Cikkünkben röviden összefoglaljuk a szakképzési hozzájárulás teljesítésére vonatkozó új rendelkezésekkel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat, különös tekintettel a bevallásra és az elszámolásra.
Már az elmúlt évben módosult a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény (Szht.) részben 1999. június 29-i, részben pedig 2000. január 1-jei hatállyal. A törvényhez két végrehajtási rendelet is megjelent: a 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a 48/1999. (XII. 26.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók részére szervezett szakképzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezettek költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól.
A hozzájárulásra kötelezettek köre
A közhasznú társaságokat érintően egyértelműsíti a törvény, hogy e szervezetek – nevesítés hiányában – nem kötelezettek szakképzési hozzájárulásra, ugyanis nem tartoznak a törvény hatálya alá. (A korábbi, nem teljesen egyértelmű szabályozás kezelésére tavaly az APEH hasonló tartalmú állásfoglalást adott ki.)Agrártevékenységet végzők kötelezettsége
Az általános szabályok szerinti szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség az éves bérköltség 1,5 százaléka. Ez a mérték az agrártevékenységet is folytatók esetében 1999-ben csak 1,3 százalék volt. A kedvezményes kulcs az agrártevékenységre mint alaptevékenységre járt, és az alaptevékenység összes árbevételhez viszonyított arányában volt figyelembe vehető. A fizetendő hozzájárulás mértéke 2000-ben 1,4 százalék, ezt követően évente 0,1 százalékkal növekszik 1,5 százalékig. Fontos változás, hogy az alacsonyabb kulcs alkalmazása idéntől csak a kizárólag agrártevékenységet folytatókra vonatkozik. A korábbi megosztásra az egyéb tevékenységet is végzők esetén már nincs lehetőség.A felsőoktatás támogatása
A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései 2000. január 1-jétől kiterjednek a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzés támogatására is. Ezzel függ össze, hogy a hozzájárulás az eddigiek mellett a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott, szervezett akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzésének megszervezésével, valamint a törvény szerinti alapképzés tantervben rögzített, 8 hétnél hosszabb, egybefüggő gyakorlati képzéseinek megszervezésével is teljesíthető, amenynyiben e képzésekre a felsőoktatási intézmény és a gazdasági szervezet együttműködési megállapodást köt.Saját munkavállalók szakképzési támogatása
A saját munkavállalók számára szervezett szakképzés költségeinek figyelembevételére eddig is lehetőség volt a törvényben előírt képzési szerződés, illetve tanulmányi szerződés alapján. Ennek mértéke 2000-től a szakképzési hozzájárulás alapjának 0,5 százaléka lehet, a megelőzően érvényes 0,2 százalékkal szemben. A figyelembe vehető költségek, szerződések elfogadásáról a megyei szakképzési bizottság dönt. Ezzel a lehetőséggel mind a gyakorlati szakképzést folytatók, mind pedig a gyakorlati képzést nem folytató hozzájárulásra kötelezettek élhetnek.Elszámolható költségek
Módosult a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény melléklete szerint elszámolható költségek mértéke, illetve a költségelszámolás lehetősége kiterjed a felsőoktatásban részt vevő hallgatók körére is. Egyéb tekintetben a figyelembe vehető költségek köre változatlan maradt. 2000-től elszámolható a tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanulóknak adandó pénzbeli juttatás évfolyamonkénti havi összege, legfeljebb a minimálbér 30 százaléka. (E korlát korábban 20 százalék volt.) Költségként kell figyelembe venni a tanulószerződéssel és tanulószerződés nélkül foglalkoztatott tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kifizetett díjazás összegét, legfeljebb a minimálbér – az eddigi 20 százalék helyett – 30 százalékáig. Új szabályként – a minimálbér 30 százalékáig – költségként számolható el a felsőoktatás jóváhagyott – akkreditált – szakjainak képesítési követelményeiben meghatározott szakmai gyakorlatok idejére a hallgatók részére kifizetett pénzbeli juttatás, díjazás.Bevallás, megállapodások beküldése
