Nem csak profiknak
John C. Hull: Opciók, határidős ügyletek és egyéb származtatott termékek
PANEM-Prentice-Hall, 1999, 694 oldal, 4290 Ft
Szakkönyv a javából – elsősorban profiknak, de nem csak nekik. Az új és még újabb pénz- és tőkepiaci termékek a lehetőségek gazdag választékát kínálják azoknak, akik képesek megfelelően bánni velük. Ám gyászos példák figyelmeztetnek arra, hogy e termékek világa csapdákkal teli annak, aki készületlenül merészkedik oda, vagy nem ellenőrzi kellőképpen, milyen ügyleteket végeznek az ő kockázatára.
A téma hazai jelentőségét nagymértékben növeli, hogy a Budapesti Értéktőzsdén a közelmúltban megnyílt az opciók szervezett piaca. Nagyon tanulságos a terület legismertebb hazai szakemberének, Száz János professzornak a véleménye: "Más filozófiával, az eddigiektől egészen eltérő stratégiákkal lehet és kell mozogni ezentúl a parketten. ... Ez tekinthető az igazán intellektuális tőzsdézésnek. ... Vadonatúj kockázattípusok jelennek meg. Opciókból olyan pozíciókat lehet felépíteni, amelyek igen nehezen áttekinthetők. Ez komoly veszélyeket rejt magában, amelyek azonban kezelhetők."
A PANEM könyve a pénzügyek eszközrendszerét mutatja be. A származtatott termékek választéka világszerte gyorsan bővül, s elvileg határtalan. Két alapvető felhasználási területük van. Az egyik a spekuláció. Ez a piaci szereplők viszonylag szűk körének a vadászterülete, az olvasók nagy hányadának inkább csak érdekességként szolgál. A másikba a fedezeti ügyletek tartoznak, amelyek megismerése mindazoknak hasznára válhat, akik valamilyen műveleteket végeznek ezeken a piacokon.
Korábban, ha valaki attól tartott, hogy esnek az árak, eladta a részvényeit, esetleg a részvényei ellen játszott a határidős piacon. Nyereségre tett szert – vagy éppen megkímélte magát a veszteségtől -, de elveszítette annak a lehetőségét, hogy nyerjen, ha mégis emelkednek az árak. Újabban eladási jogot vásárolhat, amivel némi díj ellenében bebiztosítja magát, de nem veszíti el a nyerési perspektívákat. Nagyobb előrelépés, hogy nem csupán az árak emelkedésére vagy esésére lehet játszani, hanem magára a változásra vagy változatlanságra is.
Ezek a termékek egyre gyakrabban jelennek meg a részvény- és a kötvénykibocsátások alkotóelemeként is, ezért jelentőségük erőteljesen növekszik mindazok számára, akik a piacon keresnek finanszírozási vagy befektetési lehetőséget – ezért is ismerni kell őket. Ilyenek például a csereügyletek, amelyekkel a könyv részletesen foglalkozik.
A mű mind tartalmát, mind a kifejtések eszköztárát tekintve magas színvonalon segít megérteni és áttekinteni a jelenleg leggyakoribb származtatott termékek tulajdonságait, valamint e termékek árazásának elméleti alapjait. A matematika ez esetben jól áttekinthető leíró nyelvezet marad. A megoldásra váró egyenletek általános képletek, amelyekbe "csak" be kell helyettesíteni, többnyire a számítógép segítségével.
Kedves Olvasó, jó vadászatot!
