Az elmúlt évben tovább nyílt az agrárolló. Ennek következtében 50 milliárd forint jövedelemhiányt mutattak ki az agrár-gazdaságban. Az élelmiszerárak az elmúlt években inflációfékező szerepet játszottak. Ám a hosszú időn át elfojtott áremelési szándék most megbosszulhatja magát. A fogyasztói kosárban éppen az élelmiszerek drágulása jelenti a legnagyobb veszélyt az infláció csökkenő trendjére.
Több fontos agrártörvény módosítását nem tűzte napirendre az Országgyűlés a február 7-én kezdődött ülésszakán. Az agrárágazatot érintő egyik legfontosabb törvény, amely kimaradt a kormány féléves jogszabályalkotási programjából, a nemzeti földalapról és az általános birtokrendezésről szól. Az agrártárca szakemberei már több mint fél éve elkészítették a javaslatot, egyeztetés is történt, de a kisgazdapárt nem tudott a koalíciós partnerekkel megegyezni abban, hogy kié legyen az alap felügyeleti joga. A Fidesz-MPP a második egyeztetésre már el sem jött, ők az ÁPV Rt.-hez ragaszkodnak. A kisgazdák szerint viszont sokkal olcsóbban és hatékonyabban működne a felügyelet, ha a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kapná ezt a jogot. Már csak azért is, mert a földhivatalokon keresztül megkezdődhetne a munka, s az első időszakban éppen a földhivataloknak lesz a legtöbb tennivalójuk a nemzeti földalappal.Késve érő agrártörvények
A nemzeti földalapról szóló törvényre azért van szükség, mert nagyon sok olyan idős földtulajdonos van, akinek sem ereje, sem pénze nincs arra, hogy földjét művelje vagy műveltesse. Ezek a földek strómanok révén, zsebszerződéssel külföldiek kezére jutnak. Ha az állam a nemzeti földalap keretében megfelelő, korrekt piaci áron megvehetné ezeket a területeket, akkor elkerülhetnénk a további zsebszerződések megszületését. Az állam a felvásárolt földterületet olcsón bérbe adná azoknak, akik hosszú távú gazdálkodásra rendezkedhetnének be. A több mint egymillió földtulajdonos 20 százaléka tartozik az említett körhöz. Az érintett földterület pontos nagyságát nehéz megbecsülni, de több százezer hektárról van szó. Az állam által bérbe adott területeken egészséges méretű családi birtokok működhetnének, s az idős földtulajdonosok is a pénzükhöz juthatnának. Nem utolsósorban pedig a föld értéke is közelítene az Európai Unióban elfogadotthoz.A másik fontos jogalkotói feladat a szövetkezeti törvény módosítása. Az agrártárcát irányító kisgazdák többször megpróbálták módosítani a törvényt, de érdemi változást politikai okok miatt nem tudtak elérni. A módosítás a külső üzletrész-tulajdonosok lehetetlen helyzetét szüntetné meg. A javaslat szerint azokban a szövetkezetekben, ahol semmilyen mezőgazdasági termelés nem folyik, azonnal meg kellene nyitni a kiválás lehetőségét mind a külső, mind a belső üzletrész-tulajdonosok előtt. Ezzel több milliárd forint értékű, jelenleg haszontalanul heverő eszközt vonhatnának be a termelésbe. A szövetkezetek másik csoportjában, ahol folyik mezőgazdasági termelés, nem engednék a vagyon széthordását: a szövetkezeti üzletrész arányában csatlakozhatnának az üzletrész-tulajdonosok a vagyonközösségekhez. Erre egyetlen alkalommal lenne mód, természetesen hosszabb határidőt biztosítanánk a végrehajtásához.A vadászati törvény módosítását sem tűzik napirendre. Pedig az 1996. évi LV. törvény rossz, mert csak elvben szavatolja a földtulajdonos számára a vadászati jogot. Az új