Az első félévi statisztikák szerint 1999-ben a magyarországi papíripar termelése drasztikusan visszaesett. Ez is jelzi, hogy a szóban forgó iparág különösen érzékenyen reagál a konjunkturális változásokra. A gyártók 1999 második felének kedvező fejleményei alapján – véget ért a balkáni háború, élénkült a világgazdaság -2000-re fellendülést várnak.
Néhány éve elhangzottak olyan vélekedések – a papír nélküli iroda" szlogenje is ezt mutatja –, hogy a számítástechnika fejlődésével kevesebb papírra lesz majd szükség. Ez a prognózis azonban mára megdőlni látszik, hiszen a fax- és másológépek is igényelnek papírt, s az információnövekedés oly mértékű, hogy ha annak csak egy része kerül a hagyományos hordozóra", az is jelentős papírkeresletet gerjeszt. A legfrissebb előrejelzések szerint a digitalizáció ellenére 2010-ig a világon évente három százalékkal nő majd a papírfogyasztás. Magyarországon még bőven vannak tartalékok, hiszen az évi, egy főre jutó 70 kilogramm körüli felhasználás jócskán elmarad a nyugat-európai átlagtól.
| Telítődik a piac Az elkövetkezendő években Európa-szerte a termelési kapacitások jelentős növekedése várható, ami különösen az újságnyomó papírokat érinti – írja az Eurowid, így például a fatartalmú mázolt papíroknál 1998-2000 között a kapacitásnövekedés eléri az 1,2 millió tonnát. Jelentős változások várhatók az európai higiéniai piacon is, mivel 2000-re a többletkapacitás meghaladja a 120 ezer tonnát. A finompapírok gyártói szünetet tartanak, miután a mázolt termékek készítői 1996-97-ben jelentős beruházásokat hajtottak végre. |
A magyar papíriparon belül a hullámpapírlemez készítése 48, az író- és nyomópapíroké 42, a háztartási és egészségügyi papíroké 8, míg a cellulózgyártás 2 százalékkal részesedik. A legnagyobb papírgyárak száz százalékos külföldi – osztrák, amerikai, görög – kézbe kerültek. Kivétel a tőzsdén is szereplő Fűzfői Papír Rt., a cég részvényein hazai és külföldi intézményi és magánbefektetők osztoznak. A biztonsági papírokat gyártó Diósgyőri Papírgyár pedig száz százalékban a Magyar Pénzjegynyomda tulajdonában van.
Az 1999-es esztendő néhány gyártónak csalódást okozott, többen túlzott reményekkel indultak az évnek. Az orosz gazdasági válság, a balkáni háború azonban kedvezőtlenül hatott a piacra. Az év elején a multik is visszafogták kiadásaikat, reklámköltségeiket is drasztikusan csökkentették. Többször előfordult, hogy a folyóiratok terjedelme radikálisan mérséklődött. Az elektronikus médiumok konkurenciaharca jelentősen csökkentette a sajtóban megjelenő hirdetések súlyát. Ez – végső soron – mérsékelte a papírfelhasználást is.
Emelkedő cellulózárak
Az ágazat helyzetét jelentősen befolyásolja a cellulóz árának alakulása. Egy viszonylag csendesebb időszak után 1999 második felében több mint harminc százalékkal, tonnánként 440-ről 600 dollárra emelkedett a cellulóz ára. (A papír árában közel nyolcvan százalékot tesz ki a cellulózé.) A változás érintette a magyar piacot is. A gyártóknak nem kevés fejtörést okoz, miként tudják az alapanyagár-emelkedést áthárítani a vevőkre. Az író-nyomó papírok hazai piacán a Neusiedler Szolnok Papírgyár az éllovas, mellette a Fűzfői Papír Rt. számít még e téren jelentősebb gyártónak.
