A Budapesti Árutőzsde

 

A nemzetközi és hazai tapasztalatok egyaránt alátámasztják, hogy a modern piacgazdaság nem nélkülözheti az árukkal történő kereskedésnek azt a formáját, amely lehetőséget biztosít a gazdaság szereplői számára a kockázatok kezelésére, és – előre meghirdetett szabványosított szerződések alkalmazásával, az ügyletkötések mögött álló pénzügyi garancia mellett – meghatározott helyen koncentrálja a keresletet és a kínálatot.

 

Felismerve az árutőzsde jelentőségét, a tőzsdei határidős ügyletek szabályozása kapcsán jelentkező gazdasági növekedés lehetőségét, az Országgyűlés a határidős piacok létrehozása érdekében megalkotta az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvényt (árutőzsdetörvény).

Árutőzsde

Az árutőzsdetörvény értelmében az árutőzsde olyan önkormányzó és önszabályozó szervezet, amely az engedélyezett és a tőzsdén forgalmazott áruk körében nyilvánosan meghirdetett, előre meghatározott módon, helyen és időben koncentrálja a keresletet és a kínálatot. A tőzsdén központosított kereskedelem folyik szabványosított szerződés útján, határidős ügyleteknél az elszámolóház teljesítésre vállalt garanciája mellett, mindenki számára azonos feltételeket biztosítva az ügyletkötéshez. Az árutőzsde jogállását tekintve a törvény erejénél fogva jogi személy.Árutőzsde alapítása

Az árutőzsdét a tőzsdetagok alapítás útján hozzák (hozhatják) létre. Az alapítók jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, szövetkezetek, állami vállalatok (az árutőzsdetörvény által még lehetővé tett forma, ma már nem létező jogi kategória) és fióktelepe útján külföldi székhelyű vállalkozások lehetnek. Az árutőzsde funkciójából következően neutrális és nonprofit intézmény. A tőzsdei kereskedelem biztonsága megkívánja, hogy az árutőzsde jelentős számú taggal és vagyonnal alakuljon meg. A törvényi rendelkezés az alapításhoz legalább 50 tagnak legkevesebb 150 millió forint pénzbeli vagyon rendelkezésre bocsátását követeli meg. Az alapítás előfeltétele az árutőzsde alapszabályának megalkotása, a tisztségviselők megválasztása. A működés megkezdésének előfeltétele, hogy a pénzügyminiszter előterjesztésére a kormány az alapítást jóváhagyja. Az árutőzsde csak a kormány aktusával nyer(het)i el jogi személyiségét, és csak az alapszabály, illetőleg a kívánt szabályzatok alapján végezheti tevékenységét.

Tőzsdei áru

A törvény alkalmazásában árunak minősül

• minden vagyoni értékkel bíró, forgalomképes birtokba vehető dolog,
• a dolog módjára hasznosítható természeti erő,
• a devizaérték,
• a közraktári jegy, illetve annak árujegy része,
•  az index (kivéve, ha az értékpapíron alapul),
• az előzőekből képzett árfolyamok és származékos termékek,
• a forgalomképes vagyoni értékű jog.

Nem tekinthetők árunak az értékpapírok és azok származékai.

Szekciók

A tőzsdetagok szekciókban gyakorolják a tőzsdei kereskedési jogokat. A Budapesti Árutőzsdén Gabona-, Hús- és Pénzügyi Szekció működik.Gabonaszekció

A Gabonaszekció (az árutőzsde legelső szekciójának) sikerét igazából a forgalmi adatai tükrözik, miszerint évek alatt megsokszorozódott a megkötött kontraktusok száma. A Pénzügyi Szekció 1993-as megnyitásáig az összforgalom döntő hányada ebben a szekcióban realizálódott, ám elsőbbségét 1994-ben már átvette a Pénzügyi Szekció. Jelenleg a Gabonaszekció a következő termékekre nyújt kereskedési lehetőséget: takarmánykukorica, takarmánybúza, takarmányárpa, búza, olajnapraforgó, repce, szója és ammónium-nitrát (pétisó). A Gabonaszekció a hét minden napján működik 9.30 óra (10.00 óra) és 11.30 óra között, az opciós piac órái egybeesnek a határidős gabonakereskedéssel.Hússzekció

A Hússzekció (a másodikként elindított szekció) történetében az 1992-es év hozott kiugró sikereket, majd a felfutás némileg megtorpant. 1995 második felétől a forgalom újból emelkedni kezdett, amelyben jelentős szerepet játszott az EUROP minősítési rendszer bevezetése, valamint több, a Gabonaszekcióban már nagy forgalmat bonyolító tőzsdetag megjelenése. Ezen a piacon két termékkörrel kereskednek a brókerek: vágósertés I. (EUROP Vágó I.) és vágósertés II. (EUROP Vágó II.). A Hússzekció tevékenysége a keddi és csütörtöki napokra korlátozódik, ezeken a napokon 9.00 és 9.30 óra között áll a brókerek rendelkezésére.Pénzügyi Szekció

