Idegenforgalom – napfogyatkozással

Hejhó a turistának...

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 23. számában (2000. március 1.)

 

Várhatóan a magyar idegenforgalom tavalyi bevétele – 2,5 milliárd dollár – nagyjából megegyezik az 1997-es és az 1998-as év eredményeivel. Ráadásul e bevételt olyan időszakban lehetett elkönyvelni, amikor a koszovói válság jelentősen csökkentette az ideutazók számát. Nem tűnik lehetetlennek, hogy 2005-re ez az összeg megduplázódjon.

 

A múlt év legfontosabb idegenforgalmi eseményének kétségkívül a napfogyatkozás bizonyult, amelyhez a jó idő és a „megfelelő időzítés" (a Pepsi-sziget után, a Forma-1 előtt) is hozzájárult. Sok érdeklődőt vonzott még a hagyományos Tavaszi, illetve a viszonylag új Őszi Fesztivál, valamint az egyre több borászati és gasztronómiai rendezvény iránt is élénkült a kereslet.

A belföldi kampány hatására november végéig 2,5 millió magyar 6,7 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, az összes szállásdíjbevétel egyötödét ők adták. A beutazóforgalomban továbbra is piacvezetők a németek, tavaly már szeptemberig többen (2,7 millióan) érkeztek, mint 1998-ban egész évben. Számukat azonban csak becsülni lehet, hiszen a német és osztrák családok tulajdonában álló hazai ingatlanok száma lassanként eléri a 200 ezret.

Fokozódott az üzleti és kongresszusi, valamint a cégek legjobb dolgozóiknak, partnereiknek szervezett full extrás incentive utak népszerűsége. A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek kétharmada vakációját töltötte nálunk, egytizede üzleti útra jött, egynegyede pedig konferencián vett részt. Az épülő és a már meglévő szállodák is igyekeznek meglovagolni ezt a hullámot, manapság nehezen létezhet szálloda konferencia-, illetve különterem nélkül. A kongresszusszervezők azonban mégsem lehetnek teljesen elégedettek: az évek óta szorgalmazott, nagy befogadóképességű – 3000 fős – kongresszusi központ továbbra is hiányzik.

Országkép A délszláv válság ellensúlyozására a Magyar Turizmus Rt. külképviseletei 110 millió forintos kiegészítő kerettel gazdálkodhattak, valamint a szakmai és állami szervek sajtó- és diplomáciai találkozókon győzködték a külföldieket, hogy Magyarországon semmilyen veszély nem fenyegeti a turistákat. A rend őrei pedig 80 millió forintos támogatással a tavalyi főszezonban is létrehozták országszerte a turistarendőrséget, amelynek köszönhetően 35 százalékkal csökkent a külföldiek ellen elkövetett bűncselekmények száma. A Bor és gasztronómia esztendeje után a Magyar Turizmus Rt. minden évben más-más termékcsoportot állít majd a nemzeti propaganda középpontjába. Az idén a kulturális és örökségturizmus, jövőre az üdülések és az aktív turizmus, majd a kongresszusi/üzleti/incentive, a gyógy- és wellness, illetve a falusi turizmus lesz a vezérfonal. Az rt. még ebben az évben két új képviseletet nyit – Madridban és Tel-Avivban –, így húszra emelkedik idegenforgalmi külképviseleteink száma. A marketingmunkában segítségre számíthatnak a Miniszterelnöki Hivatalban nemrég megalakult Országimázs Központtól, amely a Gazdasági Minisztérium, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) országpropagandára fordítható pénzeinek összevonásával minden eddiginél nagyobb, összesen 4,3 milliárd forintos büdzsével gazdálkodhat. Az országkép formálását nem a régi felváltásával, hanem annak finomításával szeretnék elérni. A központ tevékenységének egyik fő célcsoportja a magyar lakosság. A költségvetés körülbelül 60 százalékát a hazai, 40 százalékát a külföldi magánszemélyek, kormányok, szervezetek, vállalatok befolyásolására kívánják fordítani. H. Á.

A kiutazásban nő az egyéni utasok aránya, sokan térnek át a csoportos városnézésről, körútról a csupán szállás és repülőjegy, esetleg bérautó foglalására. Tavaly év végén bekövetkezett, amit a szakértők már régóta jósoltak: erőik összpontosítására egyesült három utazásszervező, a Jorgos Travel, a Tan-Túra és a Club Espana. A Hungarian Tour Operator Company (HTC) néven létrejött egyesülés a kínálat összetételét tekintve a hazai piac legszélesebb palettáját nyújtja az utazóknak.

A kereskedelmi szálláshelyeknek, a fizető-vendéglátóknak és a falusi szálláshelyeknek a 45/1998. IKIM rendelet szerint december 31-ig újra kellett magukat regisztráltatni a kamaráknál, illetve a jegyzőknél. A mostani osztályba sorolás egyik újdonsága a garniszálló fogalmának bevezetése, vagyis a csak reggelizési lehetőséget kínáló házak egytől négy csillagig ide sorolhatták be magukat. Egyre népszerűbbek az apartmanházak is, mind a huzamosabb ideig itt tartózkodó külföldiek, mind a néhány napig maradó turisták kedvelik a tágas szobákat, amelyekhez csupán a szállodai alapszolgáltatások tartoznak. Elkészült a turizmus konjunktúraindexe (TUX) is, aminek összeállítása a többi indexhez képest lényegesen összetettebb feladat, hiszen az idegenforgalom ágazatként nem szerepel a KSH TEÁOR tevékenységcsoportjaiban, csupán részszereplőit találni meg a jegyzékben. A TUX egyaránt vizsgálja a keresleti és a kínálati oldalt, a beutazást, a kiutazást és a belföldi turizmust.

