Vállalati kötvények

Magyarországon vállalati vagy kereskedelmi kötvénypiacról jelen időben beszélni aligha lehet. Vannak korábban kibocsátott reprezentánsok, elvileg létezik másodlagos piac is, hiszen néhány nagyobb kibocsátó kötvényét bevezették a Budapesti Értéktőzsdére (AXON, CIB, Matáv, Mol, Pannon GSM), mégis e szegmens egyelőre rendkívül kevéssé likvid és eseménytelen.A hazai vállalati, illetve banki kötvényeknek a kilencvenes évek elején pezsgő piaca volt. A tervgazdaság egysíkú befektetési lehetőségei után sorra jelentek meg a kibocsátók, a bankok előszeretettel bocsátottak ki kötvényt, a vállalatok pedig egészen alacsony reálkamatokat fizetve, sokkal olcsóbb forráshoz jutottak, mint ha hitelt vettek volna fel (egyes kockázatos kibocsátóknak nem is lett volna könnyű hitelt szerezniük). A "hőskorszak" azonban hamar elillant.A piac mára teljesen beszűkült, az előírások megváltoztatása után a lízingcégek már nem bocsáthattak ki saját tőkeerejüket jelentősen meghaladó kötvényeket, eltűntek a kisebb kibocsátók is. Maradt néhány nagyon biztonságos cég a piacon, ilyen volt a Pannon GSM, a Mol, a Matáv. Ám ezek a cégek is hamar rájöttek, hogy még a viszonylag olcsó, zártkörű kötvénykibocsátásoknál is sokkal kisebb költséggel jár, ha alacsony kamatfelárral szindikált hiteleket vesznek fel.2000. április végén ugyan még semmi jele a kötvénypiac fellendülésének, ám több olyan tényező is akad, amely segítheti a piac bővülését. Az ezúttal az Egyesült Államokból indult újabb részvénypiaci krach elterelheti a tőzsdei befektetők pénzét a részvénypiacról a kiegyensúlyozottabb kötvénypiac felé. A befektetési adóhitel szabályai is közvetetten e piaci rész fejlődését támogatják. A befektetési alapok állampapír-tartását ugyanis már nem támogatja befektetési adóhitel, de ez a kedvezménytípus a vállalati kötvényeket tartó alapokra fennmaradt. Végül az elmúlt időszakban az állampapírpiacon nemcsak a nominális hozamok estek az infláció csökkenésével párhuzamosan, de a reálkamatok is szélsebesen zuhantak. Amikor a részvények és az állampapírok kevésbé vonzóak – a részvénybefektetések nagyobb kockázata, illetve az éven belüli állampapírok hozamainak esése miatt -, akkor a vállalatoknak már kevesebb kamatfelárat kell kínálniuk ahhoz, hogy instrumentumaik vonzóak legyenek. A folyamat valószínűleg még tovább tarthat, hiszen a megcélzott Európai Unió-, illetve EMU- (Európai Monetáris Unió) tagsághoz elengedhetetlen, hogy az infláció és az irányadó kamatok is tovább csökkenjenek, még kedvezőbb környezetet teremtve a kereskedelmi kötvényeknek.