Európa legnagyobb irodapapír-szállítója, a Neusiedler AG négy éve lett a szolnoki papírgyár százszázalékos tulajdonosa. A társaság termelésének 65 százalékát exportálja, s mivel termékeiket ezer kilométeres körben érdemes értékesíteni, a kivitel döntő többsége a környező kelet- és nyugat-európai országokba irányul. Érdeklődésünkre Kardos György, a cég felügyelőbizottságának helyettes elnöke elmondta, hogy 1999-ben belföldön mintegy 50 ezer tonna papírt értékesítettek (120 ezer tonnát külföldön), körülbelül ugyanannyit, mint egy esztendővel ezelőtt. A cég ugyan itthon megőrizte piacvezető szerepét, de a tavalyi évre tervezett növekedés elmaradt. Véleménye szerint azért, mert a legnagyobb multinacionális papírgyártók (International Paper, SCA) – amelyek cellulózgyártó bázissal is rendelkeznek – viszonylag kedvezőbb áron tudják termékeiket értékesíteni. Kardos György hozzátette: az árversenybe nem kívánnak beszállni, inkább a minőség, a szolgáltatások színvonalának javításával, valamint az innovációval igyekeznek erősíteni pozícióikat. Ennek jegyében a cég a színes másolópapírt, illetve a színes másolatot eredményező papírt igyekszik elterjeszteni a hazai piacon.
A kommunikációs papírok piacán az import nagyobb részarányt – mintegy hetven százalékot – képvisel, újság- és úgynevezett mázolt papírt ugyanis Magyarországon nem gyártanak. A nyugati újságnyomó papírok forgalmazóinak egy része kivonult Magyarországról, mert a hazánkban megjelenő lengyel, cseh, szlovén és orosz papírokat valamivel az európai árszint alatt kínálják.
| Magyarország papírkarton-forgalma 1999. I. félév, 1998. I. félév (ezer tonna) | ||||
|---|---|---|---|---|
| Megnevezés | Termelés* | Export** | Import** | Felhasználás |
| Újságnyomó papír | 0 | 0,1 | 44,7 | 44, 6 |
| 0 | 0,2 | 42,9 | 42,7 | |
| Író- és nyomópapír összesen | 96,4 | 44,6 | 56,8 | 26,1 |
| 93,6 | 32,8 | 58,3 | 119,0 | |
| Hullámalappapír | 68,7 | 36,8 | 33,6 | 65,4 |
| 77,9 | 36,1 | 34,0 | 75,8 | |
| Egyéb csomagolópapír | 25,0 | 10,9 | 10,5 | 24,6 |
| 26,2 | 11,3 | 11,3 | 26,3 | |
| Tissue papír | 15,8 | 1,1 | 6,6 | 21,3 |
| 16,8 | 1,4 | 8,4 | 23,8 | |
| Karton | 0 | 0,3 | 19,7 | 19,5 |
| 0,3 | 0,8 | 23,9 | 22,9 | |
| Egyéb papír és karton | 4,8 | 0,1 | 20,1 | 24,8 |
| 3,7 | 0,3 | 19,5 | 22,9 | |
| Papír és karton összesen | 128,2 | 93,9 | 192,1 | 226,4 |
| 218,5 | 82,9 | 198,2 | 333,8 | |
| Forrás: * Vállalati adatok ** Kopint-Datorg |
||||
Hullámzó kereslet
Áremelésre kényszerültek 1999 őszén a Magyarországon hullámpapírt előállító cégek is. A hullámpapírgyártás világpiacát az észak-európai és a kanadai cégek uralják. A csomagolóanyagok iránt éppen abban az időszakban növekedett meg a kereslet, amikor a bezárások, felújítások, rekonstrukciós munkálatok miatt a papírgyártók kapacitása csökkent. Ezzel egy időben folyamatosan növekedett az újrahasznosítható papírhulladék ára is, s szakértők véleménye szerint a kialakult helyzethez hozzájárult az Egyesült Államok exportjának visszaesése, valamint az erősödő ázsiai import is. A költségeket növelte néhány segédanyag s az energia árának emelkedése. Az alapanyagárak növekedése hatással volt a hullámtermékek piacára is, az USA-tól kezdve az Egyesült Királyságon át az európai országokig.
