Az ingó dolgokat terhelő jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog nyilvántartásának szabályait a 7/1997. (I. 22.) Korm. rendelet tartalmazza. A zálogjogi nyilvántartásba be kell jegyezni az ingó dolgot terhelő jelzálogjog, valamint a vagyont terhelő zálogjog keletkezését, valamint a zálogjogviszony módosulását és megszűnését, illetve a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett adat megváltozását.
Konstitutív hatály
A zálogjogi nyilvántartásba vétel úgynevezett konstitutív hatállyal bír, ami azt jelenti, hogy a zálogjog a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés elmaradása azzal a következménnyel jár, hogy sem az ingó dolgokat terhelő jelzálogjog, sem a vagyont terhelő zálogjog nem érvényesíthető, mert a megfelelő szerződés ellenére, az adott zálogjog nem létezik.
Nyilvánosság, közhitelesség
A zálogjogi nyilvántartás célja, hogy tanúsítsa a zálogjogok fennállását. Ennek érdekében a zálogjogi nyilvántartás nyilvános és főszabályként hitelesen tanúsítja az abban feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ebből fakad, hogy az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a zálogjogi nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez valamilyen jogot. Az ingyenes jogszerzőt ez a védelem nem illeti meg. Itt kell megjegyeznünk, hogy annak a személynek a rosszhiszeműségét, aki a rendes gazdálkodás körében a kereskedelmi forgalomban eladott dolgon ellenérték fejében szerzett jogot, önmagában nem alapozza meg az a körülmény, hogy a zálognyilvántartásba való betekintéssel tudomást szerezhetett volna az oda bejegyzett adat, jog vagy tény fennállásáról.
A nyilvántartás vezetése
A zálogjogi nyilvántartást – ideértve a nyilvántartási adatok archiválását is – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számítógép útján, az adatbiztonsági követelményeknek megfelelően vezeti. A nyilvántartásba történő bejegyzéseket a közjegyzők végzik. A közjegyzői okiraton alapuló bejegyzésre az okiratszerkesztő közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, az egyéb okiraton alapuló bejegyzésre bármely közjegyző illetékes.
A zálogjogi nyilvántartás működési feltételeinek biztosítása és a rendszer működésével kapcsolatos jelentések elkészítése a zálogjogi nyilvántartás főigazgatójának (a továbbiakban: Főigazgató) feladatkörébe tartozik. A Főigazgatót a kamara elnöke nevezi ki és menti fel, és ugyancsak ő gyakorolja a Főigazgató feletti munkáltatói jogokat.
Titoktartási kötelezettség
A zálogjogi nyilvántartás működtetésével, illetve a számítógépes rendszer kezelésével megbízott személyek az e tevékenységük végzése során tudomásukra jutott adatok tekintetében titoktartásra kötelesek. A titoktartási kötelezettség a munkaviszony, illetve egyéb jogviszony megszűnését követően is fennmarad.
Bejelentési kötelezettség
A zálogjogi nyilvántartásban adataiban bekövetkezett változás nyilvántartásba vételét a változást előidéző vagy annak bekövetkeztében érdekelt fél a változás bekövetkezésétől, vagy ha arról később szerzett tudomást, úgy ennek időpontjától számított 15 napon belül köteles kérni.
A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok
A zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául – főszabályként – a közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés vagy zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági vagy más hatósági határozat adatai szolgálnak.
A nyilvántartás tartalma
A zálogjogi nyilvántartás a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok adatai közül tartalmazza:
- a biztosítékot adó (zálogkötelezett) családi és utónevét, előző nevét, születési idejét és – hozzájárulásával – lakcímét (jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet esetén a szervezet elnevezését, székhelyét és azonosító adatait – cégjegyzékszám, adószám stb.);
- amennyiben az nem azonos a zálogkötelezettel, a biztosított követelés kötelezettjének (személyes kötelezett) – az előzőek szerinti – adatait;
- a zálogtárgy azonosításra alkalmas megjelölését (a zálogtárgy mibenlétének, tulajdonságainak, mennyiségének, feltalálási helyének és más azonosításra alkalmas adatainak megjelölése, rövid leírása, ITJ-száma),
- ha a zálogtárgy a vagyon vagy annak meghatározott része, az erre történő utalást (a vagyonrészek – a vagyon egyéb részeitől történő elhatárolására alkalmas módon történő – feltüntetése), gazdasági társaságban fennálló tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog esetén az ezzel, illetve a társasággal kapcsolatos adatokat (cégjegyzékszám, adószám);
- a biztosított követelés jogcímét;
- a biztosított követelés pénznemét;
- a biztosított követelés lejáratát;
- a biztosított követelés legmagasabb összegét;
- azoknak a járulékoknak és költségeknek a megnevezését, mértékét vagy számítási módját, amelyekre a zálogjogosult kielégítést kereshet;
- önálló zálogjog esetén ennek, valamint annak az összegnek a feltüntetését, amelyre a zálogjogosult kielégítést kereshet;
- a zálogjogosult adatait (családi és utónév, előző név, születési idő, a jogosult hozzájárulásával a lakcím, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet esetén a szervezet elnevezése, székhelye és azonosító adatai: cégjegyzékszám, adószám stb.), több zálogjogosult esetén a képviseletükre jogosult megnevezését;
- a bejegyzés alapjául szolgáló okirat megnevezését, kiállítóját, keltét, ügyszámát, valamint a bejegyzést végző közjegyző nevét, székhelyét és törzsszámát;
- a zálogjog keletkezésének és módosulásának időpontját, ha ez a bejegyzés napjától eltér;
- a törölt zálogjog ranghelyének fenntartását, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondást;
- a zálogjog érvényesítésére irányuló, illetve a zálogkötelezettséget egyébként érintő bírósági vagy más hatósági eljárás megindításának időpontját, az eljárást elrendelő vagy azt folytató hatóság megnevezését és ügyszámát;
- a vagyont terhelő zálogjog átalakítását.