Szállodák, panziók Az elmúlt tíz esztendőben a vendéglátóhelyek száma megsokszorozódott. Amíg 1989 végén 17 917 kereskedelmi vendéglátóüzlet volt, az elmúlt évi statisztikák 44 204 üzletet jelölnek. Ehhez fogható növekedést csak a szállodavilág könyvelhet el, azzal a különbséggel, hogy amíg a vendéglátásban a hazai tőke dominál, addig a szállodaiparban a nemzetközi tőke játssza a nagyobb szerepet. A számok mégis impozánsak: 1989-ben még csak 322 szálloda volt, 10 évvel később 708. Bár hozzátartozik az igazsághoz, hogy ebben az időszakban kerültek át a szállodai kategóriába a szakszervezeti, vállalati üdülők és munkásszállások. A panzióknál is látványos a számszerű gyarapodás. Tíz éve még csupán 190 működött belőlük Magyarországon, 1999-re viszont 1125-re emelkedett a számuk. A mostanihoz hasonló szállodaépítési lázban utoljára két évtizede égett az ország, amikor is a nyolcvanas évek elején osztrák hitelkonstrukcióban készült el a Fórum, az Atrium Hyatt, a Novotel, a Buda-Penta, Sopronban a Lövér, Hévízen az Aqua-Thermál, Sárváron a Thermál. Az akkori 34 ezer szállodai férőhely azóta háromszorosára nőtt. Vidéken régóta hiánycikk a luxusszálloda. Bár négycsillagos kategóriában a nagyobb városokban és a Balaton partján már meg lehetett szállni, az első ötcsillagos vidéki szálloda, a Sasvári Kastélyhotel csak nemrég nyílt meg Parádsasváron. Az úttörő kezdeményezésnek hamarosan követői támadtak: elkészült Dunakilitiben a Princes Palace, Gödön még az idén átadnak egy golfpályával is rendelkező üdülési központot, Hévízen, a korábbi ÁÉV-üdülő helyén a négycsillagos Hotel Európa FIT gyógyszálló várja a főszezontól a vendégeket, Röjtökmuzsajon pedig már folyik a próbaüzem a csupán üzletpolitikai szempontból négycsillagos – szolgáltatásaiban inkább az ötcsillagos kritériumokat közelítő – Szidónia Kastélyszállóban. Emellett országszerte legalább 50-60 olyan panzió vagy kis szálloda épül, épült, amelyik elsősorban a hazai vendéget várja. Az egyéni kezdeményezések mellett említésre méltó ebben a körben a Hunguest erőfeszítése. A cég egymás után újítja fel és hozza rendbe a kezelésében maradt szakszervezeti üdülőket, miként legutóbb Bükön, Pécsett, Hajdúszoboszlón, és ez a jövő vár hamarosan a gyulai Erkel vagy a szegedi Forrás Hotelre is. A fővárosban sem csökkent a szállodaépítések lendülete. Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő részén – a IX. kerületben – a tavasszal nyíló négycsillagos Páva Plaza mellett, decemberben avatták fel a háromcsillagos Hotel Sissit. A belvárosban az ötcsillagos kategóriában, a volt BRFK-székház helyén egy új lánc első tagja, a Meridien, a Gresham-palotában a Four Seasons épül, és a Corinthia égisze alatt a tervek szerint 2002-re újjáéled a jelenleg Csipkerózsika-álomban szunnyadó, legendás Royal. Az eggyel alacsonyabb kategóriában február óta vár vendégeket a Best Western Hotel Lido a Nánási úton, nyár elejére elkészül a 240 szobás West End Hilton, a Mérleg utcában a Starlight Luites, a Munkácsy Mihály utcában a Hotel Centrál helyén a Hotel Andrássy, a Bem rakparton a Park Plaza, a már meglévő Sydney Apartment Hotel pedig új szárnnyal gazdagodik. A tervek szerint még az idén átadják továbbá az Ürömi úton a Hotel Alexandrát, két év múlva pedig a Hotel Inter-Continental szomszédságában a 310 szobás, 4 csillagos Crowne Plazát. H. Á.

Élénkülő beruházási kedv

Az idegenforgalom legfőbb bevételeit jelentő szálláshelyek, vendéglátóegységek számbeli és minőségi fejlődése mellett – mivel a vendég nemcsak aludni és enni akar, hanem komplex programokért jön – most már más területekre is összpontosítani kell – állítja Gellai Imre, a Gazdasági Minisztérium befektetési tanácsadója. Annál is inkább, mert hazánk idegenforgalmát eddig a beutazók nagy száma és relatíve alacsony költés jellemezte. Ezért az idegenforgalom olyan területeit kell elsősorban fejleszteni, ahol többet költenek a vendégek. Ezek közé tartozik például a kongresszusi turizmus.

A Demján-féle csoport Kanadában együttműködést írt alá az expótelek területén egy ötezer fős kongreszszusi központ építésére, azon a telekcsoporton, ahol a Nemzeti Színház, 2-3 szálloda épülne meg, és minőségi lakóházak is létesülnének. Egy ekkora befogadóképességű kongresszusi központra óriási szükség lenne, hiszen amíg korábban egy-egy nemzetközi konferencián 50-60, esetleg 80 nemzet vett részt, ma gyakori, hogy 150-180, esetenként 200 nemzet képviselteti magát. Kész a kiviteli terve a Várbazárnak is. Itt – jelentős mértékben a föld alá beépülve, és egyidejűleg háttérintézményként szolgálva a várbeli kormányzati negyednek is – mintegy 800-900 férőhelyes konferencia-központ létesül majd, szekció- és kiállítótermekkel, garázzsal, vendéglátóhelyekkel. A tervek között szerepel egy 500 férőhelyes konferencia-szabadidő központ létesítése a Budakeszi úton, de hasonló beruházásokat fontolgat az Ibusz-csoport és saját területén a Hungexpo. Az Inter-Continentalban önerőből már megkezdődött egy 900-1000 fő befogadására alkalmas, korszerű, fekvését tekintve egyedülálló konferencia-központ létesítése is.

