Az 1998. június 26-án hatályba lépett Gt. – számos újítása mellett – bevezette, hogy a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjének minimuma 3000000 forint, a részvénytársaságok alaptőkéjének legkisebb összege pedig 20 000 000 forint lehet. A Gt. hatálybalépéskor már működő társaságok részére azonban a jogalkotó két év türelmi időt engedett a kötelező tőkenagyság elérésére: ez a határidő jár le 2000. június 16-án. (Egészen pontosan a Gt. különbséget tesz a hatálybalépésekor már bejegyzett társaságok és az akkor éppen bejegyzés alatt állt társaságok között. Utóbbiak esetében a két év a cég bejegyzésétől számítódik.)Fontos hangsúlyozni, hogy a tőkeminimumra vonatkozó rendelkezés csak az említett két társasági formát érinti; a betéti, a közkereseti társaságoknál, a közös vállalatoknál mehet minden tovább a régi kerékvágásban.
Határozat a tőkeemelésről
Az alaptőke felemelése mindenkor a társasági szerződés/alapító okirat/alapszabály módosítását jelenti, ezért az erről szóló döntéskor be kell tartani a határozathozatalra vonatkozó speciális szabályokat.Vagyoni hozzájárulás
Az alaptőke (törzstőke) felemeléséhez szükséges vagyoni hozzájárulás teljesíthető pénzbeli hozzájárulással (pénzbetéttel), illetve a tagok (részvényesek) által a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulással (nem pénzbeli betéttel, közismert nevén apporttal) is.A Gt. a gazdasági társaságok egyes formáinál meghatározza a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás alapításkori arányát, de erre a kötelező tőkeemelésnél a törvény kifejezett rendelkezése folytán nem kell ügyelni.Pénzbeli hozzájárulás
A pénzbeli hozzájárulás különösebb magyarázatot nem igényel. Talán csak azt szükséges kiemelni, hogy a változásbejegyzési kérelem benyújtásakor feltétlenül csatolandó a pénzbefizetés megtörténtét bizonyító okirat: ez lehet banki igazolás vagy bevételi pénztárbizonylat.Apport
Jóval több körültekintéssel kell eljárni az apporttal történő tőkeemelésnél, ezért érdemes röviden áttekinteni az ezzel kapcsolatos szabályokat.Korlátolt felelősségű társaságoknál és részvénytársaságoknál az apport bármilyen, vagyoni értékkel rendelkező, végrehajtás alá vonható, forgalomképes dolog, illetve szellemi alkotás és vagyoni értékű jog lehet, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül átruházhat. Vélelem szól amellett, hogy ilyennek kell tekinteni azt az esetet is, amikor az engedélyt már a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásakor megadták.Bár magától értetődőnek tűnhet, mégsem véletlen, hogy a Gt. hangsúlyozza: apportálni csak vagyoni értékkel bíró dolgot (szellemi alkotást, jogot) lehet. A gyakorlatban előfordult, hogy amortizálódott, teljesen értékét vesztett vagyontárgyat próbáltak a tagok a társaságba vinni, a cégbíróság azonban természetesen megtagadta a bejegyzést.Forgalomképesség
A forgalomképesség az átruházhatósággal s nem a végrehajthatósággal jelent egyet. A finom határvonal ott húzódik, hogy a végrehajthatóság alatt nem kell feltétlenül a végrehajtás alá vont vagyontárgy értékesíthetőségére gondolni, hanem szóba jöhet más, a hitelezői igények kielégítésére ugyancsak alkalmas módon történő hasznosítás is.Rendelkezésre bocsátás
További lényeges tulajdonsága az apportnak, hogy a társaság rendelkezése alá kell kerülnie, vagyis megszűnnek a tag/részvényes vele kapcsolatos jogai.Az apport tárgya
Tárgyát tekintve az apport három csoportba osztható: dologi (tárgyi) apport, szellemi alkotás és vagyoni értékű jog. Az elsőbe tartoznak az ingók és ingatlanok, az utóbbi kettőt közösen szokás régi, de annál szemléletesebb kifejezéssel légies apportnak nevezni. E hármas felosztásnak nemcsak elvi, hanem gyakorlati jelentősége is van. Az okiratból ugyanis egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a nem vagyoni hozzájárulás miből tevődik össze, máskülönben a tőkeemelést tartalmazó társasági szerződés módosítása alkalmatlan a cégbírósági bejegyzésre.Ingóságok apportja
