Vállalkozásfejlesztés – új utakon

 

A Gazdasági Minisztérium a tervezett időpontnál valamivel később hirdette meg az idei első pályázatait, melyek révén a kis- és középvállalkozások támogatáshoz juthatnak. Ezúttal négy nagy célelőirányzat forrásai nyíltak meg – közöttük van a 2000-ben életre hívott Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat is. Sokan kíványcsiak arra, vajon a mostani pályázati rendszer – a hangsúlyáthelyezésekkel együtt – valóban fordulatot jelent-e a szektor támogatásában.

 

A Gazdasági Minisztérium (GM) az idén különféle célelőirányzataiból mintegy 35 milliárd forint, pályázat útján elnyerhető támogatást adhat a vállalkozásoknak. Az idén debütál a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat (KKC), amely 5,3 milliárd forint költségvetési pénzt és 1,8 milliárd forint PHARE-támogatást tartalmaz. Ezt a kormány a vállalkozások működési feltételeinek közvetlen javítására, a beszállítói program támogatására, a piaci helyzet, a versenyképesség javítására, valamit egy új, kisvállalkozói kölcsönprogram finanszírozására fordítja. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a mikrohitel felső határának sokszor emlegetett 3 millió forintra való felemelésén túl, azt – új elemként – a KKC forrásaiból támogatva, 10-15 millió forintra egészíthetnék ki a kereskedelmi bankok.

A Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (GFC) 17,2 milliárd forintból gazdálkodhat. Ezt a pénzt befektetés- és beruházásösztönzésre, az ipari parkok és a logisztika fejlesztésének támogatására, az energiatakarékosság ösztönzésére, kereskedelemfejlesztésre s egyéb vállalkozói képességek javítására, valamint a kollektív befektetések és az export ösztönzésére kívánja fordítani a tárca.

Stratégiai cél a foglalkoztatás elősegítése

A Turisztikai Célelőirányzat (TC) eredeti kerete 6,3 milliárd forint, ami – a kedvező tavalyi idegenforgalmi adatok figyelembevételével – több mint kétszeresére bővülhet, a KKC keretéből átcsoportosítandó összegek és a jövő évi költségvetési források terhére felhasználható pénzek révén. (Mindezt abban a reményben kínálta föl a tárca, hogy az idén is fennmarad a turizmus kedvező eredménye. Jövőre így elérhető, hogy a büdzsében ennyivel nagyobb támogatást kapjon a terület – így nem kell tehát „visszafizetni" az idén előre felhasználni kívánt támogatási összeget.) A TC forrásait különféle beruházások támogatására, a gyógyturizmus, a vízi turizmus és a szálláshely-szolgáltatások fejlesztésére, továbbá a Magyar Turizmus Rt. működtetésére kívánják fordítani.

Az Aktív Foglalkoztatási Célok (AFC) blokkja 2,6 milliárd forint megpályázható támogatást tartalmaz. A pénz legnagyobb részét a kis- és középvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó munkahelyteremtésre szánják. Az AFC célkitűzései között a gazdaságilag legkedvezőtlenebb helyzetű megyék támogatása kiemelt helyen szerepel, a GFC-ből támogatott munkahelyteremtő beruházások ösztönzésével együtt.

A feladatokhoz konkrét összegeket is hozzárendelt a minisztérium, ám a gazdálkodók számára ezek nem bírnak különösebb jelentőséggel, mert csupán stratégiai irányokat jelölnek ki. (E számok tehát nem a konkrét pályázatok keretösszegei.)