elképzelések szerint a nagyvad esetében 1600 hektár, az apró- és vegyes vad esetében pedig 800 hektárra módosítanák a jelenlegi 3000 hektáros minimális vadászterületet. Ezt azért szorgalmazza a Gyimóthy Géza által benyújtott kisgazda-elképzelés, mert Magyarországon nagyon sok apró település van, ahol 600-800 hektáros vadászterületek alakultak ki, s az ottani földtulajdonosok nem hozhattak létre önálló vadásztársaságot. A kisebb területeken lévő vadásztársaságoknak természetesen össze kell fogniuk a vadgazdálkodás végett. A jelenlegi törvény azt mondja ki, hogy csak 30 hektáronként vehet részt a tulajdonos képviselő útján a határozathozatalban. A kisgazda javaslat 10 hektárra szállítaná le ezt a határt. Így a tulajdonosok aktív részesei lehetnének a vadgazdálkodásnak is.| Új agrártámogatási rendszer Az agrártárca nyilvánosságra hozta új támogatási rendszerét. E szerint a földalapú támogatás továbbra is megmarad, a szőlő- és gyümölcstelepítésre 50-60-65 százalékos vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe. 25 milliárd forinttal próbálják segíteni azokat a gazdákat, akik önhibájukon kívül válnak fizetésképtelenné. Az úgynevezett kibontakozási hitel felvételénél az állam 80 százalékos készfizető kezességet vállal, 50 százalékos kamattámogatás mellett. A tárca sokat vár a 10 évre szóló gazdahiteltől, amit fiatal gazdálkodók vehetnek igénybe a mezőgazdaság korszerű alapjainak megteremtésére. Ebben az esetben 80 százalékos a készfizető kezesség és 100 százalékos a kamattámogatás. |
Belvíz – családonként félmilliós kár
Ezekben a hetekben a belvíz okozta károkat mérik fel a szakemberek. A szaktárca szerint a tavaszi olvadás következtében akár félmillió hektárt is kitehet az elöntött területek nagysága. A belvíz elleni védekezés 8-10 milliárd forintot is felemészthet.A vízügyi szakemberek szerint a kárpótlási törvény végrehajtása sokat rontott a meliorációs helyzeten. A belvíz elvezetését az elmúlt érában többé-kevésbé megoldották. Egyrészt a veszélyeztetett termőföldeket árokrendszerrel vették körül, másrészt parlagon hagyták az árterületet. A kárpótlás során az árokrendszert felszabdalták, eltüntették, a parlagon hagyott területeket pedig ugyancsak kiosztották, majd házakat építettek rajtuk, vagy művelésükbe fogtak.A belvíz elleni védekezésre vagy nem gondoltak az újdonsült gazdák, vagy – és ez a valószínűbb – nem jutott rá pénzük. A magyar földművelő igencsak vékony pénztárcával vágott bele a vállalkozásába. Az őszi-tavaszi belvíz – Pohankovics István, a Gazdasági Minisztérium főtanácsadója szerint – legalább 400-500 ezer hektár szántót, illetve vetést és legelőt borít el. Ezeken a területeken a vetés kifagyott vagy kiázott, a talaj kilúgozódott. Az őszi vetést ki kell szántani, a talajt újra kell műtrágyázni. Hektáronként 30-40 ezer forint ráfordítási költséggel számolva, a 300-400 ezer hektárnyi vetésterületen 15-20 milliárd forint kár keletkezett. Ha ehhez hozzávesszük a belvízzel borított, megművelhetetlen 200 ezer hektárt, akkor több mint félmillió hektárnyi termőterületen az idén nem lesz aratás. Ez pedig 30-40 ezer családot érint, családonként legalább félmillió forint bevételkieséssel. Ezek a családok minden bizonnyal elszegényednek, s a főtanácsadó attól is tart, hogy ismét megindul a – nyolcvanas évekhez hasonló méretű – elvándorlás a falvakból.A számok bűvöletében
