A normális gazdasági forgalom egyik alapja, hogy abban olyan cégek vesznek részt, amelyek mindenben megfelelnek a velük szembeni törvényi előírásoknak. Valahogyan ki kell szűrni a gazdasági társaságok közül a nem oda valókat, főleg a minden vállalkozás rémét jelentő fantomcégeket.
A piacgazdaság kiépítésével, a gazdasági élet liberalizációjával szélesre nyílt a cégek létrehozásának lehetősége. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt több mint tíz esztendőben nagy számban alakultak gazdasági társaságok. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a tekintélyes számú cég közül igen sok csődbe jut, felszámolják, idő előtt beszünteti a működését, illetőleg azt meg sem kezdi. A cégek működési problémái mindig is a piacgazdaság kísérőjelenségei voltak, azok teljes kiszűrésére a jogalkotó nem vállalkozhatott. Ha azonban a problémás gazdasági társaságok száma jelentőssé válik, az mindenképpen figyelmeztető jel a törvényhozó számára, és a kérdés jogszabályi megoldását teszi szükségessé.
A magyar jogrendszerben a gazdasági átalakulással párhuzamosan alakultak ki az új ellenőrző szervezetek, illetve a szervezetek működésének jogszabályi hátterét adó törvények. A legtöbb ilyen szervezet a cégek specifikus tevékenységét ellenőrzi, így a közteherviselési kötelezettség (adó, tb és egyéb járulékok) teljesítésére az APEH, a vámterhekkel, jövedékekkel kapcsolatos előírások betartására a vám- és pénzügyőrség szervei, a tisztességes piaci magatartás következetes tanúsítására a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a megyei (fővárosi) bíróság ügyel. Egyes cégek sajátos tevékenységei felett őrködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (korábban Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet), illetve a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. Ezeket – a csak a cégek meghatározott körét, illetve azon belül is csak egyes tevékenységtípusokat érintő – az ellenőrzési formákat és szervezeteket még sorolhatnánk, ugyanakkor írásunkban az ellenőrzés előbbiektől eltérő fajtájával kívánunk foglalkozni, amely valamennyi cégre kiterjedően – azok tevékenységétől függetlenül – általános jelleggel kívánja biztosítani a törvényesség megtartását. Ez a jogintézmény a cégek feletti törvényességi felügyelet, amelyet a hatályos jog szerint a bíróság, illetve a cégbíróság lát el.
A cégbíróság
Amint azt látni fogjuk, a törvényességi felügyelet tartalmának meghatározásához nélkülözhetetlen a cégbíróság fogalmának tisztázása. A cégbíróság valójában nem különül el a megyei bíróságtól, nem tekinthető külön bíróságnak, mint például a munkaügyi bíróság. A cégbíróság a megyei bíróság egyik része, annak a cégügyeket ellátó, a cégeljárást lefolytató részlege.
Jelentős a különbség azonban aközött, hogy a megyei bíróság általában, vagy mint cégbíróság jár el. Ezért a következőkben, amikor bíróságot említünk, azon nem a cégbíróságot, hanem a megyei bíróságot kell érteni.
| A törvényességi felügyelet tárgya A törvényességi felügyelet alapvetően a cégjegyzékben szereplő bejegyzés alapjául szolgáló adatok – mind a létesítő okirat, mind annak módosítása által tartalmazott adatok – előírt bejelentésének kikényszerítésére és az adatok törvényességének vizsgálatára, a cég törvényes működését kikényszerítő intézkedésekre, valamint a cég szabályzatai és egyedi határozatai törvényességének a biztosítására irányul. Fontos kitérnünk arra, hogy a törvényességi felügyelet fogalmához kapcsolódó eljárások – a legtágabb, tágabb, illetve szűkebb értelemben vett cégek feletti törvényességi felügyelet eszközei – és a törvényességi felügyelet tárgya milyen összefüggésben állnak egymással. Megállapíthatjuk, hogy a legtágabb értelemben vett cégek feletti törvényességi felügyelet, azaz a bíróság eljárása csupán a határozatok jogszabályi megfelelésének vizsgálatára és a törvénysértő állapot megszüntetésére, illetve kivételesen a mulasztás pótlásának kikényszerítésére irányul. A cégbíróság tágabb és szűkebb értelemben vett törvényességi felügyelete azonban valamennyi eljárási típusban valamennyi tárgy ellenőrzésére kiterjed. A cégjegyzékben szereplő bejegyzés alapjául szolgáló adatok A cégbírósággal közlendő adatokat és információkat részben a Ctv., részben a Gt. sorolja fel, attól függően, hogy azok a cégbejegyzéshez, vagy a cég cégjegyzékben szereplő egyéb adatainak nyilvántartásához szükségesek-e. Tekintve, hogy az adatok köre rendkívül széles, kimerítő felsorolásukra cikkünkben nem vállalkozunk, csupán a legfontosabbakat említjük meg – azokat is példálózó jelleggel. A cég bejegyzéséhez szükséges adatokat az erre irányuló kérelem kitöltésével kell megjelölni. A kérelemnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. 