Levéltitok
A küldeményben rögzített és kizárólag meghatározott személy(ek) tudomására hozni kívánt közlés levéltitok, és annak illetéktelen személy által történő megszerzése, megismerése, illetve illetéktelen személy részére történő átadása valósítja meg a jogsértést. A levél személytelenül közvetít, ez a tény önmagában magyarázza a levél bizalmi jellegét, ezért nincs szükség a levéltitok körében a közlés bizalmas jellegének, titkosságának külön bizonyítására.Üzemi, üzleti titok
Az üzemi vagy üzleti titok a jogszerűen működő üzemmel, üzlettel, ezek tevékenységével kapcsolatos ismeret, olyan adat, tény, megoldás (a know-how-t is ideértve), amelyek illetéktelen személyek előtti feltárása az üzem vagy üzlet zavartalan működését, jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti.Magántitok
Az ítéletek általában abból indulnak ki, hogy magántitok minden olyan tény (adat, abból levonható következtetés, bármilyen információ), amelynek titokban maradásához, megőrzéséhez a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. Ez a meghatározás logikailag sántít, hiszen a titkot a titokkal vagy eltitkolással (tehát önmagával) nem lehet definiálni. Mégis ez a megfogalmazás a gyakorlat számára használhatónak, sőt hasznosnak bizonyul, mert kifejezésre juttatja, hogy a bíróság "méltányossággyakorlása" valójában mérlegelés, és ezen belül főként érdekmérlegelés eredményeként tekint valamilyen adatot titoknak, és nyújt a megsértésével szemben jogvédelmet.Mérlegelés
A bíróság minden esetben az összes körülményt mérlegelve állapítja meg, hogy valamely tény, adat stb. titoknak minősül-e, avagy sem. Attól függően, hogy a tény ismertté válása milyen súlyú érdeksérelmet eredményez, figyelembe veszi, hogy a másik oldalon milyen jogos érdek fűződik a tény nyilvánosságra hozatalához, mindkét fél oldalán értékeli, hogy a társadalmi szokásoknak, az erkölcsi normáknak, az adott helyzetben általában elvárható magatartásnak megfelelően jártak-e el.Egyéb titokfogalmak
A bíróságok általában minden különösebb magyarázat nélkül, esetleg a következetes bírói gyakorlatra utalással fektetik le a kiinduló tételt, ritkábban előfordul azonban, hogy olyan, a Ptk. 81. §-ánál közvetlenül nem alkalmazható, külön törvények titokmeghatározására hivatkoznak, melyek analógiájára megkonstruálható a titok fogalma. Így például a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. (Vtv.) törvény alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult megtette a szükséges intézkedéseket [Vtv. 4. § (3) bekezdésének a) pontja]. Ezeket az ismérveket a bíróság a versenytörvényen kívül, a Ptk. 81. §-a körében is alkalmazhatja, hiszen a titok megállapításához szükséges mérlegelés egyik fontos eleme, hogy maga a jogosult titoknak tartja-e, titokként kezeli-e a rá vonatkozó adatot, azaz mindent megtesz-e az elvárhatóság határain belül az adat titokban maradása érdekében. Lényeges, hogy abban az esetben, ha a megismert adatok bizalmas, titkos jellege objektíve nem ismerhető fel, nem beszélhetünk titokról és titoktartási kötelezettségről sem.Valamely tény, adat titokjellegére következtetni lehet egyebek mellett a felek közötti viszony, így különösen a közlés bizalmas formájából. Ha egy információt maga a jogosult sem kezel bizalmasan, az titokvédelemre nem érdemes, amit a bíróság azzal fejez ki, hogy a kérdéses tény titokminőségét nem ismeri el. Az el nem ismerés indoka lehet a jogosult "titokjellegnek" ellentmondó, esetleg felróható magatartása. Ezért nem sért jogszabályt a bíróság, amikor a titoksértés megállapítása iránt előterjesztett kereset elutasításának indokai között kellő súllyal értékeli azt is, hogy a szerződésben a felek nem kötötték ki az adat, tény titkos kezelését, nyilvánosságra hozatalának tilalmát, ami arra utal, hogy a felek maguk sem kezelték titkosan megállapodásuk tartalmát.A titokdefiníciót tartalmazó, Ptk.-n kívüli jogszabályokat – mint például a korábban hivatkozott Vtv.-t – lehet analógia útján alkalmazni a Ptk. 81. §-a körében is, ugyanis ezek a titok megállapításához szükséges mérlegelés számára adnak további támpontokat, amelyek – megfelelően alkalmazva – bevonhatók az eset összes körülményeinek értékelésébe.A titok fogalmi elemei
