Jelzálog-hitelezés

A gazdaságban elengedhetetlenül fontos, hogy a gazdálkodók hosszú lejáratú hiteleket vehessenek igénybe beruházásaikhoz, új vállalkozásaik megvalósításához. Az ilyen hitellehetőségek javítása érdekében született meg a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény.

JELZÁLOG-HITELINTÉZET

A jelzálog-hitelintézet szakosított hitelintézet, amelynek alapítására, működésére, felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.), a jelzálog-hitelintézet befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére pedig az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (Épt.) rendelkezései megfelelően irányadók.

Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a "jelzálog-hitelintézet" elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak a törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működő szakosított hitelintézet szerepeltetheti. Vita esetén az elnevezés használatáról a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete dönt.

Tevékenységi kör

A jelzálog-hitelintézet a Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújt pénzkölcsönt, melyhez forrásait jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti, s kizárólag az alábbi pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végzi:

• visszafizetendő pénzeszköznek a nyilvánosságtól történő elfogadása, ide nem értve a betét gyűjtését;
• pénzkölcsönzés, a Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjoggal biztosított fedezet mellett (jelzáloghitel);
• jelzálogjog kikötése nélküli kölcsönnyújtás állami készfizető kezességvállalás esetén;
• kezesség és bankgarancia, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása (bankári kötelezettség);
• kereskedelmi tevékenység a kamatláb-csereügylet, illetőleg devizaforrásai árfolyamkockázatának fedezetére szolgáló deviza-csereügylet (swap) tekintetében;
• saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-letétkezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás;
• saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-letéti őrzés;
• saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapírszámla-vezetés;
• saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan ügyfélszámla-vezetés;
• saját kibocsátású jelzáloglevél, kötvény, továbbá letéti jegy forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás.

A jelzálog-hitelintézet kötvény, illetőleg letéti jegy lejárat előtti visszavásárlására nem vállalhat kötelezettséget. Bankári kötelezettséget pedig csak ingatlanfedezet kikötése mellett, és kizárólag az olyan ügyfele részére vállalhat, akinek jelzáloghitelt nyújtott.

Jelzálog-hitelezés

A jelzálog-hitelintézet által kötött jelzáloghitel-szerződést közokiratba kell foglalni. A hitel fedezetéül szolgáló ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni jelzálogjogának biztosítására. A jelzálog-hitelintézet a jelzáloghitel-szerződésben kikötheti, hogy a jelzáloghitel a lejáratát megelőzően nem fizethető vissza.

Ha a zálogtárgy állaga tartósan romlik vagy hitelbiztosítéki értéke tartósan csökken, de az nem a tulajdonos magatartása miatt következik be, a jelzálog-hitelintézet a jelzáloghitel azonnali hatályú felmondásának jogát – ha az adós a jelzálog-hitelintézet által megjelölt határidőn belül az állagot nem állította helyre, vagy további biztosítékot nem adott – csak arra az összegre érvényesítheti, amelyre a zálogtárgy csökkent értéke már nem biztosítja a szerződés szerinti fedezetet.

Jelzáloghitel-vásárlás

A jelzálog-hitelintézet kizárólag jelzáloghitelt vásárolhat, illetve előlegezhet meg (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint számítolhat le. Csak azt a jelzáloghitelt lehet megvásárolni, amely megfelel a törvény előírásainak, s a jelzálog-hitelintézet könyvvizsgálójának igazolása szerint problémamentes minősítésű.

Befektetéskorlátozás

A jelzálog-hitelintézet – más hitelintézet, biztosító részvénytársaság, befektetési vállalkozás, illetve járulékos vállalkozás kivételével – csak olyan gazdasági társaságban szerezhet, illetve tarthat meg közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedést, amely a hitelintézet által nem közvetlen banküzemi célra megszerzett ingatlanok kezelésével, hasznosításával, értékesítésével összefüggő tevékenységet végez. Az említett tevékenységi korlátozás alá eső gazdasági társaságban szerzett összes befektetés nem haladhatja meg a jelzálog-hitelintézet szavatoló tőkéjének tíz százalékát. A korlátozásnál nem kell figyelembe venni a jelzálog-hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, felszámolás vagy végrehajtás következtében került – elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt, rendszeresen minősített – tulajdoni hányadokat.

