Töretlen optimizmussal nyilatkoznak a szakemberek a magyar tőkepiac jövőjéről. A hazai gazdasági előrejelzések kedvezőek, az eurorégió növekedése dinamikusnak tűnik, s csak a tengerentúlról érkeznek korrekciót sejtető jóslatok. Ennek fényében a befektetők nagy valószínűséggel nem fognak mellé, ha hosszabb lejáratú állampapírokba, illetve kötvényekbe fektetik pénzüket. A tőzsdei értékpapírok közül a gyógyszer- és vegyipari részvények mellett a decemberben kezdődött hosszból kimaradt társaságok – elsősorban a Mol és a Rába – papírjai hozhatnak az átlagosnál nagyobb profitot.
Trendforduló kizárva
A múlt év elején még kétségeket keltő makrogazdasági adatok az ősz végére már egyértelműen a gazdaság növekvő tendenciáira utaltak. Tartósnak tűnik az infláció és a kamatszint csökkenő trendje is. Az év második felében a szakemberek szerint az ország eddigi hitelbesorolásának javítása is valószínű. A hazai gazdaság stabilitása különösen felértékelődik az európai uniós csatlakozási tárgyalások előrehaladtával.
Jó hírek érkeznek az euroövezet országaiból is, Magyarországra – elsősorban az újabb beruházásokat illetően – kifejezetten kedvező hatást gyakorolhat az elmúlt időszakban tapasztalt német fellendülés.
Összességében tehát megállapítható, hogy a befektetések kockázata számottevően csökkenhet. Problémát egyedül az amerikai tőzsdei hossz kifulladása okozhat, ezt azonban inkább csak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) érezné meg, s az is csak időlegesen. Az elérhető állampapír-, illetve kötvénypiacokat a Wall Street-i barométer ingadozása alig érintené.
A hozamok csökkenése már decemberben elkezdődött, és egy-két, a vártnál lényegesen rövidebb idejű és kisebb mértékű nyereségrealizálási időszakot leszámítva máig folytatódott. Trendfordulóra az elemzők szerint egyelőre nem kell számítani. Amíg a hazai gazdaság jelzőszámai a prognózisoknak megfelelően alakulnak, nyugodt szívvel lehet vásárolni. Biztosabb hasznot a hosszabb – 9-10 éves lejáratú papírok – hozhatnak, elsősorban az EU-tagfelvétel várható időpontja miatt. A piacon uralkodó hangulat miatt ugyanakkor érdemes lehet megfontolni az éven belüli állampapírok és kötvények vásárlását is.
Joggal lehet számítani a külföldi invesztorok fokozottabb szerepvállalására is, a kiszámíthatóbb, euróalapú devizakosár és a forint szűk sávban való lebegtetése vonzóbbá teheti számukra a magyar állampapírpiacot.
Némileg bonyolultabbnak látták január végén a szakemberek a Budapesti Értéktőzsde helyzetét. Gondot nem csupán a rendre beharangozott – és ugyancsak rendre elmaradt – jelentősebb amerikai korrekció jelent. A New York-i tőzsde szeszélyeinek ráadásul az utóbbi hetekben elég jól ellenállt a pesti börze, bár igaz, amikor a Dow Jones esett, a BUX sem tudott emelkedni. Az egy évvel, vagy akár két-három hónappal ezelőttinél azonban jóval kisebb mértékben követte a tengerentúli korrekciót. Így az amerikai hossz kifulladása valószínűleg csak rövid ideig hatna kellemetlenül a BÉT-re, hosszabb távon pedig kifejezetten előnyös lenne, ha a nemzetközi befektetők a Dow-ban csalódva Európába tennék át székhelyüket.
A New Yorkból érkező híreknél pillanatnyilag jobban visszafoghatja a tőzsde lendületét az a közkeletű elemzői vélekedés, miszerint a részvények többsége lassan kezd túlértékeltté válni. A januárra beharangozott tőzsdei hossz ugyanis már decemberben elkezdődött, ami közelebbi időpontra teszi a menetrendszerűen bekövetkező korrekciós szakaszt is. Ez elsősorban az OTP és a Matáv papírjait illetően lehet igaz. A banki és a távközlési szektor üdvöskéitől a félév végéig legalábbis a piaci átlagnál nagyobb növekedés nemigen várható. A Matávra nézve az sem túl örömteli, hogy egyre több szó esik a nemzetközi telekommunikációs hossz végéről is.
