Az utóbbi évek szervezeti és eljárási változtatásai ellenére a mai magyar igazságszolgáltatás még igencsak távol áll az eszményi állapotoktól. A perek továbbra is lassan fejeződnek be, hónapok telnek el egy-egy tárgyalás között, a jogerős ítéletre pedig sokszor évekig kell várni. Mindezek miatt egyre többen döntenek a jogviták egyéb úton való rendezése mellett. Az alternatív megoldások egyike a választottbíróság eljárás.
A választottbíróságok fajtái
A jelenleg működő választottbíróságok különböznek aszerint, hogy kik az eljárásban szereplő felek, és milyen jellegű a tárgyalt ügy. Így megkülönböztethetők:
- államigazgatási jellegű választottbíróságok,
- nemzetközi választottbíróságok, valamint
- magánjogi választottbíróságok (ez utóbbi csoportba tartoznak a témánk szempontjából érdekes nemzeti választottbíróságok).
A választottbíróságok szervezeti típusai alapján történő csoportosítás szerint megkülönböztetünk eseti (ad hoc), illetve állandó választottbíróságot.
Állandó választottbíróság
Az állandó választottbíróságnak állandó székhelye (címe), eljárási szabályzata és választottbírói listája van. Az eljárás jogi kereteit intézményes választottbíráskodás esetében részben a választottbíróság székhelye szerinti ország vonatkozó törvényi előírásai, részben az adott állandó választottbíróság eljárási szabályzata képezi. A felek autonómiája csak akkor érvényesül, ha ezek a szabályok valamely kérdést nem vagy diszpozitív módon szabályoznak.
Az állandó választottbíróságoknál az ügykezelés központilag, rendszerint szervezett titkárság keretén belül történik.
Eseti választottbíróság
Az eseti választottbíróság egy adott jogvita eldöntésére jön létre, működése nincs székhelyhez kötve. Eljárási szabályzata nincs, az eljárásra a jogszabályi keretek között, a felek által előre rögzített szerződéses rendelkezések az irányadók. A jogszabállyal, illetve a felek megállapodásával le nem fedett területen az eljáró tanács szabadon mozog. Ez oda vezethet, hogy az eljárás az eljáró választottbírák személyétől és gyakorlatától függően előre "kiszámíthatatlanná" válik. Ez bizonyos mértékben elkerülhető, ha a felek a választottbíróság eljárás menetében előre, elég részletesen megállapodnak.
A választottbíróság eljárás előnyei
A választottbíróságok elterjedéséhez nagyban hozzájárult, hogy az eljárás gyors, költségkímélő. További előny, hogy az ilyen eljárásban különleges szakértelem érvényesül, lehetőség van a nyilvánosság kizárására. A választottbíróság eljárás méltányos, semleges. Nem utolsó szempont, hogy viszonylag egyszerű az eljárásban hozott határozat végrehajthatósága is.
A választottbíráskodás célja
A választottbíráskodás célja jogerős és kötelező határozat (ítélet) meghozatala, amely alkalmas arra, hogy megfelelő feltételek fennállása esetén – akár állami kényszerrel is – végrehajtható legyen.
Annak, hogy a választottbíróság által hozott ítéletet az adott állam elismerje és végrehajtsa, több alapvető feltétele is van. Ezek egyike a "fair eljárás követelménye", a felek egyenlő elbánásban részesítése. További követelmény, hogy a választottbíróságnak legyen hatásköre az adott ügy eldöntésére. Ezt elsődlegesen a választottbíróság megállapodás határozza meg, amelynek hiányában az eljárást nem lehet lefolytatni.
A választottbíróság szerződés
A választottbíróság szerződés fogalmának meghatározásakor irányadó lehet az UNICITRAL által kidolgozott mintatörvény (Model Law) 7. §-a, amely szerint a választottbíróság szerződés a felek megállapodása, amellyel meghatározott, akár szerződéses, akár szerződésen kívüli jogviszonyukból keletkezett vagy keletkező vitájukat választottbíróság elé terjesztik. Ezt a meghatározást vette át a magyar jogalkotás is [a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény – Váb. – 5. §-ának (1) bekezdése].
A választottbíróság kikötés érvényessége
A választottbíróság szerződés más szerződés részeként vagy önálló szerződésként köthető, és egyaránt tartalmazhatja akár eseti, akár állandó választottbíróság kikötését is.