A GFC tavalyi felhasználása A Gazdasági Minisztérium kezelésébe tartozó célelőirányzatok közül – összegét és gazdasági hatását tekintve – a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat a legjelentősebb. A támogatási célok belső struktúrájában az előző évekhez képest jelentős átrendeződést mutatott, hogy az 1998-as összeg több mint kétszeresére, 7,5 milliárd forintra növekedett a befektetések ösztönzésére fordítható pénz. A kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére szánt forrás pedig közel 30 százalékkal nőtt, és megközelítette az 5,5 milliárd forintot. A gazdaságfejlesztési pályázat – amely a befektetésösztönzést is magában foglalja – alapvető célja a korszerű technológiák meghonosítása, a vállalatközi kooperáció, a beszállítói kapcsolatok erősítése, a működő tőke modernizációs szerepének erősítése, valamint a modern beruházásokon keresztül a kutatás-fejlesztés, innováció közvetett támogatása. E pályázat keretében tavaly 9,7 milliárd forint támogatási igénnyel 70 pályázatot fogadott el a Gazdaságfejlesztési Tárcaközi Bizottság. Következésképpen a GM számításai szerint 70 milliárd forint értékű beruházás valósul, illetve valósult meg, amelyek révén öt év alatt 685 milliárd forint értékű versenyképes többletárualap keletkezik. Ebből 640 milliárd forintot tesz ki – a pályázók üzleti tervei szerint – az exportárualap. A gazdaságfejlesztési pályázati összeg több mint kétharmadát a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégek kapták, amelyek között több multi, így például az Audi, a Philips, a Siemens, az IBM is megtalálható. A 250 fősnél kisebb cégek összesen 3,62 milliárd támogatást kaptak ebből a forrásból. A gazdaságfejlesztési pályázati rendszer keretében tavaly odaítélt támogatások döntő része – a pályázat alapvető céljainak megfelelően – a külpiacon is versenyképes ágazatokban hasznosult. A híradás-technikai gépek gyártásában 12 pályázat 2,857 milliárd forint, a villamosipari gépgyártás területén 10 pályázat 2,137 milliárd, az export egyik húzóágazatának számító gépgyártásban 10 pályázat 1,323 milliárd forint támogatást nyert el. E három területen hasznosult az odaítélt 9,65 milliárd forintnak összesen 65,5 százaléka. A kereskedelemfejlesztési pályázat révén tavaly 268 szerződéshez 180,44 millió forint támogatást nyújtott a tárca. Az összeg döntő része a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokhoz került, ami a pályázat jellegéből adódik. A kereskedelemfejlesztési pályázat célja a magyar vállalkozások és termékeik külpiacra jutásának támogatása. Ennek megfelelően a GM például a külföldi kiállításokon való részvételt, termékismertetők előállítását segítette elő, illetve külföldi vállalati képviseletek létrehozásához, kiállító- és bemutatótermek bérleti díjához járult hozzá. A minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatását célzó pályázat keretében az EU-normáknak megfelelő ISO 9000, QS 9000 minőségbiztosítási, valamint az ISO 14000 környezetirányítási rendszerek meghonosítását segítették, elsődlegesen kis- és közepes méretű vállalkozások körében. Az 1075 támogatási szerződés 976 millió forintra vonatkozott, ebből 502 millió forint a 10-49 fő közötti méretkategóriában talált gazdára. Az ipari parkok infrastruktúrájának fejlesztésére kiírt pályázat keretében tavaly 8 aspiráns nyert el 1,262 milliárd forintot, amelyhez a GFC 528,5 millió forintot, az FVM kezelésében lévő Vidékfejlesztési Célelőirányzat 733,6 millió forintot adott. (Ez a tender foglalta magában tavaly a parkokhoz kapcsolódó logisztikai fejlesztések támogatását is.) A monitoringadatok szerint ma az országban összesen 688 vállalkozás működik a parkokban, amely közel 60 ezer főt foglalkoztat, éves árbevételük pedig 870 milliárd forint. Az ipari parkokban ténykedő cégek beruházásainak értéke a GM összesítése szerint 345 milliárd forint. A kis- és középvállalkozások beruházási hiteleinek kamattámogatására kiírt pályázatra az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek jelentkezhettek. A beruházás jellegétől függően a jegybanki alapkamat 25-70 százalékának megfelelő kamattámogatást kaphattak, négy évre. A GM 418 pályázathoz 2,22 milliárd forint odaítéléséről döntött. A megkötött 353 szerződésre tavaly időarányosan 588,6 millió forint jutott. A pályázat során előnyben részesültek a beszállítói, integrátori tevékenységet végző, illetve az azt fejlesztő feldolgozóipari vállalkozások: e kör pályázhatott a legmagasabb, a jegybanki alapkamat 70 százalékát kitevő támogatásra. T. É.