Osman PéterGyorsított gyarapodás
Robert T. Kiyosaki-Sharon L. Lechter: Gazdag papa, szegény papa
Bagolyvár Könyvkiadó, 1999, 189 oldal, 1850 Ft
Kiyosaki japán származású amerikai ingatlanbefektető, a Cashflow társasjáték terjesztője egyszerűen nem érti, hogyan létezhetnek hazájában olyan emberek, akik kizárólag a foglalkozásukból akarnak megélni. Szerinte magas szaktudású polgártársainak az a hibájuk, hogy hagyják magukban elsorvadni pénzügyi intelligenciájukat, holott e képesség működtetésével megszabadulhatnának a mindenkori munkaadóik bizonytalan jóindulatától. Szakmájuk átmeneti gyakorlása mellett olyan vállalkozói jövedelemre tehetnének szert, amely megteremti számukra a keresetüktől és a nyugdíjuktól független jólétet.
A fizetésükre hagyatkozók elavult fölfogását nemcsak értetlenül szemléli, de le is nézi a Hawaiin nevelkedett self-made-man. Ennek megfelelően lépten-nyomon kipellengérezi, megrója az élhetetlenek kezdeményezőképtelenségét, tunyaságát. Neki a topmenedzser sem imponál, ha kizárólag a szamárlétrán akar előrehaladni. Még a büszke bankárok önérzetét is azzal lohasztja le, hogy megkérdi tőlük: tulajdonosai-e annak a bizonyos banknak, vagy kiszolgáltatott alkalmazottai?
Második bestseller könyvének provokatív alcíme: Mit tanítanak a gazdag szülők gyermekeiknek a pénzről, amit a szegények és a középosztálybeliek nem tanítanak meg? Az önismétlésekben bővelkedő pénzhajszolási kalauznak azonban csak az első harmada szól a tanulékony kamasz olvasókhoz. A harmadik leckében a felnőttek közé kerül az érdeklődő. Az olykor frappáns, máskor szokványos példálózásokból sejtheti, hogy mindaz, amit tanító célzattal elmondanak neki, a közeli jövőben személyes egzisztenciáját befolyásolja – kedvezőtlenül vagy előnyösen.
A bevezető kerettörténet szereplői visszatérnek a kiokosító esettanulmányokban. Egyikük, a művelt, de pénzügyekhez nem értő "szegény" édesapa mindig a rossz kiutat választaná a példahelyzetekben. A másik, az eszményképnek tekintett gazdag adókerülő és vagyonfialtató viszont folyamatosan jó döntéseket hoz. Tranzakciói helyességét általában a 16 százalékos nyereség igazolja. A magas hozam kívánalma nem véletlen. A szerzőnek ugyanis a banki takarékoskodással elérhető 6 százalékos eredményről is lekicsinylő a véleménye...
A gazdasági függetlenség elérésére ösztökélő kalauz sulykoló stílusa néha együgyűnek tűnik. Összeállítói – beleértve a szerkesztési munkát végző Sharon Lechter könyvvizsgálót – viszont azokat tartják együgyűnek, akik nem fogadják el tanácsaikat ugyanúgy, ahogy Kiyosaki magáévá tette "gazdag édesatyja" intelmeit.
Ő maga 47 évesen vonult nyugdíjba. Azóta előadásokon propagálja a gyorsított gyarapodás módszereit. Az érzelmi indíttatásra épp olyan gondot fordít, mint az azonnali cselekvést akadályozó lelki akadályok leküzdésére. Így lesz a félelemmel vagy a lustasággal(!) foglalkozó rész a didaktikai mondanivaló legjellegzetesebb foglalata.
Kedvenc fordulatainak egyike az, hogy a pénz nem elköltésre való, hanem arra, hogy még több pénzt termeljenek vele. Erről szól az a tanmeséje, hogy ha száz embernek fejenként tízezer dollárt adnának gazdálkodásra, közülük nyolcvanan adósságba vernék magukat, tizenhatan 5 százalékkal gyarapítanák az összeget. Csak négyen hoznának ki az adományból 50 százaléknál is többet. Alighanem azok, akiket a Bibliában jó talentumkezelőként dicsért meg Jézus Krisztus is.
