Ingadozó tőzsdeindexek

Öt egymást követő pozitív BUX-hozamú hónap után a márciust csökkenéssel zárta a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe. Április első két hetében a helyzet – elsősorban a nemzetközi börzéken megindult változó irányú mozgás miatt – határozottan tovább romlott. Ilyen körülmények között nehéz megjósolni, hogy a papírok gazdái mennyire látják majd (például lapunk megjelenésének idejében) kedvezőnek részvénybefektetésüket.Az év harmadik hónapja korántsem volt mentes a jelentősebb részvényárfolyam-ingadozásoktól, március végén a BUX csekély mértékben a februári záróértéke alatt állt (még éppen öt számjegyű maradt). A befektetők már ennek a hónapnak a végére – párhuzamosan a tengerentúli informatikai részvények gyengülésével – elfordultak az utóbbi időben kedvencnek számító Matáv papírjától (bár néhány napra a Westel tőzsdei bevezetéséről elterjedt hírek megfordították a trendet), és a Synergon ismét a legnagyobb hazai vesztes lett. A szektor harmadik tagja, az Antenna Hungária megtartotta a legvolatilisebb részvénynek kijáró kétes dicsőségű első helyet. A kiszámíthatatlan befektetői viselkedés a hónap végére ismét kiemelkedő mértékű (39 százalékos) emelkedést hozott a papírnak, így az április elejétől magas bázisértékkel került be a BUX-indexbe.

Elhanyagolt részvények

A BUX márciusi csökkenése mellett a kis kapitalizációjú részvények indexének (PSCX) hat százalékot meghaladó erősödése jelzi, hogy a blue chipek után az addig elhanyagolt részvények kerültek az érdeklődés középpontjába. A Fotex árfolyamának hihetetlennek tűnő emelkedése – a papír ára egy hónap alatt megháromszorozódott – az amerikai internetes részvények sikersztorijára hasonlított. Március másik nagy nyertese – 91 százalékos hozammal – az autópálya-építési tervek kapcsán az érdeklődés középpontjába került Pannon-Flax részvénye volt.A Fotex kiugró mértékű emelkedése miatt a kiskereskedelmi vállalatok indexe nyújtotta a legjobb teljesítményt. (Az index azonban a Fotex nélkül is erősödött.) A Zalakerámia és a Pannonplast jó teljesítménye ellensúlyozta a Graboplast gyengélkedését, így a műanyag- és építőanyag-ipari index márciusban jóval a piaci átlag fölötti (12,85 százalékos) hozamot ért el. A gépipari index tagjai (Mezőgép, NABI, Rába) egyaránt tíz százalék fölötti hozamot produkáltak abban a hónapban. A Mezőgép esetében az árfolyam-emelkedés főként az újabb megrendeléseknek és a részvény BUX-indexbe való áprilisi bekerülésének, míg a Rábánál a várható rendkívüli osztaléknak és az új stratégiával kapcsolatos híreknek tulajdonítható. A várhatóan magas osztalékhozamú áramszolgáltató-részvények indexe ugyanakkor stagnált.

Új korszak kezdődik?

Április elején azután minden addigi teljesítmény egészen új megvilágításba került. A nemzetközi tőkepiacok ugyanis felbolydultak. Az internetes boom után (egy év alatt a Nasdaq Composite megduplázódott, míg a Dow Jones Industrial-index [DJIA] csak mintegy 10 százalékkal emelkedett) a befektetők márciusban kezdtek visszatérni a "hagyományos vállalatok" papírjaihoz. A váltás különösen a hónap utolsó hetében jellemezte a tengerentúli piacokat. Ennek eredményeképpen veszített értékéből a Nasdaq Composite-index. Párhuzamosan a Dow Jones ipari átlag és az S&P 500 indexek jelentősen erősödtek, forintban számolt márciusi hozamuk – tekintettel a dollár erősödésére is – meghaladta a tíz százalékot.Eddig még minden rendben is lett volna. Később azonban sajátos libikóka indult meg a NYSE, vagyis a New York-i, többnyire a hagyományos iparágak részvényeit magában foglaló tőzsde és az elsősorban a technológiai papírok elektronikus kereskedésének helyet adó Nasdaq között. A Nasdaq indexe zuhant, a Dow-é emelkedett, majd fordítva. Hol ide zúdult a pénz, hol oda, egyre gyorsuló ütemben és mind nagyobb mértékben.