A Pénzügyi Szekció beindításával az árutőzsde a klasszikus határidős fejlődési utat kívánta követni: agrárpiacokkal indulva fokozatosan pénzügyi instrumentumokkal kiegészíteni a tőzsdei kereskedés palettáját. Az évről évre bekövetkező látványos növekedés elsősorban a német márkának (DEM) és az amerikai dollárnak (USD) volt köszönhető. Ezt egészíti ki az egyéb devizanemekre (JPY, ECU, ITL, GBP, CHF, CZK) és a kamatkontraktusokra (egy és három hónapos BUBOR) folytatott határidős kereskedelem. A Pénzügyi Szekció a Gabonaszekcióhoz hasonlóan ötnapos nyitva tartással működik, a kereskedés órái: 10.30-12.00, a délutáni számítógépes kereskedéssel 13.00 és 15.00 óra között folyik.Kontraktusspecifikáció

A Budapesti Árutőzsdén napjainkra az a furcsa helyzet állt elő, hogy a pénzügyi termékek a BÁT meghatározó, legjelentősebb piaci szegmensei. A tőzsde legfrissebb statisztikai adataiból látható, hogy a pénzügyi szekció mára már 98 százalékkal részesedik a közel 1000 milliárdos összforgalomból, az agrártermékeknek mindössze 2 százalék maradt. Ez a fejlődési irány azonban teljességgel megfelel a nemzetközi trendnek, azaz a pénzügyi termékek uralják az árupiacokat.

A tőzsdei ügylet alanyai

A tőzsdei kereskedelem résztvevői a tőzsdetagok, az alkuszok és a megbízók.Tőzsdetag

Az árutőzsdetörvény 4. §-a értelmében tőzsdetag kizárólag jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet lehet. Folyamatosan két feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy egy cég tőzsdetag lehessen:

1. rendelkeznie kell az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által (előzetesen) jóváhagyott üzletszabályzattal,
2. a Tőzsdetanácsnak tőzsdetagként fel kell vennie.

A tőzsdei taglétszám korlátozható, annak felső határát a tőzsde közgyűlése állapítja meg. A Tőzsdetanács a tagfelvételi kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a kérelmező nem felel meg a törvény által megállapított feltételeknek, illetve a közgyűlés által megállapított taglétszám már betöltött.A tagsági jog átruházható, illetőleg a kereskedésre jogosító részjogosultság haszonbérbe adható. Természetesen a jog vevőjének, illetőleg haszonbérlőjének is igazolnia kell, hogy rendelkezik a tagságra előírt törvényi feltételekkel. A tőzsdetag jogosult tagsági jogán keresztül részt venni a közgyűlés, a szekció munkájában, választhat és választható tisztségviselőnek, bizottsági tagnak, míg kereskedési jogán keresztül jogosult a tőzsdei kereskedelem helyszínén tőzsdei ügyletet kötni.Alkusz

Az alkusz fogalmát az árutőzsdetörvény 48. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Az alkusz az a természetes személy, aki a tőzsdetag nevében köt ügyletet. Alkuszként az járhat el, aki

1. cselekvőképes, büntetlen előéletű,
2. nem áll foglalkozástól eltiltást kimondó jogerős bírói ítélet hatálya alatt,
3. tőzsdei szakvizsgával rendelkezik és
4. a Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet bejegyezte az Alkuszi Névjegyzékbe, továbbá valamely tőzsdetaggal munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll.

Az alkusz csak egy tőzsdetaggal létesíthet munkaviszonyt, illetőleg tartós megbízási jogviszonyt. A munkaviszony vagy tartós megbízási jogviszony keletkezését és megszűnését a tőzsdetag köteles a Tőzsdetitkárságnak írásban bejelenteni.Megbízó

Megbízó elvileg lehet bárki, akire nem vonatkoznak összeférhetetlenségi szabályok. Semmiképpen sem lehet megbízó a Tőzsdetitkárság, illetve a KELER Rt. alkalmazottja, a Pénzügyi Szekció esetén a devizakülföldi, illetve akit jogszabály vagy a tőzsdei szabályzat rendelkezései eltiltanak.

A TŐZSDEI ÜGYLET TÍPUSAI

Az árutőzsdetörvény a tőzsdei ügyletek közül az azonnali, a határidős és a határidős opciós ügyletet definiálja azzal, hogy a részletszabályok kidolgozása a szabályzatok feladata.Az árutőzsdei ügylet legalább két tőzsdetag között jön létre (önkötés nincs), a tőzsde által meghatározott kereskedelmi rendben bonyolódik, tárgya az árutőzsdetörvény 1. §-ának (2) bekezdésében megjelölt árukör. A határidős ügyleteknek három+egy típusát különböztethetjük meg: azonnali (közvetlen) ügyletek, határidős ügyletek, opciós ügyletek és csere (spread) ügyletek.

