Sorozatos kamatvágás
A nemzeti bank az év első hónapjaiban még több ízben mérsékelte az irányadó kamatlábakat. Az alapkamat így március elsején újabb egy százalékponttal 12 százalékra, majd április 1-jén még tovább, 11 százalékra csökkent. Az egynapos repokamat március 23-án 13,25 százalékra esett vissza, s ettől kezdve a kéthetes betétekért is csupán 11,25 százalékot fizettek.A sorozatos "kamatvágásokat" – ahogyan a váratlanul bejelentett, és az utóbbi időben megszokottnál nagyobb mértékű jegybanki lépéseket a pénzpiacon elnevezték – a makrogazdasági helyzet javulása, a GDP korábban nem várt mértékű növekedése, valamint az infláció mérséklődése tette lehetővé. Ma már a korábban kritikus szakemberek sem tartják elképzelhetetlennek a korábban politikai indíttatásokból megfogalmazott, hagymázas vágyálmoknak nevezett, 5-6 százalékos növekedést, és a forint értékvesztésének évi 6-7 százalékra való csökkenését. A nemzetközi hitelminősítő intézetek sorra javítottak a magyar adósságok besorolásán, vagy legalábbis pozitív véleményeket fogalmaztak meg. Ennek megfelelően a nemzetközi befektetők a korábbinál alacsonyabb kamatfelárral is megelégszenek, amikor magyar állampapírokat vásárolnak.A kamatfelár kérdése egyébként kisebb vitát váltott ki egyes szakemberek és a szaksajtó köreiben. Sokan aggódtak azért, hogy a jegybanki kamatcsökkentések (hovatovább már a kamatfelár eltűnését is emlegették) a külföldi befektetők egy részének kivonulását vonhatja maga után. A félelmek azonban eddig nem igazolódtak, miközben a pénzügyi kormányzat burkoltan jelezte: túlzottan nem is bánja, ha csökken a nyugati és a magyar deviza kamatkülönbségére játszó spekulációs tőke szerepe a hazai piacon.A spekuláció megfékezése
Arra, hogy a jegybanki kamatintézkedések nem voltak elhamarkodottak, legegyszerűbb bizonyíték, hogy az MNB egymást követő "kamatvágásai" lényegében csupán követték a piaci fejleményeket. A jegybanki csökkentések az esetek többségében kisebb, további állampapír-piaci hozameséseket váltottak ki, amelyeket aztán menetrendszerű korrekció követett. Így a három hónapos papírok másodpiaci referenciahozama február végére 10,1 százalékos, a hat hónaposoké 9,98, az egyéveseké 9,22 százalékos értéket mutatott. A kétéves kötvények referenciahozama ugyanakkor 9,22 százalék, a hároméveseké 8,87 százalék, az ötéveseké 8,16 százalék, a tízéveseké pedig 8,13 százalék volt. Ezek a hozamok – kisebb-nagyobb átmeneti ingadozásoktól eltekintve – április elejéig nem is változtak.A piaci árcsökkenések olyan mértékűek voltak, hogy már az a veszély fenyegetett, hogy kicsúszik az MNB kontrollja alól a hazai kamatszint mindeddig igencsak szigorú szabályozása. A kéthetes betét, ami az utóbbi időszakban a szabályozás egyik legfontosabb eszközének számított, már nem bizonyult elegendőnek. Vélhetőleg ezért nyúlt a jegybank ismét ahhoz az eszközhöz, hogy saját kötvényt bocsát ki a piacon. Március 10-én bejelentették, hogy rendszeres aukciókon három hónapos, kamatszelvény nélküli (diszkont) kötvényeket kínálnak értékesítésre. "A hosszabb futamidejű eszköz, a már meglévő jegybanki eszközöket kiegészítve, hozzájárul a pénz- és tőkepiaci hozamok alakulásának stabilizálásához, valamint nagyobb mozgásteret biztosít az MNB számára kéthetes betéti kamatának alakításában anélkül, hogy az a piaci betéti és hitelkamatokra kedvezőtlen hatást gyakorolna" – olvasható az új konstrukciót bejelentő, sokatmondó közleményben.Az első, március 20-án megtartott aukción 238 780 millió forintnyi ajánlatot nyújtottak be, s ebből 10 110 millió forintnyit fogadtak el, 11,14 százalékos maximális, 10,9 százalékos minimális és 11,05 százalékos átlagos hozam mellett. Az Államadósság Kezelő Központ által közzétett három hónapos másodpiaci referenciahozamok ezen a napon 10,91 százalékot, a kibocsátás napján, 22-én pedig 10,76 százalékot, majd további két nap múltán 10,51 százalékot mutattak.Az egy héttel későbbi aukción valamivel kevesebb, 202 690 millió forintnyi ajánlatból: 86 690 millió forintnyit fogadtak el 10,9 százalékos maximális, 10,63 százalékos minimális és 10,83 százalékos átlagos hozam mellett, miközben a másodpiaci referenciahozamok ugyanezen a futamidőn 10,65 százalékon álltak. Az ezt követő aukciókon egyre kisebb mennyiségeket értékesített a jegybank, miközben a hozamszint lényegében változatlan maradt.Roham az állampapírokért
Összességében a viharosnak látszó évkezdet kevéssé tért el a korábbi években tapasztaltaktól. A hozamok estek, s a jegybank, miközben utánament az esésnek, mindent elkövetett azért, hogy azt szabályozott keretek között tartsa. Ahogy utóbb az Államadósság Kezelő Központ egyik vezetője megjegyezte, nem történt semmi különös, csak az idén is lezajlott a külföldiek szokásos év eleji nagy rohama a magyar állampapírokért. A szakemberek értékeléseikben többé-kevésbé egyetértenek abban, mi az oka a magyar állampapírok ismétlődő január-februári árzuhanásának. Egyrészt a külföldi nagybefektetők, pénzügyi alapok, nyugdíjpénztárak, biztosítási alapok ilyenkor alakítják ki éves tőkepiaci stratégiájukat, és töltik fel, rendezik át kötvényportfóliójukat. Ebben pedig évről évre egyre nagyobb szerepet kapnak az immár meglehetősen megbízhatónak tartott, de a nyugati piaci szinthez képest még mindig jelentős kamatfelárat tartalmazó magyar állami adósságlevelek. Ez ugyan csökkent az év első heteiben, és sokan felszisszentek, amikor a kritikus határnak tartott három százalék alá esett a kamatfelár. Az aggodalmak azonban nem igazolódtak be, a pénzügyi tőke nem vonult ki a magyar állampapírpiacról. A szinte folyamatosan javuló magyar makrogazdasági adatok még mindig vonzó befektetési célponttá teszik Magyarországot.