A választottbíróság szerződést írásba kell foglalni. Írásban létrejött szerződésnek kell tekinteni azt a megállapodást is, amely a felek közötti levélváltás, táviratváltás, géptávírón vagy más, a felek üzenetét tartósan rögzítő eszközön történt üzenetváltás útján jött létre, illetve ha az egyik fél keresetlevelében állítja, a másik fél pedig válasziratában nem tagadja, hogy köztük választottbíróság szerződés jött létre. Választottbíróság szerződésnek minősül az írásban megkötött szerződésben választottbíróság kikötést tartalmazó iratra hivatkozás is azzal, hogy az abban foglalt kikötés a szerződés részét alkotja [Váb. 5. §-ának (2)–(5) bekezdése].
A szerződés tartalma
Akár állandó, akár eseti választottbíróság előtt kívánják a felek a jogvitájukat eldönteni, gyakorlati megfontolások miatt – a későbbi viták elkerülése érdekében – mindenképpen kívánatos, hogy a megállapodás (az úgynevezett kompromisszum) tartalmazza legalább
- az irányadó jog meghatározását,
- a választottbíróság eljárás helyét és nyelvét,
- azt, hogy a felek egyes bíró vagy többtagú tanács eljárásában állapodnak meg, továbbá
- a kijelölő szerv meghatározását.
Az eljárás feltételei
Magyarországon bírósági peres eljárás helyett választottbíróság eljárásnak van helye, ha:
- legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita ezzel a tevékenységével kapcsolatos, továbbá
- a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és
- a választottbíróság eljárást választottbíróság szerződésben kikötötték [Váb. 3. §-ának (1) bekezdése], illetve ha
- törvény azt külön megengedi [Váb. 3. §-ának (2) bekezdése].
Nincs helye választottbíróság eljárásnak:
- a házassági,
- az apasági és a származás megállapítása iránti,
- a szülői felügyelet megszüntetése iránti,
- a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos perekben,
- a fizetési meghagyásos eljárásban,
- a közigazgatási perben,
- a sajtó-helyreigazítási eljárásban,
- a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, továbbá
- olyan ügyekben, amelyekben törvény a jogvita választottbíróság eljárás keretében történő rendezését kizárja.
A választottbíróság hatáskörének vizsgálata
Adott esetben a választottbíróságnak joga van eldönteni, van-e az adott ügyben hatásköre, avagy sem, és ez a döntése a felekre kötelező.
A témával foglalkozó szakírók szerint a választottbíróságnak szűken kell értelmeznie a hatáskörét. A magyar választottbíróság gyakorlatban általában nem is térnek el a választottbíróság hatáskör szűk értelmezésének követelményétől.
Ezzel szemben – különösen a nemzetközi gyakorlatban – gyakori a hatáskör tágabb értelmezése. Ebben a körben kisegítő szabályként érvényesül az irányadó jog figyelembevétele, az általános jogelvek alkalmazása, a felek szerződéskötéskor fennálló akaratának vizsgálata, a "szerződések csoportja" elv alkalmazása.
Az irányadó jog alapulvétele
Az irányadó jog alapulvétele – mint értelmezési alapelv – a hiányos választottbíróság kikötést az érintett nemzeti jogok viszonylatában elemzi. A módszer hiányossága, hogy a nemzetközi ügyekben nem teszi lehetővé az egymásnak ellentmondó nemzeti jogok összehangolását, és nem tud teljes egészében érvényesülni a választottbíróság szerződésnek az a sajátossága sem, hogy érvényessége nem függ a főszerződés érvényességétől.
Egy konkrét ügyben a svéd felperes az Illinois Északi Kerületi Bíróságnál nyújtotta be a keresetét annak ellenére, hogy a vita tárgyát képező szerződés választottbíróság kikötést tartalmazott. A bíróság megállapította, hogy a szerződésre a svéd jog az irányadó, és egyben utasította a feleket, hogy igazolják a svéd jog alapján a kikötés érvényességét. Miután ez nem vezetett eredményre, a bíróság meghallgatta a feleket, és a választottbíróság kikötés érvényessége mellett döntött (a jogeset Fritz Katalin IV. évfolyamos egyetemi hallgató gyűjtése).
Általános jogi, kereskedelmi alapelvek használata
Az általános jogi, kereskedelmi alapelvek használatának kérdése leginkább nemzetközi esetek kapcsán merül fel, amikor a bíróságnak abban a kérdésben kell döntenie, hogy mit tegyen a felek által meghatározott különböző nemzeti jogok összeütközésénél.
