A magyar bankrendszer csak az OTP Bank 32 milliárdos adózás előtti profitjának köszönheti, hogy az összesített eredménye felülmúlta a tavalyi évet. A 41 bankból ugyanis 17 zárta az évet veszteséggel, amelynek összege mintegy 40 milliárd forint. A vállalkozások számára kedvező fejlemény az egy-másfél éve kibontakozott hitelexpanzió. A kisvállalkozói réteg azonban továbbra is több pénzt helyez el betétben, mint amennyi hitelt felvesz.
A bankrendszerbe fektetett külföldi tőke jelentősen megnőtt az elmúlt év utolsó negyedében, illetve 2000 első három hónapjában, de most nem a privatizációnak, hanem a már privatizált bankok pótlólagos tőkeinjekciójának köszönhetően. A tény annyiban nem túl örvendetes, hogy a külföldi befektetők – a holland ABN Amro, a belga KBC, a francia Société Générale és a dél-koreai Hanwha – a felhalmozott veszteség elsimítása végett kényszerülnek a tőkepótlásra. Az összes invesztíció meghaladhatja a 45 milliárd forintot.
Bankkonszolidáció külföldi pénzből
Az 1999-es évet értékelve az ABN Amro magyarországi leányának volt a legrosszabb bizonyítványa – az egész magyar bankrendszert tekintve –, a hazai számviteli szabályok szerint 15,4, a nemzetközi szabványok alapján 19,8 milliárd forintos hiánnyal. A külföldi tőkejuttatás mértéke is ennél a banknál a legnagyobb, összesen 30 milliárd forint, amelynek nagyobb része (96 millió euró) már 1999 végén beérkezett, 2000 márciusáig pedig további 20 millió eurót könyveltek el. A magyar bank fejlesztése többe kerül és tovább tart, mint gondoltuk" – foglalta össze a fejleményeket a holland tulajdonos képviselője. A részletes beszámolóból kiderül, hogy önmagában a WVM-lízingügyhöz kapcsolódó tartalékképzés 3,6 milliárdos összeget emészt fel. Emlékezetes, hogy a WVM-kötvények tulajdonosai kártérítést várnak a banktól, arra hivatkozva, hogy a bank brókercége megtévesztette őket. A számok mögé nézve azonban kiderül, a bank üzemi szinten – azaz tartalékképzés és egyéb rendkívüli ráfordítások nélkül – is veszteséges, mégpedig 8,5 milliárd forint erejéig.
A második legnagyobb veszteséget (8,9 milliárd forint) ugyancsak külföldi tulajdonú bank könyvelhette el, a belga KBC által irányított Kereskedelmi és Hitelbank. A tulajdonosok szerint az történt, hogy az előző vezetéstől örökölt kihelyezésekre kellett pótlólagos tartalékot képezni, ami rányomta a bélyegét a bank gazdálkodására. A belga bankcsoport 10 milliárd forintot pumpál a bankba, de emellett – a hírek szerint – 30 milliárd forint értékben informatikai fejlesztéseket is végrehajt a következő 3 évben.
A Société Générale az alapítás gondjaival küszködik, amikor a még viszonylag szűk ügyfélkörből nem lehet kitermelni a banküzem állandó költségeit. A tetemes, közel 1 milliárd forintos veszteség miatt a bank saját tőkéje a 4 milliárdos jegyzett tőke alá szállt. A tőkeanomáliát a befektetőnek meg kell szüntetnie, vagy tőkeleszállítással, vagy a tőketartalék megnövelésével. A külföldi stratégiai befektetők viselkedéséből arra lehet következtetni, hogy a francia tulajdonos is inkább a tőkejuttatást választja a presztízsvesztéssel járó tőkeleszállítás helyett. A Hanwha Banknak önmagában nem lenne akkora probléma az 1999. évi 200 milliós veszteség, ha a hitelintézetnek nem ez lett volna már az ötödik deficites éve. Ebből négyet a dél-koreai tulajdonos jegyzett, s e négy évnek az összesített vesztesége már megközelíti az 1 milliárdot. A tulajdonos a hírek szerint kész 20 millió dollárt, azaz több mint 4 milliárd forintot a bankba fektetni, amennyiben a koreai hatóságok is áldásukat adják a tranzakcióra.
Eminensek és bukdácsolók
A bankrendszer többi tagjának eredményét sorra véve látni, hogy bár a két kiemelkedő veszteséget előállító hitelintézet az öt legnagyobb bank között foglal helyet, a legtöbb veszteséges bank a kisbankok – 100 milliárdos mérlegfőösszeg alattiak – sorából kerül ki.
