Seregszemle Hannoverben

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 25. számában (2000. május 1.)

Az idén volt harmincéves a CeBIT, a hannoveri nagy tavaszi infokommunikációs kiállítás. Úgy tűnik, a seregszemle sikerét lassan már semmi sem veszélyeztetheti, hiszen annak ellenére, hogy a megszokott március végi időponthoz képest egy teljes hónappal előbb rendezték, az érdeklődés minden korábbit felülmúlt. A hétnapos rendezvényen ismét látogatórekord született, már 750 ezer ember volt kíváncsi arra, mi újság az infokommunikáció világában. Volt is mit megtekinteni. 7802 kiállító képviseltette magát, s ebből háromezer volt külföldi illetőségű. Sok multinacionális cég alkalmazta azt a taktikát, hogy német képviselete révén vett részt a CeBIT-en, aminek következtében a hazai cégek statisztikája javult. Összességében tehát a kiállítás egyáltalán nem volt belterjes.

A gazdasági fejlődés ciklusai

A nyitóünnepség persze hamisítatlanul német volt, s a megnyitóbeszédet Ron Sommer, a Deutsche Telekom igazgatótanácsának elnöke mondta. Kifejtette, hogy a jövő tendenciái a múlt vizsgálatával érthetők meg a legjobban. Az orosz Nyikolaj Kondratyev elméletére hivatkozott, aki a gazdasági fejlődést ciklusokra osztotta fel. Az első ciklus még a szövőgép és a gőzgép feltalálásával kezdődött, a másodikat a vasút, a harmadikat az elektromosság, a telefon és az autó fémjelezte. A negyedik hullám a második világháború után következett, aminek következtében először sikerült elérni a teljes foglalkoztatottságot, s most az ötödik hullámot lovagoljuk, amelynek a főszereplője egy törpe, ami méreteiben egyre kisebb, de hatékonyságában egyre erősebb lesz: ez pedig a számítógép.

Hogy Ron Sommer mennyire gondolta komolyan ennek a régi elméletnek a felmelegítését, az nem derült ki, azonban azzal, hogy a hét nap a törpe körül forgott, mindenki egyetértett. Az idei CeBIT már nagyon széles értelemben vett infokommunikációs kiállítás volt, ahol a telekommunikáció, az automatizálás, a banktechnológia játszották a fő szerepet az informatika mellett. A hatalmas méretű kiállítást már évek óta nem lehet a szó klasszikus értelmében végigjárni, a következőkben inkább csak felvillantunk néhány jól érzékelhető trendet a látottakból.

Microsoft és a tőle függetlenek

Kezdjük a „legpuhább" termékkel, a szoftverrel. A CeBIT egyik része kétségtelenül a Windows 2000 lázában élt, ami érthető, hiszen a kiállítás időpontja igen közel esett a Windows 2000 bemutatkozásához. A paletta azonban sokat színesedett az elmúlt évhez képest, a Microsoft-független operációs rendszerek közül a Linux térnyerése volt a legszembetűnőbb. Nyilván az újdonságának köszönhetően a legtöbb standon a Linuxot támogató megoldásokra utaló feliratokat, termékeket lehetett látni. A Telecom '99 sikerén felbuzdulva a Sun folytatta a Staroffice ingyenes terjesztését a CeBIT-en, azonban ezek a legális verziók sokak bánatára „csak" németül tudnak.

Mégsem az új termékek jelentették az igazi újdonságot a szoftverforgalmazás terén, hanem az a tendencia, amely az internet terjedésével egyre határozottabban jelentkezik. Az ASP-k (Application Service Provider – alkalmazásszolgáltató) megjelenésével ugyanis már nem maga a szoftver a termék – azt egyre gyakrabban díjmentesen lehet letölteni az ASP-k szerveréről -, hanem annak a használata, tehát maga az alkalmazás. Ez a trend jelentős változásokat hozhat a dobozolt szoftverek piacán is.

Vásár a vásárban

Az IT eszközökből, berendezésekből óriási kínálatot láthattunk, helyenként inkább vásárra hasonlított a CeBIT, mint kiállításra. Ha mégis irányzatokat akarunk kiemelni, akkor a laptop, de főként a palmtop piaca élénkült fel. Természetesen tovább nőttek a sebességek, a legnagyobb CPU-gyártó cégek már átlépték a GHz-es határt, de ez nem okozott különösebb meglepetést senkinek, a tendenciát szinte természetesnek kell elfogadni. A ma vett gépek erkölcsi avulása már oly mértékben megelőzi a fizikai avulást, hogy – némi túlzással – lassan célszerű lesz az üvegvisszaváltó mintájára számítógép-visszaváltó hálózatot létesíteni.

