Devizabefektetések

A hozamukat maximalizálni kívánó befektetők észszerűen ma már ritkán választják megtakarítási formaként a forint devizára váltását és betétként történő elhelyezését. A forintmegtakarítások ugyanis a kiszámítható csúszó leértékelési rendszerben jellemzően magasabb megtérülést hoznak, mint a devizamegtakarítások. Devizákra spekulálni mégis érdemes lehet.Amióta a forint árfolyam-mechanizmusa már pusztán az eurótól függ, a devizák egymással szembeni elmozdulásai forintban mérve nagyobb eltéréseket mutathatnak, ráadásul a BÉT-en és a BÁT-on is elérhetők a határidős devizatermékek. Emellett devizában nominált részvényeket és kötvényeket a magyar befektetők közvetlenül is vásárolhatnak, illetve megtalálhatják az erre szakosodott devizabefektetési alapokat. Mindezeket figyelembe véve is érdemes megvizsgálni az egyes devizák árfolyamait újabban meghatározó tényezőket.

A forint árfolyam-mechanizmusa

A forint árfolyamát már évek óta csúszó leértékelési ütem határozza meg. A forintot fokozatosan, naponta leértékelik a devizakosárral szemben. A leértékelés üteme fokozatosan apad, így 2000. április 1-jétől már csak havi 0,3 százalékkal kell a forintot a devizakosárral szemben leértékelni. A Budapesti Értéktőzsdén, illetve a Budapesti Árutőzsdén viszonylag széles kínálatban lehet kereskedni a devizákkal, ám érzékelhető forgalom mindössze három devizára van, elsősorban az euróra, ennél kisebb mértékben a dollárra, illetve a jenre.A legfontosabb devizák piacain év eleje óta rendszeresen lehetett inflációs veszélyről hallani. A tartósan magas olajárak ugyanis szinte valamennyi termék és szolgáltatás árába beépülnek, emiatt az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is az infláció növekedése fenyegetett. Amikor a pénzromlási ütem növekedésétől és a gazdaságok túlpörgésétől lehet tartani, akkor a jegybankok előszeretettel nyúlnak a kamatemelés eszközéhez.A két legfontosabb tartalékolási valuta, az euró és a dollár keresztárfolyamát az utóbbi időben nagymértékben nem befolyásolták a kamatemelések, mert mind az Európai Központi Bank (ECB), mind az Egyesült Államokban jegybanki szerepet betöltő Fed egyszerre és azonos mértékben nyúlt az irányadó kamatokhoz. A márciusi lépések után az Európai Központi Bank 25 bázisponttal 3,5 százalékra emelte az irányadó eurókamatot, míg a Fed Nyíltpiaci Bizottsága közvetlenül ezután szintén 25 bázispontos emeléssel 6 százalékra növelte az úgynevezett Fed Funds irányadó kamatot.

Romló amerikai mutatók

A stabil helyzetet egyelőre az sem tudta megváltoztatni, hogy április 14-én valóságos időzített bombaként hatottak az amerikai inflációs adatok. Eszerint márciusban 0,7 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban az infláció, pedig az elemzők legfeljebb 0,5 százalékos havi pénzromlással kalkuláltak. A következmény világméretű tőzsdei áresés volt, ám a devizák keresztárfolyama a hírek hatására nemigen változott. A kommentárok ez idő tájt abban nagymértékben különböztek, hogy újabb európai kamatemelési tervekről nem hallani, viszont az Egyesült Államokban a legközelebbi, május közepi Fed-üléstől sokan azt várják, hogy akár 50 bázisponttal is megemelik az irányadó kamatokat.Ami a harmadik, világszerte meghatározó devizát illeti, a márciussal végződő japán pénzügyi év miatt a jen piacán a szokásos tendenciát lehetett tapasztalni az év elején. A külföldön befektető japán cégek profitjaik egy részét hazaszállították, a tokiói profitrepatriálás pedig praktikusan jenvásárlást jelentett, azaz a japán fizetőeszköz erősödését hozta.Emiatt a jen úgy maradhatott továbbra is erős, hogy a japán növekedési adatok kifejezetten kedvezőtlenek maradtak, 1999 októbere és decembere között például 1,4 százalékkal zsugorodott a japán GDP. A Bank of Japan, a japán jegybank rendszeresen kénytelen intervenciókkal gyengíteni a jent, de az többnyire hamar visszaerősödik.

Várakozások

Az amerikai tőkepiacokkal kapcsolatban lassan egy éve egyfajta pesszimista hozzáállás alakult ki: mind több elemző vallotta, hogy előbb-utóbb kipukkad a technológiai lufi, és az amerikai tőzsdéken, elsősorban a technológiai papírokat tömörítő Nasdaqon nagy árfolyamesés következhet be. A prognózis szerint ekkor a dollár jegyzése is zuhanhat, mert az internettechnológiában világelső Egyesült Államokból a hagyományos iparágakba vándorol a pénz, ami egyúttal amerikai pénzek európai megjelenését is jelenti. A technológiai bessz már részben márciusban-áprilisban "megérkezett", ám a dollár egyelőre még nem veszített euróval szembeni értékéből. Mivel mindehhez a japán gazdaság állapotáról tudósító úgynevezett tankanjelentés is pozitív meglepetést okozott, sokan várják, hogy 2000 közepe táján végre bekövetkezik a gazdaságelemzők által szinte egy éve megjósolt árfolyammozgás, amely szerint az euró elkezd erősödni a dollárral szemben, s e növekedésben vélhetően a jen is társa lesz.

MNB-devizaárfolyamok
	1999. dec. 31.	2000. ápr. 24.
Angol font	408,30	434,61
Euró	254,92	258,20
Japán jen (100)	247,06	262,50
USA-dollár	252,52	275

Keresztárfolyamok
Április 20.	Dollár	Jen (100)	Euró	Font
Angol font	0,633	0,601	0,594	–
Euró	1,065	1,011	–	1,683
Jen	105,38	–	98,904	166,43
Dollár	–	0,949	0,939	1,579