Bejegyzés
A zálogjog alapítását, változásait és a zálogjogviszonyhoz kapcsolódó egyéb adatokat a közjegyző kérelemre – elektronikus adatátvitel útján – jelenti be a zálogjogi nyilvántartásba. Ezzel a bejegyzés megtörtént.
A közjegyző nevének, törzsszámának és személyes kódjának közlésével jelentkezik be a zálogjogi nyilvántartásba. Garanciális szabály, hogy a nyilvántartásban szereplő zálogkötelezettet érintő bejegyzést ugyanabban az időpontban csak egyetlen közjegyző tehet.
Bejegyzés közjegyzői okirat alapján
Ha a nyilvántartásba való bejegyzés közjegyzői okirat alapján történik, a közjegyző a közjegyzői okirat felolvasása előtt bejelentkezik a nyilvántartásba és – a zálogkötelezett neve szerint – biztosítja a következő ranghelyet. Ilyen esetben a közjegyző a bejegyzést a közjegyzői okiratba foglalt szerződés aláírása után, de az okirat hiteles kiadmányának kiadása előtt végzi el, majd az okirat hiteles kiadmányával együtt kiadja a tanúsítványt is.
Bejegyzés egyéb okirat alapján
Ha nem közjegyzői okirat szolgál a bejegyzés alapjául, a bejegyzés a közjegyzőnél a Kamara által e célra rendszeresített nyomtatvány megfelelő kitöltésével és aláírásával kérhető.
A bejegyzett adatok módosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a változást megelőző adatot, a változás időpontját és a korábbi adat törlésére történő utalást, illetve azt, hogy a törölt adat helyébe milyen új adat, jog vagy tény bejegyzését kérik. Egy nyomtatványban több adat megváltozásának bejegyzését is kérni lehet.
Ha hatósági határozat vagy a zálogjogosulttól származó törlési engedély, illetve a zálogjogviszonyt módosító más egyoldalú jognyilatkozat – ideértve a vagyont terhelő zálogjogot meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá átalakító jognyilatkozatot is – szolgál a kérelem alapjául, a kérelemhez mellékelni kell a jognyilatkozatot tartalmazó okirat eredeti példányát vagy hiteles kiadmányát is. Ez a követelmény a zálogkötelezett – zálogjogviszonyt érintő vagy ahhoz kapcsolódó – jognyilatkozata (a zálogtárgy átruházása, ranghellyel való rendelkezés, illetve a ranghely fenntartása vagy az erről való lemondás) esetén is érvényesül.
A bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat
A bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozatot közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen a nyilatkozattevő fél aláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.
A bejegyzés megtagadása
Nem jegyezhető be a változás, ha az okiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az abban foglalt jognyilatkozat nyilvánvalóan érvénytelen, vagy ha a bejegyzési kérelem nem felel meg a már ismertetett jogszabályi előírásoknak, illetve ellentétben áll a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat tartalmával.
Vagyont terhelő zálogjog átalakítása
A vagyont terhelő zálogjognak meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá való átalakítása esetén a közjegyző az átalakítás tényét a vagyont terhelő zálogjog adataihoz jegyzi be. Ha a meghatározott vagyontárgy ingóság, a közjegyző az átalakítás tényének bejegyzésével együtt az így létrejött ingót terhelő zálogjogot is bejegyzi.
Sorszám
A nyilvántartásba történő bejegyzések folyamatos, eggyel kezdődő sorszámot kapnak, amelyet a közjegyző a bejegyzés alapjául szolgáló okirat első oldalán köteles feltüntetni.
Ranghely
A ranghely (sorrend) a zálogjogi nyilvántartásban a zálogkötelezett neve alatt szereplő zálogjogok bejegyzésének sorrendjét mutatja meg.
A bejegyzések rangsora az általa érintett valamennyi fél megállapodása alapján módosítható. A rangsor módosításának nyilvántartásba vételére a bejegyzés szabályai szerint kerül sor.
Tanúsítvány
A bejegyzés megtörténtéről és a bejegyzett adatokról, valamint a bejegyzés ranghelyéről (sorrendjéről) a közjegyző a jelen lévő félnek azonnal, erre vonatkozó külön kérelem nélkül tanúsítványt ad. A tanúsítvány a zálogkötelezett neve alatt szereplő valamennyi fennálló bejegyzést hitelesen igazolja. Olyan tanúsítvány is kérhető, amely a zálogkötelezett neve alatti bejegyzéseket a kérelemben meghatározott korábbi időpontnak megfelelően tanúsítja.