12-14. §-ai előírják, és amelyeket a bíróság nem hivatalból jegyez be a cégjegyzékbe [Ctv. 22. §-ának (3) bekezdése]. A bejegyzéshez ezeken felül a Ctv. által előírt további okiratok benyújtása is szükséges, amelyek felsorolását a Ctv. melléklete tartalmazza [Ctv. 23. §-ának (1) bekezdése]. A cégbejegyzéshez szükséges adatok között fontos megemlítenünk, hogy amennyiben a cég létrejöttéhez hatósági engedély szükséges, a cégbírósághoz az erre vonatkozó engedélyt vagy hatósági határozatot is csatolni kell [Ctv. 23. §-ának (3) bekezdése]. Változások bejelentése A már bejegyzett cég adataiban bekövetkezett változások között példaként a cég tevékenységi körének, székhelyének, telephelyének, tisztségviselőinek megváltozását vagy a cég átalakulását (egyesülését, szétválását, beolvadását) említhetjük. Ide kell sorolnunk a Gt.-nek azt a rendelkezését is, amely szerint a létesítő okirat módosítását be kell jelenteni a cégbíróságnak [Gt. 20. §-ának (3) bekezdése]. Ugyancsak a már bejegyzett cég adataiban bekövetkezett változásként kell bejelenteni az alaptőke-emelés meghiúsulását és az alaptőke leszállításának meghiúsulását is [Gt. 252. §-ának (4) bekezdése és 263. §-ának (3) bekezdése]. Be kell jelenteni a cégbírósághoz például a korlátolt felelősségű társaság valamennyi pénzbetétje befizetésének megtörténtét (Gt. 127. §-a). Ugyancsak be kell jelenteni a jelentős, többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyás megszerzését is [Gt. 292. §-ának (1) bekezdése]. A cég törvényes működését kikényszerítő intézkedések A Gt. számos kötelezettséget támaszt a céggel szemben, amelynek teljesítéséért a gyakorlatban meghatározott személyek vagy személyek összessége, azaz az ügyvezetők, illetve a cég legfőbb szerve a felelős. A törvényes működéshez elengedhetetlenül szükséges, hogy ezek a kötelezettségek maradéktalanul érvényesüljenek. A cégbíróság "hiánypótlása" A törvényes működés biztosítására két eszköze van a cégbíróságnak, így amennyiben a mulasztás pótlása a mulasztótól nem várható el, vagy az egyéb módon sem oldható meg, a cégbíróság pótolja a hiányosságot. Ilyen eset például, amikor a gazdasági társaságban a szavazatok legalább egytizedét képviselő tagok kérése ellenére az ügyvezetés harminc napon belül nem hívja össze a társaság legfőbb szervét, és ezért azt az indítványtevő tagok kérelmére a cégbíróság teszi meg [Gt. 51. §-ának (1) bekezdése]. Szintén ez a helyzet akkor is, ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámolót, vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve ha a legfőbb szerv a szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte. Ilyenkor ugyanis ezt a vizsgálatot a leadható szavazatok legalább egytized részét képviselő tagok vagy részvényesek kérelmére a cégbíróság rendeli el [Gt. 51. §-ának (3) bekezdése]. Végezetül itt kell megemlítenünk azt is, hogy ha a korlátolt felelősségű társaságnak nem maradt ügyvezetője, a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze [Gt. 158. §-ának (1) bekezdése]. Ebben az esetben ugyan nem feltétlenül szándékos mulasztásról van szó, bár akkor, ha az utolsó ügyvezető tisztsége lemondás miatt szűnt meg, gondoskodni kellett volna a taggyűlés összehívásáról az utód megválasztásának biztosítása érdekében. Ennek ellenére mégis ide kell sorolnunk a Gt.-nek ezt a rendelkezését, hiszen a hivatkozott szabály kifejezetten a törvényességi felügyeleti eljárás körébe vonja a kérdést. Cégbírósági felhívás és szankciók A mulasztás orvoslása más esetekben nem a cégbíróság hatásköre, ilyenkor a cégbíróság – észlelve a hiányosságot – a céget szólítja fel pótlásra, ennek elmaradása pedig a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásában előírt szankciókat vonja maga után. Ezek a mulasztások: a cég által közlendő adatok és információk szolgáltatásának elmaradása, illetve egyes cselekmények megtételére vonatkozó kötelezettség figyelmen kívül hagyása. A cégjegyzékben szereplő bejegyzés alapjául szolgáló adatok tárgyalásánál már említettünk példákat a cégbíróság felé benyújtandó adatokra, adatváltozásokra, illetve információkra. A Gt., illetve a Ctv. általában meghatározza az adatok szolgáltatásának határidejét. A határidők elmulasztása pedig a pénzbírság kiszabásától a cég törléséig számos szankciót vonhat maga után. Cégbírósági kötelezés A másik körbe tartozik a Gt.-nek az a rendelkezése, amely szerint ha a vezető tisztségviselők nem tesznek eleget a tag vagy a részvényes olyan kérelmének, amely társaság ügyeire vonatkozó felvilágosításra, vagy a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintésre irányul, az érdekelt tag kérelmére a cégbíróság kötelezi a gazdasági társaságot a felvilágosítás megadására, illetve a betekintés biztosítására [Gt. 27. §-ának (2) bekezdése]. |
A törvényességi felügyelet
A törvényességi felügyelet valamely állami intézmény – közigazgatási hatóság vagy bíróság – jogköre az adott szervezet működésének ellenőrzésére, ennek keretében – és ez utóbbi jelenti a törvényességi felügyelet sajátos jellegét – a működés során hozott általános érvényű, szabályzatban rögzített, illetve a konkrét ügyben hozott egyedi jogszabálysértő határozatok megsemmisítésére, megváltoztatására, illetve egyéb jogszabályokban lehetővé tett szankciók alkalmazására.