Vidéken Sopron, Eger, Keszthely tervezi kisebb, 500 férőhelyes kongresszusi központok megépítését, de Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Győrben és Pécsett is folynak ilyen irányú előkészületek.

Ezek megvalósítása persze többéves program, de megéri: a vendég nemcsak a program igényelte három-négy éjszakát tölti itt, hanem akár egy hétre is meghosszabbítja tartózkodását, és amellett, hogy kifizeti a konferencián való részvétel díját, teljes ellátást kap, számos kísérő kulturális, gasztronómiai, kirándulóprogramon vesz részt, és vásárol is. Ráadásul a költségviselő legtöbbször nem maga a vendég, hanem az őt küldő tudományos, kulturális, állami szervezet. Így nem véletlen, hogy a konferencia-, kongresszusi turizmus keretében hozzánk látogatók költése jóval magasabb a hagyományos vendégekénél, átlagosan napi mintegy 250-260 dollár.

Tisza-tó Egy tavaly nyáron készült felmérés szerint a Tisza-tónál a külföldiek átlagos tartózkodási ideje 12,4 éjszaka és 13 nap, míg a magyaroké 7,2 éjszaka és 8 nap volt. A magyarok közül sokan csupán kirándultak a térségbe, és – főleg lakóhelyük közelsége miatt – egyetlen éjszakára sem vettek igénybe szállást. A felmérésben megkérdezettek 33 százaléka kempingben, 16,6 százaléka tulajdonostól bérelt magánlakásban éjszakázott, a nyaralótulajdonosok aránya 5,8, a vadkempingezőké pedig 14,2 százalék. A válaszadók átlagosan 6403 forintot költöttek el naponta. A magyarok elsősorban élelmiszerre, szállásra, éttermi étkezésre költöttek, a külföldiek pedig éttermi étkezésre, szállásra, iparcikkekre, ajándéktárgyakra, illetve élelmiszerre, szórakozásra fordították a legtöbb pénzt. A térségbe érkező turisták legtöbbjét a természeti környezet, a horgászat, illetve a korábban itt szerzett tapasztalatok vonzották a Tisza-tóhoz. A legtöbb kritikával a szolgáltatások hiányosságait és a tisztaságot illették, de sokan kevesellték a rendezvényeket és a szúnyogirtást is. Az összességében szerencsés adottságúnak tekinthető, az ország turisztikai bevételéből jelenleg fél százalékkal részesedő idegenforgalmi régió középtávú fejlesztési tervét komoly kutatási és felmérési munkát követően, tavaly decemberben vetették papírra, a program jóváhagyása mostanában várható. A terv alapvetően öko-turisztikai szemléletű, a látogatók számának túlzott növelése helyett a környezet óvását és olyan gazdasági haszon elérését hangsúlyozza, amelyből a térség lakossága és természetvédelme egyaránt részesedik. Célszerű mielőbb sort keríteni a Tisza gátjain és ezek környékén kerékpárutak létesítésére, a tó környékén lovasútvonalak, lovasbázisok kijelölésére, a szabadvízi strandok rendezésére, a közlekedési feltételek javítására, a hatékonyabb szúnyogirtásra, a víziturizmus és a horgászat fogadási feltételeinek szabályozására, a kereskedelmi szolgáltatások – boltok, kölcsönzők – bővítésére. Természetesen idetartozik a meglévő szálláshelyek felújítása, korszerűsítése, komfortfokozatuk emelése is.

Világörökség és kastélyturizmus

Fejlesztésre érdemes ágazat a gyógy- és termálturizmus is. Ebben a kategóriában jelenleg az egy főre jutó napi költés átlagosan mintegy két és fészerese -150-160 dollár – a hagyományos turistaköltésnek, és ebben a vonatkozásban Magyarország rendkívül gazdag a lehetőségekben. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy igen tőkeigényes beruházásokról van szó, a megtérülés pedig 10-12 év, szemben az éttermek, panziók, városi szállodák 6-7 éves megtérülési idejével. A gyógy- és termálturizmus vidéki helyszínein nem egy esetben a környező infrastruktúrát is javítani kell, ezért – akárcsak a kongresszusi turizmus fejlesztése esetén – valamilyen módon itt is indokolt az állami szerepvállalás. A termál-, gyógy-, fitneszkategóriában az utóbbi két évben egyébként folyamatosan lehetett pályázni a fürdőhelyek fejlesztésére, vízforgató, relaxációs berendezések létesítésére, szolgáltatás bővítésére. Legalább 40-50 pályázat kínált kamat-, illetve vissza nem térítendő támogatást, amelyek révén jelentős mozgás indult el. A termál-fitnesz-wellness szegmensben egyébként – Gellai Imre véleménye szerint – országszerte 12-15 új létesítmény megépítésére volna lehetőség, de ebben egyelőre az előkészületek is csak kezdeti stádiumban vannak.