A hazai hullámtermékeket előállító cégek – hasonlóan a nemzetközi vállalatokhoz – nem képesek teljes mértékben kompenzálni a mintegy 20-30 százalékos alapanyagár-növekedést, ezért termékeik árát több mint tíz százalékkal emelték. A hazai piacot a Dunapack és a Rondó Hullámkartongyártó Kft. uralja. A piac több mint ötven százalékát birtokló Dunapack Rt. értékesítési igazgatója, Hopka Imre elmondta: az alapanyagár-emelés mintegy fele jelenik meg költségként, s mivel a cégek tartósan nem rendezkedhetnek be arra, hogy tartalékaikat feléljék, az iparágban működő vállalatoknak is lépniük kellett. Hozzátette: bár az év utolsó negyedében már nem könnyű elfogadtatni egy-egy árváltozást, vélhetően a vevők is tudomásul vették, hogy e lépés elkerülhetetlen volt. Százalékban nehéz kifejezni, hogy a csomagolóanyag árának változása mennyire befolyásolja egy-egy termék árát, hiszen nem mindegy, hogy egy televízióról, vagy egy doboz üdítőitalról van-e szó. Mivel egyik cég sem tudja hosszú távon átvállalni az alapanyagár-emelkedésből adódó veszteségeket, emiatt átrendeződés nem várható a piacon. A csomagolóanyag-gyártókat érzékenyen érintette az orosz piac összeomlása, a délszláv háború s az ebből eredő kevesebb exportmegrendelés. Hopka Imre elmondta, hogy a Dunapacknál 1999 első félévében az előző esztendő utolsó negyedévéhez képest csökkent a termékkibocsátás, s májusban érték el a mélypontot. 1999 első tíz hónapjában a bázishoz képest 27 százalékkal mérséklődött az export, s a belföldi piac is stagnált. Hozzátette: a jelenség egész Európában jellemző volt. A második félévtől kezdődően a bel- és külföldi piacon is megindult a növekedés. Kedvezett az üzletmenetnek, hogy befejeződött a balkáni háború, s az orosz piacon is lassú javulás volt észlelhető. A Dunapack termékeinek döntő többségét belföldön értékesíti, míg tizenöt-húsz százalékát exportálja a környékbeli országokba.
Az elmúlt években a Dunapack stratégiájában fontos szerepet kapott a kelet-európai terjeszkedés. A cég romániai beruházása 1997-ben került tető alá, tavaly pedig ukrajnai és lengyelországi gyárukat is felavatták. Az ukrajnai üzemben évente 40 millió papírzsákot készítenek, mintegy nyolcmillió dollár értékben. A lengyelországi gyár – a zöldmezős beruházás értéke 20 millió dollár volt – csomagolóeszközöket készít, s elsősorban az ottani piac ellátására létesült.
| Fejlettségi mutató Magyarországon tíz évvel ezelőtt 69 kilogramm/év/fő volt a papírfelhasználás, majd a rendszerváltás után nagymértékű visszaesés következett be: 1992-93-ra 47 kilogrammra csökkent a felhasználás. Később lassú növekedés indult, s 1994-95 táján a fogyasztás elérte az 50 kilogrammot, napjainkban pedig a 70 kilogrammot. Ez még mindig jócskán elmarad a nyugat-európai átlagtól, hiszen például Ausztriában az évi 160 kilogrammot is meghaladja a fogyasztás, míg Németországban 250-300-ra tehető. Ez is jelzi, hogy a papírfogyasztás szorosan összefügg a gazdasági fejlődéssel. |
Papír-nagykereskedelem
A legnagyobb külföldi papír-nagykereskedelmi cégek jelen vannak Magyarországon, hiszen a kelet-közép-európai térség ígéretes piacnak számít, az elkövetkezendő években várhatóan növekszik a papírgyártó kapacitás s a papírfelhasználás is. A magyarországi papír-nagykereskedelmi piacon mintegy harminc cég tevékenykedik, de a piac nagy részét öt, külföldi tulajdonban lévő társaság uralja. A magyar vállalkozások a rangsor második felében helyezkednek el, hiszen a papír-nagykereskedés eszközigényes vállalkozás, a cégeknek jelentős raktártérrel, szállítóparkkal, forgótőkével kell rendelkezniük. Számítaniuk kell arra is, hogy a tőkeszegény nyomdáknak, felhasználóknak is halasztott fizetést kell biztosítaniuk. A vevőknek nemcsak ezért lehet kedvező, ha nagykereskedőtől vásárolnak, hanem azért is, mert ezáltal nagyobb választékból válogathatnak, s az importcikkeknél az árfolyamkockázatot nem nekik kell viselniük. Ha új szereplő lép a piacra, az úgy tud nagyobb részesedéshez jutni, ha kedvezőbb árat kínál, ami szintén a vevők malmára hajtja a vizet.