A cégeljárásban a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 49-58. §-ai szerint a cégbíróság gyakorol törvényességi felügyeletet a cégek működése felett. A cégbíróság azonban az előző rendelkezésekben előírtakon túl is ellát a törvényességi felügyelet általános fogalmába tartozó tevékenységeket, illetve a bíróság hatáskörébe jogszabály is utal ilyen feladatokat. Ennek megfelelően beszélhetünk legtágabb, tágabb és szűkebb értelemben vett cégek feletti törvényességi felügyeletről.
A legtágabb értelemben vett törvényességi felügyelet
A legtágabb értelemben vett cégek feletti törvényességi felügyelet alatt értjük a bíróság valamennyi, jogszabályban előírt olyan jogkörét, amelyek alapján a hatáskörébe utalt ügyekben, perben eljárva közvetve, avagy közvetlenül biztosítja a cég törvényes, azaz a jogszabályoknak megfelelő működését. A fogalom kizárólag a bíróság törvényességi felügyeleti jogkörét öleli fel, ebbe a cégbírósági törvényességi felügyelet azért nem illeszthető be, mert az kifejezetten nemperes eljárás.
Pertípusok
A bíróság törvényességi felügyeleti jogkörét a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) és a Ctv. írja elő. A Gt. szerint a bíróság hatáskörébe tartoznak a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok megsemmisítése iránt (Gt. 47-48. §-ai), illetve a tag kizárása iránt indított perek (Gt. 49-50. §-ai).
A Ctv. utalja a bíróság hatáskörébe a jogszabálysértő adatot tartalmazó cégbejegyzési kérelemnek helyt adó végzés hatályon kívül helyezése iránti (Ctv. 46. §-a), illetve a cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítása iránti pereket (Ctv. 48. §-a).
A tágabb értelemben vett törvényességi felügyelet
A tágabb értelemben vett cégbírósági törvényességi felügyelet fogalmán a cégbíróság általános törvényességi felügyeleti jogkörét, azaz azt a hatáskörét értjük, amelyet a Gt., illetve a Ctv. általános jelleggel állapít meg. Idetartozik például a kisebbségi jogok cégbíróság általi biztosítása (Gt. 51. §-a), vagy a korlátolt felelősségű társaság közgyűlésének összehívása, ha a társaságnak nem maradt ügyvezetője (Gt. 158. §-a).
A szűkebb értelemben vett törvényességi felügyelet
Ezt a fogalmat a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásával is azonosíthatjuk, hiszen a meghatározás a Ctv. által kifejezetten a jelzett cím alatt tárgyalt szabályokat öleli fel.
Elhatárolás
Amíg a törvényességi felügyelet legtágabb értelemben vett fogalma határozottan elhatárolható a másik kettőtől, addig a tágabb, illetve a szűkebb értelemben vett cégek feletti törvényességi felügyelet fogalma között átfedést tapasztalunk. Az átfedés azonban valójában nem a törvényességi felügyelet fogalmi meghatározásai, hanem az eljárási szabályok között jelentkezik. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a szűkebb értelemben vett cégek feletti törvényességi felügyelet fogalma alatt tárgyalt jogkörökre megállapított eljárási szabályok megegyeznek a tágabb értelemben vett fogalom alatt vizsgált jogkörökre vonatkozó szabályokkal. Amikor ugyanis a Ctv. a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásáról rendelkezik, megállapítja azokat az eseteket, amikor ilyen eljárásnak helye van, és kimondja, hogy törvényességi felügyeleti eljárást kell indítani akkor is, ha törvény így rendelkezik. A Gt.-ben megállapított esetek pedig értelemszerűen idetartoznak.
| A cég szabályzatai és egyedi határozatai Mindenekelőtt a cég határozatainak a fogalmát kell meghatároznunk. Határozaton általában a cégek legfőbb szerve által hozott rendelkezést értik. Ezzel szemben úgy véljük, hogy a fogalom összetett, horizontálisan és vertikálisan is kétrétegű. Az utalt kettősség magyarázata annak a rendszernek a sajátossága, amelyben a döntések megszületnek. A cégek esetében tágabb és szűkebb értelemben vett döntéshozatali rendszerről van szó, aszerint hogy határozathozatalt megelőző eljárásokban hozott döntésekre, vagy csupán a döntéshozó mechanizmusra terjed ki a figyelmünk. Ezt tekintjük horizontális fogalmi kettősségnek. Vertikális fogalmi kettősségről akkor beszélünk, ha a határozatot aszerint közelítjük meg, hogy azt a döntéshozatal mely szintjén hozták, azaz a legfőbb döntéshozó szerv, illetve az operatív irányítás határozatáról van-e szó. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági társaságok határozathozatali rendjében elválaszthatatlanul összefonódik az alapvetően stratégiai, közép- és hosszú távú határozatokat hozó legfőbb szerv és a leginkább rövid távú döntéseket hozó operatív irányítás. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük a kétféle határozattípus egymáshoz való hierarchikus viszonyát. Itt kell megemlítenünk, hogy véleményünk szerint a cég létesítő okirata, szervezetére és működésére vonatkozó szabályzata is a határozatok egy típusába tartozik, hiszen annak elfogadásáról, (létesítő okirat esetében leginkább) módosításáról is a legfőbb szerv dönt. A legfőbb szerv egyéb határozatai már a létesítő okirat, illetve annak keretei között hozhatók meg. A legfőbb szerv említett döntései pedig megszabják az ügyvezetés határozathozatali lehetőségeinek a határait is. |
A BÍRÓSÁG TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE
Az itt bemutatott eljárások célja minden esetben a törvényesség biztosítása. Ahogy azt már írtuk, törvényességi felügyelet alatt értjük többek között a bíróság jogkörét az ellenőrzés alá vont szervezet működésének ellenőrzésére, ennek keretében a működés során hozott általános érvényű, szabályzatban rögzített, illetve a konkrét ügyben hozott egyedi jogszabálysértő határozatok megsemmisítésére, megváltoztatására, illetve egyéb jogszabályokban lehetővé tett szankciók alkalmazására.