Kivételek ebben a körben az autófinanszírozásra szakosodott pénzintézetek, amelyek messze az átlag fölött teljesítettek. Hitelállományuk 38 százalékkal nőtt, jövedelmezőségük meghaladta az inflációt, így biztosítva a befektetett tőke megtérülését. Közülük kerül ki a bankrendszer egyik leggyorsabban növekvő tagja, a Porsche Bank, amelynek mérlegfőösszege 54 százalékkal bővült. Az autóshitelek dinamikáját tekintve pedig a Daewoo viszi a prímet, 2,5 milliárd forintos hitelállományát 4,7 milliárdra tornázta fel. Az autósbankok egyike, az OTP bankcsoporthoz tartozó Merkantil Bank érte el a bankrendszer legjobb eszközarányos megtérülését.
A lakás-takarékpénztárak még a bankrendszer bukdácsoló tagjai közé tartoznak. A Lakáskassza, a Fundamenta és az Otthon együttesen mintegy 2,4 milliárdos veszteséget hoztak össze, csupán az OTP Bankcsoporthoz tartozó OTP Lakás-takarékpénztár zárta pozitívan a mérlegét. (Egy kis anyabanki segítséget persze nem lehet kizárni.) Az összesített hiányból leginkább a Fundamenta vette ki a részét, 1,3 milliárdos negatív szaldójával.
A biztos lábakon álló bankok közül jó néhány – a CIB, a Raiffeisen, a Bank Austria-Creditanstalt – ezúttal is jól teljesített, de nyereségük alatta maradt az előző évinek, holott a pénzügyi válság 1998-ban s nem 1999-ben volt. A csökkenő nyereség mögött mindhárom bank a kamatrés szűkülését, a drága informatikai beruházásokat, illetve a rendkívüli tartalékképzést emlegeti.
Összességében tehát rossz évet zártak a bankok, ami felhívja a figyelmet a magyar bankpiacon elérhető jövedelmezőség általános mértékű csökkenésére. Szakértők szerint ez már elérte azt a mértéket, amikor új befektetőknek valószínűleg nem elég vonzó a magyar piac, viszont erősítheti a vágyat a bankkoncentráció iránt.
Tovább fogynak a bankok
A bankegyesülések szempontjából nem közömbös, hogy a legtöbb banknak nagynevű anyacége van, amely a veszteségek láttán inkább tovább finanszírozza befektetéseit. A valószínűsíthető forgatókönyv a külföldön elindult koncentráció hazai lecsapódása lehet. Emellett minden bizonnyal csökken az állami tulajdonban levő bankok száma is. A Magyar Fejlesztési Bank bankbefektetéseinek megrostálását a miskolci Rákóczi Bankkal kezdte, amelyet tőkeleszállítással lefokozott regionális fejlesztési társasággá. Egy bankkal tehát már kevesebb. Lapzártakor híre ment, hogy a lakossági és középvállalkozói piacra elég jól beépült, de a múlt hordaléka miatt az 1999. évet 3,3 milliárd forintot meghaladó hiánnyal zárt Konzumbankot megvenné és beolvasztaná az OTP Bank.
A szerkezet változását vetítik elénk a német és francia bankpiaci fejlemények. A Magyar Cetelem Bankban 75 százalékos tulajdonos lesz a Bank Nationale de Paris, amely ugyanakkor várhatóan leválik az ugyancsak Magyarországon dolgozó BNP-Dresdner Banktól, hiszen a Dresdner – leképezve a német döntést – beolvad a magyarországi Deutsche Bankba. Lapzártakor még nem volt biztos, hogy ezek az átalakulások vajon ebben az évben lezajlanak-e a magyar piacon, hiszen van arra is példa, hogy az anyabank országában bekövetkezett változást csak többéves késéssel érvényesítik a külföldi leánybankoknál. A Bank Austriába beolvadt Creditanstalt például évekig megtartja külföldi leányait, igaz, már Bank Austria előnévvel.
Hitelezési expanzió
Az elmúlt egy-másfél évben meglódult a lakossági fogyasztási hitelezés és gyorsan növekedett a vállalatok hitelfelvétele is, főként a rövid távú és a devizahitelezés terén. Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző igazgatója két fontos – a hitelexpanzióval összefüggő – tényre is rámutat egyik tanulmányában. Az első, hogy a megnövekedett hitelezés – legalábbis a vállalati szférában – általában nem járt együtt a tartalékképzés arányának növekedésével. Javult tehát a banki hitelportfóliók minősége, azaz a hitelezés felfuttatása nem járt együtt a rossz adósok számának gyarapodásával, mivel kellő tere volt az expanziónak a fizetőképes vállalati körben. Mindez a magyar gazdaság javuló állapotát bizonyítja.
