A magyar külkereskedelmi forgalom több mint 80 százaléka az OECD-országokkal, ezen belül is elsősorban az Európai Unió tagországaival bonyolódik le, ám nem hanyagolhatók el a környező országokkal való gazdasági kapcsolatok sem. A földrajzi közelség, a tradicionális kapcsolatok, a hasonló fejlettségi szint és a gazdasági struktúrák részbeni komplementaritása, valamint az EU-csatlakozás közös célja kellő indok a regionális együttműködés továbbfejlesztésére.
Magyarország abban a reményben írta alá 1992 szeptemberében az akkori Csehszlovákiával és Lengyelországgal a közép-európai szabadkereskedelmi megállapodást (CEFTA), hogy sikerül megakadályozni a regionális áruforgalom további zsugorodását és elősegíteni a kölcsönös kereskedelem bővülését. Ennek lehetőségét az egymás közötti árucsere liberalizálása, a vámok és a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok (például a mennyiségi korlátozások) felszámolása, illetve csökkentése adja. Jelenleg a hét tagot számláló szervezeten belül az összes ipari termék, illetve az agrártermékek 80 százaléka kedvezményes feltételekkel cserél gazdát. Az ipari termékek 90 százaléka vámmentesen áramlik a tagországok között. Az agrártermékek esetében nem volt cél a teljes szabad kereskedelem megvalósítása: a mezőgazdasági javak egy csoportja (például élő ló, tenyészmarha, juh- és kecskehús, hal, vágott virág, ásványvíz) vámmentesen, mennyiségi korlátok nélkül áramlik a CEFTA-n belül; egy másik csoportja (például húskészítmények, zöldség- és gyümölcsfélék, bizonyos gabonafélék) esetében a legnagyobb kedvezménynél kedvezőbb, egységes vámokat alkalmaznak. Azokra az agrártermékekre, amelyek jelentős szerepet töltenek be az egyes országok exportjában, illetve importjában, bilaterális megállapodást kötöttek a CEFTA-országok a vámok aszimmetrikus csökkentéséről. Ugyanakkor van az agrártermékeknek egy olyan csoportja is (például tejtermékek, dohány, hagyma, alma), amelyekre a legnagyobb kedvezmény elvén kívül semmi más könnyítés nem vonatkozik.
| A CEFTA-országokba irányuló magyar export árustruktúrája (százalék) | |||
|---|---|---|---|
|
1997 |
1998 |
1999 |
|
|
Élelmiszerek, italok, dohány |
24,6 |
24,5 |
22,4 |
|
Nyersanyagok |
7,8 |
3,6 |
3,4 |
|
Energiahordozók |
6,3 |
3,8 |
3,6 |
|
Feldolgozott termékek |
45,3 |
48,2 |
51,1 |
|
Gépek, szállítóeszközök |
16,0 |
20,0 |
19,5 |
|
Összesen |
100 |
100 |
100 |
| Forrás: KSH-adatok alapján végzett számítások | |||
A fenti kereskedelempolitikai eszközök, továbbá a tagországok gazdasági helyzetének javulása, a transzformációs válságból való kilábalás, a belső kereslet növekedése, valamint a CEFTA Szlovéniával, Romániával és Bulgáriával történő kibővülése jelentős kereskedelemteremtő hatással járt: dinamikusan nőtt az egymás közötti kereskedelem és így a szervezet részaránya az egyes országok exportjában és importjában. A fenti megállapítás Magyarországra is érvényes: 1993 és 1999 között Magyarország CEFTA-exportja több mint négyszeresére, az onnan származó importja pedig több mint háromszorosára emelkedett.
Míg korábban a magyar-CEFTA kereskedelem negatív egyenleggel zárult, addig az utóbbi években javult a szaldó. Ez részben annak tudható be, hogy 1996 januárjától Szlovéniával, 1997 júliusától pedig Romániával bővült a szervezet, amelyekkel Magyarországnak kereskedelmimérleg-többlete, míg a szervezet északi országaival kereskedelmimérleg-hiánya van.
