Könyvespolc

Nyitottság, mindenekelőtt

Findrik Mária-Szilárd Imre: Nemzetközi versenyképesség
Képességek versenye
Kossuth Kiadó, 2000. 181 oldal, 2300 Ft

Számokkal kifejezett eredménye és időszerű kicsengése is van Findrik Mária és Szilárd Imre könyvének, amely – az alapos fogalomtisztázás mellett – arról szól, hogy mennyire és miért juthatott előre Magyarország a nemzeti gazdaságok világversenyében, különösen tekintettel az 1993-1998 közötti időszakra. Az eredetileg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium rendelésére évekkel ezelőtt készült tanulmányból átdolgozott, értelemszerűen kibővített mű zárófejezete táblázatokkal és szöveges formában is pontosan dokumentálja, hogy hazánk – a különböző értékelési szempontok szerint – az utóbbi öt évben a negyvenedik helyről a huszonhatodikra (vagy még feljebb) lépett előre a vizsgált negyvenhét ország sorában. Ugyanakkor Cseh- és Lengyelország megrekedt a 35-40. helyezés között, Oroszország pedig a legtöbb rangsorban sereghajtó maradt.Az elméleti előzményeket és a gyakorlati alkalmazás problémáit egyaránt kimerítően tárgyaló tanulmány lényegileg annak magyarázata, hogy miért éppen ez a mutató (indexálási mód) fejezi ki a legtartalmasabban, egymáshoz viszonyíthatóan, összemérhetően az egyes országok gazdasági teljesítményét. A szerzők azzal a metódussal dolgoztak, amit a svájci International Management Development fejlesztett ki. A rangsor felállítására alkalmas eljárás neve Competitiveness Index (CI). Jellemzője, hogy mind a gazdaságnövekedési, mind a piacrészesedési indexnél sokoldalúbb, körültekintőbb és részletgazdagabb. Tekintetbe veszi nemcsak az úgynevezett (számszerűsíthető) kemény tényezőket, hanem az olyan, félpuhának minősített meghatározókat, mint az infrastruktúra, a kutatás-fejlesztés vagy a technikai feltételek. Az előbbiekhez hozzátéve a puha tényezőket, többek között a menedzsment színvonalát és a politikai intézményrendszer megbízhatóságát, eljutunk a biztonsággal működtethető aggregált indexhez. Ez arra is jó, hogy "segítse a jövőorientált stratégiaalkotást azoknál, akik tudatosan szeretnének javítani a helyezésükön".A szerzők nem titkolják, hogy egyéb számítások más sorrendet alakítanak ki az országok között. A piacrészesedési index például a nagy területű és nagy lélekszámú országoknak kedvez. A néhol önismétlő, erősen didaktikus könyv egyik fejezete a versenyképesség általános tendenciáit foglalja össze. Kiderül belőle, hogy a gazdaságok fejlődésének következő szakaszát – a magyarét is – a tudásintenzív tevékenység fogja uralni. Ez azzal jár együtt, hogy a csekély szellemi tartalmú termékek a piacon kevésbé lesznek kelendőek.Magyarország versenyképességének beható elemzését Szilárd Imre végezte el. Eszerint a növekedési ütemet vagy a beruházásokat illetően hazánknak nincs szégyellnivalója. A bruttó hazai termékhez viszonyított nemzeti megtakarítást még dicséretesebbnek tartja, Luxemburggal együtt ugyanis a 47 ország közül szilárdan állunk a 4-5. helyen. A külkereskedelmet illetően vitatja az eredmények jelentőségének túldimenzionálását s az exportdeficittől való félelmet. Követendő mintaként hozza fel Írországot, amely a közvetítő (transzmissziós) szerep vállalásával tetemesen felélénkítette külgazdaságát.Summázatként megállapítja, hogy versenyképességünk javulásának fő hordozója a gazdaság teljesítményének növekedése és integrálódásunk a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe. A globalizáció híveként nyomatékosan figyelmeztet rá, hogy nyitottságunk megőrzése további erősödésünk záloga lehet.Iszlai Zoltán

A minőségi környezetért

A környezetvédelem minőségmenedzsmentje
Általános környezetvédelmi ismeretek
Szerkesztette: Dr. Kun-Szabó Tibor
Műszaki Könyvkiadó-Magyar Minőség Társaság, 1999. 394 oldal, 2290 Ft