Ingatlanbefektetések

A jelzálog-hitelintézet összes ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőkéje öt százalékát, ide nem értve a közvetlen banküzemi célt szolgáló és az alábbiak szerint szerzett ingatlanokat.

A jelzálog-hitelintézet – a közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokon kívül – kizárólag a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylet, továbbá az adósa ellen indított felszámolási vagy végrehajtási eljárás során szerezhet ingatlanokat, amelyeket azonban három éven belül nyilvános árverésen el kell idegenítenie.

A jelzálog-hitelintézet felszámolása A jelzálog-hitelintézet felszámolásakor – a felszámolási költségek kiegyenlítését követően – kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és pótfedezet, valamint a jelzálog-hitelintézet vagyonának, elsősorban likvid eszközeinek az a része, amely a jelzáloglevelek alapján keletkező követelések fedezettel nem biztosított hányadának kiegészítésére szolgál. Ha a jelzálog-hitelintézet teljes vagyona nem elegendő a jelzáloglevelekből eredő követelések fedezetére, a jelzáloglevelek tulajdonosainak igényeit követelésarányosan elégítik ki. u Végrehajtás a jelzálog-hitelintézet ellen A jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtási eljárás során a jelzálog-hitelintézet vagyonára – követeléseik erejéig – kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosok vezethetnek végrehajtást. A jelzáloglevél-tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére a végrehajtási költségek kiegyenlítését követően kerül sor.

JELZÁLOGLEVÉL

A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által az 1997. évi XXX. törvény alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzáloglevélre a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet, a jelzáloglevél forgalomba hozatalára pedig az Épt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A jelzáloglevél elnevezést vagy más olyan elnevezést, amely azt a látszatot keltheti, hogy valamely értékpapír vagy okirat jelzáloglevél, a törvényben meghatározott értékpapíron kívül egyéb értékpapír vagy okirat nem viselheti. Vita esetén az elnevezés használatáról a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete dönt.

A jelzáloglevél tartalma

A jelzáloglevél kötelezően tartalmazza:

• a jelzáloglevél-elnevezést;
• a kibocsátó megnevezését és cégszerű aláírását;
• a jelzáloglevél típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló);
• névre szóló jelzáloglevél esetén a jelzáloglevél tulajdonosának megnevezését;
• a jelzáloglevél sorozatának betűjelét, a jelzáloglevél kódját, sorszámát;
• a jelzáloglevél névértékét;
• a kamat mértékét, a kamatszámítás módját;
• változó kamatozás esetén az induló kamatláb mértékét, a kamatláb változtatásának elveit, a kamat számításának módját;
• a jelzáloglevél lejáratát;
• a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) időpontjait és mértékét;
• az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást;
• a kibocsátott sorozat össznévértékét;
• a jelzáloglevél kibocsátásának helyét és idejét;
• a vagyonellenőr igazolását az előírás szerinti fedezet meglétéről és annak fedezet-nyilvántartásba történt bejegyzéséről.

Az az okirat, amelyből a most felsorolt kötelező kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül jelzáloglevélnek.

Kibocsátás

Egy sorozatban csak azonos jogokat megtestesítő, azonos névértékű jelzáloglevelek bocsáthatók ki. Az azonos sorozathoz tartozó jelzálogleveleket folyamatos sorszámozással kell ellátni, és azonos formátumban kell kibocsátani. Az azonos sorozatban kibocsátott jelzáloglevelek összevont címletként is kibocsáthatók. A nyomdai úton előállított jelzáloglevélben kikötött kamat, valamint tőketörlesztési részletekről kamat- és tőketörlesztő szelvényeket kell kiállítani.

