Devizapiaci ármozgások

 

A következő táblázatokkal, illetve grafikonokkal a Cégvezetés lapzártáját megelőző hónapot jellemző devizapiaci ármozgásokat mutatjuk be. Az irányadó árfolyamokat, a tőzsdeindexeket és a kamatokat tájékoztató jelleggel közöljük.

 

A forint árfolyama 2000 februárjában, a hónap jelentős részében – a januárihoz hasonlóan – az intervenciós sáv alján helyezkedett el. A forint a sáv aljától a hónap második harmadában elmozdult, és a sávon belül egészen -1,6 százalékig gyengült. Ez azonban nem volt tartós, és a hónap végére a forint visszatért a jól megszokott helyére, a sáv aljára.A hirtelen emelkedésnek egyrészt az volt az oka, hogy a piaci résztvevők jelentős része tartott rövid pozíciót, vagyis devizát adott el, és forintot vásárolt. Másrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csökkentette az irányadó kamatait. A forintkamatok csökkentése miatt az úgynevezett kamatarbitrázs alkalmazása nem hozott annyi nyereséget, mint korábban. Szakmai nyelven a határidős és az azonnali árak között csökkent a különbség. A jegybank döntése néhány befektetőt arra késztetett, hogy zárja a rövid pozícióit, vagyis devizát vásároljon, és forintot adjon el. Ez nem erőteljes, de néhány napig tartó „dominóhatást" idézett elő a hazai devizapiacon.A kamatcsökkentés által kibillentett forintárfolyam várhatóan hosszabb időre megnyugszik, mivel újabb kamatmérséklésre egyelőre nem lehet számítani. Az amerikai tőzsdeindex, a Dow Jones 7,4 százalékkal csökkent februárban. A visszaesés oka abban keresendő, hogy túlfűtött az amerikai gazdaság, a GDP 5-6 százalékkal növekszik, az infláció enyhén araszolgat felfelé. A gazdasági túlfűtöttség olyan félelmeket kelt a befektetőkben, hogy a Fed, az amerikai jegybank emelni fogja az irányadó kamatait. A kamatemelés pedig pénzeket vonhat ki a tőzsdéről a biztonságosabb befektetések felé. Elképesztő azonban, hogy a Nasdaq – ahol többek között a technológiai részvények is mozognak – eközben 3580-ról 4309-ig emelkedett. Az egyértelmű, hogy ennek az emelkedésnek semmi köze nincs sem a vállalatokhoz, sem a makrogazdasághoz. Ez tisztán spekuláció, s azon belül is egyre inkább hasonlít a „pilótajátékokhoz". A Magyar Nemzeti Bank 50 bázisponttal csökkentette az irányadó repokamatokat és a kéthetes betéti kamatot. Az overnight aktív repokamatot 13,75 százalékra, míg a kéthetes betéti kamatot 11,75 százalékra mérsékelték.A kamatcsökkentésre többek között azért került sor, mert az év első másfél hónapjában több százmilliárd forint rövid időre lekötött tőke áramlott az MNB-hez. A forint annyira a sáv alján helyezkedett el, hogy a piaci ár többnyire alacsonyabb volt, mint az MNB által állandóan fenntartott intervenciós sáv alja. Ezért a piaci résztvevők, a kereskedelmi bankok a jegybanknak adták el a devizát, és vásárolták a forintot. Az így kapott forintot aztán a jegybankhoz helyezték ki. Annak ebből komoly veszteségei keletkeztek, s kamatcsökkentésre kényszerült. Februárban a devizapiacokon továbbra sem mutatkoztak hosszabb távú trend körvonalai. Az euró a dollárral szemben – ha mozgott is a hónap folyamán – a hó végén (0,9648) szinte ugyanott volt, mint az elején (0,9709). Közben komoly utat járt be, mivel először megerősödött 1,0086-ig, majd megrogyott 0,9464-ig.A japán jenről ugyanez mondható el: február elején szinte ugyanott volt (107,38), mint a hónap végén, pontosabban március 1-jén (107,17). A közben megtett út során egészen 111,75-ig gyengült, majd onnan esett 116,60-ig.Mindenképpen említésre méltó, hogy a Bundesbank az euró védelmében megjelent a piacon, és erre pillanatok alatt erősödött az uniós pénz. Ez az erősödés nem volt hosszú életű, de mindenképpen jelzésértékű. Egy dollár több mint két márka, és ennek az euró szemszögéből gyengülő trendnek előbb-utóbb meg kell fordulnia.