Közúti intelligencia

Az ITS néven ismert intelligens közlekedési rendszerek a számítástechnika és a távközlés intenzív fejlődésének utóbbi két évtizedében született vívmányai, amelyek meghatározzák a közúti közlekedés és a következő járműgenerációk fejlesztését.Az ITS (Intelligent Transportation Systems: intelligens közlekedési rendszerek) gyűjtőfogalom, olyan rendszerek megjelölése, amelyeket ember vezette és különböző mértékben automatizált irányítású járművek forgalmának lebonyolítására fejlesztettek ki. Az utóbbiak a járművek olyan csoportjait foglalják magukban, amelyek egy része csak a jármű mozgásállapotának, más része a közlekedési környezet információinak érzékelésére alkalmas. Elterjedtek már azok a megoldások is, amelyek a járművek egymás közötti és a közlekedési infrastruktúrával folytatott kommunikációra is képesek. Az első csoport a blokkolásgátlóval, kipörgésgátlóval, automatikus menetdinamikai szabályozóval felszerelt járművekből áll. A második csoportba elsősorban a navigációs rendszerrel és automatikus követési távolsággal ellátott járművek tartoznak. A harmadik csoportot az egymással és az úttal együttműködő önálló vagy intelligens, azaz a vezetőt támogató irányított járművek alkotják.Az Egyesült Államokban, Európában és Japánban is központilag támogatják az ITS-kutatásokat és -fejlesztéseket. Kicsit olyan a három csoport versenye, mint a hatvanas években a nagyhatalmak küzdelme volt a Holdra szállás elsőbbségéért. A közlekedés teljes automatizálása a cél, ám ennek elérése az amerikai kutatók szerint legfeljebb 2100 körül várható. A kutatók szerint 2008-ig megjelennek a sávelhagyásra, az ütközésre figyelmeztető, 2018-ig a sávelhagyást kiküszöbölő, az automatikus parkoló és a veszélyes kereszteződésekre figyelmeztető rendszerek. 2028-ig az autók nagy része alkalmas lesz az automatizált autópálya-szakaszokon való közlekedésre. 2048-ig általánossá válhatnak az automatizált autópályák, automatizált személyszállító járművekkel.Magyarországon egyetlen tárcának sem kutatási programja az ITS. A Budapesti Műszaki Egyetem kutatói szerény forrásokból próbálnak kapcsolódni jól fizetett nyugati kollégáik kutatóprogramjaihoz. Pedig közúti közlekedésünk EU-csatlakozása az egyik legnagyobb beruházás lesz hazánkban. A következő évtizedben évi 60 milliárd forint értékű gyorsforgalmú pálya épül, amihez jó lenne felhasználni az intelligens közúti közlekedés kutatói által már kitalált s Nyugaton kipróbált termékeket.

Autópályák és díjak Orbán Viktor kabinetje február végén módosította a tavaly elfogadott tízéves autópálya- és gyorsforgalmiút-fejlesztés terveit. Eszerint nem tíz, hanem öt év alatt épül 600 kilométer gyorsforgalmi út Magyarországon. A döntés értelmében áprilisban megkezdik az M3-as autópálya Füzesabony és Polgár közötti, 62 kilométeres szakaszának építését. Ugyancsak áprilisban veszi kezdetét a Miskolcot elkerülő út és a szekszárdi Duna-híd építése. Várhatóan az év második felében látnak hozzá az M7-es autópálya Budapesttől a Balaton felé tartó sávjainak felújításához. Jövőre kezdik meg a nyíregyházát elkerülő út építését. A 2002-2005 közötti időszakra tervezik az M5-ös és az M7-es megépítését az országhatárig, a 4-es és a 6-os út gyorsforgalmi pályává alakítását. Az M3-as folytatására a Nemzeti Autópálya Rt. január végén írt ki pályázatot. A korábbi tervek szerint 2001 végéig az észak-keleti autópálya eléri Polgárt. Az ukrán határig vezető nyomvonal azonban ma még nem végleges. A magyar kormány Záhonyt, az ukrán Barabást szeretné csatlakozási pontként. A kormány a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB) bízta meg az építkezés finanszírozásával, a munkálatok koordinálásával. Ezért az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 32 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre a bankban. A Nemzeti Autópálya Rt. feladata lesz az építkezés lebonyolítása, a Magyar Autópálya Kezelő Rt.-be vonják össze a jelenlegi sztrádákat üzemeltető állami vállalatokat. Az MFB az útépítéshez több tízmilliárd forint hitelt vesz fel, ezenkívül autópálya-kötvényt bocsát ki, amit a hazai lakosság jegyezhet le. Az idei év autópálya-projektjei a vártnál nehezebben indultak be. A minisztérium szakértői azonban optimisták: véleményük szerint 2001 végéig elkészülhet az M7-esen a jobb oldali pálya felújítása, illetve a második pálya építése Zamárdiig. A közlekedési tárca illetékesei szerint bevált az M1-es és az M3-as autópályákon bevezetett matricás rendszer. Úgy vélik, hogy mire megvalósul az európai színvonalú hazai úthálózat, már az egységes díjfizetési rendszert is elfogadják a hazai autósok. Ma a személyautóknak az M1-esen és az M3-ason a 9 napos matrica 1300 forintba, a havi matrica 2400 forintba, az éves 22 ezer forintba kerül. A kisteherautókkal közlekedőknek 3300 forintba kerül a heti matrica, 6000 ezer forintba a havi, és 55 ezer forintot kell fizetniük, ha éves matricát akarnak vásárolni. A kamionoknak 5200 a hetes, 9600 a havi és 88 ezer forint az éves matrica díja.