Az ingóságok apportálása nyújtja viszonylag a legtisztább képet, mindamellett figyelemmel kell lenni a forgalomképesség követelményére, azaz arra, hogy valamely jogszabály nem korlátozza-e az átruházhatóságot. Ilyen szempontból különbséget kell tenni a forgalomképtelen dolgok [például a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) által az állami tulajdon kizárólagos tárgyai között felsorolt dolgok] és a korlátozottan forgalomképesek (amelyek átruházásához különengedély szükséges, pl. önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak) között. Apport tárgya lehet a váltó is mint forgatható értékpapír.Nem szabad szem elől téveszteni azt a szabályt sem, hogy az alkotórész és kétség esetén a tartozék is osztja a fődolog jogi sorsát, ezért például a szőlőültetvény önmagában, vagyis az általa elfoglalt földterület nélkül nem apportálható.Ingatlanok apportja
Ingatlanok apportálásánál is a tulajdonjog-átruházás szabályainak betartására kell ügyelnünk. Ingatlan csak akkor apportálható, ha a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Mivel tulajdonjogot csak tulajdonostól lehet szerezni, a jövőben megszerzendő ingatlant, illetve olyan épületet, amelyet majdan a társaság emelne, nem lehet apportba adni.Bejegyzett terhek
Az apportálás során vizsgálni kell, hogy nem terheli-e az ingatlant elidegenítési és terhelési tilalom vagy harmadik személynek olyan joga (például haszonélvezeti vagy használati jog, jelzálogjog), amely akadályozná a társaságot a tulajdonjog megszerzésében és használatában. Az előbbi kizárja az apportálást, az utóbbi esetben be kell szerezni a jogosult hozzájárulását is az apportáláshoz – ez azonban nem változtat azon a körülményen, hogy a teher fennmarad.Az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került üzlethelyiségek bérlőinek elővásárlási jogával terhelt ingatlanok is apportálhatók, mivel az elővásárlási jog gyakorlására vagy nem gyakorlására vonatkozó nyilatkozat nem minősül a dolog végrehajthatóságát korlátozó hozzájárulásnak.Tulajdoni hányad apportálása
Tekintettel arra, hogy tulajdonjogot az egész ingatlanra vagy annak meghatározott hányadára lehet szerezni, elvileg nem kizárt, bár fölöttébb aggályos az eszmei tulajdoni hányad nem pénzbeli betétként való szolgáltatása, vagyis apportálása. A közös tulajdonból fakadó nehézségek miatt ilyenkor ajánlatos jó előre rendezni a használat kérdéseit a társaságban nem tag tulajdonostárssal.Szellemi alkotások apportja
A törvény által védett szellemi alkotások majd mindegyike alkalmas társasági tulajdonba adásra.Találmányok
A szabadalmazható találmány olyan új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható. Az e kritériumoknak megfelelő műszaki megoldásra az Országos Találmányi Hivatal szabadalmat ad, amelynek eredményeként – főszabályként – a feltaláló kapja meg a szabadalmi oltalmat, amelyet minden további nélkül apportálhat.Szolgálati találmány
Bonyolultabb a helyzet a szolgálati találmányokkal, mert azoknál a szabadalom a munkáltatót vagy más jogosultat illeti meg. Mégis rendelkezhet a szabadalommal a feltaláló, ha ehhez a munkáltató hozzájárul, s a feltaláló kifejezett elfogadó nyilatkozatot tesz, továbbá akkor, ha a munkáltató nem él a találmány bejelentésének jogával, és a helyette ezt megtevő feltaláló értesítésére sem nyilatkozik az igénybevételről.Védjegy
Az áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére hivatott védjegy megfelel az apport kívánalmainak, hiszen a jogszabály értelmében a védjegyoltalom szerződéssel átruházható, forgalomképes. Lényeges, hogy az oltalomnak már az apportálás időpontjában fenn kell állnia, másképp a rendelkezésre bocsátás nem valósulhat meg.Mintaoltalom
