyugdíjpénztárak nélkül (M Ft) |
|
ÁB-Aegon |
3 888 361 |
12 737,0 |
|
Generali-Providencia |
1 514 294 |
59 885,4 |
|
Hungária |
4 593 496 |
111 178,4 |
|
Nationale-Nederlanden |
n. a.** |
13 739,0 |
|
OTP-Garancia |
865 000 |
30 200,0 |
|
* Előzetes adatok |
||
Kötelezőben az élen
Az élet üzletág piacán továbbra is az a trend, hogy a társaságok megpróbálják – főképp a jómódú – szerződőket más módozatok (így lakásbiztosítások) megkötésére is rábírni. Korábban az ÁB-Aegon tett "formalizált" kísérletet a két lehetőséget ötvöző családi biztosításával, míg sok cég ügynöke egyszerre külön-külön élet- és lakásmódozatok megkötésére ösztökéli az ügyfeleket.
A nem életbiztosításoknál (ahová a vagyoni termékek mellett a betegség- és baleset-biztosításokat is számítani szokták) lassabb a fejlődés a díjaknál: tavaly mintegy 14 százalék volt, s ez év márciusáig is hasonló a gyarapodás üteme (ez mind 1999-ben, mind az idén reálértéken is növekedést jelez). Nem szabad azonban elfelejteni, hogy még mindig e területnek köszönhető a teljes díjbevétel közel 60 százaléka Magyarországon.
A nem élet ágban, ha lehet, még az életbiztosításinál is koncentráltabb a piac, hiszen az első öt cég (ahol az "életes" N-N helyett az AXA-Colonia az utolsó a sorban) a szféra több mint 91 százalékát ellenőrizte. Továbbra is kiugró a HB fölénye: e cég egyedül több mint 43 százalékot birtokol. Ezen belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál is az övé a 8 szereplős közte egy biztosítási egyesületet felvonultató – piac több mint fele.
A "kötelező" a 2001-re várható teljes piaci liberalizáció előtti állapotban van. Most még "csak" plusz-mínusz 15-15 százalékkal térhetnek el a cégek versenydíjai a pénzügyminiszter által megszabott centrumtarifától, jövőre viszont már mindenki olyan díjat kér, amilyet akar. Az igazi verseny előtt a cégek 2000-re csak csekély mértékben emelték tarifáikat, így várhatóan nem sokkal gyarapodik a tavalyi 58,7 milliárdos díjbevétel.
Gondot okoz, hogy egyelőre nem lehet látni a "kötelező" új keretfeltételeit, mivel a kormányzat késik a meghatározó rendelet kiadásával. A biztosítók erősen lobbiznak egyebek közt azért, hogy 800 millió forintban maximálják a kárkifizetés felső határát, hogy a teherautóknál, autóbuszoknál is bevezessék a személyautóknál már jól ismert bónusz-malusz rendszert, s hogy – mint ma is – bizonyos limit fölött ne kelljen visszatéríteni nyereségüket ügyfeleiknek.
A vagyonbiztosítások közül az utóbbi időben a casco a legsikeresebb: tavaly itt nőtt a leginkább a díjbevétel (35,2 milliárdról 43,9 milliárd forintra). Nem véletlen, hogy tavaly év végén új cég, az Ahico indult el a casco (és a "kötelező") piacán. Itthon ugrásszerűen nő a finanszírozási konstrukciók keretében (tehát kizárólag cascóval) értékesített járművek száma. Kialakult egy tőkeerős vásárlóréteg is, amely félti drága autóit a lopás- és töréskároktól.
A használt kocsi is kocsi
Ezzel együtt ma még mindig csak bő félmillió cascoszerződés "él" itthon, ami nagyon messze van a szocialista idők fénykorától. Néhány cég – így a Garancia, ÁB-Aegon – nem vagy csak rendkívül korlátozottan köt cascót a rendkívül kárveszélyesnek tartott fővárosban. Mások (például AXA-Colonia) az előző években szigorú portfóliótisztítással szabadultak meg sok kifizetéssel járó ügyfeleiktől. Az AXA mellékesen azóta új, multipartner elnevezésű programot dolgozott ki, amelynek lényege, hogy díjkedvezményben részesülnek azon ügyfelek, amelyek többféle (például lakás, nyaraló, autó) biztosítást kötnek a céggel.
Új trend a cascopiacon, hogy egyre több biztosító vállal kifejezetten idősebb járművekre is fedezetet. Nemrég a G-P, legutóbb, áprilistól pedig a HB jelentette be: ilyen termékkel indul. Utóbbi például öt évnél idősebb kocsikra ajánl cascót, 10 százalékos önrésszel. Lopás vagy totálkár esetén piaci értéken (vagyis természetesen használt áron) térítik meg a kárt. Törésnél készpénzes kárkifizetést ajánlanak, tehát nem a HB-vel kapcsolatban álló szerviz intézi a javítást. A G-P hasonlóan részleges kárkifizetést ajánl az általa biztosított 5-10 éves járművekre, átlagosan évi 50-55 ezer forintnyi díjért.
A HB másik újdonsága a cascóval, "kötelezővel" már rendelkező, ám rendszeresen kölcsönkocsit használóknak szóló autóbiztosítás. Ez viszont csak 100-300 ezer forintig (azaz kisebb károkra) nyújt térítést. Ígérete szerint a HB az idén újabb autós termékekkel rukkol elő.
Színesedő paletta
A lakásbiztosításoknál az AXA multipartner és az ÁB családi biztosítása mellett érdemes megemlíteni, hogy egy ideje kiélezett verseny folyik a társasházi, lakóközösségi jellegű módozatoknál is. Új színt hozott, hogy az Atlasz – amely e szférában korábban nem üzletelt – tavalytól kedvező lakásbiztosítási ajánlatokkal jelentkezett.