A földművelésügyi és vidékfejlesztési tárcának azonban más szándékai és számadatai vannak. A február végén megjelent, idei agrártámogatási rendszert tartalmazó rendeletben 258 milliárd forintot osztott szét a tárca, s ezenfelül 65 milliárd forint lesz az úgynevezett reorganizációs támogatás. Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitkára szerint jut mindenre pénz, még ha szűkösebben is, mint ahogy tervezték. Amellett, hogy a támogatási rendszer szektorsemlegességét fenntartják, a vállalkozások folyó támogatására összességében 92 milliárd forint költségvetési kiadást irányoztak elő. Ezen belül termelési támogatásokra 42 milliárd forint, piacra jutási támogatásokra 46,4 milliárd forint használható fel. A mezőgazdasági beruházásokhoz 35,1 milliárd forintot igényelhetnek a gazdák. A korábbi nagy számok ellenére az agrárgazdaságnak közvetlenül 138 milliárd forint támogatás jut, amit 43 milliárd forint áthúzódó elkötelezettség terhel, tehát 100 milliárd forintnál kevesebb pénzt oszthatnak el a gazdák között. Ez pedig igen kevés, legalábbis az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz szükséges fejlesztési feladatok nagyságához képest.A támogatási rendszerrel senki sem elégedett. A kormánykoalíció legkisebb tagja, az MDF úgy látja, hogy veszély fenyegeti a mezőgazdasági vállalkozók jövőjét, mivel a pályázatok késve jelentek meg, amiért egyértelműen az agrártárca vezetőit teszik felelőssé. Az érdekképviseletek azt kifogásolják, hogy az egyébként is elapadóban lévő forrásokat olyan célokra költi a tárca, amelyek fele nem kapcsolódik szorosan a mezőgazdasághoz. Horváth Gábor, a Magyarországi Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára felhívta a termelők figyelmét arra, hogy ne számítsanak semmi jóra, már ami a támogatást illeti, mert csak kevesen jutnak hozzá. Február közepén még azt sem tudták, milyen pályázati feltételekhez kötik a támogatások elnyerését. Ilyen közgazdasági szabályozás mellett pedig igen nehéz a piaci versenyben helytállni.Az ellenzéki agrárpolitikusok közül szinte mindenki erőteljesen bírálta és rossznak tartja az FVM támogatási koncepcióját. Többen vélik úgy – Horváth Gáborhoz hasonlóan –, hogy túl sok a szociális alapon adott juttatás. Azt a szocialisták elismerik ugyan, hogy a források megoszlása arányosabb lett, de miután a versenyszféra és a szociális célú támogatás nem különül el egymástól, így sem a kis- és középvállalkozások, sem a nagyüzemek nem képesek idei terveiket valóra váltani.| Az FVM-fejezet 2000. évi költségvetési támogatása (millió forint) | ||||
|---|---|---|---|---|
| Jogcím | Kiadási előirányzat | Bevétel | Támogatási előirányzat | Priv. bevételből |
| Intézmények és ágazati célelőirányzat összesen | 87 998 | 49 209 | 38 789 | |
| Intézmények | 55 326 | 26 783 | 28 543 | |
| Ágazati célelőirányzatok | 32 672 | 22 426 | 10 246 | |
| ebből: EU-csatlakozás | 5 807 | 5 807 | ||
| Nemzeti kataszteri p. | 900 | 900 | ||
| Terület- és vidékfejlesztés összesen | 23 218 | 18 720 | 4 498 | 9 500 |
| Terület- és vidékfejlesztés | 22 218 | 18 720 | 3 498 | 7 000 |
| Vidékfejlesztési célfeladatok | 1 000 | 1 000 | 2 500 | |
| Agrárgazdasági támogatás összesen | 148 249 | 16 820 | 131 429 | |
| Termelési támogatás | 32 828 | – | 32 828 | |
| Piacra jutási támogatás | 58 304 | 10 000 | 48 304 | |
| Agrártámogatási célelőirányzat | 56 862 | 6 820 | 50 042 | |
