Bankkártyák használata

Egyetlen olyan kártya jelent meg eddig a piacon, amelyik megpróbálta ötvözni a befektetést a plasztiklap megszokott, rendeltetésszerű használatával. Ezt a vállalkozók és célzottan kiskereskedők számára bocsátotta ki a Budapest Bank-csoport Bonitas elnevezéssel.A plasztiklap – a BB régebbi, befektetési kártyának nevezett és jól bevált megoldásához hasonlóan – egy bankkártya, egy átutalási számla és egy befektetési alap kombinációját testesíti meg. A kártya mögött nyílt végű befektetési alap áll, amelynek kezelője az itt összegyűlt pénzt állampapírokba és bankbetétbe fekteti. A kártyaszámlára befizetett összegeket a bank átutalja az ügyfél – bankhoz közeli – brókercégnél vezetett számlájára. Az értékpapírokkal foglalkozó vállalkozás az így befolyt pénzből egyforintos névértékű befektetési jegyeket vásárol. A kártya használatakor (vásárlás, készpénzfelvétel) a pénz fordított utat jár be. A vállalkozói számlán levő pénzzel a befektető így a szokásosnál magasabb hozamot érhet el. Az ötlet jó volt, de igazán mégsem vált be, más bankok nem vezették be.A Bonitas annak idején elsősorban a készpénzforgalom korlátozását célzó jogszabályokra adott válaszként született. Ezeket pedig később eltörölte az Alkotmánybíróság. A plasztiklap használhatósága így – annak ellenére, hogy Europay-emblémát is szereztek hozzá – egyáltalán nem a várakozások szerint alakult.A nagykereskedők – kényszerítő erő híján – nem szívesen kötöttek a bankokkal kártyaelfogadási szerződést. A BB-nek és a K&H-nak ugyan sikerült a Metro-lánccal megállapodásra jutnia, de a továbbhaladás máig akadozik. Ennek egyik oka a bankok által felszámított jutalékok nagysága. A pénzintézetek ugyanis az úgynevezett befogadói megállapodásban a vásárlások összértékének 1-3,5 százalékára tartanak igényt. De sok áruház még mindig biztonságosabbnak tartja, ha a nagy összegű vásárlásokat is készpénzben vagy átutalásokkal egyenlítik ki a vevők.A kereskedői elfogadóhelyek száma (ha abban ma még nagykereskedelmi cég nem is nagyon akad) időközben azért örvendetesen nőni kezdett. Tavaly ugyan csökkent (26 százalékkal) a kézi kártyalehúzó berendezések száma, még így is 111 ezer volt használatban belőlük az év végén. Az egy évvel korábbinál 1999 végén 14 százalékkal több eladási ponton, 20 643 helyen lehetett viszont elektronikus (POS) berendezéssel találkozni. Ezek a banki elfogadó központtal kapcsolatban álló "lehúzók" mind a kereskedő, mind a bank számára nagyobb biztonságot adnak, s elfogadják a nem dombornyomású Visa Electron és Cirrus/Maestro kártyákat is.Magyarországon a Europay tagbankjai által kibocsátott (Eurocard/MasterCard és Cirrus/Maestro) plasztiklapokat 14 971 helyen, míg a VISA logóját viselő kártyákat 15 657 helyen fogadják el. A kevésbé elterjedt Diners kártyákat 4079 helyen, az American Expresseket pedig 7012 helyen lehet használni. Magyarországon a japán JCB társaság védjegyével ellátott kártyákat nem bocsátanak ki, az idelátogató külföldiek azonban ezeket is 6771 eladási ponton használhatják.

Még több készpénzfelvételi hely

A magyarországi kártyahasználat terjedésével párhuzamosan évről évre egyre több helyen juthatnak készpénzhez a kártyabirtokosok, aminek a hazai kártyahasználati szokások ismeretében különleges jelentősége van (1999-ben a kártyával végrehajtott tranzakciók 82 százaléka készpénzfelvétel volt). A nap huszonnégy órájában folyamatosan működő készpénzkiadó automaták (ATM) száma egyenletesen nő, s az MNB adatai szerint tavaly már 2358 üzemelt az országban. Ezek egyharmadát a fővárosban, kétharmadát pedig vidéken, a nagyobb településeken, benzinkutaknál, a határállomásokon, s a turisták által látogatott egyéb, nagy forgalmú helyeken lehet megtalálni. A készpénzfelvételi helyek száma jelentősen nő azáltal, hogy a Magyar Posta majd' minden hivatalában POS-eket helyez el. Ez mintegy 3000 postafiókban teszi lehetővé, hogy a kártyabirtokosok a nyitva tartás ideje alatt készpénzhez jussanak.