Komoly választékot lehetett látni a hálózati technológiákat kínáló kiállítók standjain, ahol leggyakrabban a legkorszerűbb Ethernet-megoldások és természetesen az internetalapú alkalmazások szerepeltek. Ennek megfelelően az ATM-rendszerek inkább a WAN-hálózatok területére koncentrálnak. Itt már a 2,4 Gbit/s-os, illetve a 10 Gbit/s-os kapcsolási sebesség lett a kitűzött – és már több cég által elért – cél.

Az informatikai rész áttekintése a látogatókat meggyőzte arról, hogy a termékek piacán újabban már évről évre lemérhető a technológiai fejlődés, ugyanakkor ez nem hozza magával törvényszerűen új alapelvek, teljesen eltérő technológiák alkalmazását. Különösen igaz volt ez az idei CeBIT-en az IT termékekre.

A telekommunikációs pavilonok viszont szolgáltak néhány érdekességgel. A legtöbb újdonság – mint már évek óta – a vezeték nélküli kommunikáció területén tűnt fel. A leglátványosabb előrelépést kétségtelenül a mobilkészülékeken keresztüli internetelérést biztosító WAP- (Wireless Application Protocol – vezeték nélküli alkalmazási protokoll) alapú készülékek piacán lehetett tapasztalni. Tavaly még alig egy-két cég tudott mutatni valamit ebben a témában, az idén viszont egymást érték a bejelentések. A Nokia, amely tavaly a 7110-es készülékkel már jelen volt ezen a piacon, ezúttal három új WAP-alapú készüléket is bejelentett. Rövidesen megismerhetjük majd a 6210-es és a 6250-es típusjeleket az itthoni piacon is.

A 6210-es készülék inkább a professzionális felhasználók számára készült, s a 6100-es sorozat folytatásának tekinthető, olyannyira, hogy annak a kiegészítői használhatók az új készülékhez is. A Nokia 6250-es viszont teljesen eltérő felhasználásra készült: az ütés-, por- és vízálló kivitelű, gumírozott házba rejtett készülék különösen mostoha körülmények között is használható. Végezetül a Nokia 9110i, mely nem más, mint a Nokia Kommunikátor továbbfejlesztett változata, szintén rendelkezik WAP-protokollal, segítségével nemcsak a hagyományos internethonlapokhoz, hanem a mobil interneteléréshez készült honlapokhoz is hozzá lehet férni.

WAP-kommunikáció

Nem tétlenkedett a Motorola sem. Legújabb készülékcsaládjainak továbbfejlesztéseként nem kevesebb, mint hat új WAP-alapú mobilt mutatott be. A Timeport P7389 – nem lesz könnyű a nevét megjegyezni – a világ első háromsávos, WAP-alapú telefonja. Módosított változata, a Timeport P7389i emellett még a GPRS-rendszerrel való együttműködésre is alkalmas. A Timeport P7389e a Motorola első olyan WAP-alapú készüléke, mely globális e-kereskedelemre is alkalmas azáltal, hogy a SIM kártya mellett bankkártya és smartkártya fogadására is alkalmas. A Timeport család negyedik bemutatott tagja, a P1088 pedig egy integrált WAP-alapú smartkártyás készülék, amelyet elektronikus határidőnaplóval is felszereltek. A Talkabout-sorozat T2288-as modellje a családi jellegű WAP készülékként mutatkozott be, míg a V-sorozat V2288-as készülékének a különlegessége, hogy a WAP-alapú mobiltelefon egy FM rádiót is tartalmaz. Ezt a készüléket a Motorola az ifjabb generációnak szánja. A Motorola egyébként igen magas szinten képviseltette magát a CeBIT-en. A nemzetközi sajtótájékoztatóra a Motorola elnöke és fejlesztési igazgatója is átrepülte az óceánt, ami azt jelzi, hogy az európai piacot komolyan veszi a cég.

A WAP-alapú készülékek persze más gyártóknál is megjelentek egy-egy modell erejéig, így pl. a Samsung, a Philips, az Ericsson, a Sagem és a Trium standján is találkozhattunk internetböngészésre alkalmas készülékekkel.