Gazdasági társaság határozatának bírósági felülvizsgálata
A Gt. a gazdasági társaság bármely tagjának, illetve részvényesének, továbbá a társaság bármely vezető tisztségviselőjének, illetve a felügyelőbizottság bármely tagjának biztosítja, hogy a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát keresettel kérje, feltéve hogy a határozat akár a Gt., akár más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a gazdasági társaság létesítő okiratába ütközik [Gt. 47. §-ának (1)–(2) bekezdése].
A keresetindítás joga
Látható, hogy a Gt. széles körben garantálja a jogsérelem perbeli orvoslását, és ennek megfelelően a törvény erejénél fogva megtiltja a keresetindítási jog érvényes kizárását. A joggal való visszaélés megakadályozása érdekében ugyanakkor úgy is rendelkezik, hogy az említett jog nem illeti meg azt a személyt, aki – a tévedés, a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés eseteit kivéve – a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult [Gt. 47. §-ának (4) bekezdése].
Perbeli képviselet
Ha a felülvizsgálatot a gazdasági társaság vezető tisztségviselője kezdeményezi, és a gazdasági társaságnak nincs olyan vezető tisztségviselője, aki a társaságot képviselhetné, a perben a társaságot a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a gazdasági társaságnak nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a társaság képviseletére ügygondnokot rendel ki [Gt. 48. §-ának (1) bekezdése].
A keresetindítás határideje
A keresetindításra a Gt. a jogsértő társasági határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül ad lehetőséget. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást [Gt. 47. §-ának (3) bekezdése].
A per megindítása
A pert egyébként a gazdasági társaság ellen kell megindítani, tehát soha sem a jogsértő határozatot hozó szerv ellen.
Fontos kérdés ugyanakkor, hogy a társaság szervein ebben az esetben érthetők-e az ügyvezetők. Amennyiben a cég ügyvezetését testület látja el, véleményünk szerint mindenképpen. Erre a logikára építve úgy gondoljuk, hogy az egyszemélyi vezető döntései is megtámadhatók a bíróság előtt. Ugyanakkor ebben az utóbbi esetben mindenképpen előfeltételnek tartjuk, hogy a Gt. vagy a Ctv. ne biztosítson más jogorvoslatot az ügyvezetés okozta jogsérelem orvoslására, mert ellenkező esetben azok igénybevétele kötelező.
A végrehajtás felfüggesztése
A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek [Gt. 47. §-ának (5) bekezdése].
A bíróság határozata
Amennyiben a perben bizonyítást nyer, hogy a határozat jogsértő, azt a bíróság ítéletével hatályon kívül helyezi [Gt. 48. §-ának (2) bekezdése].
Perek a vezető tisztségviselők ellen
A Gt. a kisebbségi jogok között biztosítja a gazdasági társaságnak a tagok, a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló ellen támasztható követelése érvényesülését.
A döntés joga
Az igényérvényesítésről a társaság legfőbb szerve határoz, többségi szavazással. Ez a döntéshozatali eljárás adott esetben kizárhatja a társaság kisebbségi tulajdonosai, tehát a leadható szavazatok legalább egytized részét képviselő tagok vagy részvényesek ilyen irányú akaratának érvényesülését. Ezért, amennyiben a társaság legfőbb szerve elveti ezt az indítványt, vagy ha a társaság legfőbb szerve a szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány tárgyában a határozathozatalt mellőzi, az említett kisebbségi tulajdonosok a gazdasági társaság nevében bírósági keresettel maguk érvényesíthetik a követelésüket.
A keresetindítás határideje
A keresetindításra a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül – jogvesztés terhe mellett – van lehetőségük. Ezen túl az ilyen irányú követelésüket jogi úton már nem érvényesíthetik [Gt. 51. §-ának (5) bekezdése].
Költségviselés
A fentiekben meghatározott per megindításának költségeit a gazdasági társaság köteles megelőlegezni. Pervesztesség esetén azonban a perköltséget a perindító tagok egyetemlegesen kötelesek a gazdasági társaságnak megtéríteni [Gt. 51. §-ának (5) bekezdése].
A tag kizárása
Bár a társaság tagjának kizárása nem kifejezetten sorolható a törvényességi felügyelet eszközei közé, közvetetten mégis itt kell megemlítenünk.