Egymáshoz hasonló sajátosságot mutat az ipari minta, a használati minta és a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának (röviden: topográfia) oltalma. Ipari mintán az ipari termék új, külső formájára szerezhető oltalom értendő, amely a fennállása alatt kizárólagos jogot biztosít a jogosultnak a minta szerinti termék előállítására, illetőleg forgalomba hozatalára.A használati minta valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldást jelent, amely új, feltalálói lépésen alapul, és iparilag alkalmazható.A topográfia fogalma alá tartozik a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek (amelyek közül legalább egy aktív elem) és összeköttetéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett, térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés. A topográfia oltalomban részesülhet, ha eredeti, azaz saját szellemi alkotómunka eredménye, és megalkotása idején nem szokásos az iparban, vagy ha szokásos részekből tevődik össze ugyan, de a részek elhelyezésében megnyilvánul az eredetiség.Az eddigiekben ismertetett úgynevezett iparjogvédelmi szellemi alkotások apportálásának közös előfeltétele annak igazolása, hogy az Országos Találmányi Hivatal az apport tárgyát elfogadta és nyilvántartásba vette.Know-how
A cégbíróságok kikristályosodott gyakorlata értelmében a know-how vagyoni értéket képviselő, forgalomképes szellemi alkotás, amely apportul szolgálhat, ha tárgyiasult formában (pl. műszaki leírás, tervrajz stb.) is megjelenik.Vagyoni értékű jogok
A legtarkább képet a vagyoni értékű jogok csoportja mutatja. Beletartoznak olyan jogok, amelyek apportálhatóságához alig férhet kétség, mind pedig olyanok, amelyekről megoszlanak a vélemények.Ingatlanbérlet, -használat
Az ingatlanbérleti és -használati jogok mint kétségkívül valós piaci értékkel rendelkező vagyoni értékű jogok csak akkor tekinthetők forgalomképesnek, ha a társaság rendelkezik az ingatlan tulajdonosának a jog jövőbeni átruházását engedélyező előzetes hozzájárulásával. Ha az apport szolgáltatója egyben az ingatlan tulajdonosa is, ám a társaság részére az ingatlannak csak a használati jogát viszi ugyan be, de egyúttal hozzájárulását adja az átruházáshoz, akkor ugyancsak megfelel az apportálhatóság kívánalmainak. Ha viszont e hozzájárulást a tulajdonos nem adja meg, a használati jog nem apportképes.Franchise
A bérleti jog speciális válfaja a franchise, amely a cégér és védjegy használatának bérleti díj ellenében történő átengedését jelenti. E bérleti jogra is érvényesek a fentebb elmondottak, azaz a szerző fél az átadó hozzájárulásával apportálhatja a bérleti jogot.Üzletrész
Sajátos forgalomképes vagyoni értékű jognak számít a kft.-beli tulajdonjogot megtestesítő üzletrész. (A közkereseti társaságokban, betéti társaságokban meglévő vagyoni hányad nem üzletrész!) Az üzletrész elvont fogalom, a tagok jogainak és kötelezettségeinek, valamint a társaság vagyonából őket megillető hányadnak az összefoglaló elnevezése. Apportálása olyan átruházásnak minősül, amikor nem érvényesülhet sem a társaság, sem a társaság tagja, sem pedig a társaság által kijelölt személy számára a törvény által egyébként biztosított elővásárlási jog. Egyetlen módon mégis megakadályozható az üzletrész apportálás révén történő átruházása, mégpedig ha a társasági szerződés a kívülálló számára történő üzletrész-átruházást – s ezzel egyúttal az apportálást is – a Gt.-ben írottaknál szigorúbb feltételekhez, azaz például taggyűlési határozathoz köti vagy egyenesen kizárja.Lízing
A lízingelt vagyontárgyak tulajdonjoga nem apportálható, azok használati joga viszont – a tulajdonos kifejezett hozzájárulásával, ha a hozzájárulás kiterjed a jog majdani átruházására is – igen.Hasznosítási jog
Mód van az iparjogvédelem körébe tartozó szellemi alkotások (szabadalmazott találmány, védjegy stb.) hasznosítási jogának apportálására is, ha ehhez az alkotó megadta a hozzájárulást a felhasználó számára.Goodwill
A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása nyomán egységes a gyakorlat abban a kérdésben, hogy az üzleti jó hírnév (goodwill) forgalomképes vagyoni értékű jog, ekképp nem vagyoni hozzájárulásként apportálható.Vevőkör