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak a tárgyévi szakképzési hozzájárulás alapjának a tárgyévről készült éves adóbevallásában figyelembe nem vett változása esetén (pl. prémium, jutalom stb. fizetése) adóbevallást módosító bevallásban kell bevallaniuk a hozzájárulás különbözetének összegét. A módosítást – először 2000-ben – május 31-éig kell elkészíteni, és a különbözet összegét is eddig az időpontig lehet – késedelmi pótlék nélkül – megfizetni. A módosító bevallást a társaságiadó-bevallást benyújtó kötelezettek a bevallás borítólapján teljesíthetik, a társaságiadó-alanynak nem minősülő hozzájárulásra kötelezettek pedig külön nyomtatványon tehetik meg.A hozzájárulásra kötelezettek a megkötött együttműködési megállapodásokat és azok módosítását kötelesek megküldeni az Oktatási Minisztérium részére, a fejlesztési támogatásra vonatkozó együttműködési megállapodások egy példányát pedig a területileg illetékes gazdasági kamara részére is.Mint minden évben, az Oktatási Minisztérium most is közzétette a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásáról, bevallásáról és befizetéséről szóló tájékoztatóját. Ez a tájékoztató tartalmazza az 1999. évi éves és a 2000. évi negyedéves elszámolás nyomtatványát, valamint a kitöltéshez, az elszámoláshoz szükséges információkat.A gyakorlati szakképzést folytatók a közzétett nyomtatvány szerint számolnak el az éves teljesítésről, ennek segítségével igényelnek előleget költségeik fedezetéhez az alapból. Ez azt is jelenti, hogy bevallást, befizetést az adóhatósághoz nem kell teljesíteniük. A gyakorlati szakképzést nem folytatók azonban az Oktatási Minisztérium részére bevallást, elszámolást nem küldenek, hozzájárulást oda nem fizetnek!Saját munkavállalók részére szervezett oktatás
Mint már említettük, a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalók szakképzésével teljesítő szervezetek a hozzájárulás alapjának, tehát a bér összegének 0,5 százalékáig csökkenthetik. Törvényi felhatalmazás alapján az oktatási miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben határozta meg a saját munkavállalók szakképzésére vonatkozó elszámolás lehetőségének szabályait.Eszerint a hozzájárulás csökkentésére akkor van lehetőség,- ha a képzés a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló – később ismertetett – rendelet szerint történik, és az ott leírt képzési programot benyújtották,
- ha a képzést a megyei munkaügyi központ regisztrációjában szereplő, tanúsítvánnyal rendelkező szervezi, valamint
- ha a képzés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képesítést ad, illetve megfelel a szakképzésről szóló törvény 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglaltaknak.
Az elszámolási kérelmet a képzés megkezdése előtt kell a megyei (fővárosi) szakképzési bizottsághoz benyújtani a Magyar Közlönyben közzétett nyomtatványon. A kérelemnek tartalmaznia kell a cég nevét, címét, székhelyét, telephelyeit, adószámát, statisztikai számjelét, bankszámlaszámát és a képzésben részesülő munkavállalók számát (képzés szerinti bontásban).Csatolni kell az adóbejelentkezési adatlap másolatát, a cégbejegyzést vagy a cégkivonatot, ennek hiányában az alapító okiratot, a társasági szerződést, az alapszabályt, egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványt. Csatolandó még a képzést szervező cég szöveges indoklással ellátott tanúsítványa, illetve a képzési program.A képzés történhet külső, belső, illetve vegyes képzés keretében. Külső képzésnél a szakképzést folytató intézménnyel szerződést kell kötni, és ez, valamint a képzésről kiállított számla lesz az elszámolás alapja. Belső szakképzés vagy vegyes képzés esetén az igénybe vett kapacitásokról, szolgáltatásokról belső számlát, illetve megfelelő bizonylatokat kell kiállítani.Az Oktatási Minisztérium évente közleményben teszi közzé az elszámolható kiadások körét és mértékét. A kötelezettségek, a képzési programok teljesítését és elszámolását az Oktatási Minisztérium és az APEH ellenőrzi.