Árszintbiztosítás a határidős agrárpiacon (hedge) A hedge (árszintbiztosítás) olyan sajátos tőzsdei ügylet, amit a fizikai áruüzlettel egy időben, azzal azonos mennyiségben, de ellentétes irányban kötnek a piaci árváltozásokból fakadó kockázat kivédésére. A hedge-elés lehetőségét az elvileg mindig likvid tőzsdei kereskedelem teremti meg. A hedge használója (termelő, tenyésztő, exportőr, importőr, kereskedő stb.) nagyfokú védelmet biztosíthat magának a kedvezőtlen piaci ármozgások ellen, s teljes energiáját saját szakterületére fordíthatja. A hedge-elő vagy éppen birtokolja a cikket, és határidős eladást létesít, vagy határidős kötelezettsége van, a cikk még nincsen a birtokában, de majd lesz, és határidős vételt létesít. A hedge-elő tehát mindig az aktuális pozíciójával ellentétes pozíciót nyit a határidős piacon. A hedge nem lenne szükséges, ha a vétel pillanatában rögtön értékesíteni lehetne, illetve az eladás pillanatában rögtön meg lehetne venni az árut. A hedge alapelve, hogy a fizikai ármozgásokat a határidős árak változása követi, mégpedig ideális esetben egyenlő mértékben. A hedge két típusát különböztethetjük meg: 1. eladási hedge, 2. vételi hedge. Eladási hedge Az eladási hedge-et (termelői hedge-et) leggyakrabban az áruval rendelkező vagy a jövőben azzal rendelkező árutermelő alkalmazza árukészlete védelme érdekében. Ha az árak kedvező szintet érnek el, akkor azért, hogy védje magát a későbbi árcsökkenés ellen a termelő, elad a tőzsdén ugyanarra a terminre (időszakra), amikorra termése beérik. A termelő a fizikai piaci árveszteséget kompenzálja a tőzsdei ügylet nyereségével, vagy a tőzsdei ügylet veszteségét kompenzálja a fizikai piaci árnyereségével. Ha a termelő nem élt volna a hedge intézményével, akkor veszteséget realizált volna. Vételi hedge A vételi hedge (kereskedői hedge) alkalmazója az általa kedvezőnek ítélt vételi árszínvonalat akarja megóvni az esetleges áremelkedéstől. Ha egy kereskedőnek lehetősége adódik mondjuk kukoricát értékesíteni egy fél évvel előre, lehet, hogy a forgalom biztosítása érdekében szívesen megteszi ezt még akkor is, ha az adott pillanatban nincs elegendő készlete az áruból, és egyelőre nem is tudja magát fedezni a termelőknél, mivel azok ilyen távoli időpontra nem hajlandók előre eladni. Amennyiben a kereskedő nem tudja lefedezni magát, akkor a piaci árak kedvezőtlen alakulása esetén nagy veszteségeket könyvelhet el. E nagymértékű kockázat elkerülése céljából a kereskedő a tőzsdét veszi igénybe, s a vételi árszint biztosítása érdekében hedge-dzsel. Tökéletlen és tökéletes hedge "Tökéletlen" hedge-ről beszélünk, ha a cash (fizikai piaci) árak változását nem pontosan követik a határidők árváltozásai. Az esetek döntő többségében megjelenő eltérések több tényezőre (kötésmennyiségből adódó eltérések, bázis és fizikai piaci minőségi eltérések miatti árdifferencia, másodlagos hedge-használók stb.) vezethetők vissza, amelyek a hedge hatásosságát csökkentik. A hedge tehát alkalmas arra, hogy csökkentse az árkockázatot, de teljesen kivédeni nem képes (tökéletlen). Ebből az érvelésből adódik, hogy a hedge-elés akkor tekinthető "tökéletesnek", ha az egyes hónapok jegyzései, illetve a tőzsdejegyzések és a fizikai piac árai közötti eltérés a hedge-elés teljes időszaka alatt változatlan marad (ez a legritkább esetben fordul elő). Előnyök, hátrányok A hedge lehetséges előnyei a következők: 1. árbiztosítás, 2. nem szükséges nagy mennyiségű tőke vétel esetén, 3. nincs raktározási költség, 4. nincs kamatköltség, 5. elméletileg a bankhitel olcsóbb a hedge-elt árura. A lehetséges hátrányok között kell megemlíteni: 1. a tőzsdei, brókerköltségeket, 2. a tőzsdei pozíciónyitás anyagi és egyéb előírásait, 3. a tőzsdei pozíció változóletét finanszírozást, 4. esetleges szűk likviditású piacokon a megfelelő pozíciózárás lehetőségének hiányát.

Azonnali ügyletek

Az árutőzsdén forgalmazott áruk adásvétele akkor tekinthető azonnalinak (spot ügyletek), ha a felek a szerződésben rögzített időpontban történő közvetlen fizikai áruszállításban állapodnak meg. A teljesítés jellegéből adódóan csak a Gabona- és a Hússzekcióban köthetnek ilyen jellegű ügyleteket. Az azonnali tőzsdei ügylet létrejöttéhez az szükséges, hogy a felek megállapodjanak az áru fajtájában, árában, az ügyletkötés tételeiben, és e megállapodásukat a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER Rt.) nyilvántartásba vegye.Az azonnali ügylet ugyan közvetlenül fennáll a tőzsdetagok között, de az így létrejött adásvételi szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket az eladó és a vevő gyakorolják. Amennyiben a felek egymással azonnali ügyletet kötnek, az áru szállítását a kötelezett az ügyletkötést követően azonnal (1-2 napon belül) megkezdheti, és az áru ellenértékének a KELER Rt. számláján való letétbe helyezését követően 8 napon belül köteles befejezni. A szabályozás diszpozitív jellegéből adódóan a felek eltérő teljesítési határidőt is megállapíthatnak, e megállapodásukat azonban a szerződésbe mindenképp bele kell foglalniuk.Minőségi bizonyítvány

