Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 26. számában (2000. június 1.)

Területfejlesztési támogatás

A kormány pályázatot hirdetett a társadalmi és gazdasági térbeli jelentős esélyegyenlőtlenségek mérséklése; a gazdaságfejlesztési programok segítése; a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonásának elősegítése; a határ menti térségek együttműködésének előmozdítása érdekében, a területfejlesztési célelőirányzat felhasználására.

A támogatás feltételei

A pályázati rendszer keretében a megyei területfejlesztési tanácsok dönthetnek a támogatásról.

Támogatást igényelhetnek a belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve belföldi állandó lakhellyel rendelkező természetes személyek. Nem kötnek támogatási szerződést azzal, akinek lejárt esedékességű, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozása van – a köztartozás megfizetéséig –, valamint a csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt álló szervezetekkel. A szerződéskötést követően felmerülő köztartozás, illetve meginduló felszámolási eljárás esetén a támogatást nem folyósítják, csődeljárás esetén a csődegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását felfüggesztik.

Támogatási formák

A támogatási formák: vissza nem térítendő támogatás, visszatérítendő támogatás, fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás. A támogatási formák együttesen is alkalmazhatók.

Egy pályázatban csak egy támogatási célt lehet megjelölni. Egy adott beruházásra csak egy címen és csak egyszer adnak támogatást a célelőirányzatból. A célelőirányzatból nem adható támogatás azokhoz a beruházásokhoz, amelyek a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatási előirányzatból támogatást kaptak, kivéve az Országos Cigány Önkormányzat saját forrás kiegészítésére megítélt támogatását.

Pályázati díj

Pályázati díjként a támogatási igény 5 ezrelékét kell befizetni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 10032000-01220191-59000002 számú Területfejlesztési feladatok támogatással fedezett kiadásai elnevezésű fejezeti számlára. Ha a pályázatot kizárólag a célelőirányzat forráshiánya miatt utasították el, a pályázati díjat hivatalból, a döntést követő 30 napon belül visszautalják.

A pályázat benyújtása

A pályázat meghatározott kedvezményezett térségekben megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be a megyei területfejlesztési tanács, illetve a célelőirányzat központi kerete terhére, más célelőirányzat közös rendszerben kiírt pályázati felhívása alapján. Nem kedvezményezett térségben megvalósuló fejlesztések akkor részesülhetnek támogatásban, ha a beruházás a következő feltételek közül bármelyiknek megfelel: a) kedvezményezett térségek fejlődését is szolgálja, b) megyei, illetve kistérségi fejlesztési program keretében valósul meg, c) vállalkozási övezetben valósul meg, d) társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken valósul meg.

A beruházás megvalósítása

A munkahelyteremtő és a meglévő foglalkoztatotti létszám megtartását szolgáló beruházások esetén a beruházást a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 24 hónapon belül meg kell valósítani. A tervezett foglalkoztatást a beruházás befejezésétől számított 6 hónapon belül el kell érni, és a támogatással létrehozott munkahelyeken a szerződésben vállalt mértékű többletfoglalkoztatást legalább 5 évig biztosítani kell. A támogatandó tevékenység versenyképességét üzleti tervvel kell alátámasztani. Termelő infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a megkezdéstől számított 36 hónapon belül meg kell valósulnia, és a szolgáltatást 10 éven keresztül biztosítani kell. Ültetvénytelepítések támogatásakor a beruházásnak az ültetvény termőre fordulásáig, legfeljebb 7 éven belül meg kell valósulnia. Az itt fel nem sorolt fejlesztéseknél, beruházásoknál, illetve programkészítésnél a megvalósulás ideje maximum 24 hónap. A munkahelyteremtő és -megtartó beruházásoknál a visszatérítendő, illetve a vissza nem térítendő támogatások esetén a foglalkoztatási kötelezettség fennállásáig, ipari parkok, innovációs központok létrehozását szolgáló beruházásoknál pedig 5 évre megfelelő biztosítékot jelentő jelzálogjogot kell bejegyeztetni, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani. A biztosíték jogosultja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.