Magyarországon az Europapier AG itteni leányvállalata a piacvezető. Szakemberek szerint elsősorban azért, mert a társaság már 1992 óta a magyar piacon van, s helyzeti előnye a mai napig kamatozik. Az Europapier Kft. az egész országot lefedő hálózattal rendelkezik. A további helyezéseken a Budapest Papír Kft., a Papyrus Hungária Rt., az Ecco Hungária Papírkereskedelmi Rt., valamint a Schneider-Papier Magyarország Papírkereskedelmi Kft. osztozik.
Az Európában piacvezető holland Bührmann cég 90 százalékos tulajdonában van a Budapest Papír Kft., amely tavaly átvette a Szolamil Rt. értékesítési hálózatát. A Szolamil Rt. külföldi tulajdonosa, az Arjo Wiggins cég ugyanis úgy döntött, hogy itteni tevékenységét – a magyarországi leányvállalat veszteséges működése miatt – befejezi. A Szolamil Rt. így végelszámolásra került. A versenytársak úgy kommentálták az esetet, hogy érvényesültek a piac törvényei, a magyar papírpiac nem tud eltartani hat meghatározó nagykereskedőt, s ez a lépés a papírszektor koncentrálódását jelzi. Burger László, a Budapesti Papír Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy a tranzakció kedvező lehet számukra, hiszen eggyel kevesebb versenytársra kell figyelniük, ám a konkurenciaharc változatlanul nagy. Hozzátette: kedvező jelenség, hogy tavaly javult partnereik fizetési morálja. A jelek szerint a vevőik is tudomásul vették, hogy a papírár-növekedést nem tudják lenyelni" a kereskedők, s tulajdonosaik nem fogadják el, ha az itteni leányvállalatok ráfizetésesen működnek. A StoraPapírker tavaly év végén nevet váltott, a cég Papyrus Hungária Rt. néven működik tovább. (A Stora Enso 1998-ban vásárolta meg a Papírker Rt.-t, az egyik legnagyobb magyar papír-nagykereskedő céget.) Emri Gussi vezérigazgató elmondta, hogy a Stora Enso kereskedelmi feladatait eddig önálló vállalatok látták el, amelyek a különböző európai országokban más-más nevet használtak. A két nagyvállalat egyesülésével azonban eljött az idő, hogy egységes nevet és arculatot válasszanak. Ennek jegyében ma már egész Európában Papyrusnak hívják a Stora Enso kereskedelmi hálózatát. A vállalatcsoport részét alkotó Papyrus csaknem 1700 munkatársat foglalkoztat tizenegy európai országban. A Stora Ensónak több mint 40 ezer alkalmazottja van, 301 országban található értékesítési hálózata, s 24 országban összesen 56 papírgyárat üzemeltet.
| Felemás év volt A nyomdászat konjunktúraérzékeny ágazat, mintegy barométerként jelzi a gazdasági folyamatokat. 1998-ban várakozáson felül jó évet zárt a nyomdaipar, s az is kedvező volt a cégek számára, hogy a rendeléseknél korábban jellemző hullámzás" is csillapodott. A lendület azonban 1999 elején megtört, a balkáni háború s az orosz válság megrázta az ágazatot. A cégek elsősorban belső intézkedésekkel, költségcsökkentéssel igyekeztek ellensúlyozni a kedvezőtlen folyamatokat. A harmadik negyedévben azonban változás állt be, a nyomdák rendelésállománya növekedett, s csökkent a cégeknél a kihasználatlan kapacitás. Az esztendő egészét tekintve azonban elmondható, hogy az év elején elszenvedett veszteségeket a vállalkozások többsége már nem tudta ellensúlyozni. |