Minden esetben szükséges 60 napnál nem régebbi minőségi bizonyítványt kiállítani az áruról (gabona). Magyarországon e bizonyítvány kiadására 3 független minőségvizsgáló szervezet jogosult (SGS Hungaria, Mertcontrol, Gabona Control). A három szervezet közül az eladó és a vevő is kijelöl egyet-egyet; egyezés esetén a felek által megjelölt, míg eltérés esetén a meg nem jelölt (3.) szervezet jogosult a minőségvizsgálati eljárás lefolytatására.Teljesítés

A határidős ügylet azonnali ügylettel történő teljesítése esetén a szállításra vonatkozó szabályok eltérőek. Ilyenkor az eladónak a teljesítési (szállítási) hónap első napjától jogában áll megküldeni a szállításra vonatkozó értesítést a vevőnek, de e kötelezettségének legkésőbb a szállítási hónap 5. napjáig eleget kell tennie. Magának a szállításnak a teljesítési hónapban legkésőbb 10-étől el kell kezdődnie, és a szállítási hónap 25. napjáig be kell fejeződnie. Ebből az következik, hogy az eladónak a vevő kérésére a szállítás megkezdéséig (legkésőbb a tárgyhó 10. napjáig) be kell mutatnia a leszállítandó, minősített árut. A felek a szállítás befejezésének végső időpontját legfeljebb 5 nappal hosszabbíthatják meg. A vevő a szállítási értesítő kézhezvételétől számított 3 napon belül, de legkésőbb a tárgyhónap 13. napjáig köteles nyilatkozni a szállítási ütemezés határidőiről. Ugyanilyen jellegű nyilatkozattételi kötelezettség terheli az eladót is a szállítási értesítő megküldésétől számított 48 órán belül. Az eladó választása szerint lehetséges a részteljesítés is, amelynél a vevő a vételár arányos részét köteles az eladó általi részteljesítés megkezdése előtt 3 nappal megfizetni. A fentiekből látható, hogy lényeges eltérések vannak a Polgári Törvénykönyv teljesítésre vonatkozó általános szabályai és az árutőzsde szabályzatában foglalt szállítási szabályok között.A teljesítés helye

A Ptk. 278. §-a szerint a teljesítés helye jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kötelezett székhelye. Az árutőzsdén lebonyolított közvetlen fizikai szállításoknál a tőzsdei ár tartalmazza az eladó (kötelezett) székhelyén közúti gépjárműre vagy az általa megjelölt helyen történő berakodást. Itt az eladó telephelye minősül teljesítési helynek.A teljesítés költségei

Eltérések vannak a teljesítéssel kapcsolatos költségekre vonatkozó előírásokban is. A Ptk. szerint az átadással járó költségek, ideértve a csomagolás és a mérlegelés költségeit is, a kötelezettet, míg az áru átvételével járó költségek a jogosultat terhelik. A tőzsdei szabályozás ezzel ellentétben csak a közúti gépjárműre történő felrakodást, illetve az árunak a közraktárba történő beszállítását, valamint az áru minőségi igazolásához szükséges okiratok elkészítésének és beszerzésének költségét tekinti a kötelezett kizárólagos költségének, míg a szállítási költség tekintetében a felek között méltányos megosztást alkalmaz (háromszögelés módszere).

Határidős ügyletek

Az árutőzsdei határidős ügylet feltétele, hogy a szabványosított szerződés megkötését az elszámolóház nyilvántartásba vegye és visszaigazolja. Ezt követően az ügyletbe a szerződést kötő két személy közé belép a tőzsdei elszámolóház (KELER Rt.), az ügyletért mindkét féllel szemben a tőzsdei elszámolóház tartozik helytállással.A teljesítés nemcsak áruszállítással, hanem készpénzes elszámolással is történhet. Amennyiben a tőzsde más jogi személyt bíz meg e tevékenységgel, úgy ez a kötelezettség is a megbízottat terheli.A határidős ügylet speciális elemeket tartalmazó, kvázi háromalanyú szerződés. E jogi konstrukció bizonyos jellemzőkben hasonlít a Ptk. 215. §-ának (1) bekezdésében rögzített, a harmadik személy jóváhagyásához kötött szerződés szabályozásához, miszerint a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyása szükséges. Ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek a korábban tett nyilatkozataikhoz kötve vannak. Ennek analógiájára a határidős ügylet során a tőzsdetag a kötjegy kitöltésével a tőzsdei ügyletet még nem hozza létre, ugyanis a tőzsdei ügylet létrejöttéhez a tőzsdei elszámolóház jóváhagyó visszaigazolása szükséges.Az árutőzsde piacán szereplő határidős kontraktusok sok tekintetben hasonlítanak az értéktőzsde határidős kontraktusainak szerkezetéhez és azok jellemzőihez. A legnagyobb a hasonlóság a BUBOR- és a devizakontraktusokkal, bár utóbbiaknál már megjelenik néhány lényeges különbség is. Az azonos mögöttes termékeknél is (USA-dollár, német márka, euró) eltérést jelent, hogy a Budapesti Árutőzsdén a kontraktusok mérete csak tizede a Budapesti Értéktőzsdén kereskedett kontraktusok nagyságának, s teljesen nem egyeznek meg a lejárati időpontok sem. Eltérést jelent az is, hogy a Budapesti Árutőzsdén sokkal több devizára lehet ügyletet kötni. Azonos azonban mind a két tőzsdén, hogy a devizakontraktusokban nem devizák adásvételére kötnek szerződést, hanem csak az árfolyam-különbözetek alapján történő elszámolásra.