A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételei
A feltételeket szabályzó rendelet hatálya kiterjed az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, a munkaügyi központokra, valamint a felsőoktatási intézményekre, amennyiben a felsőoktatási törvény szerinti szakképzést folytatnak.Képzési programSzakképzés megkezdésére kizárólag képzési programmal rendelkező intézmény jogosult. A képzési program alapján lehet a képzésben részt vevőkkel szerződést kötni, a szakképzéshez kapcsolódó alvállalkozói, megbízási és egyéb szerződéseknek is a képzési programon kell alapulniuk.A képzés történhet iskolarendszeren kívüli, illetve iskolai rendszerű – tanulói, hallgatói jogviszony alapján folytatott – szakképzéssel.Iskolai rendszerű szakképzés
Gyakorlati képzést szervezőnek számít a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola, a szakiskola, a speciális szakiskola, a munkaerő-fejlesztő és -képző központ, ha szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján részt vesz az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben, továbbá a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az egyéni vállalkozó.Amennyiben a gazdálkodó szervezettel gyakorlati képzés céljából kötött tanulószerződés alapján kerül sor a tanuló képzésére, gondoskodni kell a tanuló elméleti képzésének a megszervezéséről is. A személyi feltételek biztosításáról a működtető köteles gondoskodni. Iskolai rendszerű szakképzésben csak olyan oktató vehet részt, aki a közoktatásról szóló és a szakképzésről szóló törvényben előírt iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel, szakmai gyakorlattal rendelkezik.A gyakorlati képzés tantervében meghatározott alapképzés történhet tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban stb., míg az alapképzésre épülő speciális képzés munkahelyi körülmények között egyedi munkahelyen is megszervezhető. Egyedi munkahelyen akkor folyhat gyakorlati képzés, ha a munkahely felszereltsége, a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma, a képzési időt terhelő munka lehetővé teszi a szakmai és vizsgáztatási követelményekre történő felkészülést.
Iskolarendszeren kívüli szakképzés
A szakképzést végző intézmények akkor jogosultak iskolarendszeren kívüli szakképzés megkezdésére, folytatására, ha szerepelnek a nyilvántartásban. A nyilvántartásba vételi kérelmet a szakképzést folytató intézmény székhelye szerinti munkaügyi központhoz kell benyújtani. A nyilvántartásba történő bejegyzés két évig érvényes, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke 3000 forint. A kérelemhez csatolni kell 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, egyéni vállalkozónál a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, a szakképesítés megnevezését, számát, a kidolgozott képzési programot, a szakmai vizsga szervezésére történő felhatalmazást. A szakképzést folytató intézménynek nyilatkoznia, illetve igazolnia kell, hogy rendelkezik az oktatásra alkalmas helyiségekkel, és megvannak az oktatás személyi és tárgyi feltételei. Igazolnia kell azt is, hogy nem áll felszámolás alatt, illetve nincs köztartozása. Az érvényességi idő lejárata előtt az eljárást meg kell ismételni, akkor azonban már csak az oktatóhelyiségek, a tárgyi és személyi feltételek meglétét kell igazolni. A kétéves működésről a szakképzést folytatónak beszámolót kell készítenie, amelyet a kérelemhez is csatolni kell.Varga Katalin| Szakképzési hozzájárulásra kötelezettek Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű gazdasági társaság, a szövetkezet (a lakásszövetkezet és az iskolai szövetkezet, iskolai szövetkezeti csoport kivételével), az állami vállalat, a tröszt, a tröszti vállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), a vízgazdálkodási társulatok társulása, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége és az erdőbirtokossági társulat, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, ha munkaviszony keretében foglalkoztat magánszemélyt. Hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel rendelkezik. Nem köteles szakképzési hozzájárulásra a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, továbbá az a hozzájárulásra kötelezett, amelyik szakközépiskolát, szakmunkásképző iskolát vagy szakiskolát létesít és tart fent. Elszámolható költségek, kiadások A szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható a tanulónak előírt pénzbeli juttatás és díjazás (ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára kifizetett díjazást), legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 30 százalékáig. Elszámolható a felsőoktatás jóváhagyott (akkreditált) szakjainak képesítési követelményeiben meghatározott szakmai gyakorlatok idejére a hallgatónak kifizetett pénzbeli juttatás és díjazás, amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a legkisebb munkabér (minimálbér) 30 százalékát. Ugyancsak el lehet számolni a pénzbeli juttatást terhelő társadalombiztosítási járulékot, a tanulónak, illetve hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőfelszerelés és védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés költségét, illetve a tanuló, hallgató javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költségét. Elszámolható a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglalkoztatott dolgozó díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. Ha a dolgozóhoz beosztott tanulók száma eléri a közoktatási törvényben gyakorlati képzésben meghatározott tanulók iskolája szerinti átlaglétszámot, a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felső határa annak az összegnek a kétszerese, mint amennyit a szakképző iskolában közalkalmazottként foglalkoztatott gyakorlati oktatóként, szakoktatóként kötelezően kapna. Ha a tanulók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók száma kevesebb az átlaglétszámnál. |