A törvényesség biztosítása
A közvetettség két irányból is érvényesül. A törvényesség biztosítását jelenti, hogy a tagot a társaság nem zárhatja ki önkényesen. A gazdasági élet biztonsága általános, alkotmányos, törvényben is garantált érdek, amelynek elválaszthatatlan része, hogy tulajdonától, tulajdonosi jogaitól senki sem fosztható meg önkényesen. A tag bírósági határozattal kizárása ezt biztosítja.
Ugyanakkor szintén törvényes érdek, hogy a gazdasági élet rendjét, mások tulajdonát és jogait tiszteletben tartsák és megóvják. Ezért, ha a társaság valamely tagja magatartásával ezt veszélyezteti, törvényes érdek a társaság működésének helyreállítása, akár a tag kizárásával is.
A kizárás indoka
Az előbbiekkel összhangban a Gt. úgy rendelkezik, hogy a gazdasági társaság tagját a bíróság a gazdasági társaságnak a tag ellen indított keresete alapján kizárja a társaságból, ha a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné [Gt. 49. §-ának (1) bekezdése].
Kit nem lehet kizárni?
Tekintettel a részvénytársasági forma sajátosságára, a Gt. az előbbi szabály alól kiveszi a részvényeseket, ami annyit jelent, hogy ellenük nem indítható kizárásra irányuló kereset [Gt. 49. §-ának (2) bekezdése]. Ugyancsak a társaság szerkezete indokolja az eltérést a kétszemélyes társaság tekintetében. A tag ugyanis nem zárható ki a gazdasági társaságból, ha a gazdasági társaságnak csak két tagja van [Gt. 49. §-ának (2) bekezdése]. Végezetül tilos annak a tagnak a kizárása is, aki legalább a szavazatok háromnegyedével rendelkezik [Gt. 49. §-ának (2) bekezdése].
A keresetindítás feltétele
Bár a bírósági eljárás önmagában is komoly garancia, annak megindításához a Gt. további előfeltételeket fűz. A perindításról a gazdasági társaság legfőbb szervének háromnegyedes szótöbbségű határozata szükséges, ezt követően pedig a határozatot írásba is kell foglalni [Gt. 49. §-ának (3) bekezdése]. Tekintve, hogy a kizárandó tag többségi szavazataránnyal is rendelkezhet – amely gyakorlatilag lehetetlenné tenné a perindító határozat meghozatalát –, az érintett tag a perindítás kérdésében nem szavazhat [Gt. 49. §-ának (3) bekezdése].
A perindítást elhatározó társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön pert nem lehet indítani, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat [Gt. 49. §-ának (4) bekezdése].
A keresetindítás határideje
A keresetet a határozat meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül lehet előterjeszteni a társaság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnál [Gt. 49. §-ának (3) bekezdése].
A tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztése
A Gt. részletesen előírja a lefolytatandó peres eljárás sajátos szabályait (Gt. 51. §-a), ezekre azonban ehelyütt nem térünk ki. Azt azonban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a bíróság az alperes tagsági jogainak gyakorlását az eljárás jogerős befejezéséig kérelemre felfüggesztheti. A döntés azonban a tagnak az adózott eredmény felosztása során reá eső részhez való jogát nem érinti [Gt. 50. §-ának (4) bekezdése].
Ehhez kapcsolódik az a fontos rendelkezés is, hogy a törvény által kötelezőként felsorolt esetek kivételével a tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a gazdasági társaság a társasági szerződését nem módosíthatja, újabb tag kizárását nem kezdeményezheti, nem dönthet a társaság átalakulásáról, illetve nem hozhat határozatot jogutód nélküli megszűnéséről sem [Gt. 50. §-ának (5) bekezdése].
"Jogorvoslati" perek
A Ctv. a cégbíróság cégjegyzékkel kapcsolatos határozata ellen peres úton is biztosít jogorvoslatot. A per természetesen a bíróság és nem a cégbíróság hatáskörébe tartozik. Tekintettel azonban arra, hogy a jogorvoslat logikailag a cégbíróság eljárásához szorosabban kapcsolódik, ezért ezeknek a pereknek a részletes tárgyalására a szűkebb értelemben vett törvényességi felügyeleti szabályok vizsgálatánál térünk vissza.
A TÁG ÉRTELEMBEN VETT CÉGBÍRÓSÁGI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET
A korábbiakkal összhangban az alábbiakban a cégbíróság törvényességi felügyeleti eszközeit ismertetjük. A Gt. és a Ctv. is számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely alapján a cégbíróság köteles és jogosult eljárni a céggel szemben.
A Gt. általános jelleggel mondja ki, hogy a gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyeletet a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el (Gt. 46. §-a). A rendelkezés a Ctv. előírásaira utal, ám megítélésünk szerint ez kizárólag azt jelenti – ahogy azt már a fentiekben is írtuk – hogy az általánosan a cégbíróság hatáskörébe utalt ügyekben a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az ilyen eljárások általában a cég mulasztásainak pótlására irányulnak, egyfelől úgy, hogy a pótlásra a cég vezetőit kötelezi a cégbíróság, másfelől úgy, hogy az elmulasztott cselekményt maga a cégbíróság pótolja.