Opciós ügylet

A tőzsde életében az opció azért játszik jelentős szerepet, mert a tőzsde szereplői közül nem mindenki tudja, illetve akarja felvállalni a határidős ügyletekből eredő, elvben korlátlan árfolyamnyereséget, illetve -veszteséget. Szükségessé vált egy olyan ügylettípusnak a létrehozása is, amelynél az adódó veszteség maximuma előre meghatározható. Ilyen tőzsdei ügylet az opciós ügylet, amelynek két típusát különbözteti meg az árutőzsdetörvény: a vételi és az eladási opciót. Az opciók igazi előnye a rugalmas alkalmazhatóságban rejlik, hogy opciót nemcsak venni, hanem eladni is lehet, ami azonnali bevételt (prémiumot) eredményez.A tőzsdei opciós ügyletet az árutőzsdetörvény 59. §-ának (2) bekezdése definiálja. A tőzsdei eladási vagy vételi opció olyan határidős ügylet, amelynek jogosultja díjfizetés ellenében jogot szerez arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal előre meghatározott áron és időpontban, illetve időtartamon belül, meghatározott árura eladóként vagy vevőként kössön határidős ügyletet az opció kötelezettjével, aki az ügyletet eladóként vagy vevőként köteles megkötni.Vételi opció

A vételi (call) opció jogot, de nem kötelezettséget biztosít a vevőnek arra, hogy az opció eladójától az előre rögzített küszöbáron (strike price), meghatározott dátumig bezárólag megvásárolja az opciónak megfelelő határidős kontraktust. A vevő kialkudott árat (prémiumot) fizet ezért a jogért. A call opció lényegében megegyezik a Ptk.-ban szabályozott vételi jog intézményével (375. §), melynek értelmében, ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opciót) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Különbség a két ügylettípus között a tőzsdei ügylet jellegéből fakadó különbségeken túl csak annyiban van, hogy míg a Ptk. ismeri a határozatlan időre szóló vételi jogot, addig az árutőzsdetörvény nem tesz ilyet lehetővé.A vételi opció lejárata szerint megkülönböztethetjük az európai és az amerikai opciót. Az európai opció esetében a meghatározott árut a meghatározott kötési árfolyamon egy meghatározott jövőbeni napon lehet megvásárolni, míg az amerikai változatnál az opciós jog egy, a szerződésben meghatározott időtartamon belül gyakorolható.

A spekulánsok szerepe Spekulánsok nélkül nem tudna normálisan működni a határidős piac, mert nélkülük nem lenne a piacnak megfelelő likviditása. Nélkülük a vételi hedge-elő csak az eladói hedge-elő által kínált eladói ajánlatokból választhat, amely csak a piac egyensúlyi állapotában nyújt mindkét fél számára elfogadható árszintet. A spekulánsok az eladók és a vevők közé állva üzletkötési lehetőséget biztosítanak mindkét fél számára. Pusztán a jelenlétükkel elősegítik a stabilitás megteremtését, mivel megjelenésükkel kibővül a piac szereplőinek a száma, megnehezítve ezzel az esetleges manipuláció lehetőségét. A spekulánsok fokozzák a határidős piac árindikátor szerepét azáltal, hogy többletinformációt szolgáltatnak a fizikai piac részére. Oly módon teszik mindezt, hogy összegyűjtik a piacról a rendelkezésre álló információkat, majd elemzik azokat az éppen aktuális keresleti-kínálati viszonyok fényében. A spekulánsok inkább csökkentik az áringadozásokat, mintsem növelik. A spekulánsokat többféleképpen csoportosíthatjuk: vevők-eladók, kicsiben-nagyban játszók, cserekereskedők. Kereskedelmi módszerük szerint két nagy csoportot különböztethetünk meg: 1. pozíciókereskedők (Position Traders) és a 2. tőzsdenapon belüli kereskedők (Day Traders). A pozíciókereskedő a megnyitott pozícióját bizonyos ideig fenntartja, így annak az alapletétjét és árfolyam-különbözetét folyamatosan finanszíroznia kell (értelemszerűen csak akkor kell rendezni, ha veszteséget produkál). A tőzsdenapon belüli kereskedő a tőzsdenapon belül nyit és zár pozíciót, ezért nem kell alapletétet finanszíroznia, csak a nap végére előálló árfolyamnyereséget vagy -veszteséget kell pénzügyileg rendeznie.

Eladási opció

Az eladási (put) opció jogot, de nem kötelezettséget biztosít a vevőnek arra, hogy az opciónak megfelelő határidős kontraktust az előre rögzített küszöbáron, meghatározott dátumig bezárólag eladja az opció eladójának. A vevő itt is kialkudott árat (prémiumot) fizet e jogért. Az eladási opció intézményét Polgári Törvénykönyvünk nem ismeri. A klasszikus vételi jog tükörügyletének tekintendő eladási opciónak is van európai és amerikai típusa.Lejárati határidők

Az opciók osztálya a lejárati határidőt (expiration) jelenti. Az azonos típusú opciók azonos osztályba tartoznak, ha a lejárati határidejük megegyező (mondjuk mindegyik lejárata márciusi).Lehívás