Szűk körben ismertségA titok egyik fogalmi ismérve, hogy a tény csak szűk körben, kevesek által lehet ismert. Kétségtelen, hogy a közismert adatok, köztudomású tények nem minősülnek titoknak. Így például a közvélemény előtt ismert, a telefonkönyvben is hozzáférhető adatok nem minősíthetők titoknak. Éppen ezért a titok és vele a titokvédelem is megszűnik a titok nyilvánosságra hozatalával, amikor az adat bárki számára hozzáférhetővé, megismerhetővé válik, és így ezután megőrzéséről értelmetlen beszélni.Releváns személyi körA bírói gyakorlatban kialakult elvekre figyelemmel a titok egyik ismérveként használt szűkkörűség ismérvét árnyalni lehet. Célszerű bevezetni a releváns személyi kör ismérvét, amely azoknak a személyeknek a meghatározott és egymástól viszonylag jól elkülöníthető körét (szomszédok, a társasházközösség, sporttársak, családi, baráti, szakmai és egyéb ismeretségi kör) jelöli, akik előtt ismeretlen az információ, és a jogosult érdeksérelmét eredményezné annak feltárása előttük. A titokjelleg csak akkor állapítható meg, ha van egyáltalán olyan személyi kör, amely előtt az – addig nem ismert – információ nyilvánosságra hozatala a jogosultnak érdeksérelmet, a legtágabb értelemben felfogott kárt okoz.Ugyanaz az információ lehet nyilvános adat az egyik személyi körben, míg más, releváns személyi körben titoknak minősül.Méltányolható érdekCsak az olyan tény tekinthető titoknak, amely a releváns személyi kör(ök) előtt nem ismert, másként fogalmazva, csupán szűk vagy zárt körben ismert, feltéve hogy annak titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. Nem tekinthető méltányolható érdeknek a jogellenes vagy erkölcstelen célhoz fűződő érdek, de kivételes esetekben a jogos érdek is kevésnek bizonyulhat ahhoz, hogy azt a bíróság titokvédelemmel méltányolja. A méltányolható érdek megállapítása olyan érdekmérlegelést feltételez, amely a szemben álló érdekek összevetését követően a titokban maradáshoz fűződő érdeket találja jelentősebbnek.| Mérlegelés a gyakorlatban A titok egyik fogalmi ismérvét jelentő "szűk körben ismertség" is viszonylagos kategória, amelyet a bíróságok több esetben szintén mérlegeléssel állapítanak meg. Ezt a következő jogesetek érzékeltetik. A magyar felperes külföldön szexfilmben "tevőleges" szerepet vállalt, és szerződésben hozzájárult a film Magyarországon kívüli forgalmazásához és a róla készített szexképek megjelentetéséhez egy külföldi szexújságban. Egy magyarországi újság (az alperes) átvette a külföldi újság képanyagát (megjegyezzük, hogy ezzel a magatartásával egyébként a képmással visszaélést is megvalósította), és nyilvánosságra hozta a felperes szereplésének a tényét. A felperes egész családja, élettársa és ismerősei az alperes cikkéből szereztek csak tudomást a felperes ez irányú tevékenységéről, amellyel kapcsolatban a felperes (és családja) számtalan kellemetlen megjegyzésnek volt kitéve, magánéleti és munkakapcsolatai érezhetően meglazultak, modellkénti karrierkilátásai romlottak. Az alperes arra hivatkozott a perben, hogy a felperes hozzájárult a szexfilm és a képek külföldön történő forgalmazásához, és számolnia kellett volna azzal, hogy a felvételek eljuthatnak Magyarországra is, ezért a hallgatólagos hozzájárulása a perbeli cikk megjelentetéséhez legalábbis vélelmezhető. A jogerős ítélet megállapította, hogy a perbeli témával kapcsolatban a társadalmi közfelfogás nem egységes. Bizonyos körben jelentősen hátrányos visszhangot válthat ki, míg más, korlátozottabb körben jelentős érdeklődésre tarthat számot a témával foglalkozó fotó, film stb. Az ilyen, vegyes megítélésű tevékenységben részt vevő maga jogosult eldönteni, hogy ki kíván-e lépni ebből a sajátos érdeklődésű körből olyan szélesebb területre, ahol köztudottan inkább megbotránkozás tapasztalható mind az ilyen tevékenység, mind az abban részt vevő irányában. Ez az érintett személy magánügye. A tevékenység feltárásáról vagy eltitkolásáról való döntés a magánszférájába tartozik. Ilyen módon tehát azt, hogy a felperes mit kívánt akár a szélesebb nyilvánosság, akár a család vagy a baráti kör tudomására hozni, vagy előttük eltitkolni, saját maga volt jogosult eldönteni. A felperes alappal bízhatott is a felvételek titokban maradásában, mivel kizárólag a külföldön történő megjelenéshez járult hozzá. Ezekkel az indokokkal titoknak ismerte el a bíróság a szexfilmben szereplés tényét, és titoksértésnek minősítette a tény nyilvánosságra hozatalát. A szülők magántitokként kezelhetik gyermekük öngyilkosságának tényét, és az újságíró magántitkot sért, ha a szülők hozzájárulása hiányában ezt a tényt sajtó útján nyilvánosságra hozza. A perbeli esetben a felperes fia halálának körülményei, öngyilkosságának ténye olyan magántitok, melynek nyilvánosságra hozásáról a felperes mint szülő jogosult volt dönteni akkor is, ha volt olyan személyi kör, amely az ügyről tudott. Az egyik ilyen személyi kör az egyetem hallgatósága (melynek tagja volt az elhunyt), ahol nem volt titok, hogy a néhai öngyilkos lett. Ettől azonban teljesen független másik személyi kört alkotott a felperes tágabb családja, akik előtt a felperes ezt a bizalmas adatot magántitokként kezelte. Miután kizárólag a felperes jogosult eldönteni, hogy melyik személyi kör számára kívánja a családjára vonatkozó adatot nyilvánosságra hozni vagy titokként kezelni, hozzájárulása nélkül a magántitok nem hozható nyilvánosságra. |