1996-ban öt elkülönített állami pénzalap összevonásával létrehozták a Munkaerőpiaci Alapot. Ennek hét alaprésze közül a foglalkoztatási, a rehabilitációs és a szakképzési alaprészből nyújthatók azok a támogatások, amelyeket a munkaadók igénybe vehetnek a foglalkoztatási, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény és a kapcsolódó rendeletek szabályai szerint. (A többi alaprész a munkanélküliek ellátását, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának megteremtését, illetve a munkaerő-piaci szervezet működési és fejlesztési kiadásait finanszírozza.)
Az említett előirányzatoknak egy részét központi célokra, központilag, illetve a munkaügyi központok közvetítésével használják fel, másik részét a munkaügyi központok között osztják fel. A decentralizált keretek felhasználásával, folyósításával, ellenőrzésével önálló gazdálkodási jogkörben a munkaügyi központok foglalkoznak. E szervezetek a támogatások vezérlését szolgáló intézményrendszer részei, struktúráját tekintve megyei és fővárosi központi egységekből és területi kirendeltségekből áll.
Aktív eszközök
2000-ben a foglalkoztatási alaprészből nyújtható támogatások finanszírozására 30,24 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 26,7 milliárd forintot a munkaügyi központok használhatnak fel.
A bértámogatás típusú aktív eszközök: foglalkoztatásbővítés, pályakezdők munkatapasztalat-szerzése, munkanélküliek részére nonprofit szervezetek által szervezett közhasznú munkavégzés támogatása, foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, valamint az egyéb támogatási formák: foglalkoztatást elősegítő képzés (munkaviszonyban állók részére is), vállalkozóvá válás, önfoglalkoztatás, munkanélküliek foglalkoztatása esetén mobilitási (utazási, lakhatási hozzájárulás, munkaerő-toborzás, létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítése) támogatás. Ebben az évben legnagyobb arányban a közhasznú munka támogatására van lehetősége. Ezt követik a munkaerő-piaci képzés, valamint a különféle bértámogatási formák.
A foglalkoztatási törvény múlt év végi módosítása miatt a munkahelyteremtés és -megőrzés támogatása 2000-től teljesen átkerült a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe. Új aktív eszközként jelentek meg azonban az úgynevezett munkaerő-piaci programok, amelyek a térségi foglalkoztatási célok megvalósítását, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolását, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatását – munkaerő-piaci szolgáltatások és támogatások egymásra épülése révén – komplex módon segítik elő.
| Az alaprészek eredeti kiadási előirányzatainak alakulása | ||||
|---|---|---|---|---|
| Előirányzat megnevezése | 1999 | 2000 | ||
| milliárd Ft | % | milliárd Ft | % | |
| Munkaerőpiaci Alap összesen | 151,4 | 100,0 | 156,4 | 100,0 |
| ebből: | ||||
| Foglalkoztatási alaprész | 29,85 | 19,7 | 30,24 | 19,3 |
| Rehabilitációs alaprész | 1,70 | 1,1 | 2,15 | 1,4 |
| Szakképzési alaprész | 8,00 | 5,3 | 9,20 | 5,9 |
Kifutó pályázatok
A támogatások elnyeréséhez szükséges pályázatokat, kérelmeket a munkaadók székhelye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi munkaügyi központhoz vagy kirendeltséghez az év során folyamatosan lehet beadni. A benyújtott kérelmeket államigazgatási eljárás keretében bírálják el. 2000-ben a foglalkoztatási alaprészből csak az önfoglalkoztatóvá válás, valamint a közhasznú szervezetek támogatására írnak ki pályázatot a munkaügyi központok, két alkalommal (előreláthatólag az I. és a III. negyedévben).
A múlt évi gyakorlattól eltérően munkahelyteremtő támogatásra a támogatási struktúra megváltozása miatt ebben az évben már nincs lehetőség.
A munkaadók által közvetlenül igényelhető támogatások közül a foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás a tartósan, legalább 6 hónapja, pályakezdők esetében 3 hónapja munka nélkül lévők foglalkoztatásának elősegítését szolgálja. Ennek keretében a munkaadó vissza nem térítendő támogatásként a munkavállaló munkabérének 50-100 százalékáig terjedő költségtérítést kaphat, legfeljebb egy éven át. A munkaadónak a támogatás lejárta után a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időszakra továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalnia.
Munkatapasztalat-szerzés
A pályakezdők munkatapasztalat-szerzésének támogatása a szakképzetlen vagy nem piacképes szakképesítéssel rendelkező pályakezdő munkanélkülinek a munkaviszony keretében történő foglalkoztatását segíti elő. A támogatás formája az egészségügyi hozzájárulással együtt a munkavállaló munkabérének meghatározott arányú (50-100 százalékos) megtérítése. A támogatás feltétele, hogy a munkaadó vállalja a legalább 3 hónapja munkanélküli pályakezdő foglalkoztatását, legalább napi négyórás munkaidőben, minimum egy évre. A foglalkoztatási kötelezettséget a jogszabály erre a támogatási formára is előírja. Több munkaügyi központ meghatározta a munkatapasztalat-szerzés támogatására jogosító szakképesítések körét. Támogatás általában nem adható azokban a munkakörökben, amelyekben folyamatos a munkaerő-kereslet.