Az eddig csak utasbiztosítóként elkönyvelt Atlasz sportolóknak szóló biztosításokkal is színre lépett. S ha már a betegségre és balesetekre fedezetet nyújtó módozatokról szólunk, érdemes megemlíteni az utasbiztosításoknál új jövevénynek számító Winterthur látványos előretörését az utóbbi időben. Az utazási és az autós módozatoknál több társaság erőteljesen fejlesztette 24 órás, általában magyar nyelvű segítségnyújtási (assistance) szolgáltatását. Ez például a G-P-nél önálló biztosításként is megköthető.
A privát biztosítók a jövőben attól függően fejlesztik tovább betegség- és baleset-biztosítási módozataikat, hogy miképp folytatja a kormány az egyelőre megakadt egészségügyi reformot. Magyarán: kapnak-e esetleg a társadalombiztosítási alapellátásban valamilyen szerepet a cégek.
Mindaddig csak kiegészítő, az ügyfelek komfortfokozatát javítandó módozatokról lehet szó. Itt jelenleg a HB és a G-P rendelkezik a legkifinomultabb termékkörrel. Előbbi januárban dobta piacra legújabb egészségbiztosítási csomagját, amely kórházi napi térítésre, egyösszegű gyógyintézeti támogatásra, műtéti térítésre, kritikus betegségekre (például AIDS-re), táppénz-kiegészítésre és rokkantsági járadékra nyújt lehetőséget azoknak az ügyfeleknek, akik ezt életbiztosításaik mellé kötik. Természetesen önálló termékekként is megvásárolhatók e szolgáltatások.
|
Törvénymódosítás több lépcsőben Azért tűzte napirendre az Országgyűlés a biztosítási törvény (Bit.) módosítását, mert közelíteni kell a szféra jogi szabályozását az Európai Unió biztosítási irányelveihez, jogszabályaihoz. Azért csak közelítésről van szó, mert a tervek szerint az Unióba való belépésünkkor második lépcsőben ismét módosítják majd a Bit.-et. Csak ekkortól lehet majd például a külföldi társaságoknak a határokon átnyúlva fiókokat nyitni itthon, hazaiaknak külföldön biztosítókkal szerződni, és ekkortól nyílik mód az euró- és más devizaelszámolású biztosítások kötésére is. A módosítás révén pontosítanak pár olyan passzust, amely az eredeti, 1995. évi törvény elfogadása óta idejét múlta, s szabályozzák a piac új jelenségeit is. Az új Bit.-nek a konszolidált ellenőrzést célzó szabályai szerint a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) a jövőben nem csak a biztosítóknál vizsgálódhatna, kérhetne adatokat. Ellenőrizhetnék azokat a cégeket is – például a jogügyeket intéző ügyvédi irodákat –, amelyekhez a biztosítók egy-egy tevékenységüket "kiszervezik" (outsourcing). Megszabják viszont, hogy egyes feladatokat – például az ügyfélszolgálatot, belső ellenőrzést – nem adhatnak át a biztosítók. A jogalkotók pontosítanák, hogy miképpen lehet ellenőrizni a cégek külföldi tulajdonosait. A hazai biztosítók vezetőinél a korábbi jó üzleti hírnév helyett a jogalkotók a szakmai alkalmasságra és az üzleti megbízhatóságra helyeznék a hangsúlyt. Növelnék a vezetéshez szükséges minimális szakmai gyakorlat időtartamát is. A törvény bevezetné a "hagyományos" (egy biztosítónak dolgozó) ügynök mellett a több társasággal is kapcsolatban álló többes ügynök, sőt az ügynök megbízásából tevékenykedő alügynök fogalmát is. Ezentúl a többes ügynököknek is tevékenységi engedélyt kellene kérniük a felügyelettől. Például a több biztosító utasbiztosításait áruló utazási irodák is e kategóriába tartoznának. A jövőben minden biztosítási szereplőnek cégnevében pontosan fel kellene tüntetnie, hogy mivel foglalkozik. Az ügyfélvédelmet szolgálja, hogy megtiltanák a piramisszerű, illetve a multi level marketingre (mlm) épülő üzletépítést e piac szereplőinél. Szabályoznák a biztosítók nyilvános hirdetéseinek feltételeit, és az ügyfél írásos igazolását írják elő arról, hogy a szerződéskötés előtt minden lényeges tájékoztatást megkapott biztosítójától. Négyszeresére (100 millió forintra) emelnék a biztosítási alkuszok, 15-ről 50 millió forintra a biztosítási szaktanácsadók káreseményenkénti felelősségbiztosítását vagy vagyoni biztosítékát. Megszüntetnék az alacsony tőkével dolgozó (ezért nem biztonságosnak tartott) szakosított biztosítóegyesületeket, s jelentősen emelnék az általános egyesületek biztonsági és szervezési (organizációs) tőkéjét is. A jövőben ellenőrzött biztosítási tevékenységnek minősülne a segítségnyújtási (assistance) tevékenység is. Ez alól – szigorú keretek közt – csak az autóklubok kaphatnának felmentést. A piac egyik slágertermékére, a befektetési egységekhez kötött (unit linked) biztosításokra a jogalkotók külön biztosítástechnikai tartalékot képeztetnének. A várakozásokkal ellentétben kimaradt a törvényből az a lehetőség, hogy a biztosítótársaságok közvetlenül is foglalkozhassanak jelzálog-hitelezéssel. Az egészségügyi reform tolódása miatt nem szerepelnek a privát egészségbiztosítások szélesítésére vonatkozó esetleges passzusok sem. |