Kiemelten gondozott kategória a kastélyturizmus is. A parádsasvári, a röjtökmuzsaji és a dunakiliti kastély már „felkészült" az igényesebb, gazdagabb külföldi vendégek fogadására, s elkezdődött a többi lehetséges helyszín – Nagyvázsony, Gödöllő, Fertőd, Dég, Fehérvárcsurgó, Seregélyes, Keszthely, Nagycenk – felújítással kapcsolatos vizsgálata, de szóba került Tiszadob, Edelény és Füzérradvány is. Hogy ezek közül melyik és miként jut előre, az számos egyeztetést, előkészítést, pénzügyi alapokat igényel, de a törekvés egyértelmű: megmenteni a nemzeti kulturális örökség részét képező épületegyütteseket, és olyan értelmes gazdasági tevékenységgel tölteni meg azokat, ami a későbbiekben gondoskodik az épületek önfenntartásáról.

Számottevően nő azoknak a vendégeknek, turistáknak a száma is, akik különös figyelmet szentelnek a világörökség részének nyilvánított területeknek: Pannonhalmára tavaly háromszor többen látogattak el, mint mielőtt a világörökség részét képezte volna. Az óriási érdeklődés miatt Aggteleken, Hollókőn, Pannonhalmán és a budai Várban központi fogadóépületeket rendeznek be, amelyek alkalmasak lesznek filmvetítésre, előadások megtartására, mesterségek bemutatására.

A hobbiturizmuson belül a lovas tanyák létesítésében – ami szintén a támogatott körhöz tartozik – döntően a hazai kis- és középvállalkozások láttak fantáziát. Előrelépés tapasztalható a kerékpárturizmusban: országszerte egymás után épülnek és lassan kezdenek rendszerré összeállni a kerékpárutak. Jól látszik ez Sopron vagy a Balaton térségében. Töretlenül fejlődik a vadászturizmus is, és egyre több a zenei és a kultúra számos egyéb területét vagy a sportot érintő rendezvénysorozat.

A leglényegesebb: az állam segítse a beruházásokat a termál-gyógyturizmusban, a kastélyprogramban és a konferencia-központok kialakításában, ugyanakkor biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek a hazai kis- és nagybefektetőknek, valamint a nemzetközi tőkének egyformán érdekeltséget és jövedelmezőséget eredményeznek.

Ehhez az idén a turizmus befizetéseiből és a költségvetésből már most rendelkezésre áll mintegy 9 milliárd forint, és a Gazdasági Minisztérium saját erőforrásaiból további pénzeket csoportosít át:így 10 milliárd forint fölött lesz a turizmus központi támogatására fordítható összeg.

1998-ban, amikor a gazdasági miniszter nyolc idegenforgalmi régióra osztotta az országot, a főváros – bár az idegenforgalmi jövedelmek jelentős része itt képződik – önálló régióként kimaradt a költségvetésből. Ezúttal azonban kiköszörülték a csorbát: január 1-jétől a gazdasági miniszter és a turisztikai helyettes államtitkár újraszervezte a régiókat. Immár Budapest és környéke, a Közép-Duna-vidék – Visegrádtól a Duna partján egészen a Ráckevei-Duna-ágig – egy idegenforgalmi egységet alkot, amely először lesz jelen együtt az Utazás kiállításon. Az újjáalakult Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB), illetve titkársága, amely marketingigazgatóságként él tovább – összefogva valamennyi, az idegenforgalomban érintett szervezettel –, óriási lendülettel kezdett munkába.

Ausztriának nincs oka panaszra Az 1997. évi mélypont után megkezdődött növekedés 1999-ben tovább folytatódott: az Osztrák Statisztikai Hivatal (ÖSTAT) előzetes adatai szerint a vendégéjszakák száma elérte a 113 milliót, ami az előző évihez képest 2,2 százalékos emelkedést jelent. A gyarapodás elsősorban az osztrákok hazai üdülési hajlandóságának tudható be: a belföldi turizmus növekedése kétszer akkora, mint ami a külföldiek javára írható. Egyetlen hónap, 1999. november példáját kiragadva az adatok még imponálóbbak. Az össznövekedés az előző év novemberéhez képest 4,3 százalékos, ami a belföldi turizmus 6,5 százalékos, illetve a külföldi vendégéjszakák 2,2 százalékos növekedésének átlagából áll össze. Számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy egyetlen hónapban 2,7 millió vendégéjszakát regisztráltak. A külföldi vendégek megoszlása az egész évre jellemző: 4,1 százalékos volt a német, 15,4 százalékos a holland és 10,3 százalékos a brit vendégek számának növekedése, igaz viszont, hogy 17,7 százalékkal kevesebb olasz és 14,3 százalékkal kevesebb belga turista érkezett Ausztriába. A tartományok közül Tirol áll az élen: itt könyvelték el a legtöbb vendégéjszakát – a növekedés az előző novemberihez képest 5,7 százalék. Abszolút értékben Karintia fejlődik a leginkább, bár a 15 százalékos növekedés is kevésnek bizonyult az első helyezéshez. Visszaesést volt kénytelen elszenvedni Stájerország (-6,9 százalék), Felső-Ausztria (-6,7 százalék), Alsó-Ausztria (-3,6 százalék) és Bécs (-0,6 százalék). Az idegenforgalmi mérleg aktívuma – elmozdulva az 1997-es év 18 milliárd schillinges mélypontjáról – 1999-ben 39 milliárd schillingre emelkedett, s a WIFO (Gazdaságkutató Intézet) előrejelzése szerint 2001-re eléri az 52 milliárdot. Ez még mindig jóval kevesebb a kilencvenes évek elejét jellemzett 70 milliárdnál, de már alkalmasabb a költségvetési deficit kiegyenlítésére. Ezt a feladatot az idegenforgalom – fénykorában – maradéktalanul teljesítette. Az ágazat ugyanakkor még mindig a bruttó nemzeti össztermék 6 százalékát adja, s a stabil növekedés eredményeként az 1998-as 194 milliárd schillingnyi bruttó bevételt tavaly 200 milliárd fölé sikerült tornázni. A hazai üdülők mellett – arányuk immár 29 százalék – és a kongresszusi turizmuson túl, fontos tényező a kelet-európaiak érdeklődése is Ausztria iránt. A múlt év első hat hónapja alapján becsült adatok szerint a kelet-európaiak Ausztriában töltött vendégéjszakáinak száma 7-8 százalékkal nőtt, s elérte a 3,6-3,7 milliót. Ezen belül a magyarok a lengyelek után, a cseheket megelőzve, a második helyen állnak. Érdekes képet nyújt a kelet-európaiak szállodaválasztása: Michael Höferer, az Österreich Werbung időközben állásából elmozdított vezetője szerint a keleti vendégek 27 százaléka magasabb kategóriájú hotelben száll meg, 23 százalék pedig a középkategóriát választja. Általában ezeket a vendégeket láthatóan a minőségi turizmus vonzza. Kétharmaduk télen érkezik valamelyik síparadicsomba. Egy másik felmérés szerint a csehek 41 százaléka (3,3 millió ember), a magyarok 30 százaléka (2 millió) és a lengyelek 16 százaléka (4,8 millió) tölti nyugat-európai országban a szabadságát. Magyarországon az utazási célpontok listáján Ausztria az első, maga mögé utasítva Görögországot és Olaszországot, Csehországban és Lengyelországban Ausztria a harmadik. Összességében az elmúlt három évben – a gyermekeket nem számítva – 2,2 millió üdülő érkezett a három országból. A magyar és a cseh turista naponta átlag 850 schillinget, a lengyel 700 schillinget költ: e három ország polgárai évente 6 milliárd schillinggel járulnak hozzá az osztrák idegenforgalom bevételeihez.