A jelzáloglevél nyilvános forgalomba hozatala esetén az egyszerűsített tájékoztatónak – az Épt. előírásaival szemben – nem kell tartalmaznia a forgalomba hozatal adatait és a korábbi tájékoztatóban nem szereplő újabb pénzügyi, gazdasági, jogi adatokat, s nem kell mellékelni hozzá a korábbi tájékoztatót sem. A jelzáloglevél kibocsátásáról szóló tájékoztatónak azonban az Épt. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és pótfedezet értékét is.

A jelzáloglevelél fedezete

A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell legalább a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegével megegyező értékű fedezettel. A fedezet rendes fedezetet és pótfedezetet tartalmazhat.

Rendes fedezet

Rendes fedezetként a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat vehető figyelembe. Ha a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés összege meghaladja a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát, rendes fedezetként legfeljebb a hatvan százalék mértékéig vehető figyelembe. A fedezeten belül a rendes fedezet aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál. Ezt az arányt a jelzálog-hitelintézetnek a működése harmadik naptári évétől kell elérnie. (A jelzáloglevelek fedezetén belül a rendes fedezet aránya a jelzálog-hitelintézet működésének első évében nem lehet kevesebb hatvan, a második évében pedig hetven százaléknál.)

Pótfedezet

A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:

• a Magyar Nemzeti Banknál elkülönített, zárolt bankszámlán tartott pénz;
• állampapír;
• állami készfizető kezességvállalással kibocsátott értékpapír;
• állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott hitel.

A jelzálog-hitelintézet köteles haladéktalanul jelenteni a Felügyeletnek, ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek fedezete nem felel meg az előírtaknak, illetve ha a fedezeten belül a rendes fedezet aránya nyolcvan százalék alá esik.

Fedezet-nyilvántartás

A jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyakról, a rendes és a pótfedezeti értékekről a jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartást vezet, amelyben a fedezeteket egyedileg mutatja ki. A jelzálog-hitelintézetnek fedezet-nyilvántartási szabályzatot kell készítenie, melyet a Felügyelet hagy jóvá.

A jelzáloglevélből eredő kötelezettség átruházása

A jelzálog-hitelintézet – átalakítása vagy felszámolása esetén – a Felügyelet engedélyével más jelzálog-hitelintézetre ruházhatja át a jelzáloglevélből eredő kötelezettségét. Ilyenkor a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az átruházáshoz nem szükséges a jelzáloglevél tulajdonosának hozzájárulása. Az átruházással – az engedély kézhezvételének időpontjától – a jelzáloglevélből eredő kötelezettség az átvevő jelzálog-hitelintézetet terheli. A jelzáloglevélből eredő kötelezettség csak a rendes és a pótfedezet egyidejű átadásával ruházható át.

Az átruházás engedélyezése iránti kérelem tartalmazza:

• az átruházó és az átvevő átadásra, illetve átvételre irányuló jognyilatkozatát;
• az átruházandó jelzáloglevelekből eredő kötelezettség még nem törlesztett névértékét és kamatát;
• az átruházandó jelzáloglevelekhez kapcsolódó fedezetek tételes megjelölését, a fedezetül lekötött ingatlanok hitelbiztosítéki értékének feltüntetésével;
• az átruházás ellenértékét, időpontját;
• annak igazolását, hogy az átvevő jelzálog-hitelintézet rendelkezik a saját jelzáloglevél-kötelezettség állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átveendő jelzáloglevél-kötelezettség állományához szükséges minimális szavatoló tőkével, illetve a jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges fedezettel. A Felügyelet megtagadja az átruházás engedélyezését, ha az veszélyezteti az átruházással érintett jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítését.

Az állományt átvevő jelzálog-hitelintézet az átadó jelzálog-hitelintézet által meghatározott eredeti feltételeknek megfelelően új jelzálogleveleket hoz forgalomba.

Hirdetmény

Az állományt átvevő jelzálog-hitelintézet – az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül – egy országos napilapban és a tőzsde lapjában hirdetményt köteles közzétenni az állomány átvételéről és az átadó jelzálog-hitelintézet által forgalomba hozott jelzáloglevelek bevonásáról.