A második, hogy a hitelezés felfuttatását nem a növekvő betétállomány finanszírozta, hanem a bankok eszközátcsoportosítása. A bankközi aktivitás és a bankok értékpapír-állományának csökkenése fedezte a növekvő kihelyzéseket. Az örvendetes, a gazdaság élénkülését jelző hitelboom azonban együtt járt a banki kamatbevételek összes eszközre vetített csökkenésével, ez pedig rontotta a jövedelmezőséget. A háttérben az áll, hogy nemcsak az általános kamatszint csökkent, hanem a kihelyezések után elérhető hozam is megcsappant. A jegybanknál elhelyezett nagy összegű betétek korábban jól jövedelmeztek, az innen a vállalkozói hitelezésbe átcsoportosított pénz azonban az öldöklő verseny miatt összeszűkült kamatrés következtében már kevesebbet hoz.
A díjak és jutalékok nőhetnek
A Bankárképző igazgatója szerint a kiút a betéti kamatok radikálisabb csökkentése és a jutalékok, díjak arányának és netán mértékének erőteljesebb növekedése. Februári jóslata részben a bankok január óta elindított, nagyüzemi betéti kamatcsökkentésén alapult, amit a jegybanki lépések is támogattak, de a szakértőt igazolja az is, hogy jó néhány bank átszabta vállalkozói díjstruktúráját az év első hónapjaiban.
A gazdaság tartós növekedését látszik megalapozni, hogy a kisvállalkozói hitelek állománya már második éve töretlenül nő. A folyamat azonban még nem jutott el odáig, hogy ez a vállalkozói réteg is nettó hitelfelvevővé váljon. A lakossághoz hasonlóan továbbra is több pénzt tesznek be a bankba, mint amennyit onnan hitel formájában kivesznek. A kisvállalkozások finanszírozása alapvetően a takarékszövetkezetekre és a kisbankokra hárul.
A hitelezés növekedéséhez oldalágon a lakossági fogyasztási hitelek állománya is hozzájárul, bár ennek mértéke még mindig elenyésző a nyugati piaci normákhoz képest. Elég magasnak tekinthető viszont a hitelezési veszteség a vállalkozói kihelyezésekhez képest. Király Júlia említett tanulmánya szerint miközben a vállalati hitelpiacon 100 forintból mondjuk átlagosan 50 fillért nem fizetnek vissza, addig a lakossági hitelpiacon 5, 6, 7, sőt néha még ennél több forint marad a soha vissza nem fizetett hitelek számláján. A bankok igyekeznek is a magas kockázattal magyarázni a lakossági hiteleknél a vállalatinak három-négyszeresét kitevő kamatrést. A baj csak ott van, hogy ilyenkor nem tesznek különbséget a különböző fogyasztási hitelek között. A folyószámlahitelek esetében – itt ugyancsak az infláció kétszeresét számolják fel, tehát durván 10 százalékos pozitív reálkamatot kérnek – a visszafizetés jóval biztonságosabb, a konstrukcióból eredően.
