Talán nincs olyan vállalkozás ma Magyarországon, amelyik működése során nem használ fel szoftvert, ha mást nem, legalább egy könyvelő- vagy szövegszerkesztő programot. Cikkünkben szólunk arról, milyen módokon kerülhet legálisan szoftver egy vállalkozás tulajdonába, és a jogszerűen megszerzett szoftver mire jogosítja fel a tulajdonost. Ismertetjük az illegális felhasználókra váró jogkövetkezményeket is.
Amikor a szoftverek beszerzése vagy cseréje esedékessé válik, felmerül a kérdés, hogy a jogszerű utat követve vásároljuk meg, fejlesztessük ki a nekünk megfelelő programot, vagy ehhez illegális másolás, jogosulatlan felhasználás útján próbáljunk hozzájutni. A jogszerűtlen megoldás mellett szól a legális programok magas beszerzési ára, míg a mérleg másik serpenyőjét az illegális szoftverhasználókra váró jogkövetkezmények húzzák lefelé. De mit is jelent ez valójában, kell-e (és milyen) következményekre számítania annak, aki a tilosban jár?
A SZOFTVER JOGSZERŰ MEGSZERZÉSE
A szoftverekre vonatkozó hatályos jogi szabályozást a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szjt.) találjuk meg. A főbb esetek, amelyekkel jogszerűen kerülhet szoftver a vállalkozás tulajdonába, a következők:
- már meglévő szoftver megszerzése úgynevezett szoftverhasznosítási szerződés útján, melynek egyik esete a szoftver műpéldányának megszerzése kereskedelmi forgalomban (meg kell egymástól különböztetnünk a műpéldányra és a szoftverre vonatkozó jogok megszerzését, hiszen a szoftver egy példányának megszerzése nem biztosít a szoftver mint szerzői mű feletti rendelkezési jogot),
- speciális, a vállalkozás igényeinek megfelelő szoftver kifejlesztetése ezzel foglalkozó vállalkozással, amely esetben a megrendelő és a szerző jogviszonyát felhasználási szerződésben kell szabályozni,
- a vállalkozással munkaviszonyban álló személyek alkalmazása a szoftver kifejlesztéséhez.
Hogy melyik megoldást, vagy ezeknek milyen kombinációját alkalmazzuk, azt nyilván az fogja eldönteni, hogy a szoftvernek milyen feladat megoldására kell alkalmasnak lennie.
Szoftverhasznosítási szerződés
Ha a vállalkozásnak nincsenek speciális igényei, vagy olyan alkalmazási terület számára történik a beszerzés, amely speciális igényekkel nem rendelkezik, elegendő lesz valamilyen, már meglévő szoftver megszerzése.
A szerzői jogi felhasználási szerződéseknél a törvény írásbeli alakot ír elő a szerződés érvényes létrejöttéhez, kivéve azokat az esteket, amikor a kötelező írásbeliség alól maga a jogszabály ad felmentést.
A szoftverhasznosítási szerződést tehát főszabályként írásban kell megkötni, és abban részletesen szabályozni kell, hogy a felhasználó a szerződés alapján milyen jogokat szerez meg, ugyanis a szerződés értelmezése során – ha a megállapodás értelme nem állapítható meg egyértelműen – a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Abban az esetben pedig, ha a felek nem határozzák meg pontosan, hogy milyen felhasználási módokra terjed ki a felhasználási szerződés, a felhasználási engedély csupán a szerződés teljesítéséhez feltétlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik. Kizárólagos felhasználási engedély csak a szerződés kifejezett ilyen tartalmú rendelkezése alapján szerezhető.
A törvény kifejezett rendelkezése alapján a többszörözésre adott engedély a terjesztés, vagyis az értékesítés jogát is magában foglalja, ilyen kifejezett rendelkezés hiányában azonban általában az egyik felhasználási módra adott engedély a felhasználás másik fajtájára nem jogosít fel. A szoftverhasznosítási szerződés tehát kifejezett rendelkezés hiányában nem jogosít fel a többszörözésre vagy egy újabb szoftver kifejlesztésére.
Megengedett felhasználások
Bizonyos esetekben maga a törvény határozza meg, hogy külön megállapodás hiányában a szoftvert jogszerűen megszerző személy milyen felhasználási cselekményekre lesz jogosult. Valamennyire itt is igaz azonban, ami a szerzői jogban a szabad felhasználásra általában: a felhasználási jogok nem károsíthatják a szerző jogos érdekeit, nem irányulhatnak a törvény által biztosított rendeltetésével ellentétes célra, és soha sem lehet őket kiterjesztően értelmezni.
