Titkárnők kölcsönbe

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 26. számában (2000. június 1.)

Magyarországon még nem terjedt el széles körben a munkaerő-kölcsönzés gyakorlata, jóllehet mind a munkaadó, mind a munkavállaló számára előnyös megoldást kínál. A legtöbb cégnél nem egyenletes a munka intenzitása, a leterhelés, például az idegenforgalmi főszezonban, a féléves, éves zárások idején, karácsony táján nő a munkaerőigény, illetve a szabadságolások, betegségek, gyes, egyéb okok miatt kieső dolgozókat pótolni kell. Ilyenkor a legcélszerűbb és a legolcsóbb megoldás, ha a cég munkaerő-kölcsönző iroda segítségét kéri. A kölcsönzők arra szakosodtak, hogy adatbázisukból rendkívül gyorsan, akár egy nap alatt kiválasszák és beléptessék munkakörébe az új dolgozót.

A munkaerő-kölcsönző cégekre jellemző, hogy minden jelölttel személyes interjút készítenek, egyrészt képességeik és igényeik minél jobb megismerése érdekében, másrészt a megbízhatóságukat tesztelendő. Igaz, senki sem vállalhat 100 százalékos garanciát a jelöltekért, a közvetítők igyekeznek kiszűrni a megbízhatatlanokat. Tudatosan olyan elemeket építenek az ügyfelekkel folytatott kapcsolattartásba, amelyek alapján kiderül; állja-e a szavát a jelölt, jelentkezik-e a megkeresésre, pontos-e, számíthatnak-e rá.

A munkakörök ideiglenes, rövid időtartamú betöltése a munkavállalóknak kisebb biztonságot ad, mint a határozatlan idejű munkaszerződés, de kétségtelen előnye, hogy addig sem telik hiába az idő, amíg nem találnak maguknak állandó munkát. Foglalkoztatásuk a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik, továbbá igen sokrétű tapasztalatokat szereznek, amelyek révén jobb pozícióba kerülhetnek a munkaerőpiacon.

A 22-es csapdája

Az amerikai és nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően munkáltatóvá a kölcsönző cég válik: elvégzi a dolgozók kiválasztását, ellenőrzi szakmai múltjukat, elintézi be- és kiléptetésüket, a megbízó cégtől átvállalja az adminisztrációs terheket. Munkaszerződést készít, elvégzi a bérszámfejtést, a munkáltatót és a munkavállalót érintő adók, járulékok befizetését, adatokat szolgáltat a hatóságoknak. Emellett mind a munkavállalók, mind a megbízó munkaadók érdekeit szem előtt tartja: különösen az első munkanapokon, de később, a szerződés teljes időtartama alatt is méri a partnerek, illetve a dolgozók elégedettségét, elsimítja az esetleges konfliktusokat, a kipróbált, megbízható dolgozók számára igyekszik folyamatos munkalehetőséget teremteni.

Nyugat-Európában több szektorban igényelnek kölcsönmunkaerőt, mint nálunk. Magyarországon főként a titkárnők, asszisztensek, recepciósok iránt mutatkozik kereslet. A jól "eladható" titkárnők, recepciósok, asszisztensek alapvető ismérvei: legalább középfokon beszélnek, írnak-olvasnak egy idegen nyelven (lehetőleg angolul), továbbá megbízható gyakorlati számítógépes ismeretekkel rendelkeznek. A megrendelők általában nem a nyelvvizsgapapírt, illetve az egyéb, tanfolyami végzettséget igazoló iratokat kérik, hanem a tényleges ismereteket ellenőrzik, illetve ellenőriztetik a kölcsönzőirodával. A megbízók közvetítői díjat fizetnek, ami többnyire az általuk kifizetett bér bizonyos százaléka.

A cégek általában gyakorlott dolgozókat igényelnek. Ez afféle 22-es csapdája, hiszen gyakorlatra csak akkor tehet szert valaki, ha alkalmazzák, a beléptetésnek viszont a már megszerzett gyakorlat a feltétele. Éppen ezért tanácsos a középiskolásoknak, egyetemistáknak a vakációkban vagy akár a tanulás mellett is kisebb-nagyobb megbízásokat vállalniuk, hogy munkatapasztalatokhoz jussanak. A mégoly rövid, de sikeres együttműködések további megbízásokat vonnak maguk után, így a fiatal munkavállalók is jó eséllyel versenyezhetnek.