A belső forgalom dinamikus növekedésének hatására 1999-re a szervezet súlya Magyarország összes exportjában 7,8 százalékra, összes importjában pedig 7,2 százalékra emelkedett. Lengyelország és Szlovénia esetében 6-7 százalék, Románia esetében az exportoldalon 4 százalék, az importoldalon pedig ennél magasabb a CEFTA részaránya. Csehország és Szlovákia esetében a kereskedelmi tömörülés magas aránya a két ország vámuniójával magyarázható. Az összes cseh export mintegy 20 százaléka irányul a többi hat országba, míg az összes import kevesebb mint 15 százaléka származik onnan. Szlovákia esetében a megfelelő arányszámok 30, illetve 25 százalék.
| Az egyes CEFTA-országokkal lebonyolított magyar külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulása (millió dollár) | |||
|---|---|---|---|
|
|
1997 |
1998 |
1999 |
|
Csehország |
–188,1 |
–180,9 |
–159,6 |
|
Lengyelország |
152,1 |
69,9 |
–67,7 |
|
Románia |
161,8 |
378,6 |
233,8 |
|
Szlovákia |
–136,2 |
–95,8 |
–195,7 |
|
Szlovénia |
181,2 |
101,0 |
99,9 |
| Forrás: Külkereskedelmi termékforgalom (KSH) adatai alapján készített számítás | |||
Árustruktúra, partnerek
Mind a CEFTA-ba irányuló magyar export, mind pedig az onnan származó import csaknem felét a feldolgozóipari termékek teszik ki. Ez az 50 százalékos részarány magasabb, mint az egész magyar exportban, illetve importban megfigyelhető 30 százalékos hányad. Ugyanakkor a gépek és berendezések részaránya a partnerországokba irányuló exportunkban mindössze 20 százalék körül mozog, az egész magyar áruforgalomra jellemző 50 százalékos, illetve a feletti részaránnyal szemben, ami azt sejteti, hogy még nem alakult ki jelentősebb ipari munkamegosztás és vállalatközi együttműködés a tagországokkal.
A magyar export sajátossága az agrártermékek jelentős súlya: míg 1999-ben összes exportunknak már csak 8 százalékát tették ki a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek, az italok és a dohány, addig a CEFTA-ba irányuló kivitelünkből ezek még mindig több mint 20 százalékot érnek el. A tagországok a magyar agrárexport jelentős tényleges és potenciális piacai. Erre annál is inkább szükségünk van, mivel az EU agrárpiaca a megkötött társulási megállapodás ellenére sem bővült a remélt mértékben, s az orosz piacon való értékesítési lehetőségek is beszűkültek az utóbbi időben.
Magyarország külkereskedelme a CEFTA-országokkal 1993-1999 között| Export | Import | Egyenleg | Export | Import | |
|---|---|---|---|---|---|
| (millió dollár) | (százalék) | ||||
|
1993 |
459 |
650 |
–190 |
6,8 |
5,7 |
|
1994 |
563 |
896 |
–333 |
5,4 |
6,2 |
|
1995 |
757 |
982 |
–225 |
6,4 |
6,4 |
|
1996 |
1049 |
1257 |
–208 |
7,4 |
6,9 |
|
19971 |
1388 |
1379 |
9 |
7,3 |
6,5 |
|
1998 |
2039 |
1766 |
273 |
8,9 |
6,9 |
|
1999 |
1961 |
2026 |
–65 |
7,8 |
7,2 |
| 1 Románia nélkül, mivel Románia csak 1997 júliusától vált a CEFTA tagjává. Forrás: KSH |
|||||
A CEFTA-országok agrárpiaca korántsem liberalizált. Az egyes tagállamok (például Lengyelország, Románia, Szlovénia) belső (agrár)gazdasági gondjaik és értékesítési problémáik következtében mind gyakrabban alkalmaznak protekcionista intézkedéseket a magyar agrártermékekkel szemben. A tömörülésen belüli agrárkereskedelem bővülését nagymértékben akadályozza az egyes országok mezőgazdaságának válságos helyzete, szerkezeti gyengesége, a túltermelés, az agrárpiac védelmét és az agrárexport támogatását szolgáló rendszerek nagyfokú eltérése, valamint az erőteljesen támogatott EU-termékek versenye és piackiszorító hatása.
A legfontosabb magyar agrártermékek a hús (elsősorban a sertéshús), a gabonafélék (takarmánykukorica, étkezési búza), a zöldség- és gyümölcsfélék, az élelmiszerek, a növényi és az állati zsiradék, a bor és az üdítőitalok. A behozatalban pedig a tejtermékek, a cukor és a cukoripari termékek, a malomipari termékek, a különböző élelmiszerek, a maláta és a zöldségfélék dominálnak.