A felhasználó jogosult arra, hogy a szoftverről biztonsági másolatot készítsen, ha ez szükséges a felhasználáshoz. Ez a joga még a felhasználási szerződésben sem zárható ki érvényesen. Jogosult továbbá a felhasználó a kód olyan többszörözésére vagy fordítására, ami lehetővé teszi a szoftver más szoftverekkel való együttes működtetését. Az így megszerzett információ azonban más célra nem használható fel, és más személyek részére nem adható tovább.
Szoftver műpéldányának kereskedelmi forgalomban való megszerzése
A jogügyletet, amivel a műpéldány a felhasználó tulajdonába kerül, írásbeliség hiányában is egyszerűbb felhasználási szerződésnek kell tekinteni.
Az írásbeliség általában feltétele a felhasználási szerződés érvényes létrejöttének, de a szoftver műpéldányának kereskedelmi forgalomban való megszerzésére az Szjt. kimondja, hogy a felhasználási szerződés írásba foglalás nélkül is létrejön. Ez a törvényi engedély azonban kizárólag arra az esetre vonatkozik, ha a műpéldány beszerzése kereskedelmi forgalomban történik, tehát olyan vállalkozástól, amely áruk, szolgáltatások adásvételével üzletszerűen foglalkozik.
A felhasználási szerződés tartalma írásbeli szerződés hiányában
Amennyiben a vásárlás alkalmával nem kötöttek külön írásbeli szerződést, de a szerzői jog jogosultja a szoftvercsomaghoz valamilyen általános szerződési feltételeket tartalmazó blankettát csatolt, a vásárlással ezek az általános szerződési feltételek a polgári jog szabályai szerint a szerződésük részévé válnak. Azokat áttanulmányozva valószínűleg részletes leírást kapunk arra vonatkozóan, hogy a vásárlással a szoftver tulajdonosa milyen jogosultságokat kívánt a vevő részére biztosítani.
Amennyiben a szerzői jog jogosultja általános szerződési feltételeket sem csatolt, úgy a szerzői jogi törvénynek a szoftverekre vonatkozó speciális, egyéb általános, valamint a polgári jog általános szabályai fogják tartalommal kitölteni a szerződést.
Többszörözés, másolás
A gyakorlatban elsőként felmerülő és legfontosabb kérdés, hogy a jogszerűen megszerzett műpéldányról készíthető-e több másolat, vagyis rátelepíthető-e az egyetlen jogszerűen megszerzett példány valamennyi dolgozó gépére. A válasz a kérdésre egyértelmű nem.
A szerzői jog a szoftver minden egyes elektronikus hordozón való bármilyen rögzítését többszörözésnek, vagyis újabb és újabb felhasználásnak tekinti, ami csakis abban az esetben jogszerű, ha minden egyes telepítéshez külön-külön megtörténik a műpéldányok megvásárlása, vagy a többszörözéshez a felhasználó beszerezi a szerzői jog jogosultjának engedélyét.
Tilos a magáncélú másolás
A szerzői jogi törvény az úgynevezett szabad felhasználás körébe sorolja (és nem kívánja meg a szerző engedélyét a felhasználáshoz) a szerzői művek magáncélú másolását, ha az közvetve sem szolgál jövedelemszerzési vagy jövedelemnövelési célt. Ilyenkor a szerzőnek díjigénye sem keletkezik a magáncélú másolás miatt. Kifejezetten kimondja azonban a törvény, hogy a magáncélú másolásra adott törvényi engedély nem vonatkozik a szoftverekre.
Nem jogszerű tehát a munkáltató által jogszerűen vásárolt szoftvert hazavinni és a saját gépre telepíteni, még magáncéllal sem.
A felelősség kizárása vállalkozó igénybevételekor
Viszonylag egyszerű a felelősség viselése abban az esetben, ha mind a szoftverek beszerzését, mind pedig a telepítést maga a vállalkozás, illetve alkalmazottai végzik, hiszen ha utóbb a szoftverek egy része nem bizonyul jogtisztának, a felelősséget egyértelműen a szoftverfelhasználónak kell viselnie.
Más a helyzet azonban akkor, ha akár a telepítést, akár a beszerzést külső vállalkozó végzi megbízási, vállalkozási, bizományosi szerződés, vagy ezek valamilyen kombinációja formájában, hiszen elképzelhető, hogy a vállalkozó követ el valamilyen jogsértést, de a gyanú elsődlegesen arra hárul, akinél az illegális eredetű szoftver megtalálható.