Technológiai szekció a BÉT-en Az elmúlt évtizedekben a világ tőzsdéin előbb a biotechnológiai, később az informatikai, legújabban az internetes businessben érdekelt cégek mozgatták meg a legjobban a befektetők fantáziáját. Ezeknek a gyorsan növekedő, ugyanakkor nagy kockázatot is rejtő cégeknek az Egyesült Államokban, illetve Nyugat-Európában külön tőzsdéik alakultak ki. A legismertebb az amerikai Nasdaq, de szinte minden európai tőzsdeközpontban már a hagyományos tőzsdék versenytársainak tekinthetők a technológiai börzék. Erre a trendvonalra szeretne felkerülni a Budapesti Értéktőzsde, amikor a BÉT-re nemrég bevezetését kérő Graphisoft megjelenése kapcsán kezdeményezte, hogy Budapesten is lehetne egy technológiai szekció. Az ötlet szerint a szekció a már megalakított C kategóriához hasonlítana, azaz alacsony likviditási, árbevételre vagy nyereségre vonatkozó kritériumokat határozna meg, ám az itt jegyzett cégeknek az A és B kategóriás kibocsátókhoz hasonlóan rendszeresen tájékoztatniuk kellene a befektetőket. A nagy remények szerint egy megfelelően likvid szekció akár regionális szerepet is betölthetne. Természetesen a reális képhez az is hozzátartozik, hogy az ígéretes hazai technológiai cégek eddig szinte kivétel nélkül szakmai befektetők segítségével oldották meg a tőkéhez jutást, a tőzsdei forrásbevonás mindössze a Synergon esetében vetődött fel. A siker mindenesetre jól jönne a BÉT-nek, hiszen vészesen fogynak a kibocsátók, újabban több cég távozik a börzéről, mint amennyien kérik papírjaik bevezetését.

Mindez egészen addig tartott, míg nyilvánosságra nem került, hogy a Microsoftot a trösztellenes törvények megszegése miatt elmarasztalták, ami akár az óriáscég feldarabolásához is vezethet. Utóbbi fejlemény valószínűségét szinte mindenki kétségbe vonta, a részvények árfolyama mégis meredeken zuhant, magával rántva az egész technológiai iparágat és a Nasdaqot is. A Nasdaq lehúzta a Dow-t, és mindezt ekkor már nem nézhették tétlenül Európa tőkepiacai sem, és az árfolyamok – ha nem is az amerikai mértékben – estek.A budapesti tőzsdeindex, mindent alulmúlóan, csekély forgalom mellett előbb a 9700 pontos tartományba, majd április második felében 9000 pont alá is került. Az ügy legnagyobb vesztese – az amerikai tőzsdén, a NYSE-n is forgó – Matáv lett. A vezető magyar részvények közül azonban gyakorlatilag egy sem akadt, amely megúszta volna komolyabb veszteség nélkül. Említésre érdemes, hogy néhány papír (például a Danubius és a Globus) ebben a "vérzivatarban" is többé-kevésbé tartani tudta árfolyamát.Kérdés persze, hogy akár a közeljövő is milyen drámai változásokat hozhat még. Az elemzők az elkövetkező fél évben nem látnak lényeges kitörési pontokat a jelenlegi helyzetből.

Brókerliberó A BÉT tanácsának elvi döntése alapján hamarosan megvalósulhat az úgynevezett brókerliberó, vagyis az MMTS tőzsdei elektronikus távkereskedési rendszer és a brókercégek saját informatikai rendszereinek összekötése. A ma még pontosan meg nem határozott időpontban bekövetkező esemény korszakalkotó lehet, hiszen ezzel elhárul az utolsó technikai akadály is a befektetők valóban on-line, real time tőzsdézése elől. Megvalósítható ugyanis, hogy a valós idejű monitort látva a befektető megbízást adjon, és az a brókercég rendszerén átfutva, de személyes közreműködést nem igényelve bejusson a tőzsdei kereskedés rendszerébe. A tőzsde persze továbbra is csak brókercégekkel áll kapcsolatban, tehát a brókercég feladata marad annak ellenőrzése, hogy az illető megbízó valóban rendelkezik-e az eladni szánt papírokkal, vagy rendelkezésére áll-e a vételhez szükséges pénz. Természetesen a fedezetvizsgálat is megoldható szoftverrel. Úgy hírlik, hogy április végén már legalábbis két műszaki megoldás áll rendelkezésre a két rendszer összekapcsolásához.