Budapest és környéke

Tavaly a főváros idegenforgalmát is visszavetette a háború. Az év első felében nagyon jók voltak a turizmus eredményei, de május-június-júliusban meredeken zuhant a szállodafoglaltság Budapesten. Ez leginkább a 3-4 csillagos szállodákban volt észlelhető, az 5 és a 2 csillagosokban viszonylag stabil maradt a forgalom. Utóbbiak ugyanis elsősorban az orosz, ukrán, román bevásárlóturizmusra rendezkedtek be, az 5 csillagosokat pedig az amerikai katonák foglalták le, így kihasználtságuk gyakorlatilag 100 százalékos lett.

Egy turista Budapesten átlagosan három éjszakát tölt. Programjában szerepel egy városnézés, egy környékbeli – szentendrei, bugaci – és egy balatoni kirándulás. Ha pedig hosszabb időt tartózkodik itt, többnyire átruccan Bécsbe is. Bár pontos számok még csak novemberig állnak rendelkezésre, az már bizonyosnak tűnik: a fővárosban 1999-ben sem a vendégforgalom, sem az árbevétel nem érte el az egy évvel korábbi szintet. A hagyományos „küldőpiacunknak" számító Németországból csökkent a forgalom az előző évihez képest, és Ausztriából sem emelkedett. A Formula-1-nek köszönhetően viszont erőteljes növekedésnek indult a Finnországból érkezők száma: versenyzőjük magyarországi teljesítményére 8 chartergépnyi finn volt kíváncsi. A háromnapos verseny akkora finn forgalmat eredményezett, amekkorát a magyar statisztika még nem regisztrált. Emellett erőteljes – 40-50 százalékos – növekedés mutatkozott tavaly az izraeli forgalomban, amit döntően a kaszinók indukáltak. Az izraeliek korábban Törökországba jártak játszani, mert Izraelben ez tiltott, majd amikor a török kaszinókat bezárták, áttették székhelyüket hazánkba. A kaszinók számának radikális csökkentése miatt azonban most nagy valószínűséggel tőlünk is elpártolnak, ami rendkívül sajnálatos lenne: a csoportok általában egy hétre érkeztek, 4-5 csillagos szállodákban laktak, napközben igénybe vettek minden létező programot, éjszakánként pedig végigjárták a kaszinókat.

Újabban Ukrajnából és főként Oroszországból érkeznek rendkívül jól fizető csoportok. Tavaly például először regisztrálhattunk orosz csoportokat a gyógy-idegenforgalomban. Ötcsillagos szállodákban teljes körű gyógyászati ellátást vettek igénybe, és minden csoport három hétig maradt. Ugyanakkor továbbra is elgondolkodtató, hogy míg hazánkban a külföldi turisták átlagosan 50 dollárt költenek naponta, addig Bécsben 92-t. Kardos Ernő RIB-titkár szerint ezért elsősorban a termékpalettát kellene szélesíteni, és előfordulhat, hogy rövid időn belül üzletpolitikát kell váltani, mert a vendégek új piacokról érkeznek új igényekkel, és nem biztos, hogy nekünk továbbra is a német piac meghatározó szerepében kellene bíznunk.

A regionális marketingigazgatóság által átfogott terület a Duna mentén húzódik, így az egyik legkézenfekvőbb termékfejlesztési lehetőség éppen a víziturizmusban rejlik. Már ennek jegyében készült egy többnyelvű, a víziturizmus programlehetőségeit ismertető prospektus, ami ezentúl ott lesz a kül- és belföldi szakvásárokon. Pályázati pénzek állnak rendelkezésre új kikötők építésére, régiek felújítására, és a kikötői infrastruktúra megteremtésére. Ez nagyon fontos, mert a Duna felső szakaszán már komoly nemzetközi jachtforgalom van, amelynek fogadására e régiónak is fel kell készülnie. Ráadásul meg is érné, mert a tapasztalatok szerint a jachttal érkezők nem sajnálják a pénzt hobbijukra. A víziturizmus fejlesztése a belföldi forgalomra is jó hatással lenne: az evezés, a motorcsónakázás, a jet ski, a vízisí a magyarok körében is népszerű – bár ez utóbbiak ellen a környezetvédők óriási harcot vívnak. Kardos Ernő azonban úgy véli, okos kompromisszummal van megoldás: elhatárolt területeken lehetne hódolni ezeknek a szabadidősportoknak. De a régió egésze ötletgazdagabb termékeket igényelne. Ezek közé tartozhatna például úgynevezett kalandparkok építése.