Bár a büntetőjogi felelősség szándékosság vagy gondatlanság hiányában nem merülhet fel, a szerzői jogok megsértése az esetek egy részében objektív, vagyis akkor is megvalósul, ha az elkövető nem is tud a jogsértésről.
Az alábbi tanácsok arra az esetre vonatkoznak, ha az igénybe vett vállalkozó olyan szoftverek telepítését végzi, amelyekkel kapcsolatos szerzői jogoknak nem ő a jogosultja.
Ajánlatos mindig írásbeli szerződést kötni a telepítést végző vállalkozóval, és abban egyértelműen szabályozni a felelősséget. Ha a vállalkozó csak a telepítést végzi, akkor a szerződésbe azt kell belefoglalni, hogy mely szoftverpéldányok átadása történt meg úgy, hogy azok megfelelően azonosíthatóak legyenek, és a vállalkozónak ezt aláírásával el kell ismernie. Amennyiben nem ezek telepítését végezné el, azért a megrendelő nem tehető felelőssé.
Amennyiben a szoftverpéldányok beszerzését is a vállalkozó végzi, a szerződésben a vállalkozónak szavatolnia kell, hogy valamennyi szoftvert jogszerűen szerzi be, biztosítja a szerzői jogok érvényesítését, és amennyiben tevékenységével szerzőijog-sértést követne el, az ebből eredő minden kár megtérítését vállalja.
Szoftverfejlesztésre kötött szerződés
Ha a már meglévő szoftverek nem alkalmasak a vállalkozás speciális igényeinek kielégítésére, új, megfelelő szoftver kifejlesztésére irányuló szerződést kell kötni, amely csak írásban jöhet létre érvényesen. Tekintve, hogy a szoftverfejlesztő cégek meglehetősen gyakran követnek el jogsértést egymás sérelmére, a felhasználási szerződésnek mindenképpen tartalmaznia kell a vállalkozó nyilatkozatát, mely szerint rendelkezik a szoftverre vonatkozó szerzői jogokkal.
Erre a szerződésre is igaz, hogy a felhasználó – a törvény által a szoftvert jogszerűen megszerzők részére biztosított jogokon kívül – kizárólag azokat a felhasználói jogokat szerzi meg, amelyeket a felhasználási szerződés kifejezetten biztosít a részére.
Nem jogosult például a megrendelő – a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése hiányában – arra, hogy a szoftver felhasználásával újabb szoftvert fejlesszen ki, vagy a szoftvert terjessze.
A törvény által a felhasználó részére biztosított jogok – a fentebb, a szoftverhasznosítási szerződésnél már írtaknak megfelelően – a biztonsági másolat készítésére, illetve a kód olyan többszörözésére terjednek ki, amely a már meglévő szoftverrel együttes működtetéshez szükséges.
Szoftver létrehozása munkaviszonyban
A szerzői jogi törvény külön szabályokat tartalmaz arra az esetre, ha a szerzői mű létrehozása munkaviszonyban történik, ezek a szabályok azonban akkor alkalmazhatók, ha ez a tevékenység a szerző munkaköri kötelezettsége, amit a munkaszerződésnek kifejezetten tartalmaznia kell. A munkáltató a mű átadásával – eltérő megállapodás hiányában – a szerző jogutódjaként megszerzi a szerzői vagyoni jogokat, amit a szoftverfejlesztés viszonylag magas költségei indokolnak. Az így megszerzett vagyoni jogok a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódláskor a jogutódra szállnak át.
A törvény a szoftvereknél korlátozza a munkavállalót az egyéb szerzői művek létrehozása esetén megillető jogokat annyiban, hogy nem biztosít jogszabályon alapuló díjigényt a munkavállaló részére a vagyoni jogoknak a munkáltató részéről történő átruházásakor. A feleknek természetesen joguk van arra, hogy a szerződésben ettől eltérően szabályozzák a jogviszonyukat, ebben az esetben azonban a felhasználási szerződésekre vonatkozóan fentebb írtak érvényesülnek.
Tekintve, hogy az alkalmazottja által harmadik személyeknek okozott kárért a munkáltató a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik, a munkáltatónak kell biztosítania, hogy alkalmazottja ne kövessen el jogsértést a szoftver megalkotása során.
Szabad felhasználás
A szerző részéről díjigényt nem keletkeztető szabad felhasználásnak a szerzői jog valamennyi területére vonatkozó általános szabályait a szerzői jogi törvény IV. fejezete tartalmazza. Ebben a legtöbb kivételt a szoftverekre vonatkozóan találjuk. Ezek a szellemi termékek gyakorlatilag kizárólag vállalkozási tevékenységen kívül, tudományos kutatás céljára használhatók fel díjigény nélkül.