| ebből: mezőgazd. beruházások | 42 423 | 500 | 41 923 | |
| erdészeti közcél | 4 200 | 3 200 | 1 000 | |
| erdőtelepítés | 2 645 | 2 645 | ||
| melioráció | 2 275 | 2 275 | ||
| Erdőkár-elhárítás | 255 | – | 255 | |
| Nem biztosítható elemi kár tám. | 500 | |||
| Agrárreorganizáció kamattám. | 500 |
2001 az agrárium éve lehet
A földalapú támogatásokról kidolgozott tervet Torgyán József miniszter annak ellenére jónak tartja, hogy a tavalyi támogatási szinteket csökkentették. Az idén 20 hektárig 8 ezer, 20-50 hektár között 6 ezer, 50-300 hektár között pedig 4 ezer forint támogatást igényelhetnek hektáronként a gazdák. A kedvezőtlen adottságú (17 aranykorona alatti) földek után további 3 ezer forint hektáronkénti állami segítség jár. Támogatják a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtelepítést. Lehetőség nyílik kedvezményes hitelfelvételre, amihez kamattámogatást ad a tárca. A termelést és a feldolgozást szolgáló épületekre, gépvásárlásra, valamint öntözés kialakításához szintén adnak dotációt. Ösztönzik az állatállomány növelését is. Mindezek ellenére Csatári József, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kisgazdapárti alelnöke szerint: a mostani csökkentett forrás vajmi keveset segít az ágazat helyzetén, s ha jövőre sem képes a kormány mélyebben a zsebébe nyúlni, akkor 2003-ban nevetség tárgya lesz a magyar agrárgazdaság az EU-ban. Az FVM közigazgatási államtitkára viszont abban bízik, hogy 2001-ben az agrártámogatás évét kezdjük, s emellett számottevő élelmiszerár-emelkedésnek kellene bekövetkeznie.A versenyszférához tartozó élelmiszeripar is nehéz hónapokat él meg 2000-ben. Már az év elején látszott, hogy – elsősorban a magyar kézben lévő nagyobb cégeknél – gondok mutatkoznak. Tavaly a konzerv-, a tej- és a húsipar mellett a borágazat kapott külön támogatást, illetve kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget, s úgy tűnik, az idén sem lesz ez másként. Az élelmiszeripart az 1998. évi orosz piaci válság rogyasztotta térdre, s nemcsak a külpiacon veszítettek jelentős pozíciókat a termelők, hanem a belföldi fogyasztás sem nőtt a kívánt mértékben. Az élelmiszerárak alakulása pedig egyszerűen katasztrofális, hiszen a szakemberek szerint a legtöbb alágazatban, vállalkozásban alig, vagy egyáltalán nem képződik nyereség. A cégek költségei viszont nőttek, csökkent a foglalkoztatottak száma, s úgy tűnik, hogy elérkezett a felesleges kapacitások leépítésének ideje. Ez pedig az agrártermelőnek sem jó, hiszen ha nem lesz kinek eladni az alapanyagot, ha nincsenek tartós szerződéses kapcsolatok, akkor a hosszú távú biztonság kérdőjeleződik meg.Termelni csak piacra érdemes
Pedig a gazdák tavaly ősszel is vetettek. A rendkívüli időjárás okozta jövedelemkiesés miatt az FVM támogatást adott – pontosabban áruhitel-konstrukciót dolgozott ki – 50 ezer tonna őszi kalászos vetőmag megvásárlására. A felhasználók a vetőmag árát 2000. július végéig egyenlíthetik ki, és a csávázási költséghez tonnánként 3500 forint vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. Ezenfelül az áfát is visszaigényelhették az arra jogosultak. A kedvezményes vetőmagellátás és a biztató őszi időjárás következtében a termelők 1 millió 65 ezer hektáron vetettek búzát, 91 ezer hektáron tritikálét, 53 ezer hektáron rozsot és 160 ezer hektáron őszi árpát. A határszemlék azt mutatták, hogy a vetések jó