Eladó szigetek Az elmúlt években vált közkedveltté az európaiak, elsősorban is a németek körében lakatlan szigetek megvásárlása. A sziget korántsem elérhetetlen: 50 ezer márkáért már hozzá lehet jutni saját üdülőhelyhez a kanadai partok mentén. A statisztikák szerint elsősorban a 150-300 ezer amerikai dollárért megkapható, politikailag stabil környezetben található szigetek iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet. Más kérdés, hogy például egy, a hajózási útvonalaktól messze fekvő, nyugodt, karib-tengeri szigetért már legkevesebb félmillió dollárt is elkérnek. Nem ritka a több tízmillió dollárba kerülő sziget sem: nemrég egy panamai luxussziget 20 millió dollárért kelt el. Mindenesetre, aki efféle terveket dédelget, nem árt, ha az üzletet mihamarabb nyélbe üti. Ugyanis jelentős árfelhajtó tényező a szűkös kínálat. Világszerte mintegy 10 ezer lakatlannak minősülő szigetet tartanak számon, és közülük immár 2000 magántulajdonba került. Sz. G.

A magyar tenger

Az előzetes kedvezőtlen híresztelések és ellenpropaganda dacára jól sikerült a legutóbbi balatoni szezon, csupán bizonyos szálláshelyeknél maradt el a forgalom az előző évihez képest egy-két százalékponttal – állítja Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Intéző Bizottság elnöke. 1999 nyarán az igényesebb, jó szálláshelyek foglaltsága tovább javult: egyre több színvonalas, megfizethető árú, kisebb-nagyobb vendéglátóegység nyílik, a meglévők is igyekeznek fejleszteni, és szinte biztosra vehető, hogy a piac lassan kiszorítja azokat, akik csak a „rablás" miatt választották ezt a pályát.

Az összes turisztikai bevétel 35-38 százalékát adó régióban tavaly a vendégek átlagosan 5 napot tartózkodtak, és naponta mintegy 5 ezer forintot költöttek. A meghatározó vendégkört továbbra is a németek jelentik, némi visszaeséssel. A másik helyen még mindig az osztrákok állnak, de meghatározó a dánok, a belgák és a hollandok jelenléte is. A legnépszerűbb üdülőhelyek közé tartozott Hévíz, Keszthely, Zalakaros és környéke, a déli parton Siófok, Földvár, Lelle, Boglár, az északi Füred, Almádi, Révfülöp és Badacsony.

A vízminőséggel tavaly nem volt gond. Az illetékes nemzetközi szervezet, az ADRC – melyen keresztül több millió európai vendéghez jut el a minősítés – képviselője két hónapon át kontrollálta az itteni hatóságok mérési eredményeit, és a vízminőséget jónak, sőt egyes paramétereiben az európai normákat is meghaladónak minősítette. Rosta Sándor reméli, az idén sem lesz ez másként.

Visszaesésre panaszkodnak a horvátok Egyre megbecsültebbek a magyar turisták Horvátországban. Ennek jeleként a közelmúltban a Vjesnik című központi zágrábi napilap megfeddte azokat a horvát szállodatulajdonosokat, akik szívesen mondták le a kelet-közép-európai turisztikai irodákkal kötött szerződéseiket, hogy inkább a „gazdagabb" országokból érkező turistáknak adhassanak helyet. A horvátok évek óta érvényesülő szabályként nem terveznek olcsó tömegturizmust. Európai színvonalat ígérnek, és európai árakat kérnek cserébe. A lap cikkírója szerint azonban a horvát idegenforgalomban meg kellene becsülni az olyan „kis országok" turistáit is, mint Magyarország, hiszen miközben 1999-ben – mindenekelőtt a koszovói háború miatt – 18 százalékkal csökkent a Horvátországba látogató külföldiek száma, a magyar turistáké az előző évihez viszonyítva emelkedett, és elérte a 140 ezret. Optimista előrejelzések szerint pedig az Adriai-tengerhez látogató magyar turisták száma az idén elérheti a 170 ezret. Tavaly 3,4 millió külföldi turista kereste fel a 4,2 milliós lélekszámú országot. A horvát idegenforgalom rendkívül rossz évet zárt. A turisták számának csökkenése mellett a vendégéjszakák száma is jelentősen – nem végleges adatok szerint 13 százalékkal – elmaradt az 1998-as szinttől. Ráadásul a nyári hónapok vendégforgalmából eredő csökkenést nem tudta kompenzálni az utószezon. A horvátok nagy fájdalma, hogy a szezon túl rövid: június és szeptember között érkezik a turisták 87 százaléka, és erre az időszakra jut az összes vendégéjszaka 81 százaléka. Az eltöltött időt tekintve három nagy idegenforgalmi központot különböztetnek meg a szakértők: Isztriát, Kvarnert, valamint Dél-Dalmáciát. Tavaly a három legnépszerűbb üdülőhelynek Porec, Rovinj és Vrsar számított. A legtöbb külföldi évek óta a szomszédos Szlovéniából érkezik Horvátországba, majd a ranglistán őket követik a németek, a csehek, az olaszok és az osztrákok. Erre az évre nagyszabású kempingfejlesztési programot hirdettek meg, amire központi forrásból 60 millió kunát (mintegy 1,8 milliárd forint) fordítanak. Horvátországban jelenleg 127 olyan kemping várja a turistákat, ahol ezer vendégnél többet tudnak elszállásolni, míg a 30-100 fő befogadására alkalmas kempingek száma 160. Végeredményben az Isztriai-félsziget 100 ezer, a Kvarner-öböl környéke 42 ezer, Dalmácia pedig 50 ezer kempingezőnek tud egyszerre helyet adni. Kevéssé ismert tény, hogy a vendégéjszakák mintegy 15 százaléka a naturistákhoz kötődik Horvátországban. Őket 18 naturistakemping várja. Közülük a vrsari, 40 ezer férőhelyes Koversade Európában a legnagyobb ilyen létesítmény. Tavaly ismét osztályba sorolták a szállodákat és a kempingeket. Utóbbiak közül öt minősült a legmagasabb kategóriát jelentő 4 csillagosnak, 59 kemping 3, 37 pedig 2 csillagot kapott, 11-nek viszont egy csillaggal kellett beérnie.