Egy alkalommal a Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróság részítéletében az alperes kérelme szerinti jordániai jog alkalmazhatóságát arra hivatkozással utasította el, hogy nem bizonyítható a szerződésen a jordán jog kizárólagos uralma, a felperes nemzeti joga szerinti kikötés pedig érvényes (International Chamber of Commerce: Intreim Award in case no. 6149 of 1990. In.: Yearbook Commercial Arbitration XX. 1995. – a jogeset Fritz Katalin IV. évfolyamos egyetemi hallgató gyűjtése).
"Szerződések csoportja" elv
A "szerződések csoportja" elvnek az a lényege, hogy a választottbíróság hatáskörének megállapításakor figyelembe veszi a vita tárgyát képező szerződések közötti hierarchiát.
A kérdést a következő példával szemléltetjük:
A peres felek között egyszerre több olyan szerződés volt érvényben, amelyek nem tartalmaztak választottbírósági kikötést. A magyar és argentin felperesek az orosz alperessel 1994-ben nyersanyag szállítására kötöttek keretmegállapodásokat. 1995 elején az alperes leállt a szállítással. A felperesek szerződésszegés miatt keresettel éltek a zürichi választottbíróságon. Az orosz partner a magyar fél tekintetében elismerte a választottbíróság hatáskörét, de tagadta annak hatáskörét az argentin féllel szemben, állítván, hogy a köztük megkötött keretmegállapodások nem tartalmaztak választottbírósági kikötést. A Zürichi Kereskedelmi Kamara mellett működő választottbíróság, a "groups of contracts" elvével indokolva állapította meg az ügyben a hatáskörét. Kifejtette, hogy bár az argentin és az orosz fél közötti keretmegállapodás nem tartalmazza a választottbírósági kikötést, de a tárgyalásról készült jegyzőkönyv már igen, illetve egy másik, öt nappal később kötött szerződésben a felek szintén kikötötték a Zürichi Kereskedelmi Kamara választottbíróságát (a jogeset Fritz Katalin IV. éves egyetemi hallgató gyűjtése).
Szerződéskötéskor fennálló akarat
A hatáskör megállapításánál segítséget nyújthat a felek szerződéskötéskor fennálló akaratának a vizsgálata is.
Az egyik ügyben például az olasz és spanyol illetőségű felek a szerződésben kikötötték, hogy per esetén a Genfi Nemzetközi Kereskedelmi Kamarához fordulnak, és vitájukra a választottbíráskodás nemzetközi szabályai az irányadók. Amikor a felek között vita keletkezett, a spanyol fél a Genfi Kereskedelmi Kamarához fordult, mivel a szerződésben megjelölt Genfi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara nem is létező intézmény. Az olasz alperes arra hivatkozva, hogy a szerződéskötéskor a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara genfi székhelyű eljárására gondolt, nem ismerte el a Genfi Kereskedelmi Kamara mellett szervezett választottbíróság hatáskörét. A Genfi Kereskedelmi Kamara mellett szervezett választottbíróság megállapította a hatáskörét arra tekintettel, hogy az előtte folyó eljárásra a nemzetközi eljárási szabályok az irányadók, és a felek szerződéskötéskori akarata a nemzetközi szabályok alkalmazására, és egy semleges helyen lévő választottbíróság eljárására irányult (Partial Award in case no. 7920 of 1993. In.: Yearbook Commercial Arbitration XIX. 1994. 80. o. – a jogeset Fritz Katalin IV. évfolyamos egyetemi hallgató gyűjtése).