állapotban vannak, s mindössze a 15 százalékukról nyilatkoztak úgy, hogy gyenge minőségű.Az állattenyésztés eredményeivel sem lehet dicsekedni. Az állattenyésztés nehéziparának számító szarvasmarha- és sertéságazat nem csupán értékesítési gondokkal küszködött, hanem az állatállomány létszáma is mélypontra esett. Szarvasmarhából például az évszázad legkisebb mennyiségét regisztrálták, míg a sertésnél az állomány szinten tartása mellett nagyobb húskihozatalt kellene elérni. A juhállomány növelését a piaci lehetőségek is indokolják, míg a baromfinál a piac beszűkülése okozza a legnagyobb gondot. Az FVM figyelmezteti a termelőket, hogy csak azok növeljék termelésüket, akiknek megvan hozzá a piaci hátterük. Célszerű, ha a termelők belépnek a szakmai terméktanácsokba, és regisztráltatják magukat, illetve értékesítő, beszerző és feldolgozó szövetkezetekbe tömörülve folytatják munkájukat.A mezőgazdasági termelők hitelképességét többnyire elégtelennek minősítik a bankok. Ezen aligha lehet csodálkozni, mivel az agrárágazat hitelállománya jelenleg 256 milliárd forint. Éppen annyi, amennyire az agrárvagyont taksálják. Az FVM a hitelképesség fokozása érdekében az idén állami kezességvállalási keretet hozott létre egy reorganizációs program elindításával. A program arról szól, hogy jövedelmező gazdálkodás esetén a fennálló hiteltartozások mérsékelhetők, a gazdahitelezésen keresztül erősíthető az induló, fiatal agrárvállalkozások hitelezési pozíciója, az egyéni, családi vállalkozások, új típusú szövetkezetek eszközökhöz juthatnak a felszámolásra kerülő vállalkozások vagyontárgyainak, részvényeinek megszerzésével és működtetésével. A 65 milliárd forintos állami garanciakerettel gazdálkodó támogatási\" rendszer egyúttal eszköz a szükséges szerkezeti változások megindulásához, valamint olyan konstrukciók kidolgozásához, amelyek a támogatási forrásokban meglévő feszültségek mérséklését – kamattámogatás, állami garanciás hitel formájában – segíti elő.| A 2000. évi agrárgazdasági támogatások (millió forint) | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Jogcím | 1999. évi* | 2000. évi | Index % (7/4) |
||||
| Támogatás | Bevétel | Kiadás | Támogatás | Bevétel | Kiadás | ||
| Vállalkozások folyó támogatása | 87 145 | 11 000 | 98 145 | 82 011 | 10 000 | 92 011 | 93,8 |
| Termelési támogatás | 48 045 | – | 48 045 | 32 828 | – | 32 828 | |
| Piacra jutási támogatás | 38 800 | 11 000 | 49 800 | 48 304 | 10 000 | 58 304 | |
| Erdőkár-elhárítás | 300 | – | 255 | 300 | – | 255 | |
| Támogatási célelőirányzatok | 37 859 | 7 220 | 45 079 | 49 418 | 6 820 | 56 238 | 124,8 |
| Mezőgazdasági beruházások támogatása | 31 540 | 900 | 32 440 | 41 923 | 500 | 42 423 | |
| Erdőtelepítés, fásítás | 2 100 | 2 100 | 2 645 | – | 2 645 | ||
| Melioráció, öntözés | 1 800 | 1 800 | 2 275 | – | 2 275 | ||
| Erdészeti közcélú feladatok | 400 | 3 200 | 3 600 | 1 000 | 3 200 | 4 200 | |
| Erdei vasutak működtetése | 100 | 100 | 105 | – | 105 | ||
| Jóléti parkerdő támogatása | 100 | 100 | 205 | – | 205 | ||
| Agrárinf., farmgyakorlatok | 300 | 300 | 370 | – | 370 | ||
| Termőföldvédelmi támogatás | 1 400 | 1 400 | 1 400 | 1 400 | |||
| Állattenyésztési támogatás | 900 | 900 | 900 | 900 | |||
| Halgazdálkodási támogatás | 220 | 220 | 220 | 220 | |||
| Vadgazdálkodási támogatás | 600 | 600 | 600 | 600 | |||
| Állatkártérítés | 1 519 | 1 519 | 1 519 | 1 519 | |||