A támogatás igénybevétele

A pályázónak a fejlesztés megvalósításához legalább 20 százalék saját forrással kell rendelkeznie. A támogatást a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben lehet igénybe venni. A támogatás mértéke évente eltérő lehet. A támogatás igénybevétele a saját forrás (és más források) felhasználásával és teljesítményarányosan – számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján annak kifizetéséhez, vagy a kifizetés megtörténtét követően, utólagosan – történhet.

A támogatott beruházás elidegenítése

A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a beruházás üzembe helyezésétől a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó szerv előzetes jóváhagyásával, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek (munkahelyteremtés, munkahelymegtartás stb.) más által történő átvállalásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Az 1995. december 31-éig – a megszűnt Területfejlesztési Alap terhére – nyújtott vissza nem térítendő támogatással létesült gázhálózatok értékesítésekor a támogatási szerződésben előírt hozzájárulást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium akkor adhatja meg, ha az értékesítési megállapodásban szereplő vevő a szolgáltatásnyújtás folyamatosságát a beruházás üzembe helyezésétől számított 10 év időtartamra garantálja, a támogatásban részesített pedig szerződésben vállalja, hogy a kapott ellenértéknek az állami támogatással arányos hányadát elkülönített bankszámlán kezeli, és azt kizárólag infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő célokra használja fel.

Kamattámogatás

Kamattámogatás a rendeletben meghatározott célok mindegyikéhez adható. A kamattámogatás mértéke a felvett hitel kamatösszegének legfeljebb 50 százaléka, ha a beruházás más állami támogatásban nem részesül. Más támogatási formában is történő támogatás esetén a kamattámogatás legfeljebb 30 százalék lehet. A felvett hitelek elismerhető költségeinél a kamat nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat +5 százalék mértéket. A kamattámogatások teljes tartalma nem haladhatja meg a rendeletben meghatározott intenzitások felső határát.

Kedvezményezett beruházások

A területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségeken belül, ha a térség külterületi szántóterületének aranykorona-értéke nem haladja meg a 17 AK/ha-t, mint a halmozottan hátrányos adottságú térségekben, a termelési szerkezet átalakítását, a foglalkoztatás bővítését, a jövedelem növelését szolgáló fejlesztéseknél, beruházásoknál a támogatás mértéke 10 százalékponttal haladhatja meg a támogatási intenzitás felső határát. Az agrárintegrációt elősegítő támogatási célon belül a kistermelők önszerveződésén alapuló értékesítési, feldolgozói, közös gépbeszerzési fejlesztések, beruházások támogatása 10 százalékponttal haladhatja meg a támogatási intenzitás felső határát. A vállalkozási övezetben megvalósuló beruházásoknál a támogatás mértéke 10 százalékponttal haladhatja meg a támogatási intenzitás felső határát. Azon településeken, ahol etnikai kisebbségi önkormányzat működik, a munkahelyteremtő és életkörülményeket javító termelő infrastrukturális fejlesztések 10 százalékponttal magasabb támogatást kaphatnak. A munkahelyteremtő beruházásokhoz adható visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás együttes összege kamattámogatás nélküli mértékének felső határa munkavállalónként – beleértve a munkahelymegtartásra és a humáninfrastruktúra-fejlesztéssel létrehozott munkahelyekhez nyújtott támogatásokat is – nem haladhatja meg az 1 000 000 forintot. Munkahelyteremtő beruházás esetén a támogatás mértéke az 50 főt meghaladó új foglalkoztatást biztosító fejlesztéseknél a támogatás intenzitási mértékét 10 százalékponttal, az egy munkavállalóra jutó támogatás mértékét pedig 500 000 forinttal meghaladhatja.