Alternatív vitamegoldási módok A választottbíráskodás nemzetközi fórumain mind többet hallani az alternatív vitamegoldási módokról, amelyeket a vita választottbírói útra terelése előtt vagy helyett lehet lefolytatni. Ezeket az alternatív vitamegoldási módokat az angol "Alternative Dispute Resolution" kezdőbetűiből ADR-nek nevezik. Az ADR amerikai eredetű. Az USA-ban dolgoztak ki módszereket arra, hogy a jogvita bírói vagy választottbírói eldöntése előtt vagy helyett szervezett formában próbáljanak egyezséget létrehozni a felek között közvetítés (mediation) és egyeztetés (conciliation) útján. Az ADR-módszerek alkalmazásának célja, hogy a vitákat gyorsabban és olcsóbban lehessen megoldani, mint választottbíráskodás útján. ADR-módszerek Közvetítés A közvetítés során a közvetítő két egymással vitában álló fél között helyezkedik el abból a célból, hogy a közvetítő aktív tevékenysége útján kiküszöbölhessék a vitát. A szerződésben kikötött közvetítés esetén mind a közvetítő személyét, mind a közvetítés módszereit szerződés határozza meg. A színlelt eljárás, "mini trial" útján történő közvetítés esetén a vitázó felek bizottságot alakítanak, amelybe mindkét fél delegálja egy-egy vezető állású munkatársát, és a két fél megállapodik egy semleges elnökben. A bizottság előtt mindkét fél kifejti álláspontját, majd a bizottság egy vitamegoldó javaslatot terjeszt elő. Direkt közvetítés esetén a bizottságnak nincs semleges elnöke. Együttes konzultáció Ismert ADR-módszer az együttes konzultáció jogásszal vagy független szakértővel. Ilyenkor a konzultáns közvetítő jogász vagy technikai szakértő. A konzultáció lehet egyszerű, amelyet a felek álláspontját tükröző memorandum átadása előz meg, vagy pedig a konzultáns előtt lefolytatott vita. A konzultáció eredménye nem köti a feleket. Közvetítéses választottbíráskodás A közvetítéses választottbíráskodásnál a felek abban állapodnak meg, hogy a közvetítők választottbíróként el is döntik az ügyet. Baseball-választottbíráskodás A baseball-választottbíráskodás során mindkét fél köteles ajánlatot tenni arra, mit fogad el a vita megoldásaként, és a választottbíró ezek közül választ. Eljárás a felek ajánlatai alapján Lehetőség van közvetítésre és választottbíráskodásra az érintett felek ajánlatai alapján, amelynek során a felek ajánlatai között a közvetítő választ. Ez a választás csak ajánlás jellegű, azonban, ha a felek nem fogadják el, a közvetítő választottbíróként dönt. |
A választottbírák
A választottbírák függetlenek és pártatlanok, nem képviselői a feleknek. Eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el, és teljes titoktartásra kötelezettek a teendőik ellátása során tudomásukra jutott körülmények tekintetében – az eljárás megszűnése után is. Minderről – állandó választottbíróság esetében – megválasztásuk (kijelölésük) alkalmával kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni [Váb. 11. §-a].
Kizárás
Nem lehet választottbíró:
- aki a 24. életévét nem töltötte be;
- akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott;
- akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett;
- akit a bíróság jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesül.
A választottbírák száma
A felek a választottbírák számában szabadon állapodhatnak meg, a választottbírák száma azonban csak páratlan lehet. Ha a felek a választottbírák számában nem állapodnak meg, a választottbírák száma három.
Jelölés
Három választottbíróból álló választottbíróság esetében mindegyik fél egy-egy választottbírót jelöl ki, és az így kijelölt két választottbíró jelöli ki a harmadik választottbírót. Ha az egyik fél a másik fél felhívásának kézhezvételétől számított harminc napon belül elmulasztja saját választottbírójának kijelölését, vagy ha a két választottbíró a kijelölésüktől számított harminc napon belül nem egyezik meg a harmadik választottbíró személyében, a hiányzó választottbírót – bármelyik fél kérelmére – nemperes eljárásban, az alperes székhelye (vagy a szerződéskötés helye) szerinti megyei bíróság jelöli ki.
Háromnál több választottbíróból álló választottbíróság esetében hasonló az eljárás, azzal az eltéréssel, hogy a hiányzó választottbíró kijelöléséről a megválasztott bírák szótöbbséggel döntenek. A hiányzó választottbíró kijelölése során figyelemmel kell lenni a felek megállapodásában a választottbírótól megkívánt szakképzettségre és minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan választottbíró kijelölését.
A választottbíró kötelezettségvállalása
A kijelölt választottbíró és a felek között külön szerződés (úgynevezett receptum) jön létre, amely megbízási típusú szerződés. Ebben a szerződésben a választottbíró kötelezettséget vállal a szerződésben megjelölt ügy elbírálására.
Az eljárás nyelve
Az eljárás során használt nyelvben a felek szabadon állapodhatnak meg. Ilyen megállapodás hiányában az eljárás nyelve magyar [Váb. 30. §-ának (1) bekezdése].