A zálogszerződés elkészítésekor a fél részére kiadott tanúsítvány a zálogszerződés ügyszámát kapja, és annak egy példányát az eredeti közjegyzői okirat mellett helyezik el.
A nyilvántartásba való betekintés szabályai szerint, erre irányuló kérelemre a közjegyző tanúsítványt ad a zálogjogi nyilvántartás tartalmáról is.
A zálogjog törlése
Ha nem a zálogkötelezett kéri a zálogjog nyilvántartásból való törlését, erről a közjegyző azzal értesíti a zálogkötelezettet, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a közjegyzőnél új jelzálogjogot alapíthat, vagy a törléstől számított egyévi időtartamra a ranghely fenntartásának bejegyzését kérheti. Ha a zálogkötelezett ilyen kérelmet határidőn belül nem terjeszt elő, vagy bejelenti, hogy e jogával nem él, a közjegyző a zálogjog törlése iránt intézkedik.
A kérelem elbírálása
A közjegyző a kérelemről – az ahhoz mellékelt okiratok alapján, egyéb bizonyítás feltétele nélkül – végzéssel határoz. A kérelemnek helyt adó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozatban foglaltak bejegyzéséről a közjegyző a határozat meghozatalával egyidejűleg intézkedik, és a nyilvántartás megváltozott tartalmáról szóló tanúsítványt a végzéssel együtt kézbesíti a feleknek.
E szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a közjegyző a bejegyzésről szóló határozatát kijavítja vagy kiegészíti. A közjegyzői eljárás egyebekben a polgári perrendtartás rendelkezései szerint folyik.
Iratnyilvántartás
A közjegyző a zálogjogi nyilvántartással kapcsolatos valamennyi iratról nyilvántartást vezet. A nyilvántartással kapcsolatos közjegyzői tanúsítványokat a közjegyző a hitelesítések nyilvántartó könyvébe jegyzi be, a változás bejegyzésével kapcsolatos ügyeket pedig a lajstromkönyvben tartja nyilván.
Betekintés, lehívás
A zálogjogi nyilvántartásba bárki, bármely közjegyzőnél betekinthet, és arról saját céljára feljegyzést készíthet, feltéve hogy a zálogkötelezettet megnevezi. A közjegyző – függetlenül attól, hogy a közjegyzői okiratot melyik közjegyző készítette – bármikor jogosult a nyilvántartás adatainak lehívására.
A közjegyző bármikor kérheti az általa bejelentett adatok összesítő listáját. A közjegyzői iroda rendes vagy rendkívüli vizsgálata esetén a közjegyző köteles e listát a területi kamara megbízottjának átadni.
A közjegyző – zálogjogi nyilvántartással kapcsolatos – kötelezettségeinek teljesítését a Kamara elnöke az illetékes területi közjegyzői kamara elnöksége útján ellenőrzi. A Kamara és a területi közjegyzői kamara elnöke bármikor betekinthet a zálognyilvántartással kapcsolatos közjegyzői iratokba.
Költségtérítés
A bejelentésért, a nyilvántartásba történő betekintésért, valamint a zálogjog törléséért költségtérítést kell fizetni, amelynek összege betekintés esetében ezer, egyéb esetben ötezer forint zálogkötelezettenként. Ha a fél saját eszközével csatlakozik a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatbázisához, az egyszeri csatlakozási költségtérítés megfizetése után a betekintésért ezer forint díjat fizet.
A költségtérítés fizetésének kötelezettsége nem érinti a közjegyző egyéb eljárásával kapcsolatosan a közjegyzői díjszabásban megállapított díjakat, amelyek a következők:
Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege
- 20 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 forint;
- 20 000 forint feletti, de 50 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 forint és a 20 000 forint feletti rész 4 százaléka;
- 50 000 forint feletti, de 100 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 forint és az 50 000 forint feletti rész 3 százaléka;
- 100 000 forint feletti, de 500 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 forint és a 100 000 forint feletti rész 2 százaléka;
- 500 000 forint feletti, de 5 000 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 forint és az 500 000 forint feletti rész 1 százaléka;
- 5 000 000 forint feletti, de 10 000 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 forint és az 5 000 000 forint feletti rész 0,5 százaléka;
- 10 000 000 forint feletti ügyérték esetén 81 700 forint és a 10 000 000 forint feletti rész 0,25 százaléka, de legfeljebb 200 000 000 forint ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel.
Két- vagy többoldalú jogügylet okiratba foglalásáért a díjszabás szerinti munkadíj teljes összege jár. Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat okiratba foglalásáért, valamint a jelzálog-hitelintézetek által kötött jelzálog-hitelszerződések közokiratba foglalásáért az előzőek szerinti munkadíj fele jár. Az egyéb közjegyzői tevékenységért a díjszabás munkadíj negyedrészét, de legalább 600 forintot kell fizetni.