Vállalati kötvények

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 26. számában (2000. június 1.)
Magyarországon vállalati vagy kereskedelmi kötvénypiacról jelen időben beszélni aligha lehet. Vannak korábban kibocsátott reprezentánsok, elvileg létezik másodlagos piac is, hiszen néhány nagyobb kibocsátó kötvényét bevezették a Budapesti Értéktőzsdére (AXON, CIB, Matáv, Mol, Pannon GSM), mégis e szegmens egyelőre rendkívül kevéssé likvid és eseménytelen.A hazai vállalati, illetve banki kötvényeknek a kilencvenes évek elején pezsgő piaca volt. A tervgazdaság egysíkú befektetési lehetőségei után sorra jelentek meg a kibocsátók, a bankok előszeretettel bocsátottak ki kötvényt, a vállalatok pedig egészen alacsony reálkamatokat fizetve, sokkal olcsóbb forráshoz jutottak, mint ha hitelt vettek volna fel (egyes kockázatos kibocsátóknak nem is lett volna könnyű hitelt szerezniük). A "hőskorszak" azonban hamar elillant.A piac mára teljesen beszűkült, az előírások megváltoztatása után a lízingcégek már nem bocsáthattak ki saját tőkeerejüket jelentősen meghaladó kötvényeket, eltűntek a kisebb kibocsátók is. Maradt néhány nagyon biztonságos cég a piacon, ilyen volt a Pannon GSM, a Mol, a Matáv. Ám ezek a cégek is hamar rájöttek, hogy még a viszonylag olcsó, zártkörű kötvénykibocsátásoknál is sokkal kisebb költséggel jár, ha alacsony kamatfelárral szindikált hiteleket vesznek fel.2000. április végén ugyan még semmi jele a kötvénypiac fellendülésének, ám több olyan tényező is akad, amely segítheti a piac bővülését. Az ezúttal az Egyesült Államokból indult újabb részvénypiaci krach elterelheti a tőzsdei befektetők pénzét a részvénypiacról a kiegyensúlyozottabb kötvénypiac felé. A befektetési adóhitel szabályai is közvetetten e piaci rész fejlődését támogatják. A befektetési alapok állampapír-tartását ugyanis már nem támogatja befektetési adóhitel, de ez a kedvezménytípus a vállalati kötvényeket tartó alapokra fennmaradt. Végül az elmúlt időszakban az állampapírpiacon nemcsak a nominális hozamok estek az infláció csökkenésével párhuzamosan, de a reálkamatok is szélsebesen zuhantak. Amikor a részvények és az állampapírok kevésbé vonzóak – a részvénybefektetések nagyobb kockázata, illetve az éven belüli állampapírok hozamainak esése miatt -, akkor a vállalatoknak már kevesebb kamatfelárat kell kínálniuk ahhoz, hogy instrumentumaik vonzóak legyenek. A folyamat valószínűleg még tovább tarthat, hiszen a megcélzott Európai Unió-, illetve EMU- (Európai Monetáris Unió) tagsághoz elengedhetetlen, hogy az infláció és az irányadó kamatok is tovább csökkenjenek, még kedvezőbb környezetet teremtve a kereskedelmi kötvényeknek.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!