Meghirdették az első pályázatokat

A GM február végén hirdette meg az első gazdaságfejlesztési pályázatait. Közülük a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból finanszírozott tenderre a honi gazdaság versenyképességének javulásához hozzájáruló, nemzetközileg verseny- és piacképes, nagy hozzáadott-értékű termelőkapacitásokat létesítő, növelő, legalább 50 millió forintos beruházások támogatásáért jelentkezhetnek a vállalkozások. A vissza nem térítendő támogatás a beruházási költségek 20 százaléka, legfeljebb 100 millió forint, 3 milliárd forintnál nagyobb értékű beruházás esetén pedig maximálisan 200 millió forint lehet. A termelésbővítő beruházással összefüggő importlízing esetén kamatmentes részletfizetési kedvezmény kérhető.

A minőség- és környezetirányítási pályázati rendszer keretében az ISO 9001:2000 és ISO 14000:1996 minőség- és környezetirányítási rendszerek, a QS 9000 és a VDA6 járműipari minőségbiztosítási rendszerek, valamint az AQAP 110, 120 NATO-követelményeknek megfelelő minőségbiztosítási rendszerek kialakításához, bevezetéséhez és tanúsíttatásához kaphatnak vissza nem térítendő támogatást a vállalkozások. Ez a költségek 50 százalékáig terjedhet, maximuma pedig az állandó foglalkoztatottak számának függvényében 0,6 – 1,4 millió forint lehet.

A kereskedelemfejlesztési pályázat célja a beszállítóvá válás és a hozzáadott-érték növelésének elősegítése, ha azok a munkahelyteremtést, illetve -megőrzést szolgálják. E felhívás révén külföldi kiállításokon, hazai előállítású, saját termékekkel történő részvételhez, továbbá bizonyos marketingeszközök készíttetéséhez, hirdetések külföldi szaklapokban történő megjelentetéséhez vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a feldolgozóipari vállalkozások. (E három pályázatra október 31-ig folyamatosan lehet jelentkezni – ám az utóbbi tender később – forráshiány esetén – felfüggeszthető.)

Az Aktív Foglalkoztatási Célok (AFC) előirányzata keretében eddig egy kiírás jelent meg. Támogatandó a minőségi termékek gyártására alkalmas, új beruházások révén tartós foglalkoztatást biztosító, gazdasági szerkezetátalakítást elősegítő korszerű munkahelyek létrehozása. Ezen a tenderen csak az kaphat pénzt, aki a GFC keretében is támogatást nyert. A szükséges műszaki berendezések, gyártóeszközök, technológiák és immatierális javak beszerzésével kapcsolatos, igazolt költségekhez adható vissza nem térítendő támogatás, illetve kamatmentes kölcsön is. Összege munkahelyenként 1-1,5 millió forint, de pályázatonként legfeljebb 100 millió forint.

Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat

A tárca lapzártánkig hat olyan pályázatot hirdetett meg, mely révén a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat (KKC) forrásaiból támogatást nyerhetnek a vállalkozások.