Kötelezés információszolgáltatásra
A Gt. a vezető tisztségviselők kötelességévé teszi, hogy biztosítsák a tagok, illetve a részvényesek számára a társasággal kapcsolatos információkat. Ennek megfelelően kérésre felvilágosítást kell adniuk a társaság ügyeiről, illetőleg lehetővé kell tenniük a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést. Ha az erre irányuló kérelemnek nem tesznek eleget, az érdekelt tag kérelmére a cégbíróság kötelezi a gazdasági társaságot a felvilágosítás megadására, illetve a betekintés biztosítására [Gt. 27. §-ának (2) bekezdése].
A legfőbb szerv összehívása
A Gt. a kisebbségi jogok között biztosítja a szavazatok legalább egytizedét – vagy a létesítő okiratban meghatározott ennél kisebb arányt – képviselő tagok, illetve részvényesek számára, hogy a társaság legfőbb szervének összehívását – az ok és cél megjelölésével – bármikor kérhessék. A cégbíróság kérelemre hívja össze a társaság legfőbb szervét, ha annak nem maradt ügyvezetője.
Az összehívás határideje
A legfőbb szerv összehívására irányuló kérelem folytán az ügyvezetés harminc napon belül köteles a legfőbb szerv ülését összehívni, ellenkező esetben azt az indítványtevő tagok kérelmére a cégbíróság hívja össze, az erre vonatkozó kérelem benyújtásától számított harminc napon belül. A kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen nincs helye fellebbezésnek [Gt. 51. §-ának (1) bekezdése].
Az összehívás költségei
Az összehívás szükséges költségeit az indítványtevő tagok (részvényesek) kötelesek megelőlegezni, illetve ők kötelesek biztosítani az ülés megtartásának egyéb feltételeit is. A költségek viseléséről a gazdasági társaság legfőbb szerve dönt [Gt. 51. §-ának (2) bekezdése].
A kérelmező
A törvényességi felügyeleti eljárást bármelyik tag vagy akár a társaság hitelezője is kérelmezheti [Gt. 158. §-ának (3) bekezdése].
A könyvvizsgáló eljárásának elrendelése
A leadható szavazatok legalább egytized részét képviselő tagok (részvényesek) kérelmére a cégbíróság elrendeli, hogy az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámolót vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt könyvvizsgáló vizsgálja meg, feltéve hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve az erre vonatkozó indítványt elvetette, illetve hogy a legfőbb szerv a szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte [Gt. 51. §-ának (3) bekezdése].
A kérelem határideje
Ezt a kérelmet – jogvesztés terhe mellett – a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül kell előterjeszteni [Gt. 51. §-ának (4) bekezdése].
A könyvvizsgáló kijelölése, költségek
Ha a kérelemnek a cégbíróság helyt ad, a könyvvizsgálót a cégbíróság jelöli ki, ennek költségeit pedig a gazdasági társaság köteles előlegezni [Gt. 51. §-ának (4) bekezdése].
A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról is, hogy a könyvvizsgáló tevékenységével felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy a vizsgálatot indítványozók viselik-e [Gt. 51. §-ának (4) bekezdése].
| A cégek bejelentési kötelezettsége A cégeket terheli kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem előterjesztése [Ctv. 22. § (1) bek.], annak megvizsgálása [Ctv. 26. §-ának (1) bekezdése], a cég bejegyzett adataiban bekövetkezett változás, a létesítő okirat módosításának bejegyzése iránti kérelem előterjesztése [Ctv. 29. §-ának (1)–(2) bekezdése], jogi személyiségű cég jegyzett tőkéje mértéke változásának bejelentése [Ctv. 29. §-ának (4) bekezdése], a végelszámolás megindításának, a végelszámoló nevének vagy cégének és lakóhelyének (székhelyének), illetve a végelszámolás befejezésének bejelentése, és a cégjegyzékből való törlés iránti kérelem benyújtása [Ctv. 31. §-ának (1) bekezdése], valamint a cég átalakulásának bejelentése, és ezzel egyidejűleg a jogelőd cég törlése iránti kérelem előterjesztése [Ctv. 36. §-ának (1) bekezdése]. |
A SZŰKEBB ÉRTELEMBEN VETT CÉGEK FELETTI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET
Befejezésül a szűkebb értelemben vett törvényességi felügyeleti eljárás szabályait tekintjük át. Fontos azonban leszögeznünk, hogy az ismertetett rendelkezések közül az eljárásra vonatkozó szabályok általánosságban, a cégbíróság valamennyi törvényességi felügyeleti eljárására vonatkoznak.
Az eljárás indokai
A szűkebb értelemben vett törvényességi felügyeleti eljárást folytatja le a cégbíróság, ha
- a cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő jellegét a bejegyzési eljárásban a cégbíróság még nem ismerte, mivel az adat törvénysértő jellegéről csak később szerzett tudomást;
- a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok folytán vált törvénysértővé;
- a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve ennek alapján a cégjegyzék nem tartalmazza vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezően előírnak, valamint
- a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat [Ctv 50. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjai].
Kivétel a törvényességi felügyelet alól
A Ctv. kiveszi a törvényességi felügyelet köréből azokat az ügyeket, amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye [Ctv. 51. §-ának (6) bekezdése]. Ugyancsak nem tartozik a törvényességi felügyeleti eljárás körébe a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálata sem [Ctv. 51. §-ának (6) bekezdése].