Sokakban felvetődött a kérdés, mire jó, ha a mobilkészülék néhány soros kijelzőjére lehet varázsolni az interneten található szó szerint is sokszínű tartalmat, hiszen az ott teljesen élvezhetetlen, áttekinthetetlen. Nos, nem erről van szó. A WAP-alapú internet-hozzáférés általában nem a hagyományos internethonlapokat éri el, hanem külön erre a célra kialakított információkat lehet a segítségével megjeleníteni. Ha úgy tetszik, egy mobil internethálózatban lehet böngészni, mely azonban nem különül el a hagyományos internettől, de szervezése, tartalma természetesen eltér attól. Éppen ez a különbség teszi értelmessé a mobiltelefonon keresztüli elérést, mert az ottani információk a néhány soros kijelzőn is megjeleníthetők. A WAP elterjedésének másik fontos feltétele a mobil internettartalom-szolgáltatók megjelenése a piacon.

Az M-commerce terjedése

A WAP mellett a másik fontos fogalom az m-commerce megjelenése volt. Az e-commerce, az elektronikus kereskedelem valamilyen szinten már nyilván sokak számára ismerős. Ennek mintájára született meg az m-commerce, amit magyarul talán mobilkereskedelemnek lehetne nevezni. A fogalom azonban nem egyszerűen azt fejezi ki, hogy az e-commerce mobiltelefonról történik, hanem ennél többről van szó. Az m-commerce lényege, hogy a mobiltelefonról lehetőség van a megrendelést adó személy azonosítására, sőt a mobiltelefon segítségével akár hitelkártyája leolvasására is. A fogalom még vadonatúj, de a Motorola standján már meg lehetett tekinteni azt az intelligens készüléket, a Timeport 7389e-t, amely a SIM kártya mellett a bankkártyát is fogadni tudja.

Kis hatótávolságú kapcsolat

A vezeték nélküli kommunikáció használatában még sokszor okoz komoly gondot, amikor két berendezést össze kell kapcsolni és nincs kéznél a megfelelő csatlakozó. Ha viszont kéznél van, biztos éppen rövid, vagy tűkiosztása nem egyezik meg az összekötendő berendezésekével. Többek között ezen is segíthet a Bluetooth technológia alkalmazása. Ez nem más, mint egy kis hatótávolságú (10-20 méter) rádióinterfész, melynek különleges tulajdonsága, hogy két vagy több ilyen adóvevő spontán módon hálózatot tud alkotni, és egymás között adatokat képes áttölteni. Nos, gondoljuk csak meg: a digitális kamerából áttöltjük a fényképet a laptopba, ott kicsit editálva elkészül az illusztráció, amit mobiltelefonon küldünk tovább. Máris több csatlakozó szükséges, s ezeket takaríthatjuk meg, ha a készülékekbe a Bluetooth már be van építve.

Az idei CeBIT-en már több készülék is rendelkezett beépített Bluetooth rádiócsatornával, aminek további előnye, hogy a 2,45 GHz-es tartományban dolgozik, ahol nincs szükség rádióengedélyre. Egészen bizonyos, hogy ez a hasznos kis elem sok bosszúságtól fogja megkímélni leendő gazdáit.

A vezetékes távközlésben a széles sávú átvitel iránti igény előretörése volt megfigyelhető. Újra erőre kaptak a DSL-megoldások, azaz a gerinchálózatot és az előfizetőt összekötő digitális előfizetői vonal nagy sebességű változatai. Míg az utóbbi években az ADSL, az aszimmetrikus sebesség volt a jellemző, az idén több helyen is feltűnt az SDSL-megoldás, ahol az előre- és visszirányú sebesség akár azonos is lehet. Ennek fő oka, hogy az újabban terjedő alkalmazásokban már egyáltalán nem biztos, hogy a két kommunikációs irány sebessége eltérő lesz. Példaként említhetjük az interneten játszott társasjátékot, vagy egy távmunkafeladatot, amikor a letöltött anyagokat feldolgozva vissza is kell küldeni.

Magyar kiállítók

A katalógus szerint 17 magyar cég jelent meg az idei CeBIT-en, ebből nyolcnak volt saját standja. Kellemes benyomást keltett a 77 Elektronika pavilonja, de sikere volt az adatmentéssel foglalkozó Kürt Kft. figyelemfelhívó füstölgő számítógépének is. Mindketten azt állították, számukra fontos a részvétel, mert csak így lehet kiépíteni a kapcsolatokat az európai piacon. S ha csak 3-4 partnert találnak a hét nap alatt, már akkor sem jöttek hiába. A hallottakon elgondolkozva már nem is tűnik olyan soknak a 17 magyar cég, hiszen ennél több hazai vállalkozásnak lenne áldás 3-4 jó partner. Vajon ők hol találják meg az igazit?

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 1.) vegye figyelembe!