Iszlai ZoltánSokszínű tudomány
Gazdasági rendszerek, országok, intézmények
Bevezetés az összehasonlító gazdaságtanba
Szerkesztette: Bara Zoltán és Szabó Katalin
Aula Kiadó, 2000. 610 oldal, 3995 Ft
A közgazdaságtan részét képező összehasonlító gazdaságtan a társadalmi hatásokkal együtt vizsgálja, magyarázza a gazdasági jelenségeket. Ezek egyetlen országban sem függetlenek a politikai, társadalmi, kulturális környezettől, miként a vállalkozások, a nemzetgazdaságok teljesítménye is befolyásolja az eredményes gazdálkodás megteremtésében fontos szerepet játszó intézményeket. Az állam szerepvállalása, koordináló tevékenysége fontos a modern piacgazdaságban. Az összehasonlító gazdaságtan figyelembe veszi mindezeket a szerteágazó jelenségeket, nem feledkezik meg a részletekről sem; így válik a változásokra is érzékeny, sokszínű tudománnyá.
Az összehasonlító gazdaságtan tanulmányozása különösen időszerű azért is, mert Kelet-Közép-Európában politikai-társadalmi, gazdasági rendszerváltozás ment/megy végbe. A különböző gazdasági rendszerek összehasonlítása fontos gyakorlati problémákat vet fel, meghatározók az egyes rendszerek közötti kapcsolatok. A szerzők – egyetemi tanárok, docensek – által készített terjedelmes összeállítás bemutatja az intézményi változásokat (a gazdasági és társadalmi életben érvényesülő szabályokat, szokásokat, magatartási elveket és normákat) nyomon követő modern kapitalizmus működését, annak e század végére elért eredményeit. Foglalkozik a gazdasági rendszerek kialakulásával, fejlődési tendenciáival, a szovjet modellel, a fejlődő országok, a Távol-Kelet gazdasági rendszereivel, a globalizáció gazdasági hatásaival, a gazdasági stabilitás megteremtésével, a fejlődés finanszírozási kérdéseivel és az állam (új) szerepvállalásával.
A piac által vezérelt gazdaság, az állam által vezérelt gazdaság és a tárgyalásos gazdaság modelljének bemutatása után a kötet megismertet a kormányzati beavatkozás eltérő típusainak történeti kialakulásával. Számba veszi a jóléti intézmények együttesét, az esélyteremtő állam célkitűzéseit. Ez utóbbi a termelés feltételeinek javítása érdekében avatkozik be a gazdaságba, s az oktatási beruházásokkal egyszerre ad esélyt a fiataloknak és az egészséges gazdasági növekedésnek.
Kelet-Közép-Európában és a FÁK-on belül az átalakuló országok fejlődése lényegesen eltér egymástól. Hasonló a helyzet a latin-amerikai országokban, ahol a fejlesztés a gyors gazdasági növekedésre irányul.
A legújabb fejlődési tendenciák: az információs forradalom, a hálózatok piaci elterjedése, a globalizáció. Az információs technikák és technológiák az eddig kialakult gazdaság valamennyi elemét megváltoztatják. A hálózati együttműködés gyors terjedésében a biztonság szempontjai kitüntetett szerepet játszanak. A hálózati kooperációkban az együttműködés tartalma igen széles, aminek lényege az alkalmazkodás. A globalizáció során a földrajzi régiók közötti gazdasági és politikai különbségek eltűnnek, kölcsönös függések rendszere alakul ki, létrejön a globális gazdaság, kereskedelem és a globális politika rendszere. A legintenzívebb globalizálódás a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon tapasztalható.
Az új fejlődési tendenciák mindenképpen át fogják alakítani a világ gazdasági rendszereit, ám ennek mikéntje még nem dőlt el. A könyv tanulmányozása mindazoknak ajánlható, akik munkájuk során eltérő gazdasági berendezkedésű országokkal foglalkoznak. A könnyebb eligazodáshoz a tartalmas név- és tárgymutató nyújt segítséget.