Sok a lehetőség

Ma Magyarországon mintegy 500 bejegyzett cég tevékenységi körében szerepel a munkaerő-kölcsönzés, illetve -közvetítés. Az egyik legnagyobb, az 1990 óta hazánkban is jelen lévő, az Egyesült Államokban alapított Manpower Kft. A vállalkozás a világ 52 országában, 3500 irodával áll megbízói rendelkezésére. A társaság mintegy 600 céggel tart fenn kapcsolatot, közülük 60-100 ad rendszeres megbízásokat, adatbázisában 5-6 ezer szakember szerepel. A szintén nemzetközi háttérrel rendelkező, s a világon is a nagyok közé tartozó munkaközvetítő magyar leányvállalata, az Adecco Kft. tavaly 1330 embert közvetített ideiglenes munkára, akik összesen 813 ezer órát dolgoztak. Adatbankjuk 8000 munkavállalót regisztrált.

Tisztán magyar tulajdonú vállalkozás a Multi-Man Kft., amely már öt éve tevékenykedik a hazai piacon, teljes körű szolgáltatást nyújt a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatban. A társaságnak három irodája működik Budapesten, és most épül ki a regionális irodahálózat is. Tavaly 180 céggel kötött szerződést a társaság, eddigi működése során 428 megbízóval állt szerződéses kapcsolatban. A tízezres adatbankkal rendelkező társaság tavaly közel 500 főt kölcsönzött ki, akik 600 ezer órát teljesítettek megbízóiknál. Csak adminisztrációs munkakörbe kölcsönöz alkalmazottakat a szintén magyar tulajdonban lévő Topsec Kft. A társaság 1999-ben közel 700 munkavállalónak segített ideiglenes állást szerezni, és majdnem 30 ezer munkaórát kötött le számukra.

A Mind-Diák Szövetkezet kizárólag nappali tagozatos tanulóknak nyújt alkalmi munkalehetőséget. A szövetkezet tavaly 10 500 egyetemistát kölcsönzött ki 15 ezres adatbázisából, 1,7 millió órányi munkához juttatva őket. Ahhoz, hogy valaki bekerüljön az adatbázisba, szövetkezeti jogviszonyt kell létesítenie a társasággal, minimum 1000 forintos részjegy megvásárlásával. Ezenfelül kérnek adóazonosító számot, iskolalátogatási igazolást. A szövetkezet így csak a munkavállalói járulékot fizeti meg a bérek után.

A munkaerő-kölcsönzés szabályaira vonatkozó törvény várhatóan 2001. január 1-jén lép életbe. Jelenleg az irodák a Munka Törvénykönyve határozott idejű munkaszerződésekre vonatkozó előírásait alkalmazzák. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy minél szigorúbbak a munkaviszony létesítésének szabályai, illetve azok betartásának ellenőrzése, a cégek annál inkább a határozott idejű munkaszerződések kötését, illetve a munkaerő-kölcsönzést választják. A határozatlan idejű szerződéshez képest a határozott idejű némi rugalmasságot biztosít ugyan, de a hazai munkáltatók ezt a szerződésformát is igyekeznek kikerülni: megbízói, vállalkozói megállapodást kötnek a dolgozókkal. Ez a cég szempontjából takarékos megoldás, hiszen nem, vagy alig fizet járulékokat, adót, továbbá az efféle szerződések gyakorlatilag következmények nélkül, bármikor felbonthatók, míg a szabályos munkaszerződések felbontása esetén meg kell indokolni a döntést, felmondási idő, esetleg végkielégítés is jár a munkavállalónak.

A munkaviszony létesítésének jövőre szigorodó szabályai vélhetően a munkaerő-kölcsönzés iránti kereslet növekedését ösztönzik majd, mert igaz ugyan, hogy az irodáknak fizetendő szolgáltatási díj pluszköltség a cégek számára, de érdekeiknek, igényeiknek megfelelően viszonylag szabadon cserélhetik dolgozóikat, hosszú távú kötelezettségek nélkül. Ma már a munkavállalók zöme sem óhajt pályakezdő korától nyugdíjazásáig ugyanannál a cégnél dolgozni, gyakran előnyösebb számukra, ha más-más munkáltatónak kölcsönzik képességüket. Az irodák ingyenesen regisztrálják az alkalmimunka-vállalókat.

Budapesti irodák bérleti díja, 2000 január (DEM/négyzetméter/hó)

Kategória Területre vetített díj Átlagos működtetési költségek Tényleges díj

A

35-40

6

41-51

A, külkerület

28-33

5

31-38

B

22-29

3,5

25-32

B, külkerület

19-25

4,5

23-30

Forrás: Colliers International

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!