A lejárati időt el kell határolni az érvényesítés (lehívás) időpontjától. Az érvényesítés napja az a nap, amikor az opció vevője úgy dönt, hogy call opció esetében él vételi, illetve put opció esetében eladási jogával. A call opció vásárlója akkor hívja le az opcióját, ha a kedvező piaci mozgások hatására a piac az opció küszöbáránál magasabb szinten van. A lehívással a call opció vásárlója az opció küszöbárán megvásárolja a megfelelő határidős kontraktust. A lejárati határidő az az utolsó időpont, amikor az opció vevője még élhet eladási vagy vételi jogával.Opciós rend, küszöbár

A rend alapján azonos csoportba sorolandó opciók fogalma a közös küszöbárral rendelkező opciókat jelöli. A küszöbár az az (árutőzsde által) előre rögzített határidős kereskedelmi árszint, amelyen az opció vevői élhetnek a jogukkal, illetve amelyen az eladók lehívás esetén teljesíteni kötelesek.

Csereügyletek

A spread (csere) ügylet egy határidős kontraktus megvétele, egyidejűleg egy ezzel helyettesíthető másik kontraktusfajta eladásával, abból a célból, hogy az ügylet végrehajtója profithoz jusson a két kontraktus közötti, a spread megnyitása idején fennálló árviszonyok (árrés) megváltozásából. E különbözeti ügyletek mindig két ügyletből állnak. Alacsony kockázata miatt elsősorban a spekulánsok részesítik előnyben ezt az ügylettípust.A spread során a vételi és az eladási mennyiségek azonosak, és az ügyletet a tőzsdei kötjegyen jelentik be. A spread szükséges feltétele, hogy a két különböző határidős kontraktus között tényleges összefüggés legyen a fizikai piacon. A spread esetében kizárólag a két megkötött kontraktus jegyzése közötti relatív változások számítanak, az egyes kontraktusok tényleges határidős árainak nincs jelentősége.A spread meghatározó elemei, melyek kijelölik a csereüzlet típusait, a következők:

1. a szállítási hónap vagy határidő,
2. az áruféleség, illetve az azt képviselő határidős kontraktus,
3. a tőzsde, illetve az általa reprezentált piac.

Határidők közötti csereüzlet

Határidők közötti csereüzlet (delivery spread) során a tőzsde és a termék megegyezik, de az azonos mennyiségű áru vásárlása és eladása eltérő határidőkre (különböző szállítási hónapokra) történik.Termékek közötti csereüzlet

A termékek közötti csereüzlet (intercommodity spread) során a határidő és a tőzsde azonos, az áruféleség azonban különböző.Piacok-tőzsdék közötti csereüzlet

A piacok-tőzsdék közötti csereüzlet (intermarket spread) során ugyanazt az áruféleséget ugyanarra a határidőre, de különböző tőzsdéken veszik meg, illetve adják el.Alapanyag és (fél-) késztermékek közötti csereüzlet

Ismert az alapanyag és a (fél-) késztermékek közötti csereüzlet (feldolgozási spread) is, melynek során a megbízó az alapanyag és a késztermék közötti árkülönbözettel kalkulál.

AZ ÁRUTŐZSDEI ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA

KELER Rt.

Magyarországon a tőzsdei ügyletek elszámolására 1993 végén hozták létre a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Rt.-t, közismert nevén a KELER Rt.-t, amelynek tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank 50 százalékos részesedéssel, a Budapesti Árutőzsde és a Budapesti Értéktőzsde 25-25 százalékkal. Az alapítók által biztosított, döntően készpénz alaptőke 500 millió forint volt, amely napjainkban már meghaladja a 2 milliárd forintot.A tőzsdei ügylet nyilvántartásba vétele, az elszámolás lebonyolítása a KELER Rt. feladata. A tőzsdei határidős és opciós ügylet létrejöttének feltétele az ügylet KELER Rt. általi visszaigazolása. Az ügylet visszaigazolásával a KELER Rt. belép az ügyletbe, így mindkét féllel szemben a jogosult vagy a kötelezett fél a teljesítés tekintetében a KELER Rt.A KELER Rt. csak annak a tagnak nyújt közvetlen elszámolási szolgáltatást, aki:

• megnyitja a KELER Rt. által megkövetelt tőzsdeforgalmi számlát és alszámlákat, valamint értékpapír-letéti számlákat,
• állampapír-adásvétel segédfedezeti megállapodást köt a KELER Rt.-vel,
• maradéktalanul eleget tesz a Budapesti Árutőzsde kereskedelmi szabályzatában és a KELER Rt. szabályzataiban meghatározott feltételeknek és követelményeknek, valamint az ügyféllel kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek.

Az, aki e feltételek hiánya miatt nem jogosult közvetlen elszámolási szolgáltatás igénybevételére, pozícióit csak egy közvetlen elszámolásra jogosult tagon keresztül számoltathatja el a KELER Rt.-nél. Ezek az úgynevezett közvetett elszámolásra jogosult tagok az ügylet során megbízói pozícióba kerülnek.A KELER Rt. a Budapesti Árutőzsde által lejelentett klíringtagoknak és olyan haszonbérlőknek nyújt elszámolási szolgáltatásokat, akik klíringtagsággal rendelkező tőzsdetagságot bérelnek, és olyan pótlólagos pénzügyi fedezetet biztosítanak, amelynek mértéke megegyezik az adott szekció tőzsdetagságának mindenkori vételárával. A mindenkori vételárat a Budapesti Árutőzsde negyedévenként állapítja meg és hozza nyilvánosságra.