Itt szükséges emlékeztetnünk arra, hogy megítélésünk szerint az a törvényi előírás, amely alapján törvényességi eljárás lefolytatása akkor is szükséges, ha a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását külön törvény teszi kötelezővé, már a tágabb értelemben vett eljárást alapozza meg [Ctv. 50. §-a (1) bekezdésének e) pontja].
A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása
A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást kérelemre vagy hivatalból folytatja le [Ctv. 51. §-ának (1) bekezdése].
Eljárás kérelemre
Kérelemre folytatható le a törvényességi felügyeleti eljárás, ha azt az ügyész, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetője, az illetékes kamara tisztségviselője, vagy az kezdeményezi, aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti [Ctv. 52. §-ának (1) bekezdése].
Nem lehet a – szűkebb értelemben vett – törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni, ha az arra vonatkozó igény külön erre irányuló perben (Ctv. 46-48. §-ai) érvényesíthető [Ctv. 51. §-ának (5) bekezdése].
A kérelem benyújtásának határideje
A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését a Ctv. harmincnapos határidővel teszi lehetővé, amelyet az eljárásra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől kell számítani. Ugyanakkor az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy év eltelte után törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye. A határidő elmulasztása miatt igazolással sem lehet élni [Ctv. 51. §-ának (2) bekezdése].
Eljárás hivatalból
A hivatalbóli eljárás alapulhat hatóság, avagy bíróság értesítésén (ez azonban nem kérelem), illetve a cégbíróság észlelésén.
Hivatalból folytatja le a törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság, ha bíróság vagy más hatóság olyan ítéletről vagy határozatról tájékoztatja, amely a cégjegyzékben szereplő adatról megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az törvénysértő [Ctv. 52. §-ának (2) bekezdése].
Ha a cég harminc napon belül nem küldi meg a cégbíróságnak, illetve a céginformációs szolgálatnak azokat az iratokat, amelyeknek a benyújtására jogszabály kötelezi, és ezt a cégbíróság észleli, úgyszintén törvényességi felügyeleti eljárást folytat le [Ctv. 52. §-ának (3) bekezdése]. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a cég a jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget [Ctv. 52. §-ának (3) bekezdése].
Az intézkedések alkalmazása
A cégbíróság felhívja a céget, hogy kötelezettségét meghatározott határidőn belül teljesítse, és amennyiben a felhívásnak nem tesz eleget, a cégbíróság a törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja [Ctv. 52. §-ának (3) bekezdése].
Időkorlát
Az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy év eltelte után törvényességi felügyeleti eljárás hivatalbóli lefolytatásának sincs helye [Ctv. 51. §-ának (3) bekezdése]. A korábbiakban már utaltunk a Ctv. 50. §-ának (1) bekezdésére, mint a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának alapjára. A rendelkezés szerint hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásnak csak akkor van helye, ha a bejegyző végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harmincnapos határidő még nem telt el, feltéve hogy a bejegyző – változást bejegyző – végzés ellen a határidőn belül nem indítottak pert [Ctv. 51. §-ának (4) bekezdése].
A polgári perrendtartás alkalmazása
A törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv.-ben meghatározott eltérésekkel a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni [Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése].
Okirati bizonyítás
Az eltérések közül ki kell emelnünk, hogy a bizonyítási eszközök köre igen szűk, csupán az okirati bizonyításra van lehetőség, kivéve amikor a Ctv. kivételesen a felek személyes meghallgatását írja elő [Ctv. 49. §-ának (2) bekezdése].
Nincs kötelező jogi képviselet
A cégeljárás általános szabályaitól eltérő módon, a törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező [Ctv. 53. §-ának (1) bekezdése].
Az észrevételezés joga
Fontos eljárási szabályként végül meg kell említenünk, hogy a Ctv. lehetőséget ad a cégnek, hogy a vele szemben lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás során megtegye észrevételeit. Ennek érdekében a törvény előírja a cégbíróság számára, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására irányuló kérelmet, illetve bejelentést a kérelemmel érintett cégnek küldje meg [Ctv. 53. §-ának (2) bekezdése].
Nyilatkozattételi jog
A cég a kérelemre vonatkozóan legkésőbb harminc napon belül írásban nyilatkozhat, ha azonban nem vitatja a kérelemben foglaltakat – azaz gyakorlatilag elismeri a jogszabálysértést –, köteles a törvénysértő állapot megszüntetésére [Ctv. 53. §-ának (2) bekezdése].
Intézkedések
Amennyiben a cégbíróság a törvényességi felügyeleti kérelmet megalapozottnak tartja, az intézkedésre okot adó körülmény súlyától függően
- írásban felhívja a céget a törvényes működés helyreállítására,
- a céget 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,
- a cég határozatának végrehajtását meghatározott időre felfüggeszti, illetve megsemmisíti azt, és szükség esetén új határozat hozatalát írja elő,
- a cég törvényes működésének helyreállítása céljából összehívja a cég vezető testületét,
- meghatározott időre felfüggeszti a cég működését,
- a céget eltiltja a további működéstől, és egyben megszűntnek nyilvánítja, amennyiben a törvényes működés másként nem biztosítható [Ctv. 54. §-ának (1) bekezdése].
Fokozatosság és együttes alkalmazás
Lényeges, hogy a fenti intézkedések alkalmazásánál a cégbíróság a fokozatosság elvére figyelemmel jár el, ugyanakkor lehetősége van arra is, hogy egyes intézkedéseket együttesen alkalmazzon [Ctv. 54. §-ának (2) bekezdése].