Magyarország legfőbb exportpiacai Lengyelország, Románia és Csehország, míg legfőbb beszerzési forrásai Lengyelország, Csehország és Szlovákia. Románia CEFTA-importjában a magyar export súlya 50 százalék körüli, de Szlovénia esetében is jelentős, 30-40 százalék között volt az elmúlt években. Románia CEFTA-exportjában a magyar import aránya ugyancsak 50 százalék körüli volt, míg Lengyelországéban és Szlovéniáéban 20-25 százalék közötti ez az arány.
| A CEFTA súlya az egyes tagországok külkereskedelmében (százalék) | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Export |
Import |
|||||
| 1996 | 1997 | 1998 | 1996 | 1997 | 1998 | |
|
Csehország |
22,8 |
22,1 |
19,9 |
14,6 |
14,9 |
14,1 |
|
Magyarország |
7,4 |
7,3 |
8,9 |
6,9 |
6,5 |
6,9 |
|
Lengyelország |
6,4 |
6,7 |
7,2 |
6,0 |
6,3 |
6,3 |
|
Románia |
3,6 |
4,1 |
4,4 |
4,7 |
5,7 |
8,8 |
|
Szlovákia |
42,1 |
41,0 |
31,8 |
29,7 |
29,1 |
25,0 |
|
Szlovénia |
5,7 |
5,7 |
6,5 |
6,8 |
7,4 |
7,2 |
| Forrás: CESTAT Statistical Bulletin | ||||||
A tőkeexport szerepe
A magyar-CEFTA kereskedelem jelentős bővülése egyrészt arra vezethető vissza, hogy az exportorientált magyar gazdaságstratégiának bővülő piacokra van szüksége, amit a célpiacnak tekintett Európai Unió csak részben – illetve bizonyos termékek esetében korlátozottan – tud nyújtani. Az Európai Unión kívüli OECD-, illetve nem OECD-országok – részben a földrajzi távolság, részben pedig versenyképességi problémák miatt – csak fokozatosan nyílnak meg a magyar áruk előtt. A tömörülésen kívüli kelet- és közép-európai országok (köztük Oroszország) annak függvényében válhatnak bővülő értékesítési piaccá, ahogy végbemegy politikai konszolidálódásuk és gazdasági talpra állásuk.
CEFTA-kereskedelmünk bővülésének másik forrása a Magyarországra települt multinacionális vállalatok tevékenysége, illetve a térségbe irányuló magyar tőkeexport. Magyarország a külföldi tőkét és a nemzetközi nagyvállalatokat ugyanis csak részben vonzotta kedvező természeti adottságaival, az olcsó, de szakképzett munkaerővel, valamint az alig bővülő, kis belső piaccal. A tőkevonzásban legalább ekkora szerepet játszott hazánk központi elhelyezkedése, a jelenlegi és a potenciális tagországok földrajzi közelsége. A multinacionális nemzetközi cégek (mint például a Nestlé, a Unilever, a Coca-Cola, a Philip Morris) üzleti stratégiája regionális jellegű, hiszen a magyar piac nagysága jóval optimális termelési kapacitásuk alatt van. Így alapvetően érdekeltek a CEFTA bővülésében és a szabad kereskedelem útjában álló akadályok mihamarabbi felszámolásában.
| A CEFTA-országok gazdasági potenciálja (1997) | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| CEFTA | Lengyelország | Csehország | Magyarország | Szlovákia | Szlovénia1 | Románia2 | |
|
Terület (km2) |
774 250 |
312 700 |
78 900 |
93 000 |
49 000 |
2250 |
238 400 |
|
százalék |
100 |
40,4 |
10,2 |
12,0 |
6,3 |
0,3 |
30,8 |
|
Népesség (1000 fő) |
88 800 |
38 600 |
10 300 |
10 100 |
5 400 |
1900 |
22 500 |
|
százalék |
100 |
43,5 |
11,6 |
11,3 |
6,1 |
2,1 |
25,3 |
|
GDP-növekedés (százalék) |
6 |
1,3 |
3,9 |
6,0 |
2,0 |
– 6,6 |
|
|
Fogyasztási árindex |
10 |
10,2 |
18,4 |
5,9 |
8,4 |
154,8 |
|
|
Munkanélküliség (százalék) |
9,0 |
4,9 |
10,4 |
13,0 |
14,7 |
8,8 |
|
|
Költségvetési deficit (százalék GDP) |
–6,4 |
–1,0 |
–0,8 |
–2,6 |
–1,1 |
–3,6 |
|
|
Külkereskedelem (milliárd dollár) |
215 |
68 |
50 |
40 |
19 |
18 |
20 |
|
százalék |
100,0 |
31 |
23 |
19 |
9 |
8 |