Üzleti garanciák az árutőzsdei határidős ügyleteknél

A Budapesti Árutőzsdén kötött határidős ügyletekre a KELER Rt. vállalja át a szerződéses kötelezettséget, ő áll az üzlet másik oldalán. A KELER Rt. biztosítja, hogy a határidős pozícióból keletkező, naponta változó nyereséget, illetve veszteséget ne csak a lejáratkor, hanem a keletkezésekor azonnal rendezzék.A KELER Rt. tőzsdei határidős ügyletekre vállalt 100 százalékos mértékű garanciáját a klíringtagok által biztosított pénzügyi fedezetek és egyéb korlátozások (pozíciós limit, egyirányú nyitott pozíciók stb.) segítik. Nemteljesítés esetén a KELER Rt. rendelkezésére álló pénzügyi eszközök a következők:

1. alapszintű és kiegészítő pénzügyi fedezet,
2. kollektív garanciaalap,
3. alapbiztosíték,
4. a napi árkülönbözet elszámolása,
5. a tőzsdetagság értékesítéséből befolyt vételár,
6. a KELER Rt. pénzeszközei.

E garanciaelemek részletszabályait az Árutőzsde Elszámolási Szabályzata tartalmazza. A garanciarendszer konkrét mértékét a KELER Rt. határozza meg, s az Elszámolóházi Leiratban (a KELER Rt. hivatalos értesítése) hirdeti meg.Napi árkülönbözet elszámolás

A teljesítés garantálásával együtt járó kockázatok csökkentése érdekében a kockázatok halmozódásának elkerülésére alkalmazza a KELER Rt. a mark to market elvet, vagyis a származékos pozíciók napi értékelését és a nyitott nyereség/veszteség kimutatását és elszámolását, amit napi árkülönbözet elszámolásnak nevez. A KELER Rt. a napi árkülönbözet elszámolást készpénzben végzi.Alapbiztosíték

Az alapbiztosíték feladata, hogy biztosítékot adjon az elszámolást követő napon bekövetkező árelmozdulás kockázata ellen, azaz fedezze a pozíció lezárásával kapcsolatosan felmerülő addicionális költségeket, melyek a következő napig felmerülhetnek. Az alapbiztosítékot a piaci változások függvényében rendszeresen felülvizsgálják.Pénzügyi fedezet

A pénzügyi fedezet – mint a piacra lépés előfeltétele – az alapbiztosítékon felüli partner- és egyéb kockázatok elleni biztosítékul, és a napi nyitó kontraktusok kockázatának fedezetéül szolgáló összeg. Minden nyitott pozíciókkal rendelkező tagnak folyamatosan biztosítania kell ezt a fedezetet, így azt nem vonhatja vissza addig, amíg pozíciója van, vagy amíg igénybe kívánja venni a KELER Rt. elszámolási szolgáltatását. A pénzügyi fedezet lehet készpénz, állampapír vagy bankgarancia.Kiegészítő pénzügyi fedezet

A KELER Rt. kiegészítő pénzügyi fedezet kivetésére jogosult többek között bármely tag vagy annak megbízója esetében, amennyiben a tag eléri vagy meghaladja a piaci pozíciós limitet, a tőkepozíciós limitet, vagy ismételten késedelmesen teljesíti a fizetési kötelezettségeit.Kollektív garanciaalap

A tőzsdei határidős és opciós kötések biztonságának növelése érdekében a közvetlen elszámolási jogosultsággal rendelkező tagok szekciónként/azonos ügyletkörönként kollektív garanciaalapot hoznak létre, amelynek célja, hogy a közvetlen elszámolásra jogosult tagok az alap mindenkori összegéig készfizető kezességet vállaljanak a származékos (derivatív) ügyletek elszámolásából eredő fizetési kötelezettségek késedelméből vagy elmaradásából eredő veszteség csökkentére. A kollektív garancia formája csak készpénz lehet annak érdekében, hogy a garancia adott esetben azonnal felhasználható legyen.

Elszámolási folyamat

A KELER Rt. végzi a Budapesti Árutőzsdén kötött valamennyi azonnali, valamint határidős és opciós ügylet elszámolását.Azonnali ügyletek elszámolása

Azonnali tőzsdei ügyletet a Gabona- és Hússzekció kereskedési időszakában lehet kötni, amelyről a tőzsdetagoknak tőzsdei formaszerződést kell kitölteniük. Az árutőzsdén kötött azonnali ügyletből eredő szerződéses jog és kötelezettség az eladó és a vevő tőzsdetag között közvetlenül jön létre. Az azonnali ügylet megkötését követő 3. munkanapon belül a vevő köteles befizetni a KELER Rt.-nél vezetett vételár letéti alszámlájára az áru áfával növelt ellenértékét. A vételár beérkezéséről a KELER Rt. értesíti az eladót, amely alapján megkezdhető a szállítás. A szállítást követően a vevő és az eladó közös nyilatkozatot állít ki a szállítás teljesítéséről, amelyhez csatolni kell az eladó által kiadott számla másolatát. A megadott számlaszámra a KELER Rt. átutalja a vételárat. A tőzsdetagok kötelesek az azonnali ügyletekre vonatkozó igazolást a kötést követő 45 napon belül a KELER Rt.-hez benyújtani. Nemteljesítés esetén a tőzsdetagok alapszintű pénzügyi fedezete használható fel.Határidős ügyletek elszámolása