A legsúlyosabb intézkedés alkalmazása
A legsúlyosabb intézkedést, a cég megszűntnek nyilvánítását a cégbíróság azonban csak abban az esetben alkalmazhatja, ha az egyéb intézkedések nem vezettek eredményre [Ctv. 54. §-ának (2) bekezdése].
A cégbíró kizárása
A törvényességi felügyeleti eljárásban – ha az eljárást azért folytatják le, mert a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve ennek alapján a cégjegyzék nem tartalmazza, vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezően előírnak – nem vehet részt az a cégbíró, aki az eljárás tárgyává tett létesítő okirat, illetve módosítása alapján a bejegyző – változást bejegyző – végzést hozta [Ctv. 54. §-ának (3) bekezdése].
A bejegyzéssel kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás
A Ctv. úgy rendelkezik, hogy törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési eljárás alatt is indulhat, ha a bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem vagy annak egyes részei jogszabályba ütköznek, és a kérelem jogerős elbírálása még nem történt meg [Ctv. 50. §-ának (2) bekezdése]. E nélkül a rendelkezés nélkül ugyanis nehezen lenne értelmezhető a törvénynek az az előírása, amely szerint ha a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve ennek alapján a cégjegyzék nem tartalmazza vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezően előírnak, törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatni [Ctv. 50. §-a (1) bekezdésének c) pontja].
Ha a törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési eljárás során indult, a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt [Ctv. 54. §-ának (6) bekezdése]. Mindezek alapján a cégbíróság feladata kettős: egyrészt ügyelnie kell az információs kötelezettségnek és határidejének a betarttatására, illetve ellenőrizni a bejelentett adatokat.
Törlési eljárás hivatalból
A hivatalbóli törlési eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha egy cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén nem található meg, illetve a cég képviseletére jogosult személyek ismeretlen a tartózkodási helye [Ctv. 56. §-ának (1) bekezdése].
Hirdetmény
Tekintve, hogy az eljárás megindításáról a céget értesíteni nem lehet, a cégbíróság arról a Cégközlönyben hirdetményi végzést tesz közzé. A végzésnek tartalmaznia kell azt a felhívást is, amelynek értelmében a cég törlése ellen a hirdetmény megjelenésétől számított harminc nap alatt kifogást lehet előterjeszteni [Ctv. 57. §-ának (1) bekezdése].
Kifogás
Ahhoz, hogy a kifogást a bíróság elfogadja, annak tartalmaznia kell a cég székhelyére, működésére, illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó új adatot. Miután a cég törlésére ebben az esetben nincs lehetőség, vele szemben az adatközlés elmulasztása miatt törvényességi felügyeleti intézkedést kell alkalmazni [Ctv. 57. §-ának (2) bekezdése].
A kifogás elutasítása
Ha a kifogás nem alapos – például azért, mert nem tartalmaz új adatot, illetve az annak alapján megtett intézkedés eredménytelen volt – a cégbíróság a kifogást elutasítja és a törlési eljárást folytatja [Ctv. 57. §-ának (3) bekezdése].
A cég törlése
Amennyiben a rendelkezésre álló határidő alatt kifogást nem nyújtanak be, illetve az nem alapos, a cégbíróság a cég törléséről – felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül – végzéssel határoz, amelyet a Cégközlönyben azzal tesz közzé, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye [Ctv. 58. §-ának (1) bekezdése]. A cég törlését elrendelő jogerős végzést a Cégközlönyben szintén közzé kell tenni [Ctv. 58. §-ának (2) bekezdése].
Rónay Zoltán| Jogorvoslatok Fellebbezés A Ctv. a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elutasító végzés ellen biztosítja a fellebbezés lehetőségét. Perindítás A bejegyző végzés ellen más utat nyit meg a törvény. Ha ugyanis az abban szereplő adatok tartalma jogszabályba ütközik, az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – ez utóbbi természetesen csak annyiban, amennyiben a rendelkezés őt érinti – pert indíthat a cég ellen a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt [Ctv. 46. §-ának (1) bekezdése]. A perindítás joga a kérelmezőt is megilleti, ha a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve az annak elbírálása során felmerült törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt, és ennek során a bejegyzési kérelemnek helyt adó – részben helyt adó – és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító – részben elutasító – végzést hoz [Ctv. 54. §-ának (6) bekezdése]. Per indítható akkor is, ha a bejegyző végzés alapjául szolgáló létesítő okirat vagy annak módosítása érvénytelen, és az érvénytelenség törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem küszöbölhető ki. Az ilyen perben a bíróság az érvénytelenség megállapítása mellett a határozatában megállapított időpontig a létesítő okiratot, illetve annak módosítását hatályossá nyilvánítja, egyben a bejegyző végzést az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi [Ctv. 47. §-ának (2) bekezdése]. Perindításra van lehetőség akkor is, ha a létesítő okirat, illetve az arra vonatkozó módosítás érvénytelensége a jogerős cégbejegyzést követően merül fel. Az érvénytelenség megállapítása iránt a cég ellen az ügyész, valamint az indíthat pert, aki jogi érdekét valószínűsíti [Ctv. 48. §-ának (1) bekezdése]. |