A szabad felhasználás körébe esik az is, amikor a szerző kifejezetten lemond díjazás iránti igényéről. A törvény alapvetően abból indul ki, hogy a szerzőt minden egyes felhasználásért megilleti a díjazás, vagyis a lemondásnak kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie, azokban az esetekben pedig, amikor a jogszabály megköveteli a felhasználási szerződés írásba foglalását, a lemondást is írásba kell foglalni.
Előfordulhat, hogy internetes barangolás közben bukkanunk szoftverekre, amelyek egy része letölthető a gépünkre. Ezek letöltése az esetek többségében nem jogszerű, tekintve, hogy többnyire már a hálóra is jogellenesen kerültek. Talán a nagyobb cégek honlapjain, ha azokon a szabad felhasználásra vonatkozó jogosulti nyilatkozat látható, okkal bízhatunk abban, hogy a szoftver szabadon felhasználható.
A JOGSÉRTŐKRE VÁRÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK
Polgári jogi jogkövetkezmények
A jogkövetkezményeket, amelyek egységesek az egyéb alkotásokon fennálló szerzői jogok megsértésekor alkalmazható következményekkel, a szerzői jogi törvény XIII. fejezetében találjuk. Ezek egy részét nemigen alkalmazzák a szoftverek esetében, így ritkán kérik a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, vagy a nyilvános elégtételadást.
Tipikus jogkövetkezmény ugyanakkor a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése, az adatszolgáltatás a jogsértő üzleti kapcsolatokról, vagy a kártérítésre kötelezés.
A jogosult kérheti továbbá a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, valamint a jogsértéshez használt eszköz és anyag megsemmisítését (amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, adott esetben ez a jogsértő szoftverek letörlését jelentheti).
A felsorolt jogkövetkezmények – a kártérítés kivételével – objektív alapúak, vagyis ha a bíróság megállapítja a jogsértés tényét, a jogkövetkezmények akkor is alkalmazhatóak, ha a jogsértés a jogsértőnek nem volt felróható, vagy ha arról az érintett akár nem is tudott.
Új jogkövetkezmények 1999. szeptember 1. óta
Az új szerzői jogi törvény a szerzői jog megsértésének következményeit rendeli alkalmazni a jogkezelési adatok jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, illetve az olyan cselekményekre, amelyek a szerzői jog védelmét szolgáló intézkedések megkerülését szolgálják. A fenti rendelkezések alapján kérhető a bíróságtól például a kizárólag jogsértést szolgáló műszaki eszközök megsemmisítése, vagy az ezekkel okozott kár megtérítése.
Vámjogi következmények
A 128/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet alapján a jogosult a vámhatóság intézkedését kérheti a jogsértő termékek behozatalának, illetve kivitelének megakadályozása érdekében. Ennek feltétele, hogy a kérelmező igazolja jogosultságát az eljárás megindítására, igazolnia kell továbbá a polgári peres eljárás megindítását, és biztosítékot kell letétbe helyeznie.
Büntetőjogi védelem
Nem csak a polgári jog szabályai szerint felel az a személy, aki szoftverrel kapcsolatos jogsértést követ el, mert a jogalkotó kétféle büntető tényállással is védi ezeket a szellemi termékeket, így alkalmazható a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 329/A §-ában szabályozott szerzői jogok megsértése, illetve a 329. §-ában található bitorlás.
Szerzői jogok megsértése
A szerzői jogok megsértését az a személy követi el, aki a szerző művén (a szoftveren) fennálló jog megsértésével vagyoni hátrányt okoz. Tekintve, hogy a szerző a jogosulatlan felhasználás valamennyi esetében elesik a neki a jogszerű felhasználás esetén járó díjtól, a gyakorlatban nem nagyon képzelhető el olyan szoftverrel kapcsolatos jogsértés, ami nem bűncselekmény. A büntetési tétel alapesetben két évig terjedő szabadságvesztés lehet, ami a jelentős vagyoni hátrányt okozó, illetve az üzletszerű elkövetésnél három évig, különösen nagy vagyoni hátrány okozásakor pedig öt évig is terjedhet.
Említést érdemel, hogy a bűncselekménynek gondatlan alakzata is van, amelynél az elkövető ugyan nem szándékosan járt el, de terhére róható, hogy nem tanúsította a tőle elvárható gondosságot.
Bitorlás
A Btk. 329. szakaszában meghatározott bitorlás bűntettét az a személy követi el, aki más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vagy aki gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását attól teszi függővé, hogy az elért haszonból részesítsék. A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés lehet. A bűncselekmény természetesen csak szándékosan követhető el.
