Telítődött az irodagéppiac

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 26. számában (2000. június 1.)

A hazai irodatechnikai piacról sok minden elmondható, de hogy állóvíz lenne, az aligha. Az elmúlt esztendővel lezárult egy korszak, azaz vége a gyors piacszerzés, a dinamikus növekedés időszakának, amit várhatóan a szolgáltatásokra való nagyobb odafigyelés, a türelem évei követnek majd.

Sokak szerint a hazai másolópiac telítődött, így a forgalmazók örülhetnek, ha a tavalyi 20 ezer darabnál valamicskével többet adnak el az idén. Ez természetesen árversenyt generált, ami főként a kisebb, úgynevezett SOHO – Small Office, Home Office, azaz kis iroda, otthoni iroda – kategóriában érezhető. A szegmensben még rejlenek lehetőségek, hiszen az otthoni és a munkahelyi irodák gépesítésében van behoznivalónk a fejlett országokhoz képest.

Az új masinák eladását nehezíti az egyre csökkenő, ám még így is jelentős használtgép-import. Az elavult technológiát képviselő, ám felújítva még működőképes eszközök többnyire márkakereskedők közvetítésével jutnak az országba, miután a fejlettebb és gazdagabb államokban egy-egy új gép vételárába beszámították ezeket.

Árháború

Riskutia Zoltán, a Ricoh Hungary marketingigazgatója szerint a cégek hamarosan kénytelenek lesznek módosítani piaci stratégiájukat, azaz az eladott darabszámok növelése helyett inkább ügyfeleik megtartására kell koncentrálniuk. Mást nem is igen tehetnek, hiszen a piac telített, így csak mások rovására lehet majd terjeszkedni, ami a meglévő, meglehetősen kiegyensúlyozott versenyhelyzetben nehéz feladat.

Jelenleg a piaci részesedésért folyó küzdelem egyik leggyakoribb eszköze az ár, pontosabban az árletörés. Szinte minden cég beveti a "csodafegyvert" több-kevesebb sikerrel. Vannak, akik egy-egy termékkel, míg mások egész termékcsoportokkal akcióznak, olykor mélyen az önköltségi ár alatt. A gyártók így próbálnak a piac telítődése előtt szert tenni minél nagyobb részesedésre. A módszer egyelőre bevált, bár a hipermarketekben, amelyek köztudomásúan olcsó áraikkal operálnak, csak az otthoni gépek fogynak, míg a nagyobb kategóriákból szinte alig lehet valamit eladni. Az árharc jellege talán az otthoni, tintasugaras nyomtatókon keresztül mutatható be legszemléletesebben, hiszen a vásárló nem győz válogatni a kedvezményesen kínált eszközökből. Egy-két esztendővel korábban hasonló árháború dúlt az otthoni szkennerek piacán is, ám ez, ahogy csökkent a potenciális vásárlók száma, lezárult.

Fenntartási költségek

A gyártók természetesen korántsem önzetlenek, csak felismerték, hogy ha egy-egy készüléket sikerül bejuttatni az otthonokba, nagy eséllyel használni is fogják azt. A működtetéshez nélkülözhetetlen a tinta és a papír, amihez viszont borsos áron juthat hozzá a vásárló.

Az árérzékenység azonban más területeken is érezhető, Magyarországon például még mindig az olcsóbb, analóg készülékek a legnépszerűbbek. A statisztika szerint több mint nyolcszor annyi analóg, fekete-fehér másoló talált gazdára tavaly, mint digitális. (Az arány folyamatosan a digitális eszközök javára változik.)

Az előbbiekből már sejthető, hogy vásárláskor a vételár nyom a legtöbbet a latban, míg az élettartam alatt keletkező költségekről – total cost of overship – a vevők hajlamosak megfeledkezni. Amennyiben ezt vesszük alapul, kiderül, a lézernyomtatók és másolók hosszú távon olcsóbbak a tintasugarasoknál, míg a másolók egy papírra jutó költsége alacsonyabb, mint a nyomtatóké. Ennek ellenére a sláger a tintasugaras nyomtató, amiben azért az olcsó hardveren kívül a fenntartási költségek folyamatos csökkenése is közrejátszik.