A jogalkalmazás rugalmasságát bizonyítja, hogy a cégbíróság elfogadta apportnak a tag vevőkörének átengedését is. Kétségtelen, hogy a vevőkör vagyoni értéket képviselhet, de nehéz belátni, hogy a vevőkör átengedése miért és főleg milyenfajta apport (dologi semmiképp, szellemi alkotás még kevésbé, akkor csak vagyoni értékű jog lehet, annak meg olyan, mint amilyen a citromízű banán).Az apport értékelése
Alulértékelés
Ha könyvvizsgáló állapítja meg a nem pénzbeli hozzájárulás értékét, a gazdasági társaság tagjai – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – a könyvvizsgáló által megállapított értéknél alacsonyabb összegben is meghatározhatják az apport értékét.Az alulértékelésre hangsúlyozottan csak akkor van lehetőség, ha egyébként az apport értékét könyvvizsgáló állapította meg – ez kft.-nél nem kötelező –, s az általa megállapítottnál alacsonyabb értéket valamennyi tag elfogadja. Még e feltételek teljesülésekor sincs mód alulértékelésre, ha ezt törvény kizárja (például ha az apportálandó vagyontárgy az államháztartás alrendszereihez tartozik, vagy állami, önkormányzati tulajdonban van). A könyvvizsgáló értékelését csatolni kell a tőkeemelés cégbírósági bejegyzését kérő beadványhoz.Felelősség az apport értékéért
Az apportot szolgáltató tag (részvényes) minden esetben öt éven át helytállni tartozik a gazdasági társaságnak azért, hogy a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) megjelölt érték nem haladja meg az apportnak a szolgáltatás idején fennállott értékét.| Cégeljárási tudnivalók A Gt. és testvére, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) hatálybalépése óta aligha akad cégvezető, aki ilyen-olyan változás bejegyeztetése kapcsán ne szembesült volna a cégeljárás korábbiakhoz képest megszigorodott feltételrendszerével. A minden változás bejegyeztetéséhez előírt követelmények ismertetése helyett ezért most csak azon okiratok felvillantására szorítkozunk, amelyek beadása a tőkeemelésnél kötelező vagy legalábbis a hiánypótlásra visszaadás elkerülése érdekében erősen javallott. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság a változástól számított 60 napon belül köteles bejelenteni a cégbíróságnál a jegyzett tőke mértékének változását. Kft. Korlátolt felelősségű társaságnál benyújtandó a tőkeemelés utáni állapotot tükröző tagjegyzék, pénzbeli befizetés esetén a banki igazolás vagy a bevételi pénztárbizonylat, apport esetén az ügyvezetői nyilatkozat az apport tárgyának rendelkezésre bocsátásáról, és ha van könyvvizsgálója a társaságnak, a könyvvizsgáló nyilatkozata az apport értékéről. Ingatlanapportnál feltétlenül csatolandó az egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolata. Célszerű igazolni, legalább a taggyűlési jegyzőkönyvbe foglaltan, a törzsbetétek tőkeemelést megelőzően történt teljes befizetését. Beadandó az új törzsbetétek megszerzőinek nyilatkozata, törzstőkén felüli vagyonból történt vagy dolgozói üzletrészeket kialakító tőkeemelés esetén pedig a társaság számviteli törvény szerinti beszámolója. Rt. Részvénytársaságoknál, ha az alaptőke-emelés új részvények forgalomba hozatalával, nyilvánosan történt, be kell nyújtani az ÁPTF által jóváhagyott tájékoztatót, a részvényjegyzési ívet, a tőkeemelést elhatározó közgyűlés jegyzőkönyvét, hirdetményét, jelenléti ívét, továbbá a befizetésekről szóló banki igazolásokat. Zártkörű kibocsátásnál csatolni kell az igazgatóság nyilatkozatát, hogy eleget tett az értékpapírtörvény szerinti bejelentési kötelezettségének, a banki igazolásokat, illetve az apport rendelkezésre bocsátásáról szóló nyilatkozatot, valamint a könyvvizsgáló apportértékelését. Tanácsos igazolni, hogy a tőkeemelést megelőzően forgalomba hozott részvények névértékét, illetve kibocsátási értékét maradéktalanul befizették. Ha az rt.-nek eltérő részvénysorozatba tartozó részvényei vannak, ajánlott beadni az alaptőke-emelésben érintett részvénysorozatok részvényeseinek hozzájáruló nyilatkozatát is. |