| Összesen** | 125 004 | 18 220 | 143 224 | 131 429 | 1 820 | 148 249 | 103,5 |
| * Eredeti előirányzat. ** Nem tartalmazza a privatizációs bevételek terhére előirányzott összegeket (reorganizációs tám. 500 millió Ft, nem biztosítható elemi kár 500 millió Ft). |
Jövedéki termék lesz a bor
Az elmúlt évben tovább romlott a szőlő-bor ágazat jövedelmezősége. E sommás megállapításhoz hozzá kell tenni, hogy a kiemelt, kurrens vörösborok árszínvonala javult, s ugyanez elmondható a fehérborok 25 százalékáról is, de a nagy tömeget, 60-65 százalékot képviselő asztali és minőségi, zömmel fehérborok árszintje olyan alacsony, hogy az nem fedezi a ráfordítási költségeket sem. Dr. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkára szerint az elmúlt évtizedben ellentmondásos időszakot élt át a borszakma. Pozitívumként említhető, hogy jó néhány, borvidékenként legalább 1-2 családi, kis és nagy pincészet megerősödött, kialakította termékpalettáját, s nemcsak a belföldi, hanem a külpiacon is öregbíti Magyarország jó hírnevét. A bor kiváló imázshordozó, s ezt a tulajdonságát a jövőben még inkább ki akarják használni. Jelentősen javult a palackozott borok minősége, s a magyar termékek ma már ott találhatók a legértékesebb külföldi, konkurens borok között.Azt azonban látni kell, hogy a válság egyes területeken tovább mélyült. Romlott az ágazat jövedelmezősége, az agrárolló eléggé szétnyílt. Sajnálatos, hogy nagy az ültetvényekben a pusztulás. Az új telepítések évek óta elmaradtak a kívánt mértéktől, tavaly állami támogatással 850 hektárt, ezenfelül még 300-350 hektárt telepítettek, ami csupán a harmada a kívánt mennyiségnek. A hegyközségek számításai szerint az elmúlt tíz évben évi 3 ezer hektár új telepítéssel az európai uniós csatlakozásig megújíthattak volna 30-40 ezer hektár szőlőterületet. Így mintegy 100 ezer hektár termő szőlőfelülete maradt volna a gazdálkodóknak. Ma sokan azt állítják, jó, ha 60-70 ezer hektár termő szőlőterületünk lesz az EU-csatlakozásig. Urbán András ennyire nem pesszimista, bízik benne, hogy lesz 90-100 ezer hektár szőlőnk. Ha ugyanis az előbbi adat lesz igaz, akkor Magyarország nettó borimportőrré válhat, márpedig ez senkinek sem érdeke.Az viszont már most kimondható, hogy az idén sem valósul meg 3 ezer hektáron új telepítés. Már csak azért sem, mert a támogatási rendszer nem kezeli eléggé kiemelten a kérdést. Tény az is, hogy nincs sem elegendő szaporítóanyag, sem elegendő pénz a beruházáshoz. Számítások szerint, telephelytől függően 1,5-3,5 millió forintba kerül napjainkban egy hektár új telepítés, s a borászok nagy többségének nincs enynyi pénze. Ezért volna szükség arra, hogy a támogatási rendszer ösztönözzön a telepítésre.A HNT 1998-ban vette át a szőlő-bor ágazat terméktanácsi feladatait a Magyar Borgazdaság Szövetségtől. A hegyközségi szervezet kialakítását követően ekkorra érett meg a helyzet arra, hogy a szőlőtermesztést, a borkészítést és a forgalmazást egyébként is átfogó szervezet – kiegészülve a fogyasztói érdekképviselettel – meg tudjon felelni a törvény előírásainak. Az új funkció átvétele azzal az előnnyel jár, hogy a HNT köztestületi státusa révén a korábbinál teljesebb körben fedi le az ágazatot. Ma a 310 hegyközségben 132 ezer tagot tartanak nyilván. A terméktanácsi feladatok középpontjában a szőlő-bor termékpálya áttekinthetővé tétele, a hegyközségi