| A bankok eredményei 1998-99 (milliárd Ft) | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Bankok | Mérlegfőösszeg | Adózás előtti eredmény | Saját tőke | Jegyzett tőke | ||||
| 1999 | 1998 | 1999 | 1998 | 1999 | 1998 | 1999 | 1998 | |
|
OTP Bank |
1766,80 |
1635,77 |
32,954 |
21,11 |
100,3 |
78,581 |
28,000 |
28,000 |
|
Magyar Külkereskedelmi Bank |
677,846 |
602,99 |
7,221 |
7,7 |
60,061 |
54,150 |
11,52 |
11,52 |
|
Kereskedelmi és Hitelbank |
568,507 |
515,98 |
–8,892 |
–2,89 |
20,133 |
32,399 |
25,756 |
26,384 |
|
CIB Bank |
556,388 |
386,005 |
8,240 |
6,964 |
47,817 |
38,427 |
21,780 |
19,03 |
|
ABN Amro Bank |
410,5* |
373,886 |
19,8* |
–3,59 |
34,8* |
32,54 |
33,3* |
33,05 |
|
Postabank |
330,319 |
377,24 |
0,934 |
–135,41 |
40,446 |
–111,84 |
20,021 |
42,125 |
|
Budapest Bank |
292,129 |
269,403 |
1,192 |
2,631 |
29,831 |
28,926 |
19,485 |
19,906 |
|
Bank Austria-Creditanstalt |
290,60 |
227,63 |
4,585 |
3,379 |
22,996 |
16,827 |
6,828 |
6,828 |
|
Raiffeisen Bank |
259,796 |
196,97 |
5,398 |
5,246 |
27,85 |
23,595 |
10,565 |
8,929 |
|
Általános Értékforgalmi Bank |
224,26 |
170,49 |
6,99 |
4,77 |
24,852 |
17,17 |
11,750 |
9,805 |
|
Citibank |
217,040 |
155,54 |
4,055 |
2,51 |
21,473 |
21,58 |
13,004 |
13,004 |
|
Magyar Fejlesztési Bank |
180,00 |
209,53 |
n. a. |
–37,99 |
n. a. |
46,566 |
25,980 |
25,980 |
|
ING Bank |
171,562 |
128,35 |
n. a. |
0,036 |
n. a. |
9,343 |
15,758 |
4,061 |
|
Erste Bank Hungary |
163,87 |
137,69 |
0,078 |
–3,87 |
7,29 |
7,218 |
7,237 |
9,235 |
|
Hypo Vereinsbank |
163,00 |
126,60 |
–0,4 |
0,042 |
n. a. |
13,65 |
10,654 |
10,645 |
|
Inter-Európa Bank |
142,529 |
130,96 |
–3,073 |
0,459 |
8,987 |
12,463 |
7,019 |
7,019 |
|
Commerzbank |
128,313 |
128,975 |
0,157 |
0,350 |
8,780 |
8,673 |
2,467 |
2,467 |
|
Takarékbank |
121,00 |
111,46 |
0 |
0,306 |
4,462 |
4,543 |
2,041 |
2,041 |
|
BNP Dresdner Bank |
89,381 |
74,53 |
1,119 |
0,712 |
6,889 |
6,026 |
3,500 |
3,500 |
|
WestLB |
71,00 |
70,12 |
0,238 |
0,191 |
6,97 |
6,774 |
4,486 |
4,486 |
|
Magyar Export-Import Bank |
64,632 |
58,431 |
0,276 |
–0,599 |
7,363 |
6,637 |
6,600 |
6,500 |
|
Konzumbank |
58,694 |
61,152 |
–3,294 |
0,078 |
4,010 |
5,216 |
5,031 |
4,531 |
|
Magyarországi Volksbank |
58,636 |
39,926 |
0,465 |
0,147 |
3,316 |
3,135 |
2,000 |
2,000 |
|
Deutsche Bank |
48,8 |
34,17 |
–0,02 |
–0,01 |
8,255 |
4,491 |
8,110 |
4,34 |
|
Merkantil Bank |
43,63 |
34,775 |
1,23 |
0,726 |
4,09 |
2,637 |
1,500 |
1,100 |
|
Credit Lyonnais |
42,928 |
47,174 |
0,761 |
0,585 |
3,238 |
3,174 |
2,064 |
2,064 |
|
Daewoo Bank |
36,8 |
40,345 |
0,400 |
0,208 |
6,5 |
6,2 |
4,687 |
4,687 |
|
Rabobank Hungaria |
28,098 |
25,414 |
–0,527 |
–0,312 |
2,914 |
2,199 |
2,801 |
2,801 |
|
Porsche Bank |
23,23 |
16,981 |
0,299 |
0,006 |
2,62 |
1,356 |
2,00 |
1,000 |
|
Opel Bank |
19,22 |
12,458 |
0,491 |
0,412 |
2,32 |
1,425 |
1,00 |
0,500 |
|
Société Générale |
11,293 |
– |
–0,908 |
– |
3,405 |
– |
4,320 |
– |
|
Hanwha Bank |
8,989 |
6,293 |
–0,193 |
–0,163 |
2,484 |
2,726 |
2,716 |
3,600 |
|
FHB |
8,591 |
5,523 |
–0,832 |
–0,286 |
2,382 |
2,714 |
3,100 |
3,000 |
|
Magyar Cetelem Bank |
6,304 |
2,482 |
–0,326 |
–0,302 |
1,345 |
1,011 |
1,320 |
1,220 |
|
IC Bank |
3,954 |
3,432 |
0,023 |
0,070 |
2,367 |
2,351 |
2,000 |
2,000 |
|
Rákóczi Bank |
3,740 |
4,821 |
–0,191 |
–0,283 |
0,591 |
0,781 |
1,000 |
1,000 |
| * Nemzetközi számviteli szabvány szerint (IAS) (Az adatok tájékoztató jellegűek) |
||||||||