Az árharc azonban főként az olcsóbb, úgynevezett low-end kategóriára jellemző, míg a professzionális gépek többnyire más preferenciák alapján találnak gazdára. Ez utóbbi csoportba sorolhatók például a különlegesen nagy teljesítményű másológépek – 60 lap/perc fölötti sebességgel –, amelyek a tavaly eladott gépek alig 4 százalékát teszik ki, míg a legkisebb kategória – 1-19 lap/perc sebesség – mintegy 75 százalékkal részesedik.

Faxok leáldozóban

A márkanév, a minőség és a termékhez kapcsolt szolgáltatások minősége várhatóan egyre nagyobb fontosságot kap. A multifunkcionális gépek előretörése valamelyest ösztönzi a folyamatot, hiszen sokrétűségük miatt nem tartoznak a legolcsóbb kategóriába, bár viszonylag szerény paramétereik miatt megfizethetők a kisebb vállalkozások számára is.

Az irodai eszközök piacán a szkennerek és faxok viszonylag kis részesedéssel bírnak, sőt az utóbbi iránt az internet, pontosabban az e-mail terjedésével folyamatosan csökken a kereslet.

A telefonok, valamint az alközpontok területe már valamivel összetettebb, hiszen a pár ezer forintos, beszélgetésen kívül másra nem használható készülékektől a több százezer forintos, egész vállalatokat kiszolgáló alközpontokig terjed a skála. A piac ennek megfelelően szegmentálódott, azaz a cégek többsége egy-egy területet fed le. Az árérzékenység itt is az alsóbb kategóriákban jellemző leginkább, míg az alközpontok kiválasztásakor már inkább a rendszer nyújtotta szolgáltatások, a garancia, valamint a szervizháttér alapján döntenek a vásárlók.

Klímatechnika Az optimális hőmérséklet, páratartalom fenntartása és a szellőztetés a klímaberendezés feladata. Miután a legtöbb iroda valamilyen bérelt helyiségben működik, sok helyütt nincs lehetőség a nagy átépítéssel járó csővezetékes klímaberendezések használatára. A megoldás mobil vagy úgynevezett split klímaberendezések telepítése. A legolcsóbb klímaberendezések az ablakklímák. Ezeket a készülékeket az ablakba vagy a falszerkezetbe kell beépíteni. Képesek a külső vagy belső levegő ventilálására hűtés nélkül is. Az üzembe helyezés a beszerelésen kívül csak egy konnektort igényel. Olyan típusok is kaphatók, amelyek a meleg levegőt egy gégecsövön keresztül juttatják a szabadba. A split berendezések arról kapták nevüket, hogy a meleget külön hőcserélő egység segítségével adják le a szabadba, az egységhez valamilyen csővezetékkel csatlakozik maga a légkondicionáló. Ennek a fajtának is létezik mobil változata, de a legelterjedtebbek a split rendszerű fali berendezések. Ha egyetlen helyiség klimatizálására van szükség, vagy fontos, hogy több teremben egymástól függetlenül működhessen a rendszer, a legjobb megoldás az egy beltéri-egy kültéri egységből álló berendezés. Több helyiség esetében a multisplit megoldással egy kültéri hőcserélőre több beltéri egységet köthetünk. Az egyetlen hőcserélő egységnek kisebb a helyigénye és költsége. Újonnan épülő irodaházak számára jó megoldás a folyadékhűtős klímaberendezés. Ez egy központi egységben hűti a vizet, majd azt csővezetéken keresztül juttatja el a hűtési rendszerbe kötött beltéri egységekbe – éppúgy, mint a cirkogejzír rendszerű fűtéshálózatok. A berendezés hideg időben fűtésre kapcsolható. A beltéri egységekben ventilátor mozgatja át a levegőt, így igen gyorsan változtathatja a helyiség hőmérsékletét.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!