Az idén a KKC keretében hirdette meg a GM a kis- és középvállalkozások hagyományos kamattámogatási programját, amit tavaly még a GFC-ből finanszíroztak. Ez a forrás a feldolgozóipari, építőipari, műszaki kutatás-fejlesztési, számítástechnikai, franchise-rendszerű szolgáltatási, turisztikai vagy logisztikai tevékenységek megkezdéséhez, fejlesztéséhez, illetve beszerzési társaságok tevékenységének bővítéséhez vehető igénybe. A 250 fősnél kisebb, legfeljebb 4 milliárd forint nettó árbevételű vagy 2,7 milliárd forint mérlegfőösszegű vállalkozások vehetik igénybe, maximálisan 100 millió forint hitelhez. A kamattámogatás az első két évben a mindenkori jegybanki alapkamat 40 százaléka, a második két évben annak 30 százaléka. A termékeiknek legalább felére beszállítói vagy vásárlói szándéknyilatkozattal rendelkező cégek évente csökkenő mértékű – 50-50-40-30 százalékos – kamattámogatást kapnak, az elmaradott megyék vállalkozói ennél 10 százalékponttal több támogatásban részesülnek. Csak olyan vállalkozások igényelhetik, melyek a konstrukcióban részt vevő 35 hitelintézet vagy az integrált takarékszövetkezetek valamelyikétől hitelígérvénnyel, illetve kölcsönszerződéssel rendelkeznek.

A kisvállalkozások pénzügyi lízingjéhez kapcsolódó támogatás e gazdálkodók versenyképességének javulását szolgáló technológiai fejlesztéseit hivatott előmozdítani. Az 50 fősnél kisebb, maximálisan 700 millió forint nettó árbevétellel vagy 500 millió forint mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozások igényelhetik. E határok azonosak a Pénzügyminisztérium által kezelt egykori kamattámogatási konstrukcióéval, amelyet még korábban átvett az akkori gazdasági tárca (Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium).

A támogatás a feldolgozóipari, építőipari vagy számítástechnikai kapacitásfejlesztést, a gyártási technológia korszerűsítését, bővítését, a gépek beszerzését szolgáló lízinghez igényelhető, ha azok megfelelnek a környezetvédelmi előírásoknak. A legfeljebb 48 hónapos futamidejű konstrukció alapesetben a jegybanki alapkamat 30 százalékát nyújtja, ám beszállítói vagy vásárlói szándéknyilatkozat birtokában 50 százalékos kiemelt támogatás igényelhető, ami az öt legelmaradottabb megyében további 10 százalékkal növekszik. Azok igényelhetik, akik a részt vevő 50 hitelintézet, regionális fejlesztési társaság vagy azok lízingcégeinek valamelyikével lízingszerződést kötöttek.

A működőképesség is javításra szorul

A vállalkozások működési feltételeinek javítását célzó feladatok ellátásának támogatására kiírt pályázatra olyan szervezetek vagy konzorciumok jelentkezhetnek, amelyek rendszeres üzleti, szakmai kapcsolatban állnak a kis- és középvállalkozásokkal, s alkalmasak arra, hogy színvonalas, strukturált szolgáltatásokat nyújtsanak. A pályázat keretében legfeljebb 10 millió forint egyszeri, vissza nem térítendő támogatás nyerhető. Ezzel a GM segíteni kívánja a képzést, tanácsadást, információszolgáltatást, és -közvetítést, rendezvények, kiállítások és vásárok szervezését, kiadványok megjelentetését, EU-információs központok fejlesztését.

Az integrátori beszállítói program tanácsadói feladatai ellátásának támogatására kiírt pályázatra olyan szervezetek vagy konzorciumok jelentkezhetnek, amelyek rendszeres üzleti és szakmai kapcsolatban állnak kisvállalkozásokkal, képesek a beszállítói kör támogatására, vagy a beszállítást segítő forrásszervezésre, pénzügyi konstrukciók kidolgozására. E pályázat révén egyszeri vissza nem térítendő támogatás nyerhető, esetenként 10 millió forintos felső határral.