A gazdaságilag – az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében – legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Békés megyék és kiemelten elmaradott kistérségeik felzárkóztatása érdekében 10 százalékponttal magasabb támogatás adható.

Visszatérítendő támogatás

A visszatérítendő támogatást a beruházás befejezését követően, 1 éves türelmi idő után, legfeljebb 4 év alatt a Magyar Államkincstár 10032000-01720275-00000000 számú bonyolítási számlára kell visszafizetni. Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető, azonban ilyen esetben a támogatott jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának módosítását, illetve munkahelyteremtő beruházás esetén a vállalt létszám csökkentését kezdeményezni. A célelőirányzat terhére a következő évekre vállalt támogatási kötelezettség – beleértve az adott évben kifizetésre kerülő kamattámogatást is – együttesen nem haladhatja meg a meghatározott keret 40 százalékát.

A pályázat közzététele

A megyei területfejlesztési tanács a támogatásra vonatkozó pályázati felhívást a helyi tömegtájékoztatás útján közzéteszi. A pályázatokat folyamatosan, de legkésőbb 2000. augusztus 31-ig lehet benyújtani. A tanács a pályázati felhívásban határozza meg azt a szervezetet, ahová a pályázatokat be kell nyújtani. A támogatási döntéseket a megyei önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben nyilvánosságra hozzák.

A támogatható célokat az 50/2000. (IV. 13.) Korm. rendelet melléklete sorolja fel. A rendelet április 16-án lépett életbe.

(Magyar Közlöny, 2000/34. szám)

Közzététel a Cégközlönyben

Április 22-étől telefax útján a 441-3732 számon lehet a Cégközlönybe szánt közlemény szövegét közvetlenül az Igazságügyi Minisztériumhoz megküldeni, a közzétételi költségtérítés (többszöri közzétételi kötelezettség esetén valamennyi megjelenési alkalom költségtérítése) befizetésének igazolásával (a csekkel vagy annak fénymásolatával) együtt.

Ha a közzétételre nem a cégbíróság, hanem – törvény alapján – más bíróság köteles, a 15 000 forintos költségtérítést az eljárás kezdeményezőjének kell befizetnie. A költségtérítés befizetését igazoló bizonylatot az eljárást megindító kérelemhez kell mellékelni. A befizetett költségtérítés viseléséről a bíróság rendelkezik.

Amennyiben a közlemény Cégközlönyben való közzétételére jogszabály közvetlenül a céget vagy más szervezetet kötelez, a közzététel költségtérítése a Magyar Könyvvizsgálói Kamara esetében megjelenési alkalmanként 150 000 forint. A változásokat a 9/2000. (IV. 14.) IM rendelet tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2000/35. szám)

Esztergomi Duna-híd

A Magyarország és Szlovákia között létrejött egyezmény értelmében az Esztergomot Párkánnyal összekötő hídnak legkésőbb 2001 decemberében el kell készülnie. A két város között folyamatos üzemű közúti határátkelőhely létesül a nemzetközi személyforgalom (gyalogos, kerékpár, motorkerékpár és személygépkocsi), a menetrend szerinti autóbuszjáratok, illetve az állat- és növény-egészségügyi szolgálati hely nélküli áruforgalom (3,5 tonna össztömegig) céljára.

(Magyar Közlöny, 2000/36. szám)

Fuvarozási egyezmény

Kihirdették a magyar-marokkói nemzetközi közúti fuvarozási egyezményt. Az egyezmény hiteles magyar nyelvű szövegét az 56/2000. (IV. 19.) Korm. rendelet tette közzé.