9 |
|
Külkereskedelmi egyenleg (milliárd dollár) |
–16,6 |
–4,4 |
–2,1 |
–1,5 |
–0,9 |
–2,9 |
|
|
Külső adósság (milliárd USD) |
38,1 |
21,3 |
22,0 |
9,8 |
4,1 |
8,5 |
|
|
Adósságállomány az export százalékában |
148 |
97,0 |
116,0 |
84,1 |
40,9 |
112,0 |
|
| 1 1996. január 1. óta CEFTA-tag 2 1997. július 1. óta CEFTA-tag Forrás: CESTAT Statistical Bulletin 1998/1. |
|||||||
A tagországokba irányuló magyar tőkeexportnak ugyancsak jelentős kereskedelemnövelő hatása van. Míg 1996-ban az 58 millió dolláros magyar tőkeexportból 15 millió irányult a kelet- és közép-európai országokba, addig 1997-ben a 371 millió dolláros tőkeexportból már 58 millió dollár. 1998-ban a magyar tőkeexport 462 millió dollárt tett ki. A legfőbb célországok Románia és Szlovákia: 1999 végén Romániában már 3000 magyar cég tevékenykedett 97 millió dollárnyi tőkével, Szlovákiában pedig 600 cég 40 millió dollárnyi tőkével. A tagországokban aktív magyar cégek (például a Mol, a Dunapack, a TVK, a Zalakerámia, az Erdért, a Taurus, a Richter) a vegyiparban, az élelmiszeriparban és a faiparban működnek. Fő céljuk: új piacok meghódítása, a magyar export növelése, koncessziók szerzése.
| A magyar CEFTA-export relációs szerkezete (százalék) | |||
|---|---|---|---|
| 1997 | 1998 | 1999 | |
|
Bulgária |
– |
– |
3,0 |
|
Csehország |
23,2 |
18,2 |
18,9 |
|
Lengyelország |
36,8 |
26,0 |
26,5 |
|
Románia |
– |
27,7 |
23,8 |
|
Szlovákia |
19,1 |
16,3 |
14,2 |
|
Szlovénia |
20,9 |
11,8 |
13,6 |
|
CEFTA összesen |
100 |
100 |
100 |
| Forrás: KSH adatai alapján készített számítás | |||
Akadályok a bővülés útjában
CEFTA-kereskedelmünk további dinamikus bővülését azonban egy sor tényező gátolja. Az akadályok egy része kereskedelempolitikai jellegű. A tagországok közül többen – belső gazdasági-versenyképességi problémáik következtében – vonakodnak szélesre tárni a szabad kereskedelem előtt kapuikat, sőt – a piacvédelem szükségességét hangoztatva – újabb akadályokat emelnek. 1997-ben Csehországban és Szlovákiában importletéti rendszert vezettek be, a közelmúltban pedig Lengyelország és Románia is megemelte a magyar agrártermékekre kivetett vámokat, visszavonta a már egyszer megadott kedvezményeket. Kereskedelempolitikai vitákhoz vezethet a CEFTA protekcionista intézkedéseinek eltérő értelmezése és a piacvédelmi eszközök önkényes alkalmazása. Mindezek csökkentik a kapcsolatok stabilitását, kiszámíthatóságát, növelik a bizalmatlanságot, s tetemes gazdasági veszteséget okoznak.
A kereskedelem bővülését akadályozó tényezők másik csoportja belgazdasági jellegű. Az egyes országok (például Bulgária, Románia) elégtelen belső fizetőképes kereslete, az exportálható árualap hiánya, illetve a forgalomba kerülő termékek alacsony versenyképessége, az iparon belüli, illetve vállalatok közötti munkamegosztás alacsony foka éppúgy gátolja a szervezeten belüli kapcsolatok bővülését, mint a nagyobb támogatással érkező EU-termékek kiszorító hatása s a nyugati termékek még mindig meglévő preferenciája. Ugyancsak forgalombővülést akadályozó tényező a közvetítői kereskedelem magas aránya, ami a közép-kelet-európai országok kereskedelemfinanszírozó rendszerének fejletlenségére, a hitel hiányára, illetve drágaságára vezethető vissza. A magyar gabonaexport például sok esetben nyugat-európai (francia, német, osztrák, svájci) közvetítőkön keresztül éri el a CEFTA-beli partnert; a magyar-szlovák agrárkereskedelemnek 20 százaléka közvetítőkön keresztül bonyolódik le.