A KKC-ből finanszírozott, turisztikai kis- és középvállalkozások gyógyturisztikai és szállásfejlesztő beruházásainak a támogatására indított pályázat keretében legalább 10 millió, legfeljebb 175 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad a tárca e beruházási ráfordítások legfeljebb 30 százaléka erejéig. (A támogatás a költségvetésből elnyert egyéb támogatásokkal együtt sem haladhatja meg a fejlesztési költségek 50 százalékát.) A pályázaton azok a szövetkezetek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, jogi személyek vállalatai, egyéni vállalkozók, egyesületek, köztestületek, alapítványok jelentkezhetnek, amelyek legfeljebb 250 főt foglalkoztatnak, éves nettó árbevételük nem haladja meg a 4 milliárdot, mérlegfőösszegük pedig a 2,7 milliárd forintot.

Néhány héttel a háziorvosi praxistörvény elfogadása után a GM már pályázatot hirdetett a praxisprivatizációt segítő kamattámogatásra. Az anyagi segítséget a háziorvosi vagy fogorvosi tevékenységet folytató kisvállalkozások igényelhetik, maximálisan öt év futamidővel, 2 év türelmi idő mellett.

Pályázat a praxisprivatizációhoz

A vállalkozásoknak 25 százalék saját forrást kell felmutatniuk a kedvezményes hitelhez, amely a jegybanki alapkamat arányában meghatározott támogatást tartalmaz. Ennek mértéke fokozatosan csökken; önkormányzati tulajdonban lévő gép, műszer, berendezés megvásárlása esetén 70-től 40 százalékig, egyéb forrásból történő beszerzés esetén pedig 60-tól 30 százalékig. A pályázat benyújtásának feltétele a konstrukcióban részt vevő 35 bank, takarékszövetkezet valamelyikétől kapott hitelígérvény vagy kölcsönszerződés. (A pályázatokról a szakmai bizottság havonta dönt.)

A KKC keretébe tartozó kész pályázatokat a Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság címére (1024 Budapest, Margit körút 43-45.) kell elküldeni.

Itt említendő meg a GM, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közös, iparipark-infrastruktúra és iparipark-szolgáltatás fejlesztését támogató pályázata is, amelyre kizárólag „Ipari Park" címet viselő szervezetek jelentkezhetnek. A konstrukció vissza nem térítendő támogatást nyújt. Iparipark-alapinfrastruktúra beruházásához a GFC-ből a költségek 20 százalékáig, legfeljebb 100 millió forint (3 milliárd forintnál nagyobb beruházás esetén maximum 200 millió forint), a Területfejlesztési Célelőirányzatból (TFC) pedig a beruházási költségek 30 százaléka nyerhető el támogatásként. Logisztikai célú invesztíciókhoz csak a GFC-ből kapható támogatás, a rendszertervek kidolgozásának költségeihez pedig a kiadások 50 százalékáig nyerhető, legfeljebb 10 millió forint vissza nem térítendő támogatás. E pályázatok legkésőbb augusztus 31-ig nyújthatók be.

A kamat- és a lízingtámogatási, illetve a háziorvosi praxisprivatizációt segítő pályázatra november 10-ig, a többiekre pedig október végéig folyamatosan lehet jelentkezni.

Valamennyi pályázat esetében a kizáró tényezők között szerepel, ha adott gazdálkodó már megkezdte a beruházást, ha a beruházás kizárólag ingatlan, üzletrész vásárlására irányul vagy – szálláshely-szolgáltatás kivételével – építést céloz, továbbá ha csőd- vagy felszámolási eljárás indult a vállalkozó ellen, illetve amennyiben 60 napot meghaladó köztartozása van.

A pályázati tudnivalók a GM www.gm.hu internet címen tölthetők le. A szükséges űrlapok és a részletes ismertetők a Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) könyvesboltjában (1051 Budapest, Dorottya u. 4.) és regionális képviseleteinél, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara regionális szervezeteinél – a fővárosban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) irodáiban – kaphatók, díjmentesen. A TC pályázati anyagai a Tourinform-irodákban is, a kamattámogatások űrlapjai és útmutatói pedig a konstrukcióban részt vevő bankoknál, takarékszövetkezeteknél is elkérhetők.