(Magyar Közlöny, 2000/36. szám)

Kukorica külpiaci értékesítése

Módosították a kukorica külön exporttámogatással történő külpiaci értékesítésének pályázati szabályait. A pályázat során elnyert ígérvények egységesen 2000. augusztus 31-éig érvényesek, függetlenül attól, hogy a korábban közzétettek szerint a kilencvennapos érvényességi határidő esetleg már eltelt. A határidő-módosítást a 18/2000. (IV. 21.) FVM rendelet vezette be, azzal, hogy a jogszabály rendelkezéseit március 29-étől kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/37. szám)

Törvény a kémiai biztonságról

Az Országgyűlés törvényt alkotott az embert és a környezetet veszélyeztető anyagok és készítmények osztályozásáról, az új anyagok bejelentéséről és törzskönyvezéséről, csomagolásukkal és szállításukkal kapcsolatban támasztott követelményekről. A törvény előírásokat tartalmaz a veszélyes anyagok reklámozására, s rendelkezik egészségvédelmi, munkavédelmi, lakosság- és fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, termékfelelősségi szabályokról.

E helyütt a törvénynek a kémiai biztonság hatósági ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük. Az a természetes vagy jogi személy, aki veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos tevékenységet kíván végezni, a tevékenységének megkezdése előtt ezt köteles bejelenteni az ÁNTSZ területileg illetékes városi vagy fővárosi kerületi intézetének. A magánszemélyek részére magáncélú felhasználás céljából kereskedelmi forgalomba hozott veszélyes anyag és készítmény vásárlását, illetve felhasználását nem kell bejelenteni.

Annak, aki a törvény hatálybalépésének napján érvényes tevékenységi engedéllyel, illetve országos forgalmazási engedéllyel rendelkezik, engedélyének visszavonásáig vagy az érvényességének lejártáig nem kell bejelentenie a tevékenységét. A már kiadott általános tevékenységi engedélyt, országos forgalmazási engedélyt csak abban az esetben vonják vissza, ha a tevékenység nem felel meg az új törvényben foglalt feltételeknek. A veszélyes anyaggal, készítménynyel végzett tevékenység előzetes bejelentése nem helyettesíti a veszélyes anyag, készítmény előállításához, gyártásához, feldolgozásához vagy felhasználásához szükséges egyéb hatósági engedélyeket.

Veszélyes anyagot, készítményt foglalkozás körében történő felhasználás céljából csak az ilyen tevékenységre jogosult olyan nagykorú természetes személy vagy jogi személy részére lehet kiszolgáltatni, aki a veszélyes anyag átvételére való jogosultságát igazolni tudja.

A kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályok betartását az ÁNTSZ, a környezetvédelmi felügyelőség, a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet, a tűzvédelmi hatóság, a fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrzi. A hatóságok kezdeményezhetik a gyártás korlátozását, a tevékenység megtiltását, bírságot szabhatnak ki, szabálysértési eljárást, meghatározott esetben büntetőeljárás lefolytatását kezdeményezhetik. Az ÁNTSZ a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 5 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki. A bírságot meg nem fizetése esetén adók módjára hajtják be.

A 2000. évi XXV. törvény 2001. január 1-jén lép életbe.

(Magyar Közlöny, 2000/38. szám)

Országos Munkaügyi Tanács

Az OMT Tájékoztatót adott ki a 2000. március 31-én tartott üléséről, amelynek 1. számú melléklete tartalmazza a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat hatályos Szervezeti, Működési és Eljárási Szabályzatát, 2. számú melléklete pedig a munkaügyi vitában közvetítő személyek, illetve a döntőbírák megújított listáját.

(Magyar Közlöny, 2000/38. szám)

Környezetvédelmi pályázatok

Megváltozik a környezet védelmét, értékeinek megőrzését közvetlenül elősegítő fejlesztések pályázati rendszere. A pályázat útján elnyerhető támogatás folyósítására irányuló szerződésben a korábbi jogszabályok szerint is biztosítékot kellett kikötni. Május 6-ától megváltoztak a biztosíték elfogadásának feltételei. A módosítás szerint a támogatás biztosítékaként megfelelő fedezetet nyújtó készpénzes bankgarancia fogadható el, vagy a forgalomképes ingatlanra a megfelelő fedezetet biztosító jelzálogot kell bejegyeztetni. A biztosítékot a szerződésben megjelölt és támogatott feladat és cél, a szerződésben meghatározottak és hatósági engedélyben foglaltak szerinti teljesítéséig – melyet a jóváhagyott záró jegyzőkönyv igazol – rendelkezésre kell tartani. Azon fejlesztések esetében, amikor a támogatás kifizetésére csak a fejlesztés megvalósulása után kerül sor, a vissza nem térítendő támogatásra biztosítékot kikötni nem kell.