A jelzálog-hitelintézet felügyelete A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túl különleges felügyeletet gyakorol a jelzálog-hitelintézet felett. A különleges felügyelet keretében a Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-hitelintézetnél legalább évenként átfogó helyszíni ellenőrzést végez. Intézkedés és kivételes intézkedés A Felügyelet a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túlmenően határidő megjelölése mellett elrendelheti a fedezet helyreállítását, ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összege meghaladja a fedezet összegét. A fedezet helyreállítása pótfedezet bevonásával, újabb jelzáloghitel kihelyezésével vagy jelzáloglevél visszavásárlásával történhet. További intézkedésként a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetet képező jelzáloghitel-állomány, továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet, ha tőkemegfelelési mutatója – 90 napot meghaladóan – négy százaléknál alacsonyabb, és azt a Felügyelet által megállapított határidőn belül nem tudják helyreállítani. Ha a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség, a jelzáloghitel-állomány és a pótfedezet más jelzálog-hitelintézet számára nem adható át, azokat – a Felügyelet engedélyével – bank is átveheti. Bírságok A Felügyelet a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túl bírságot szabhat ki akkor is, ha a jelzálog-hitelintézet nem, vagy nem a törvénynek megfelelően tesz eleget a jelentési, illetve tájékoztatási kötelezettségének (a bírság mértéke legfeljebb húszmillió forint); a jelzálog-hitelintézet akadályozza a vagyonellenőrt tevékenységének ellátásában (a bírság mértéke legfeljebb tízmillió forint); a vagyonellenőr megsérti a törvényben meghatározott kötelezettségeit (a bírság mértéke ötszázezer forinttól egymillió forint); a jelzálog-hitelintézet megsérti a fedezeti elvet (a bírság mértéke legfeljebb harmincmillió forint); a jelzálog-hitelintézet megsérti a rendes fedezet arányára vonatkozó előírást (a bírság mértéke legfeljebb húszmillió forint). A bírság ismételten is kiszabható.

Vagyonellenőr

A vagyonellenőr folyamatosan ellenőrzi és igazolja, hogy a jelzáloglevelek előírás szerinti fedezete mindenkor rendelkezésre áll, továbbá hogy a jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyakat, azok ingatlan-nyilvántartási adatait és hitelbiztosítéki értéküket, valamint a rendes és a pótfedezetüket bejegyezték a fedezet-nyilvántartásba. A vagyonellenőr írásban haladéktalanul jelenti a Felügyeletnek, ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek fedezete nem felel meg a törvényi előírásoknak.

A fedezet-nyilvántartásba bejegyzett zálogtárgyakra, valamint a rendes és a pótfedezetre vonatkozó adatokat csak a vagyonellenőr írásbeli hozzájárulásával lehet törölni.

A vagyonellenőr bármikor betekinthet a jelzálog-hitelintézet olyan könyveibe és egyéb irataiba, amelyek a feladatai ellátásához szükséges adatokat tartalmaznak, és feladatai ellátásával kapcsolatosan felvilágosítást kérhet. A jelzálog-hitelintézet e nélkül is köteles a vagyonellenőrt folyamatosan tájékoztatni a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett jelzáloghitelek tőke- és kamattörlesztéseiről, valamint a zálogtárgyakat, illetve a pótfedezetet érintő változásokról.

A vagyonellenőrt a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Kötelezettségeinek teljesítése során az ilyen feladatot ellátó személytől elvárható gondossággal kell eljárnia, felelősségére egyebekben a polgári jogi felelősség általános szabályai az irányadók.

A vagyonellenőrt a jelzálog-hitelintézet bízza meg, ám a megbízatás érvényességéhez a Felügyelet engedélye szükséges. A vagyonellenőr határozott időre és legfeljebb öt évre kaphat megbízatást, de a megbízás időtartamának lejárta után ismételten is megbízható. A Felügyelet engedélye nélkül a jelzálog-hitelintézet és a vagyonellenőr között létrejött megbízási szerződés érvényesen nem mondható fel. A vagyonellenőrt megbízója – vagyonellenőri tevékenysége körében – nem utasíthatja.

Ki lehet vagyonellenőr?

