Több pénz – kevesebb pályázat

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 25. számában (2000. május 1.)

A Gazdasági Minisztérium kezelésébe tartozó előirányzatok közül az idén a Turisztikai Célelőirányzat (TC) forrásai nőttek a legnagyobb mértékben. Az alap a tavalyi 6,582 milliárd forinttal szemben most összesen 13,054 milliárd forintból gazdálkodhat.

A tavalyihoz képest nemcsak az összeg, de az elosztás módja is változik: miként azt az ágazatot felügyelő helyettes államtitkár a sajtóban többször hangsúlyozta, koncentráltabban kívánják felhasználni a forrásokat, vagyis kevesebb pályázó nagyobb összegű támogatásban részesül majd.

A gyakorlatilag már jóváhagyott felhasználási tervek szerint jelentősen nő a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok kerete (közel kétszeresére), a központi pályázatok között pedig túlsúlyban lesznek a vissza nem térítendő támogatások, bár a kamattámogatások is megmaradnak.

Az előirányzathoz 3,774 milliárd forintot ad a központi költségvetés, 4 milliárd származik a vállalkozások turisztikai hozzájárulás címén befizetett adóforintjaiból, 90 millió forint a korábbi – nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején nyújtott visszatérítendő – támogatások törlesztéséből. A gazdasági miniszter döntése nyomán 2 milliárd forintot csoportosítottak át a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból, s további 3,19 milliárd forinttal növeli a forrásokat a 2001. évi TC-ből a vonatkozó rendelet 5. paragrafusa alapján előrehozott, úgynevezett elődöntési keret.

Turisztikai pályázatok '99 1999-ben a TC-ből ténylegesen 2,357 milliárd forintot fordítottak támogatásokra, amiből 739 millió forintot tettek ki az 1998-ról áthúzódó kifizetések. Idei kifizetésre szerződésekkel lekötöttek további 1,069 milliárd forintot. Központi pályázatokon 1,815 milliárd forintot osztottak szét, 488 pályázat számára. A beadott anyagok közül gyakorlatilag minden második nyert: összesen 922 pályázatot adtak be, a lehetségesnél lényegesen magasabb, 9,44 milliárd forint értékben. Az egy pályázatra jutó átlagos támogatási összeg jelentősen nőtt az 1998-ashoz képest, 2,9 millió forint volt. Képzés, oktatás: E témában 50 pályázat osztozhatott az odaítélt 49,9 millió forinton, a pályázat legfőbb célja az EU előírásaival harmonizáló turisztikai képzési rendszer kialakítása volt. A támogatást elnyert intézmények közül több idegen nyelvű szakkönyvekkel bővíthette kínálatát, s három, hiányt pótló magyar tankönyv is készült a turizmusoktatás számára. Megvalósult egy távoktatási program a TC segítségével, de támogatást nyert a falusi vendégfogadók számára szervezett nyelvoktatás, valamint a képzőhelyek gyakorlati oktatási lehetőségeinek korszerűsítése is. Gasztronómia és borturizmus: A tavalyi esztendő a gasztronómia és a bor éve volt Magyarországon. Az ehhez kapcsolódó programokat, termékfejlesztést segítő tender nyomán 132 pályázat részesült összesen 104,1 millió forint értékű támogatásban. E forrásból járultak hozzá egyebek mellett a stockholmi és frankfurti Magyar Gasztronómiai és Bornapok, az Egri Bikavér Ünnepe, a Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál megrendezéséhez, ugyancsak a pályázat támogatásával kezdődhetett meg a Pannonhalmi Főapátság Szent Márton éttermének felújítása is. A TC hozzájárult szakmai versenyek lebonyolításához, szakácskönyv kiadásához, s összességében ahhoz, hogy a magyar gasztronómia és borkultúra mind bel-, mind külföldön nagyobb publicitást kapjon. Beruházási kamattámogatás: E körben 69 pályázat kapott 814,6 millió forint értékű támogatást. A tenderrel elsősorban a kiemelt termékekhez kapcsolódó beruházási hitelek kamatait támogatják, négyéves futamidőre, évente csökkenő mértékben. Ilyen segítséggel a tárca számításai szerint 9,7 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, amelyek a TC kamattámogatáson kívül általában nem jutott más költségvetési forráshoz. A nyertes pályázatokból 36 volt teljesen új beruházás, a többi korszerűsítés, bővítés. A támogatott létesítmények között volt például a balatonfüredi Füred kemping, a Gerébi-kúria Lajosmizsén, a hajdúszoboszlói Hajdú kastély-panzió, a sárbogárdi Korona panzió, a nagyvázsonyi Lovascentrum. Belföldi rendezvények: E pályázat keretében 140, 1999. évi rendezvény szervezői nyertek el 262,7 millió forintot, illetve a 2000-2001-ben megvalósuló 212 program gazdái juthattak 491,4 millió forint támogatáshoz. A pályázók beszámolói szerint a már lezajlott eseményekre legalább ötmillió ember látogatott el – mintegy 30 százaléka külföldi volt. A pályázaton a fővárosiak mellett sok vidéki esemény is kapott állami hozzájárulást, így például sárvári, debreceni, nyíregyházi és esztergomi programok, illetve a Szegedi Szabadtéri Játékok. Lovas turizmus: A lovaslétesítmények minőségi fejlesztését, a kínálat versenyképességének javítását szolgáló pályázatban kétféle lehetőség szerepelt: a beruházások kamattámogatást, a rendezvények, útvonaltérképek stb. pedig vissza nem térítendő támogatást igényelhettek. Összesen 35 pályázatot 79,2 millió forinttal jutalmazott a TC. E segítséggel több lovastúra-térkép készült, önálló pavilonban jelent meg az Utazás Kiállításon a lovas turizmus, s több európai kiállításon bemutatták az ország kollektív lovasturisztikai kínálatát. A TC hozzájárult a turizmus ezen ágához kapcsolódó oktatás fejlesztéséhez, s a kamattámogatáson keresztül több infrastrukturális beruházás, így Cserszegtomajon, Nemesnép-Örsön istálló, karám építéséhez, a balatonlellei Rádpuszta lovardájának korszerűsítéséhez is. T. É.