| A magyar CEFTA-import relációs szerkezete (százalék) | |||
|---|---|---|---|
| 1997 | 1998 | 1999 | |
|
Bulgária |
– |
– |
1,8 |
|
Csehország |
37,0 |
31,3 |
26,1 |
|
Lengyelország |
26,0 |
26,0 |
29,0 |
|
Románia |
– |
10,5 |
11,5 |
|
Szlovákia |
29,1 |
24,2 |
23,4 |
|
Szlovénia |
7,9 |
7,9 |
8,2 |
| CEFTA összesen | 100 | 100 | 100 |
| Forrás: KSH | |||
A CEFTA jövője
A tömörülésen belüli regionális együttműködés továbbfejlesztésére több lehetőség van. Az egyik a szervezet kibővítése. A megállapodás értelmében azonban csak azok az országok vehetők fel, amelyek WTO-tagok, illetve amelyeknek érvényes társulási megállapodása van az EU-val. Ezt a kritériumot azonban a CEFTA-tagságra aspirálók közül jelenleg sem Horvátország, sem Macedónia, sem pedig Ukrajna nem tudja teljesíteni. Habár Lettországnak és Litvániának van társulási megállapodása az EU-val, de szintén várniuk kell, miután nem tagjai a WTO-nak.
A másik lehetőség az együttműködés kiterjesztése az árucsere-forgalmon túli területekre. Voltak elképzelések a szolgáltatások kereskedelmének liberalizálására, a munkaerő szabad áramlásának bevezetésére, a regionális beruházási projekteket finanszírozó CEFTA-bank felállítására, az együttműködés intézményesítésére, de ezek közül eddig egyik sem valósult meg.
A harmadik – s egyben a legreálisabb – lehetőség a kölcsönös kereskedelem további dinamizálása. Ez lehetséges, hiszen 2002-re valamennyi ipari termék forgalma szabaddá válik, s törekvések vannak az agrárkereskedelem további liberalizálására, illetve a vitás kérdések rendezésére is. Másrészt a különböző előrejelzések szerint a kelet-közép-európai országok többsége túljutott az átalakulási válságon, s gazdasági helyzetük javulása várható, ami a kereslet élénkülésén keresztül kereskedelembővítő hatással is járhat. Kérdéses, hogy a jövőbeni fejlődés növeli vagy csökkenti a CEFTA-tagok fejlettségbeli különbségeit, s ezzel lassítja vagy dinamizálja az együttműködést. Amennyiben ugyanis nőnek a fejlettségbeli különbségek, akkor a lemaradó országok befelé forduló gazdaságpolitikát fognak folytatni, ami a gyorsabban fejlődő s exportorientált országok számára kedvezőtlen.
Ugyanakkor kereskedelemteremtő hatással járhat a külföldi és a magyar tőkének a további beáramlása a régióba, a multinacionális vállalatok vertikális és horizontális munkamegosztásának elmélyülése, a kis- és középvállalatok bedolgozói tevékenységének elterjedése, valamint a határ menti együttműködés erősödése.
A CEFTA jövője szempontjából az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy mi történik a szervezettel, ha a jelenlegi tagországok közül egyesek a többieknél hamarabb válnak az EU teljes jogú tagjaivá. Ismeretes, hogy az Unióhoz első körben csatlakozó országok között van Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia, vagyis négy a jelenlegi hét tagállam közül. Életképes marad-e a szervezet a maradék három taggal? Mi lesz a Csehországgal vámuniót alkotó Szlovákiával? Hogyan tudják az amúgy is fejletlenebb országok a kialakuló versenyhátrányt elviselni? Hogyan fog a külföldi tőke erre reagálni? Mi lesz a határ menti együttműködés sorsa, ha EU-határ fogja Magyarországot Romániától és Szlovákiától elválasztani? A fenti dilemmák azt sugallják, hogy valamennyi fél érdekét az szolgálná, ha a CEFTA-országok egy időben lennének az EU teljes jogú tagjai. De ez vajon mennyivel tolná ki a fejlettebb közép-európai országok csatlakozásának időpontját?
| A CEFTA-országokból származó magyar import árustruktúrája (százalék) | |||
|---|---|---|---|
| 1997 | 1998 | 1999 | |
|
Élelmiszerek, italok, dohány |
4,7 |
6,1 |
6,0 |
|
Nyersanyagok |
6,6 |
6,3 |
6,4 |
|
Energiahordozók |
21,1 |
12,3 |
12,6 |
|
Feldolgozott termékek |
52,9 |
56,0 |
51,1 |
|
Gépek, szállítóeszközök |
14,8 |
19,3 |
24,0 |
|
Összesen |
100 |
100 |
100 |
| Forrás: KSH-adatok alapján készített számítás | |||