A vegyipar szebbik arca
Jobb a helyzet a kemikáliákkal foglalkozó társaságok esetében. A vegyipari ciklus ebben az évben a "szebbik" arcát mutatja, ami kétségkívül megmutatkozik a BorsodChem, a TVK és a Pannonplast eredményein is. Jóllehet, az utóbbi két társaság helyzete kicsit bonyolultabb.
A Pannonplast január 20-án szándéknyilatkozatot írt alá a TVK műanyag-feldolgozó ágazatának megvételéről. Az említett üzletág árbevétele mintegy duplája az egész Pannonplast-csoport forgalmának. Az üzlet nyélbeütése igencsak komoly – piaci becslések szerint 20-22 milliárd forintos – terhet ró a Pannonplastra. A tranzakció finanszírozása csak hitelfelvétellel, illetve kötvénykibocsátással oldható meg, ez azonban nem sokat segít a társaság cash-flow-ján.
Az üzletben érintett másik fél, a TVK "ügye" még ennél is komplikáltabb. A profittermelés szempontjából nem éppen élenjáró üzletrész eladása önmagában jó hír lenne, ha ezt nem éppen a társaságban tavaly ősszel legalább 20 százalékos részesedést szerzett Mol sugallta volna már a kezdetektől fogva.
A tranzakció így akár azt is jelenthetné, hogy a TVK-t jelenleg irányító Croesus megegyezett a Mollal. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy az év elején a TVK menedzsmentje a nagyobb részvényeseknek eljuttatott levelében ellenezte a Mol részvételét a vegyipari cég vezetésében. A műanyag-divízió értékesítésének időzítése így egyaránt jelentheti a Croesus meghátrálását és azt, hogy az amerikai alap erejének ismeretében kesztyűt dobott a hazai energiaipari óriásnak.
Amennyiben a tulajdonosi harcból végül a Mol kerül ki győztesen, az egyben azt is jelentheti, hogy az elmúlt időszakban meglehetősen mostohán kezelt energiapapír tőzsdei árfolyama végre emelkedésbe kezdhet. A Mol-részvény teljesítménye az elmúlt két hónapban legalább 15-20 százalékkal a piaci átlag alatt maradt. A piaci alapú gázárképlet bevezetésének kormányzati halogatása, illetve a külföldi akvizíciókkal kapcsolatos bizonytalanság elkedvetlenítette a befektetőket. A TVK irányításának megszerzése lehet az a jó hír, amely lendületet adhat az igencsak alulértékelt papírnak.
A Molhoz hasonlóan reális értéke alatt forgott a tőzsdén január végén a Rába is – vélik az elemzők. A gépgyártó társaság piacán szinte csak rossz hírek jelentek meg az elmúlt időszakban, a befektetők által várva várt tulajdonosváltásnak egyelőre nincs túl sok jele. A holtpontról a papírt belátható időn belül csak a honvédségi gépjárműtender kiírása, illetve megnyerése mozdíthatná ki.
További árfolyam-emelkedést várnak a piacon a gyógyszergyári papíroktól. A Richter és az Egis megítélésén az oroszországi gazdasági és politikai helyzet rendeződése segíthet. A keleti exporttól még mindig számottevően függő társaságokat a külföldi befektetők jó része "orosz cégeknek" tekinti, így a vételükről, illetve eladásukról a moszkvai trendnek megfelelően dönt. Márpedig a decemberi parlamenti választások óta az orosz tőzsde száguld, az olajár-emelkedés pedig gyógyír az ország mostani "háborús" költségvetésére. Javított több oroszországi körzet és nagyváros hosszú távú devizaadósság-kibocsátói besorolásának kilátásán a Moody's nemzetközi hitelminősítő is. Nyolc körzet – köztük Szentpétervár városa és a moszkvai körzet – Ca és Caa3 közötti, vagyis mélyen a befektetői fokozat alatti hitelkockázati besorolásának kilátása negatívról stabilra változott, ami azt jelenti, hogy a cég nem készül az említett orosz közigazgatási térségek további leminősítésére. A Moody's indoklása szerint az oroszországi politikai és gazdasági helyzet az utóbbi hónapokban stabilizálódott, s az egyes körzetek gazdálkodási körülményei ma már kevésbé viharosak, mint az 1998-as pénzügyi válság után.
Nyugodtakká persze csak a márciusi elnökválasztás után válhatnak a magyar cégek. Sajátos módon számukra nem is annyira a demokratának vagy Nyugat-barátnak nevezett erők győzelme lehet a lényeges. Ha – színezettől függetlenül – stabil politikai hatalom alakulna ki, az nekik elég lenne.