adatszolgáltatásra épülő, de az Agrárrendtartási Hivatal igényeit is akceptáló adatgyűjtés áll. A szőlőterület, a termelők, a készletek és a termés mennyiségének számbavétele a terméktanácsi adatokkal összhangban jelenik meg. Ám sajnálatos, hogy a hegyközségi tagság csak a borvidékeken kötelező, a borvidéken kívüli szőlőtermelők pedig csak amolyan magyaros mentalitással\" tesznek eleget ez irányú kötelezettségüknek. Az éves rendszerességű adatszolgáltatás mellett az agrárpiaci zavarok észlelése esetén a HNT feltáró tevékenysége alapozza meg a beavatkozásokat. Így volt ez tavaly tavasszal is, amikor 220 ezer hektoliter bor lepárlását segítette az állami intervenció. Hacsak nem növekszik a belföldi forgalom – manapság 28-30 literre tehető az egy lakosra jutó éves borfogyasztás –, az ilyen jellegű támogatásra hosszabb távon is szükség lesz. A forgalom növekedése azt is segítené, hogy az ágazat jövedelmezősége, így tőkehelyzete javuljon.A jövedéki törvény életbelépésével felerősödhet a polarizálódás, mert sok kistermelő nem hajlandó az adminisztratív többletterhet vállalni. De miután a jövedéki törvény az idei szüretkor, pontosabban augusztus elsején lép hatályba, még nem kiszámítható a hatása. A jövedéki törvény a nagyobb üzemeknek segít, míg a kistermelőt kiszolgáltatottá teszi. A HNT azt kérte a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától, hogy a törvény hatályba léptetése után az első körben ne a termelőket, hanem a kereskedőket és a szállítókat ellenőrizze nagyobb szigorral, mivel rajtuk keresztül is eljuthat a hamisítókhoz.| Kertészetstratégia Jelenleg Magyarországon mintegy 350-400 ezer hektáron folyik kertészeti termelés évente. Ennek árbevétele átlagosan 300 milliárd forint. Ebből 200 milliárd forintot ad a dísznövénytermesztés. Fedett helyen mintegy ötezer hektáron folyik zöldségtermesztés. Ez a terület adja a hazai kertészeti termelés mintegy 40 százalékát, azaz árbevétele eléri a 70-80 milliárd forintot. Annak érdekében, hogy a kertészeti termelés mennyisége növelhető legyen és a minőség is javuljon, meg kell teremteni a tőkepótlás lehetőségét az ágazatban, amihez megfelelő hitelekre és garanciális háttérre van szükség. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács stratégiai programot készített a kertészeti ágazat helyzetének javítására. A kertészetnek az idén mintegy 40 milliárd forintnyi állami többlettámogatásra volna szüksége ahhoz, hogy az ágazat megfelelő feltételekkel csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Így a kertészetben rejlő lehetőségeket a magyar mezőgazdaság minden téren ki tudná használni, ami azért is fontos lenne, mert ez az egyetlen olyan mezőgazdasági ágazat az EU-ban, ahol lényegében nincs kvótaszabályozás. Annak érdekében, hogy a magyar termelők áruját az uniós országokban el lehessen adni, a csatlakozást követően létre kellene hozni az úgynevezett termelői szerveződéseket, amelyek elsősorban az áru eladásával foglalkoznának. Ezt Magyarország az ágazat átvilágításakor vállalta is. Anyagi eszközök hiányában azonban eddig csak egy ilyen szervezet alakult meg. Szakértői számítások szerint ahhoz, hogy az idén legalább 20 ilyen termelői szerveződés megalakulhasson, mintegy 10 milliárd forint állami támogatásra lenne szükség. Ám a kertészeti ágazat felkarolására egyetlen forintot sem különítettek el az agrártámogatási büdzsében. |