A választottbíráskodás helye
A felek a választottbíráskodás helyében szabadon állapodhatnak meg. Ilyen megállapodás hiányában a választottbíráskodás helyét a választottbíróság az eset körülményeit figyelembe véve állapítja meg, az állandó választottbíróság pedig az alapító okiratában meghatározott székhelyén jár el [Váb. 31. §-ának (1) bekezdése].
Az eljárás menete
Az eljárás megindulása
Ha a felek másképpen nem állapodtak meg, a jogvita vonatkozásában az eseti választottbíróság eljárása azon a napon indul, amelyen az ellenérdekű fél (alperes) a vita választottbíróság elé utalására irányuló nyilatkozatot kézhez veszi. Az állandó választottbíróság eljárása a keresetlevélnek a választottbírósághoz történő megérkezése napján indul.
A kereset és válaszirat előterjesztése
A felperes a felek vagy a választottbíróság által meghatározott határidőn belül köteles előadni kereseti kérelmét, az azt alátámasztó tényeket, a vitatott kérdéseket, míg az alperes köteles az ezekre vonatkozó válasziratát előterjeszteni. A felek a perbeli nyilatkozatok megkívánt tartalmát illetően ettől eltérően is megállapodhatnak.
Ha a felperes a keresetét határidőben nem terjeszti elő, a választottbíróság az eljárást megszünteti. Ha az alperes válasziratát nem nyújtja be, a választottbíróság köteles az eljárást folytatni anélkül, hogy a mulasztást a felperes állításai elismerésének tekintené.
Okirat és bizonyítékok
A felek nyilatkozataikkal együtt mindazon okiratokat is előterjeszthetik, amelyek megítélésük szerint az üggyel összefüggnek, hivatkozhatnak továbbá minden olyan okiratra vagy egyéb bizonyítékra, amelyet elő kívánnak terjeszteni.
A nyilatkozatok kiegészítése
A felek eltérő megállapodásának hiányában bármelyik fél módosíthatja vagy kiegészítheti keresetét vagy válasziratát a választottbírósági eljárás során, kivéve ha a választottbíróság az ezzel okozott késedelem miatt annak előterjesztését kizárja.
A felek meghallgatása
A felek eltérő megállapodása hiányában a választottbíróság köteles a feleket meghallgatni, és lehetőséget adni számukra beadványaik előterjesztésére. A választottbíróság a megjelent tanúkat és szakértőket meghallgatja, pénzbírságot vagy más kényszerítő eszközt azonban nem alkalmazhat.
A felek értesítése
A feleket kellő időben, előzetesen értesíteni kell a tárgyalásról és a választottbíróság olyan eljárási cselekményéről, amelynek célja tárgy vagy okirat megszemlélése.
Közlési kötelezettség
Az egyik fél által a választottbírósághoz beterjesztett beadványt közölni kell a másik féllel. Ugyanígy közölni kell a felekkel azt a szakértői véleményt vagy más bizonyítékot, amelyet a választottbíróság döntése meghozatalánál figyelembe vehet.
Jegyzőkönyv
A választottbírósági eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy-egy példányát kézbesíteni kell a feleknek.
Mulasztás
Ha a választottbírósági tárgyaláson bármelyik fél nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő a bizonyítékait, a választottbíróság folytathatja az eljárást, és a rendelkezésére álló adatok alapján határozatot hozhat.
Az eljárás befejezése
A választottbírósági eljárás az ügy érdemében hozott ítélettel vagy a választottbíróságnak az eljárást megszüntető végzésével ér véget [Váb. 42. §-ának (1) bekezdése]. A választottbíróság megbízatása az eljárás megszűnésével megszűnik.
Az eljárás megszüntetése
A választottbíróság megszünteti az eljárást, ha:
- a felperes nem terjeszti elő a keresetét;
- a felperes visszavonja a keresetét, kivéve ha az alperes ez ellen kifogással él, és a választottbíróság a vita lezárásához fűződő jogos érdekét elismeri;
- a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, továbbá abban az esetben, ha
- a választottbíróság úgy ítéli meg, hogy az eljárás folytatására bármely okból nincs szükség vagy az lehetetlen.