Jóváhagyást nyert a Balaton 2000-től 2006-ig szóló, középtávú turisztikai fejlesztési programja, melyben kiemelten szerepel a víziturizmus, ezen belül a vitorlásturizmus fejlesztése. A folyamatos kikötőfejlesztéssel szeretnék elérni, hogy a hazai és a külföldi vitorlázók számára higiéniai és technikai szempontból megfelelő feltételeket biztosíthassanak, és a kikötők arányosan helyezkedjenek el a Balaton körül, hogy a túravitorlázók kényelmesen körbehajózhassák a tavat. A motoros vízi járművek használata azonban továbbra sem kívánatos a tónál, és nem csak a vízminőség megőrzése érdekében. A biztonság, a csend, a vendégek nyugalma, a zavartalan vízi élet is ezt indokolja.

A fejlesztési program egyik határozott célja az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása. Ennek érdekében fokozottan koncentrálnak a vízi-, a lovas-, a kiránduló- és a konferenciaturizmusra, és minden olyan szabadidős lehetőségre, amely a főszezonon kívül is vonzó lehet. Az idei évre szóló eseménynaptárban 600-nál is több kulturális és sportprogramot kínálnak. A térség népszerűsítése érdekében több szakvásáron – többek között Írországban, Ausztriában, Hollandiában – mutatják be kínálatukat.

Diákturizmus A Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége 32 ezer ágyat tart nyilván, ebből 8 ezer egész évben üzemel. A Magyar Turizmus Rt. szálláskatalógusát nézve kiderül, hogy természetesen van még jó néhány ifjúsági vagy fiatalok által kedvelt szállás, de a teljes országra vonatkozó kataszter anyagiak hiányában eddig nem készülhetett el. A szövetségben nyilvántartott szálláshelyek megfelelnek a nemzetközi Youth Hostels Világszövetség szabványainak. Így 24 órás portaszolgálat működik bennük idegen nyelven beszélő recepcióssal, rendelkeznek megfelelő vizesblokkal, csomag- vagy értékmegőrzővel, illetve zárható szekrénnyel. Alapvetően két kategória létezik. A city hostelek általában nagyvárosokban találhatók, és egész évben működnek, a többiek idényjellegűek. A fővárosi és balatoni szállásokat elsősorban a külföldiek veszik igénybe – előbbieket 2-3 éjszakára, utóbbiakat általában egy hétre –, így nem véletlen, hogy a hazai tőke elsősorban ezek üzemeltetésére vállalkozott. A vendégek egyébként a fővárosba általában egyénileg, a Balatonra többnyire csoportosan érkeznek. A vidéki ifjúsági szállások vendégei pedig elsősorban a kiránduló osztályok vagy a táborozó belföldi diákok. A Dunától keletre azonban csak elvétve találni a csoportos ifjúsági turizmus befogadására alkalmas létesítményeket. A kihasználtság területenként eltérő, a szezonális házaknál összességében megközelíti a 80 százalékot. Az ifjúsági turizmusban a fővárosi kínálatot alapvetően három cég, az Eravis, a Travellers Youth Hostels Kft. és a Universum Kft. adja. A fejlesztésre pályázati pénzek eddig meglehetősen szétszórtan, több tárcánál álltak csak rendelkezésre, és még nem tudni, idén hol, milyen célokra és mekkora összeget hirdetnek meg, miként azt sem, sikerül-e koncentrálni az e célra fordítható pénzeket. Eleddig mindössze egyszer, a Horn-kormány utolsó évében, az Országos Idegenforgalmi Bizottság döntése alapján hoztak össze a tárcák egy közös – 300 milliós – pályázati alapot. Akkor erre mintegy 3,5 milliárdnyi pályázati igény érkezett – vagyis érdeklődés lenne...

Támogatásra érdemes

A falusi turizmus olcsó szálláshelyei révén elsősorban a belföldi üdülés fellendítését és a vidéki lakosság megélhetésének javítását szolgálná. Legalábbis, ha ehhez adottak lennének a feltételek.

Hagyományai az 1930-as évekre nyúlnak vissza, amikor európai összehasonlításban is elismert vendégfogadás folyt hazánkban. A szövetkezetesítés, a lakótelep-építések korszaka azonban ezt is lerombolta, miközben Nyugat-Európában az agrártúltermelés következményeinek mérséklésére – tudatos állami szerepvállalással – a részben üres lakó- és gazdasági épületek modernizálásával, a képzés, a tanácsadás, a piacra jutás anyagi támogatásával 1952-55-től kezdődően kibontakoztatták a falusi vendégfogadást.