A munkanélküliek mobilitásának elősegítését szolgálja a munkavállalás céljából nyújtott helyközi utazás, csoportos személyszállítás és a lakhatási támogatás, amelyet a munkaadónak legfeljebb egyéves időtartamra térítenek meg.
Meg kell említeni a létszámleépítéssel veszélyeztetett, munkaviszonyban álló alkalmazottak preventív jellegű képzésének lehetőségét is. Ennek keretében a munkaügyi központ a munkaadó részére a tanfolyami költségek 50-100 százalékát, a kereset kiegészítését és a képzéssel kapcsolatos egyéb költségeket téríti meg. A munkaügyi központ minden évben összeállítja és nyilvánosságra hozza azoknak a szakképzést folytató intézményeknek a jegyzékét, amelyek képzési ajánlata megfelel a szakképzési törvényben meghatározott feltételeknek.
A rehabilitációs alaprészből 2000-ben 2,15 milliárd forint használható fel a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítésére, munkahely teremtése és megőrzése révén, a foglalkoztatási rehabilitációt elősegítő programokra, valamint a foglalkoztatási rehabilitációs képzésre és közalapítványok támogatására.
Képzés, oktatás
A szakképzési alaprész ez évi kerete 9,2 milliárd forint, melynek felhasználásáról az Országos Szakképzési Tanács (OSZT) dönt. A március elejei tanácsülésen meghatározták az éves előirányzatból decentralizálással fehasználható keret összegét. A felhasználás irányelveiről várhatóan áprilisban készül javaslat, melyet követően a munkaügyi központok a decentralizált keretből nyújtható támogatásokra kiírják a pályázatot. A szerződések megkötésére általában a második félév elején kerül sor. (A tárgyévi előirányzat felhasználásának évközi elhúzódása a szakképzési hozzájárulás befizetési rendjének specialitásából adódik.)
Az állam által elismert szakképzettség megszerzésére irányuló képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését elősegítő beruházások támogatása, összegét és céljait tekintve, a múlt évihez hasonló lesz. Ezek közül legfontosabbak a csúcstechnológiát képviselő szakképzések feltételeihez szükséges eszközök és berendezések beszerzésének, a térség gazdaságfejlesztési stratégiájához igazodó szakképzési struktúra kialakítását felvállaló szervezeteknek, intézményeknek, a szakmai specializációk oktatásának, a hátrányos helyzetű fiatalok programjának támogatása, a tanműhellyel rendelkező, gyakorlati képzést végző kisebb vállalkozások feltételrendszerének javítása. A támogatások formája vissza nem térítendő juttatás, amelynek odaítélésénél az előírt mértékű saját forrást fel kell mutatni.
| A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetének növekedése, 1989-1999 (százalék) | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresetének növekedése | Fogyasztói árindex | Reálkereseti index | GDP | ||||||
| előző év = 100 | 1989 =100 | előző év =100 | 1989 =100 | előző év =100 | 1989 =100 | előző év =100 | 1989 =100 | |||
| bruttó | nettó | bruttó | nettó | |||||||
| 1990 | 128,6 | 121,6 | 128,6 | 121,6 | 128,9 | 128,9 | 94,3 | 94,3 | 96,5 | 96,5 |
| 1991 | 130,0 | 125,5 | 167,2 | 152,6 | 135,0 | 174,0 | 93,0 | 87,7 | 87,9 | 84,8 |
| 1992 | 125,1 | 121,3 | 209,1 | 185,1 | 123,0 | 214,0 | 98,6 | 86,5 | 97,0 | 82,3 |
| 1993 | 121,9 | 117,7 | 254,9 | 217,9 | 122,5 | 262,2 | 96,1 | 83,1 | 99,2 | 81,6 |
| 1994 | 124,9 | 127,3 | 318,4 | 277,4 | 118,8 | 311,5 | 107,2 | 89,1 | 103,1 | 84,2 |
| 1995 | 116,8 | 112,6 | 371,9 | 312,3 | 128,2 | 399,3 | 87,8 | 78,2 | 101,5 | 85,4 |
| 1996 | 120,4 | 117,4 | 447,8 | 366,6 | 123,6 | 493,6 | 95,0 | 74,3 | 101,3 | 86,5 |
| 1997 | 122,3 | 124,1 | 547,7 | 455,0 | 118,3 | 583,9 | 104,9 | 77,9 | 104,6 | 90,5 |
| 1998 | 118,3 | 118,4 | 647,9 | 538,7 | 114,3 | 667,4 | 103,6 | 80,8 | 105,1 | 95,1 |
| 1999 | 116,1 | 112,7 | 752,2 | 607,1 | 110,0 | 734,1 | 102,5 | 82,8 | 104,2 | 99,1 |
| Forrás: Gazdasági és szociális adattár 1999. (MSZOSZ) (ECOSTAT-Gazdaságelemző és Informatikai Intézet, KSH) | ||||||||||