Határidős piac

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 26. számában (2000. június 1.)
A hazai tőkepiac "termékei" a kezdetektől gyarapodnak és fejlődnek. Közülük is a származékos termékek piaca színesítette igazán a palettát. A kezdeti fénykort az orosz válság homályosította el. Az akkor elszenvedett veszteségek miatt töredékére zsugorodott a forgalom. A tőzsdék azonban nem adták fel, újabb és újabb termékek indításával, az opciós piac megnyitásával, a tőzsdei kereskedési rendszerek elektronizálásával igyekeznek felkelteni a vonzerőt az ilyen termékek iránt is.Az aktív tőzsdézők közül sokan emlékezhetnek arra, hogy a Budapesti Értéktőzsde 1996-1997-ben tapasztalt aranykorában mennyire népszerű volt a határidős szekció, az úgynevezett "buxozás". Ekkor a tőzsdeindex töretlenül emelkedett, és ezt a legnagyobb nyereséggel úgy használhatták ki a befektetők, ha határidőre vettek BUX-ot. Igen ám, de ugyanekkor az optimizmus miatt rendkívül magas kamattartalmak alakultak ki, így egy olyan befektetői réteg is megjelent, amely arbitrázsügyleteket kötött a határidős piacon. Ennek az volt az óriási előnye, hogy az arbitrálók a határidős piacon eladtak indexet, így egyszerre volt jelen mindkét oldal, a piac likvid volt, megfelelő számú üzletkötés történt. A határidős devizapiacon szintén meg lehetett találni a hasonló spekulációt, itt a tartósan erős forintra spekulálók kötöttek olyan devizakosár-ügyleteket, amelyekkel kiszámíthatóan magas nyereséget lehetett elérni. Az orosz válság után azután mindkét piac összeomlott, a részvényárfolyamok süllyedtek, eltűnt az optimizmus, a kamattartalmak is beszűkültek. A devizapiacon pedig az okozott súlyos veszteséget, hogy a fejlődő piacoktól megrettent befektetők Magyarországról is tőkét vontak ki, a forint meggyengült, az addig biztosnak hitt devizakosár-ügyletek hatalmas veszteségeket okoztak.Azóta a származékos piac némileg Csipkerózsika-álmot alszik, a forgalom visszafogott, a termékek közül csak néhánynak van valódi piaca, így elsősorban a BUX-termékeknek.A BÉT határidős szekciójában a forgalom kiugróan legnagyobb hányadát mindig az adott év végi (decemberi) BUX-lejárat adja, a többi termék egyáltalán nem likvid. Pedig a tőzsde igazán kitett magáért, hiszen termékfejlesztései során immár hat egyedi részvény (Mol, Matáv, Richter, OTP, TVK, BorsodChem) határidős változatát is kidolgozta.A határidős szekcióban emellett különböző devizák és kamattermékek is szerepelnek, gyakorlatilag forgalom nélkül, míg a Budapesti Árutőzsdén szintén elérhetők devizatermékek, illetve gabona- és hústermékkontraktusok.

Piaci összkép

A határidős piacok újkori pangása részben a felborult piaci egyensúllyal magyarázható. Mind a kockázatkezeléshez, mind az úgynevezett arbitrázs-műveletekhez a határidős piacon eladói pozíciót kell felvenni, vevői pozíciót azok vennének fel, akik optimizmusból hisznek a drágulásban és venni akarnak, ilyenek azonban most nem nagyon vannak. Ez az alacsony likviditású hazai határidős piacon komoly egyensúlytalansághoz vezet. A sok származékos eladóval szemben ugyanis nem áll elég növekedésre játszó, optimista spekuláns. Így rendre eladói túlsúly tapasztalható a BÉT-en, aminek egyenes következménye az alacsony kamattartalom, vagyis a határidős elszámolóárak és az azonnali árak közötti, indokoltnál kisebb különbség. Ez pedig továbbra is gátolja a befektetők megjelenését.A kissé pangó környezetben már hosszú hónapok óta megszokott tendencia uralkodik, vagyis bármerre is indul el a prompt piac, a származékos tőzsdeindex ehhez képest kisebb mértékű változással reagál. Mindez éppúgy elmondható az indextermékekről, mint az egyedi részvényekről. Ezért a kamattartalmak éppen azonnali piaci áresésnél tágulnak ki, és akkor szűkülnek, amikor a prompt piacon emelkednek az árak.

Opciós piac

A Budapesti Értéktőzsde szintén a származékos termékek meggyengült vonzerejét igyekezett növelni, amikor az idén februárban újból megnyitotta a BÉT opciós piacát. A befektetők érdeklődése egyelőre lanyha, komolyabb forgalom még nem alakult ki, ám mindenképpen lehet jövője a fejlett piacokon igen népszerű termékeknek.Egy működőképes opciós piacon gyakorlatilag nincs olyan tőkepiaci várakozás, amelyre ne lehetne kialakítani valamilyen pozíciót. A BÉT-en egyelőre szűk az elérhető termékek köre: itt van a BUX, illetve az egyedi részvények közül a Mol, a Matáv és a TVK papírjai. A pontos terméktípusokat a piacra merészkedőknek érdemes tanulmányozni, hiszen a BÉT-en egyszerre találhatók meg az úgynevezett amerikai opciók, amikor az opciós üzletek lejárati napjáig bármikor élhetnek a jogosultak opciós lehetőségükkel, illetve az európai opció, amikor csak a lejárati napon lehet lehívni az opciót.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 1.) vegye figyelembe!