A minta tehát adott. Ezzel szemben a falusi vendégfogadás messze nem tart ott, mint ahol adottságaink megengednék.

Igaz, pályázhatóvá vált az idegenforgalmi, a mezőgazdaság- és a területfejlesztési pénzügyi alap. Támogatást nyújt a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány is. Már kezdetben pozitív hatást váltott ki a nem üdülési célra készült épületek modernizálását, vendégfogadásra alkalmassá tételét szolgáló, gazdánként 2-2 millió forintos vissza nem térítendő támogatás, de ez csupán 150-200 család gondjait enyhítette. Ezt a támogatási formát a SAPARD-pénzekkel többszörösre kell növelni – véli Csáky Csaba, a Magyar és a Közép-kelet-európai Gazda-Vidéki Vendégfogadók Szövetségének elnöke. Javaslatuk szerint az idén 2000 portát kellene alkalmassá tenni vendégfogadóvá magyar és brüsszeli pénzek segítségével. Egy-egy átalakítás ugyanis, ha komoly szerkezeti változtatásokra nincs szükség, egymillió forintból megvalósítható. Igaz, az elérhető kétmillió forint nagyobb fejlesztést is engedne, de ez nem feltétlenül szerencsés. Célszerűbb lenne, ha több gazdának jutna kisebb összeg. És jó lenne, ha arra is mihamarabb fény derülne, hol, milyen célokkal és mekkora összegekre lehet pályázni ebben az évben.

A szövetség elnöke a legnagyobb vívmánynak a tevékenység személyijövedelemadó-mentességét tartja – 10 ágyig és 400 ezer forintig nem kell adózni utána –, ami a városiak számára olcsóbbá teszi a pihenést, a vendégfogadókra pedig nem ró felesleges adminisztrációs terheket.

Jelenleg mintegy 10 ezer vendégágy adható ki ebben a szektorban. Ennek kétharmada a keresleti piacon található, azaz a Balatonnál, gyógyvizeknél, ahová el mer indulni a vendég a biztos szállás reményében. De a nevesincs falvakban is ki lehetne alakítani a jelenlegi kapacitás kétszeresét.

A keresletet élénkíthetné a reklám, a piacra jutást a nagy példányszámú katalógusok, amelyekben fotókon és személyre szólóan ajánlhatnák magukat a vendégfogadók. A több százmillióért elkészült, falvakat bemutató leporellóknak, bármilyen szépek, nincs igazi marketinghatásuk, mert hiába kap kedvet a vendég, ha nem talál bennük címeket, adatokat, árjegyzéket. Az üdülési csekket elfogadó helyeket bemutató katalógusban is szerepelnek a falusi vendégfogadók, de nem önállóan, hanem mondjuk a Cooptourist égisze alatt, így kevésbé lehet rájuk találni. Ha viszont valaki önállóan, saját fotójával szeretne bekerülni a katalógusba, ugyanannyit kellene fizetnie, mint a Cooptouristnak. A szövetségnek van ugyan egy – az Agrármarketing Centrum támogatásával kiadott – katalógusa, de ebben pénzügyi okokból mindössze 169 szálláshely szerepel.

Csáky Csaba nehezményezi, hogy Magyarország nem nyújtott be PHARE-támogatási kérelmet a falusi, gazda-vendégfogadás fejlesztésére, míg környezetünkből a többiek – Lengyelország, Szlovákia, Románia – nemcsak kértek, de nyertek is jelentős pénzeket.

A szövetség elnöke ugyanakkor félti a vendégfogadókat az állami szabályozási kedv esetleges túlburjánzásától: ha kötelezővé tennék a szakképesítés megszerzését, a falusi vendégfogadóhelyek osztályba sorolását, az nagy valószínűséggel már az ezzel jelenleg foglalkozók kedvét is szegné.

Az idegenforgalom összefoglaló adatai 1999. január-november
Megnevezés 1999. január-november Előző év azonos időszaka = 100,0
Külföldre látogatók (fő) 26 771 85,8
Külföldre látogató magyarok (fő) 9 880 86,2
Országosan
Kereskedelmi szálláshelyek vendégei (fő) 5 119 100,0
ebből külföldi 2 623 95,8
vendégéjszakái 16 124 100,1
ebből: külföldi 9 459 96,7
szállásdíjbevételei folyó áron (millió forint) 68 059 110,4
ebből külföldi 54 041 106,6
Szállodák vendégei (fő) 3 399 101,5
ebből külföldi 2 059 96,9
vendégéjszakái 10 151 102,1
ebből külföldi 6 552 97,7
szállásdíjbevételei folyó áron (millió forint) 59 279 110,1
ebből külföldi 49 105 106,6
Budapesten
Kereskedelmi szálláshelyek vendégei (fő) 1 591 95,6
ebből külföldi 1 309 94,4
vendégéjszakái 4 121 96,1
ebből külföldi 3 408 94,4
Szállodák vendégei (fő) 1 436 99,0
ebből külföldi 1 229 96,9
vendégéjszakái 3 688 99,6
ebből külföldi 3 212 96,9
A Balaton-parton
Kereskedelmi szálláshelyek vendégei (fő) 746 101,1
ebből külföldi 395 97,6
vendégéjszakái 3 597 101,9
ebből külföldi 2 382 99,0
Szállodák vendégei (fő) 444 100,1
ebből külföldi 229 94,0
vendégéjszakái 1 815 101,7
ebből külföldi 1 105 95,7
A szállodák szobakihasználtsága országosan 46,9 95,9
Budapesten 57,5 98,4
a Balaton-parton 41,6 92,4
Az idegenforgalom devizabevételei, millió dollár (MNB) 2 300 98,8
Forrás:KSH
 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 1.) vegye figyelembe!