Egyezség
A választottbíróság az eljárást – végzéssel – akkor is megszünteti, ha a felek az eljárásban egyezséget kötnek. Amennyiben azonban a felek arra irányuló kérelmet terjesztenek elő, a választottbíróság az egyezséget a megállapodásban rögzített feltételekkel ítéletbe foglalja, feltéve hogy megítélése szerint az egyezség megfelel a jogszabályoknak. A választottbírósági ítéletbe foglalt egyezség hatálya azonos a választottbíróság által hozott ítélet hatályával.
Határozathozatal
A több bíróból álló választottbíróság – ha a felek másképpen nem állapodtak meg – szótöbbséggel hozza meg határozatát. Többségi álláspont hiányában a választottbírósági tanács elnöke dönt.
A választottbírósági ítélet érvénytelenítése
A választottbíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye, csak az ítélet érvénytelenítését lehet kérni a bíróságtól. A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti kérelmet csak meghatározott feltételek megléte esetén lehet előterjeszteni, illetve az ítélet érvénytelenítésére is csak meghatározott okok miatt van lehetőség.
Az érvénytelenítés feltételei
A választottbíróság ítélete akkor érvényteleníthető, ha:
- a választottbírósági szerződést megkötő félnek nem volt jogképessége vagy cselekvőképessége;
- a választottbírósági szerződés annak a jognak a szabályai szerint, amelynek alávetették, ilyen kikötés hiányában a magyar jog szerint érvénytelen;
- a felet nem értesítették szabályosan a választottbíró kijelöléséről, illetve a választottbíróság eljárásáról, avagy a fél egyébként nem volt képes az ügyét előterjeszteni;
- az ítéletet olyan jogvitás ügyben hozták, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik, illetve amelyre a választottbírósági szerződés rendelkezései nem terjednek ki;
- ha a határozat a választottbírósági szerződés keretein kívül eső ügyre is tartalmaz rendelkezést, de a választottbíráskodásra tartozó kérdésekre vonatkozó döntések elválaszthatók azoktól, amelyekre a választottbírósági kikötés nem terjed ki (az érvénytelenítést csak ez utóbbi rendelkezések vonatkozásában lehet kérni);
- a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának – kivéve ha a megállapodás ellentétes a Váb. kötelezően alkalmazandó szabályával –, vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg a törvény rendelkezéseinek.
A választottbírósági ítélet érvénytelenítése arra hivatkozással is kérhető, hogy a vita tárgya a magyar jog szerint nem tartozik választottbírósági útra, illetve az ítélet a magyar közrendbe ütközik.
A választottbírósági ítélet végrehajtása
A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté, végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók.
A végrehajtás megtagadása
A bíróság megtagadja a választottbírósági ítélet végrehajtását, ha úgy ítéli meg, hogy a vita tárgya a magyar jog szerint nem tartozik választottbírósági útra, avagy az ítélet a magyar közrendbe ütközik.
A végrehajtási kérelem mellékletei
Az a fél, aki a választottbíróság ítéletére hivatkozik, vagy annak végrehajtása iránt kérelmet nyújt be, köteles csatolni a határozat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát. Ha az ítélet nem magyar nyelvű, a fél köteles magyar nyelvű hitelesített fordítást is mellékelni.
Kiss DaisyKülföldi választottbíróság ítéletének elismerése és végrehajtása Amennyiben az ítéletet nem Magyarországon hozták, annak végrehajtása a külföldi ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i Konvenció rendelkezései szerint, továbbá a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény vonatkozó szabályai alapján történik. Lényeges azonban, hogy Magyarország az egyezményhez csatlakozáskor fenntartással élt, így az egyezményt csak valamely másik szerződő állam területén hozott, és csak a magyar jog szerint kereskedelminek tekintendő jogviszonyokból eredő vitákra vonatkozó határozatok elismerésére és végrehajtására alkalmazza. A végrehajtás alapja A külföldi választottbíróság határozatát (a továbbiakban együtt: külföldi határozat) törvény, nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján lehet végrehajtani. A kérelem mellékletei A végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemhez köteles csatolni a végrehajtandó külföldi határozatot és – szükség esetén, a bíróság felhívására – ennek magyar fordítását. Tanúsítvány Ha a külföldi határozat végrehajtható, a bíróság végzéssel úgynevezett végrehajtási tanúsítványt vezet a külföldi határozatra, amelyben azt tanúsítja, hogy a határozat a magyar jog szerint a belföldi bíróság (választottbíróság) határozatával azonos módon végrehajtható. |