Vagyonellenőr csak könyvvizsgáló társaság vagy devizabelföldi természetes személy lehet. Vagyonellenőri feladatokkal csak olyan könyvvizsgáló társaság bízható meg, amely

• felelősségbiztosítással rendelkezik,
• szerepel a Felügyelet általa vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében,
• nem rendelkezik a hitelintézetben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,
• nincs a hitelintézettel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint
• amelyben a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik, és amely
• a jelzálog-hitelintézet számára nem végez más könyvvizsgálói feladatot.

A devizabelföldi természetes személyek közül az lehet vagyonellenőr, aki büntetlen előéletű, s szakirányú felsőfokú végzettséggel, valamint szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik. Szakirányú felsőfokú végzettségűnek minősül az, aki jogi, közgazdasági, pénzügyi és számviteli vagy műszaki végzettséget igazoló egyetemi diplomával, illetve főiskolai oklevéllel rendelkezik.

Nem lehet vagyonellenőr az a személy, aki

• a jelzálog-hitelintézet alapítója, részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója és ezek közeli hozzátartozója (a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa), a jelzálog-hitelintézet alkalmazottja, illetve aki ilyen minőségét két évnél rövidebb ideje szüntette meg;
• a jelzálog-hitelintézetben közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
• a jelzálog-hitelintézettel, illetve a jelzálog-hitelintézet alapítójával, részvényesével, vezető tisztségviselőjével, felügyelőbizottsági tagjával, könyvvizsgálójával és ezek közeli hozzátartozójával, a jelzálog-hitelintézet alkalmazottjával üzleti kapcsolatban, illetve a jelzálog-hitelintézetnél befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos alkalmazásában áll;
• bármilyen jogcímen tartozik a jelzálog-hitelintézetnek.

Tájékoztatás, közzététel

A jelzálog-hitelintézet minden naptári negyedévet követően a tárgynegyedév utolsó napjára megállapítottan – a felügyeleti szabályok szerint – benyújtja a Felügyelet részére, majd ezt követően egy országos napilapban és a tőzsde lapjában a hónap utolsó napjáig közzéteszi a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összegét, továbbá a vagyonellenőr által igazolt fedezetek értékét.

A közzététel, illetve a bejelentés tartalmazza a rendes fedezet értékét, valamint a pótfedezeti értékeket.

Éves jelentés

A jelzálog-hitelintézet éves jelentésének az Épt.-ben előírt tartalmi követelményeken túl az alábbiakat is tartalmaznia kell:

• a forgalomban levő jelzáloglevelek december 31-i állapot szerinti fedezeti értékeit a pótfedezet tételes felsorolásával;
• az olyan végrehajtási árverések számát, amelyek a jelzálog-hitelintézet kérelmére indultak, a befejeződött árverések esetében az árverési eredmény és a még fennállt jelzáloghitel értékkülönbségét;
• a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos veszteségek csökkentése, elhárítása érdekében vagy felszámolás, illetve végrehajtás következtében átvett ingatlanok számát, jogi jellegét, illetőleg művelési ágba sorolását;
• a jelzáloghitel-törlesztések összegét.

Fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézet Fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézetet kizárólag olyan külföldi hitelintézet létesíthet, amelynek jogában áll jelzáloglevelet kibocsátani. Jelzáloglevél alatt azt az értékpapírt kell érteni, amelyet különleges felügyeletnek alávetett hitelintézet bocsát ki, amelynél a kibocsátó hitelintézet csődje esetén a jelzáloglevél-tulajdonosok kielégítési elsőbbséget élveznek, a fedezetet jelzálogkölcsön vagy a közszektornak nyújtott kölcsön képezi, s szigorú törvényi előírások szolgálják az értékpapír-tulajdonosok védelmét. A fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézetre vonatkozóan a külföldi hitelintézettől függetlenül, a számviteli, illetőleg egyéb nyilvántartások alapján elkülönítve kell betartani a jelzálog-hitelintézetekre vonatkozó előírásokat. Fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézet nem szerezhet termőföldtulajdont.