A határidős ügylet a tőzsdei ügyletnek az a fajtája, amely a KELER Rt. Árutőzsdei Elszámolási Szabályzatában előírt pénzügyi és teljesítési feltételek mellett – a KELER Rt. visszaigazolását követően – a KELER Rt. szerződésszerű helytállásával jön létre. A KELER Rt. készpénzes elszámolással vagy közraktárjeggyel teljesít. A klíringtag likvidációval, illetve a határidő elérkeztekor készpénzes elszámolással, illetve deliveryvel zárhatja le a határidős ügyletet.Készpénzes elszámolás

Készpénzes elszámolásra két esetben kerülhet sor:

1. Likvidálás esetén, amikor a közvetlen elszámolásra jogosult tag a határidő lejárta előtt megszünteti vételi, illetve eladási kötelezettségét, mert a nyitott pozíciójával azonos termékre, határidőre és mennyiségre ellentétes ügyletet köt. Az ellentétes irányú ügyletek likvidálják egymást, és csak a vételár és az eladási ár közötti árkülönbözetet számolja el a KELER Rt.
2. Készpénzes végelszámolású határidős ügyleteknél (devizák, BUX) az előre meghirdetett határidő elérkeztekor a KELER Rt. az adott hónapra nyitva maradt valamennyi nyitott pozíciót a tőzsdék által megadott lejáratkori elszámolóárral zárja le. A pozíciók végeredményét a lejáratkori elszámolóár és a tényleges kötésár közötti árkülönbözet adja.

Delivery (fizikai szállítás)

A szállítási hónapot megelőző utolsó tőzsdenapig le nem zárt fizikai teljesítésű (gabona- és húskontraktusok) határidős pozíciók csak fizikai áruszállítással, illetve átvétellel teljesíthetők. A utolsó tőzsdenap elszámolását követően a szállító partnereket a KELER Rt. jogosult kijelölni oly módon, hogy a nyitott ügyletek létesítésének időbeli sorrendjében egymáshoz rendeli az eladási és vételi pozíciókat. A KELER Rt. csak abban az esetben garantálja a fizikai teljesítést, ha az eladó közraktárjeggyel teljesít.Opciós ügyletek elszámolása

Az opciós pozíciók megszüntetése történhet:

1. likvidálással,
2. lehívással és
3. lejárattal (lehívás nélkül).

Likvidálás

A közvetlen elszámolásra jogosult tag a lejáratot megelőzően bármikor megszüntetheti az ügyletét, ha a nyitott pozíciójával azonos termékre, határidőre, mennyiségre és azonos opciótípusra, valamint lehívási árra ellentétes ügyletet köt. Az ellentétes irányú ügyletek likvidálják egymást, és csak a kifizetett és megkapott opciós díjak közötti különbözetet számolja el készpénzben a KELER Rt.

Lehívás

Az opció vásárlója (jogosultja) csak az opció lehívásával érvényesítheti az opcióval kapcsolatos jogait. A lehívás a KELER Rt.-hez benyújtott lehívási értesítővel történhet.Lejárat

A lejáratig le nem hívott opciókat lehívás hiányában a KELER Rt. elvetettnek tekinti, és a lejárati napot követő elszámolási napon a klíring során törli a felek pozíciói közül, miközben az opcióval kapcsolatosan beszedett biztosítékokat az érintett ügyfélszámlákon jóváírja.Miklóssy Sándor Zoltán

A KELER Rt. feladatai, kötelezettségei A KELER Rt. elszámolással kapcsolatos feladatai, kötelezettségei a következők: garanciavállalás minden, a KELER Rt. által visszaigazolt, szabványosított határidős és opciós ügylet teljesítéséért a garanciális feltételrendszer működtetése mellett, a határidős és opciós piac biztonságos működését biztosító garanciarendszer kidolgozása és folyamatos karbantartása, a tőzsdei ügyletekkel kapcsolatos adatok feldolgozása, nyilvántartások vezetése, minden tőzsdenapra teljes körű elszámolás elkészítése, tőzsdei ügyletek visszaigazolása, az elszámolás lebonyolításához szükséges számlák vezetése, a tőzsdei ügyletek vételárával kapcsolatos teljes körű pénzügyi nyilvántartás, elszámolás, az elszámolási szolgáltatások keretében a határidős és opciós piaci fizetési kötelezettségek rendezése mind a pénz-, mind az értékpapíroldalon, esetleges nemteljesítés esetén kényszerintézkedések alkalmazása, u közraktárjeggyel történő teljesítés esetén a kapcsolódó nyilvántartási és elszámolási feladatok ellátása. u A KELER Rt. jogosult: a klíringtagok tőzsdeforgalmi számlája és alszámlái közötti átvezetések végrehajtására, azonnali inkasszóval beszedni a klíringtag tőzsdei ügyletekkel kapcsolatban fennálló kötelezettségeit a tőzsdeforgalmi számlájáról és alszámlájáról, klíringdíjat szedni az azonnali, illetve határidős ügyletek után pozíciónyitáskor és fizikai teljesítésre nyitva maradt pozíciók után.