A környezetvédelem, a minőségi környezet megóvásának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az ember környezetével szoros összefüggésben létezik; élete nem képzelhető el minőségi környezet nélkül, ami annak megóvását, javítását, a további minőségromlás megelőzését követeli meg.A környezetvédelem az ember egészségével, továbbélésével foglalkozó szervezett tevékenységek és intézkedések összessége. Fontos területe a természet- és tájvédelem, a bioszféra (erdők, állat- és növényfajok) eredeti állapotban való megőrzése. Foglalkozik a mesterséges környezet védelmével, a környezeti ártalmak kiküszöbölésével, a környezetszennyezések megszüntetésével. Fontos feladata a természeti kincsekkel (levegő, víz, talaj, energiaforrások) való észszerű gazdálkodás. Céljainak eléréséhez a környezet minőségszabályozásán kívül kiemelt szerepe van a helyes tudatformálásnak, a megfelelő környezetgazdálkodásnak, az erőforrások takarékos, hatékony felhasználásának, a szennyezések megelőzésének és csökkentésének. Mindezekhez szükséges a környezettudomány eredményeinek alkalmazása, a környezeti stratégia kialakítása, az innováció és az előrelátó műszaki fejlesztés.A Minőségmenedzsment sorozatban megjelent könyv – a környezeti elemek és hatásaik bemutatása keretében – részletesen tárgyalja a levegőtisztaság, a víz- és talajminőség védelmére, a szennyeződések elhárítására vonatkozó tudnivalókat. Megismertet a zajok és rezgések, a sugárzások környezetre gyakorolt káros hatásaival, a természet- és tájvédelem szerepével az élet minőségének megőrzésében, javításában. Bemutatja a természetvédelem jogi szabályozásának eszközeit, a hatásvizsgálatok módszereit, szervezeti felépítését, nemzetközi kapcsolatait és gazdasági szabályozásának kérdéseit.A környezetvédelmi problémákat csak megfelelő vállalatirányítási rendszerrel lehet megoldani. A tennivalókat a vállalat felső vezetésének kell meghatároznia, ezeket veszik át és továbbítják a középvezetők, s végül az alkalmazottakra vár a gyakorlati megvalósítás. A könyv megismertet a környezetirányítási rendszer követelményeivel, hazai és nemzetközi szabványaival, értékelési és mérési módszereivel, a minőségbiztosításra és a környezeti információs rendszerek működésére vonatkozó tudnivalókkal.A továbbiakban a kötet bemutatja hazánk és Földünk környezetének állapotát, környezetminőségét és az ezzel kapcsolatban felmerülő gyakorlati kérdéseket, feladatokat. Áttekinti a levegő szennyezettségét, a vízgazdálkodás alapvető kérdéseit, a talaj termőképességének növelésével és a hulladékgazdálkodással összefüggő tennivalóikat. A környezetet elsősorban az emberi tevékenység káros hatásaitól kell megvédeni. Földünk világgazdasági és környezetminőségi mutatói arra figyelmeztetnek, hogy a hatékony környezetvédelem feladatait csak nemzetközi együttműködéssel, a tudomány és technológia segítségével lehet megoldani.A témát átfogóan feldolgozó kötetet a környezetvédelem területén munkálkodó szakemberek mellett minden bizonnyal nagy haszonnal forgathatják a vállalatok vezetői és a felsőoktatásban tevékenykedő oktatók is.dr. Rubóczky István

Időutazás a pénz világában

A pénz története
Novella Könyvkiadó, 1999. 256 oldal, 4980 Ft

Gazdasági kapcsolataink, személyes, mindennapi életünk elválaszthatatlanul összefonódik a pénz mint fizetőeszköz állandó használatával. Még elképzelni is nehéz, milyen káoszt okozna, ha pénzeink egy csapásra elveszítenék sajátos szerepüket, és visszaváltoznának közönséges fém- és papírdarabokká.A pénz kialakulásának folyamata része a kultúrtörténetnek éppúgy, mint a gazdaság- és államszervezés történetének. Ebbe nyújt betekintést a Novella Könyvkiadó szép kivitelű, igényes kötete, amely lebilincselő, rendkívül tanulságos olvasmány. Rendelkezik azzal a manapság nem túl gyakori erénnyel, hogy az olvasó a legcsekélyebb kétely és fenntartás nélkül bízhat abban: a benne kínált ismeretek tökéletesen helytállóak, tükrözik a legújabb kutatási eredményeket. A kötetet eredetileg a tudomány egyik szentélyének számító British Museum gondozásában, az ott létrehozott pénzkiállításhoz kapcsolódóan adták ki, a magyar szöveget pedig muzeológus szakemberek lektorálták.Természetes számunkra, hogy a kis színes papír- vagy fémdarabkák többnyire szilárdan és általános érvénnyel testesítik meg a hozzájuk rendelt értéket. Nemigen gondoljuk végig, mekkora szervezési teljesítmény áll e mögött: a korai társadalmaktól kezdődően, milyen nagy és összetett fejlődésen mentek át a gazdasági, (állam)szervezeti és pénzügyi rendszerek. Holott valójában nagyon is szembeötlő, hogy a pénz értékhordozó képességét régóta nem a pénzérmék és a bankjegyek belső értéke, hanem a mögöttük álló szervezet szavatolja.Azonnal rádöbbenünk erre, ha attól kell tartanunk, hogy hamis pénzzel fizethetnek ki, és még inkább, ha azzal szembesülünk, hogy jó pénz helyett hamisat kaptunk. A gyönyörűen illusztrált mű érdekes áttekintést ad arról, hogyan alakult ki a pénz, hogyan vált azzá, aminek ma olyan magától értetődően elfogadjuk.A kötet nagy utazásra viszi az érdeklődőt. A fizetőeszközök története öt évezreden ível át, az emberi civilizációk kezdetéig nyúlik vissza, átfogja egész világunkat. A nemesfémek pénzként való használatára utaló legkorábbi feljegyzések Mezopotámiából és Egyiptomból származnak az i. e. III. évezredből. A mezopotámiai törvénykönyvek szerint a mások személyében vagy tulajdonában okozott kárért rendszerint ezüstben kiszabott büntetést kellett fizetni. Az i. e. II. évezred elején például kb. fél kiló ezüstöt róttak ki arra, aki beleharapott egy másik ember orrába.A görög-római világ és a középkori Európa pénzei mellett megismerhetjük az iszlám országokban, Indiában, Délkelet-Ázsiában, Kínában, a Távol-Keleten, Afrikában és Óceániában kialakult sajátos pénzrendszereket is. Indiában például már mintegy két és fél ezer évvel ezelőtt készítettek olyan érméket, amelyek súlya 0,2 gramm volt. Kínában az i. e. VII. század végén ásó és kés alakú bronzöntvényeket használtak pénzként, a XV. századi Szumátrán pedig szárított emberfejeket.A rendkívül gazdagon illusztrált kötetet részletes bibliográfia, illetve név- és tárgymutató teszi teljessé.