Központi iroda az ügyintézéshez

A GM – vezetőinek nyilatkozatai szerint – csökkenti a pályázatokhoz kapcsolódó adminisztrációt, s egyszerűsíti a döntéshozatalt. Ennek jegyében a tárca a közeljövőben központi irodát hoz létre, ahol valamennyi pályázat ügyeit intézik majd. A vállalkozások teljes körű szolgáltatásra számíthatnak a támogatásokkal kapcsolatban: beszerezhetik az űrlapokat és útmutatókat, megkapják a szükséges információkat, tanácsokat, s végül a kész pályázatokat is benyújthatják. Szakemberek véleménye szerint egyetlen ilyen központi iroda nehezen láthatná el a kijelölt feladatokat, hiszen a négy célelőirányzat (a KKC, a GFC, a TC, illetve az AFC) eltérő területeket fed le, amelyek más-más speciális ismereteket igényelnek – s a szakemberek a GM különféle főosztályain dolgoznak. Az űrlapok kiadása és az elkészített pályázatok befogadása azonban, az általános tanácsadással együtt, különösebb gond nélkül megoldható a központi irodában.

Egy minapi bejelentés szerint a jövőben az újonnan létrehozott Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaságot kívánja megbízni a tárca a pályázatok adminisztratív lebonyolításával s az ezzel kapcsolatos tájékoztatással.

A puding próbája...

A legnagyobb kérdés persze az, hogy hatékonyabb lesz-e a támogatás rendszere, s a kis- és középvállalkozások valóban hozzájuthatnak-e a költségvetés kedvezményes hiteleihez. E pénzeket ugyanis korábban jórészt azok vették fel, akik megfelelő hitelképességgel, tőkeerővel rendelkeztek, nagyobb összegű hitelt igényeltek – vagyis nem a mikro- és kisvállalkozások, hanem inkább a közepes méretűek. Nos, az új támogatási rendszer eredményességét tekintve egyelőre nem lehetnek információk, de az érdeklődés jócskán felülmúlja a korábbi évekét.

A KKC kamattámogatási programjának paraméterei hasonlóak a GFC-ből finanszírozott korábbi kamattámogatással, a pénzügyilízing-konstrukció feltételei pedig az egykori pénzügyminisztériumi „500 millió forintos" kamattámogatásra emlékeztetnek. Nem valószínűsíthető, hogy a hitelek kedvezményezettjeinek összetétele jelentősebben megváltozna.

Vállalkozói észrevételek szerint az idén jelentősen megnőtt a vissza nem térítendő támogatások aránya, és nagy hangsúlyt kapott a feldolgozóipar (ami a beszállítói tevékenység, illetve a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából valóban fontos). Bár a BKIK éppen a korábbi tapasztalatok alapján alakította át saját, vissza nem térítendő támogatásait kedvezményes hitelre – ma mégsem lehet előre megítélni, hogy a honi gazdaság szempontjából összességében előnyös-e a vissza nem térítendő támogatási formák előtérbe helyezése.

Más szakemberek úgy tapasztalták, hogy az egészen kicsi vállalkozások azért jutnak nehezen kedvezményes hitelhez, mert nem tudják pályázataikat megfelelő színvonalon elkészíteni. Számukra a vállalkozói gondolkodás elsajátítása lenne az alapvető, s e kezdeti lépés után következhetne a jó üzleti terv elkészítése, végül a pályázat megírása, megfelelő piaci elemzésekre, bevétel-kiadási tervekre építve. A gazdaságfejlesztés szempontjából hasznos lehet ugyanakkor, hogy a GM pályázatainak egy részére a vállalkozásokat támogató, azok felkészítését végző szervezetek is jelentkezhetnek. Ez ugyanis hozzájárulhat az előbb említett hitelfelvételi problémák megoldásához is.