A turizmus forrásai és kiadásai

A TC-ből az idén 3,65 milliárd forintot szán a kezelő marketingkiadásokra, 5,78 milliárdot támogatásokra, 87 milliót kutatásra, piacfelmérésre, 1,13 milliárdot a Magyar Turisztikai Rt., a Nemzeti Kongresszusi Iroda és a RIB-titkárságok utódszervezeteinek közreműködői tevékenységére, egyéb kiadásokra (rendőrség támogatása, szúnyogirtás, TC-működtetés stb.) 407 millió forintot.

A KKC-ből átcsoportosított pályázati keretből az elképzelések szerint 800 milliót fordítanak a gyógyturisztikai és a szálláshely-fejlesztési pályázatra, 1,2 milliárdot pedig kisvállalkozási kamat-, illetve egyéb támogatásokra.

A központi pályázatok keretében ez évben 5,78 milliárd forint sorsáról döntenek majd. A szerencsés kiválasztottak vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek. A különböző kategóriák tervezett keretösszege már most viták kereszttüzében áll: politikusok és szakmabeliek egyaránt sokallják a kongreszszusi központok, konferenciatermek építéséhez való állami hozzájárulást, ugyanakkor keveslik a szintén stratégiai célként és prioritásként kezelt gyógyfürdőfejlesztésre elkülönített összegeket. (A termálturizmus a KKC-ből átcsoportosított keretből juthat az év során 800 millió forinthoz, ez a pénz azonban a gyógyfürdők állapotát tekintve édeskevés.)

Hol épülnek konferenciatermek?

A konferenciatermek építésére elkülönített összegből 2 milliárd forintot szánnak egy budapesti és 3x500 millió forintot egy-egy kisebb, vidéki beruházás támogatására. Lapzártánkkor azonban még egyik helyszín sem végleges, ahogyan az sem, milyen konstrukcióban és feltételek mellett juttatná ezt az összeget az állam. A fővárosban az egyik potenciális jelölt az úgynevezett expóterület, ám biztosat nem lehet tudni.

A vidéki konferencia-központok helyszínéül számos város neve felvetődött. Hogy melyik lesz a befutó, abban szerepe lehet a helyi önkormányzatok financiális helyzetének és szerepvállalásának, illetve a beruházói szándéknak is, ám sok függ attól a tanulmánytól, amelyet a GM valamelyik nagy tanácsadó céggel készíttet majd el, mintegy 10-15 millió forintért.

Mindezeket figyelembe véve valószínűsíthető, hogy ez év decemberéig nem sikerül majd szétosztani a „konferenciakeretet", így elképzelhető, hogy annak egy részét más célokra csoportosítják át.

A turisztikai tárgyú pályázatok egy része lapzártánkig már megjelent, így a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat kamattámogatási pályázati felhívása, a Tourinform-irodák támogatására, valamint a turisztikai célú oktatás elősegítésére vonatkozó tender.

A pályázatokat el kell olvasni!

A szezon szempontjából már így is későn jött kiírások miatt sok kritika érte a tárcát. A késedelemről az illetékes parlamenti bizottság előtt a helyettes államtitkár úgy nyilatkozott, hogy annak első számú oka a minisztérium élén bekövetkezett személycsere volt. A TC felosztása ugyanis már januárra elkészült, ám azt az új miniszter elképzeléseinek megfelelően gyakorlatilag teljesen át kellett dolgozni. A GM-ben remélik, hogy jövőre nem lesz csúszás, a 2001. évi TC felosztását előkészítő munkálatok már most megkezdődtek.

Tekintve, hogy a célelőirányzat forrásai az idén jelentősen megemelkedtek – különösen, ha a KKC-ből átcsoportosított 2 milliárd forintot is ide számítjuk –, a tenderkiírásoknak megfelelő pályázók jó eséllyel számíthatnak arra, hogy elnyerik a támogatást. Az eddigi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy sokaknak a kiírás értelmezése okozza a legtöbb problémát (s később csalódást).

A TC-re szóló pályázatoknál – ahogyan minden más pályázatnál is – a legfontosabb teljeskörűen megismerni a kiírást és az útmutatót. Ugyanez vonatkozik a későbbiekben a támogatási szerződésre is, hiszen a pénz felhasználását folyamatosan ellenőrzik.

A turisztikai célú vissza nem térítendő támogatások főbb tételei: (Millió Ft)
fejlesztési beruházások 3900
ebből:
konferenciatermek 3500
témaparkok 400
beruházási projektek kidolgozása 100
oktatás 100
regionális pályázatok 570
hátrányos helyzetű megyék támogatása 310
lovas turizmus (FVM-GM pályázat) 150
világörökségi helyszínek (NKÖM-GM) 150
kerékpárút építése (KHVM-GM) 100
ifjúsági táborozás (ISM-GM) 100
Tavaszi Fesztivál, kiemelt programok 300
 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!