Ugyancsak módosulnak a közcélú feladatok finanszírozására vonatkozó szabályok.

A pályázati rendszer változásait a 6/2000. (IV. 28.) KöM rendelet vezette be. A rendelet hatálybalépésekor már benyújtott, de még el nem bírált pályázatokat a benyújtáskor hatályban levő rendelkezések szerint fogják elbírálni. Ha azonban az új rendelet a pályázó számára kedvezőbb feltételt ír elő, akkor a kedvezőbb rendelkezéseket kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2000/39. szám)

Új illetékbélyegek

Május 15-étől az illetékek, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak, valamint az illetékbélyeg lerovásával teljesítendő egyéb kötelezettségek fizetéséhez új 100, 200, 500, 1000, 2000, 5000 és 10 000 forintos címletű illetékbélyegeket hoznak forgalomba. A régi gyártású illetékbélyegek előállítása ezzel egyidejűleg megszűnik.

A forgalomban lévő régi gyártású illetékbélyegeket az erre jogosultak 2000. december 31-éig értékesíthetik. A régi gyártású 5, 10, 20 és 50 forintos címletű illetékbélyegek 2000. december 31-éig, a többi címletű illetékbélyegek pedig 2001. március 31-éig használhatók fel, ezt követően érvénytelenek. A fel nem használt régi gyártású illetékbélyegek – az 5, 10, 20, 50 forintos címletű bélyegek kivételével – 2001. január 1-jétől 2001. március 31-éig bármely postahelyen új illetékbélyegre cserélhetők.

Az új típusú illetékbélyegek azonosítási jellemzőit a 18/2000. (V. 9.) PM rendelet melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2000/44. szám)

Módosult a vámtörvény

Július 1-jétől módosulnak a vámtörvény egyes rendelkezései. A változások a fogalmi meghatározásokat, a vámteher biztosítását és az egyszerűsített vámeljárás szabályait érintik.

Az újdonságok a 2000. évi XXXII. törvényben találhatók. Júliusi lapszámunk A hónap témája című rovatában részletesen foglalkozunk a témával.

(Magyar Közlöny, 2000/45. szám)

Változások a Munka Törvénykönyvében

Május 25-ét követően megváltozik a nyugdíjasok munkajogi jogállásának megítélése. A törvénymódosítás részletesen felsorolja, hogy ki minősül nyugdíjasnak, így aki a hatvankettedik életévét betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik; aki a hatvankettedik életév betöltése előtt öregségi nyugdíjban, korkedvezményes öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, szolgálati, korengedményes, rokkantsági nyugdíjban; vagy más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső ellátásban részesül.

A nyugdíjasokra vonatkozó változásokat a 2000. évi XXXIII. törvény vezette be.

(Magyar Közlöny, 2000/45. szám)

Koncessziós pályázatok

Szigorították a koncessziós pályázatok elbírálásának szabályait a döntést hozókra vonatkozóan. Eszerint a döntést hozónak meghatározott tartalmú emlékeztetőt kell készítenie a pályázatok elbírálásáról. Az emlékeztető nyilvános, azt bárki megtekintheti, és másolatot készíthet róla. A 2000. évi XXXIV. törvény rendelkezéseit a május 20-át követően kötött koncessziós szerződésekre kell alkalmazni. A törvény hatálybalépését megelőzően kötött koncessziós szerződésekről május 20-át követően 90 napon belül kell emlékeztetőt készíteni.

(Magyar Közlöny, 2000/45. szám)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!