Új büntető tényállások 2000. március 1-jétől
Az 1999. évi CXX. törvény két új büntető tényállást iktatott be a Büntető Törvénykönyvbe, amelyek közvetve a szerzői jogok védelmét is szolgálják. A módosítás 2000. március 1-jétől hatályos.
A szerzői és szomszédos jog védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása elnevezésű bűncselekményt fogja eszerint elkövetni az a személy, aki a szerzői és szomszédos jogok védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges eszközöket előállítja, forgalomba hozza, vagy ezekkel kereskedik, míg a jogkezelési adat meghamisításának vétségét követi el, aki jogosulatlanul eltávolítja vagy meghamisítja azt a jogkezelési adatot, ami a szerzői mű azonosítására, védelmére szolgál.
Frank Edit| A Business Software Alliance A jogsértések egy részénél a jogosult és a jogsértés elkövetője valamilyen kapcsolatban áll egymással, így maga a felderítés nem jelent problémát. Ilyen eset például, ha a telepítést és a szervizt is a szoftver jogosultja végzi, észlelni tudja, ha a felhasználó túllépi a felhasználási szerződésben részére biztosított jogokat. A jogsértések túlnyomó többségénél azonban egy-egy legálisan megszerzett szoftverpéldányt tízes vagy százszoros nagyságrendben többszöröznek, és többszörösen adnak tovább. Ezekről az esetekről a jogosult közvetlenül tudomást sem szerez, így maga a felderítés is nehéz. Mindebből egyértelmű következtetés, hogy a jogosultaknak csak akkor van esélyük érdekeik védelmére, ha szervezetten tudnak fellépni. A jogsértések elleni fellépés céljára létrehozott szervezetek érdekérvényesítési képessége – a mögöttük álló anyagi bázis és befolyás függvényében – természetesen eltérő. 1995 óta Magyarországon is működik a Business Software Alliance (BSA), amelyet az alapítói azért hoztak létre, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni a szoftvereken fennálló jogok megsértése ellen. A világ legnagyobb szoftvergyártó cégei – így a Microsoft, az Autodesc, a Corel vagy a Lotus – hozták létre a BSA nemzetközi szervezetet. E cégek magyarországi vállalatai alapították a BSA Magyarország Egyesületet, amely szervezetileg és jogilag nem kötődik a nemzetközi szervezethez, ténylegesen azonban szoros kapcsolatban áll azzal, ahogyan ez az összehangolt reklámakciókból is látható. Egy ideje mind a magyar, mind a külföldi tv-adók műsorában, de a folyóiratok hirdetési oldalain is meghökkentő reklámokkal találkozhatunk, amelyeken egy jól öltözött üzletember bilinccsel a kezén, sápadt arccal éppen börtönbe vonul, mert a bíróság elítélte illegális szoftverhasználat miatt. A szervezet kizárólag az alapító cégek sérelmére elkövetett jogsértések felderítésével, illetve az azok elleni fellépéssel foglalkozik, mások számára ilyen tevékenységet nem vállal. Tekintve, hogy a szakértők egybehangzó véleménye szerint a gazdálkodó szervezeteken belül elkövetett illegális többszörözés jelenti a legnagyobb kárt a jogosultak számára, elsősorban ez ellen kívánnak fellépni. Egyenlő súlyt helyeznek a szoftverhamisítók és az illegális szoftvert felhasználók elleni fellépésre. Amennyiben jogsértő felhasználást észlelnek, megkísérelik megegyezés útján rendezni a vitát, felajánlják az érintett számára, hogy amennyiben utólag megfizeti a jogszerű felhasználásért egyébként fizetendő összeget, elkerülheti a bírósági eljárást. Nem cél a büntető jogkövetkezmények alkalmazása, de azokban az esetekben, ahol más módon nem tudnak eredményt elérni, ezt is alkalmazzák. Az utóbbi időben több marasztaló büntetőítélet született, jelenleg kb. 100 büntetőügy van folyamatban. Az eredményesség központi kérdése a felderítés. Ennek érdekében az egyesület sokféle csatornán igyekszik információhoz jutni. A szervezet internetfigyelést is működtet, a multimédiás szoftverekre pedig egyesület létrehozását tervezi. Talán a BSA magyarországi működésének is köszönhetően 1995 és 1999 között az üzleti szoftverek illegális használatának aránya 70-80 százalék körüliről 57 százalék körülire csökkent. A fenti információk talán némi segítséget jelentenek a cikk címében feltett kérdés eldöntéséhez: válasszuk a jogtiszta szoftvert? |