A legfőbb szerv határozatképessége

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 23. számában (2000. március 1.)

A gazdasági társaság legfőbb szervének határozatképességét a Gt. – egyetlen esettől eltekintve – általánosságban nem, csak az egyes társaságokra vonatkozó részletes szabályoknál határozza meg, azonban ott sem minden esetben. Ez azt jelenti, hogy ahol nincs kifejezett törvényi rendelkezés, csak következtetni tudunk az alkalmazandó létszámküszöbre. Támpontul hívhatjuk a szavazati arányokra vonatkozó előírásokat, illetve a gyakorlatot, amely általában a tulajdoni hányad legalább felének jelenlétét teszi szükségessé a határozatképességhez.

A fentiekben említett egyetlen kivétel az a valamennyi esetben érvényesülő szabály, hogy amennyiben törvényi, vagy a létesítő okiratban meghatározott feltételek fennállása miatt kizárt valamely tagnak a szavazásban való részvétele, úgy a határozatképesség megállapításánál ezt a tagot nem kell figyelembe venni [Gt. 18. §-ának (4) bekezdése].

Közkereseti és betéti társaság

A közkereseti, illetve a betéti társaságnál a Gt. nem rendelkezik a határozatképességről. A szavazati arányból következtethetünk arra, hogy nem kiemelt kérdésekben a határozatképességhez a leadható összes szavazat egyszerű többségét birtokló tagok jelenléte szükséges, egyes kérdésekben azonban valamennyi tagnak jelen kell lennie. (A részletes szabályokat a szűkebb értelemben vett határozathozatal rendjénél tárgyaljuk.)

Korlátolt felelősségű társaság

A korlátolt felelősségű társaság határozatképességét a Gt. kétféleképpen határozza meg. Egyrészről kimondja, hogy a taggyűlés akkor határozatképes, ha a törzstőke legalább fele, vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van [Gt. 151. § (2) bekezdésének első mondata]. Felfigyelhetünk a Gt. szóhasználatának finomságára. Míg a törzstőkealapú számításnál elég pontosan ötven százalék is, addig a szavazatok számolásánál ennél – általában eggyel – több szükséges. A rendelkezés másik fontos tartalmi eleme, hogy bármelyik feltétel megléte elegendő a határozatképességhez, mindkettő hiánya azonban határozatképtelenséghez vezet.

A társasági szerződés – szükség esetén – eltérhet a Gt. szabályaitól, de kizárólag szigorúbb arányok megállapításával [Gt. 123. § (2) bekezdésének i) pontja, Gt. 151. § (2) bekezdésének második mondata].

Megismételt taggyűlés

Amennyiben a taggyűlés határozatképtelen volt, a Gt. lehetővé teszi, hogy a megismételt taggyűlést enyhébb szabályok szerint lehessen összehívni. Ez azt jelenti, hogy az eredeti napirend tekintetében a fenti határozatképességi küszöböket már figyelmen kívül lehet hagyni [Gt. 151. §-ának (3) bekezdése]. A Gt. szigorúbb irányban itt is enged eltérést, amelyet a társasági szerződésben kell rögzíteni. Ott ugyanis előírható, hogy az eredeti taggyűlésre vonatkozó feltételek megtartásával lehet csak a megismételt taggyűlést összehívni. [Gt. 151. § (3) bekezdésének második fordulata, 153. §-ának (5) bekezdése].

Részvénytársaság

A részvénytársaság közgyűlésének határozatképességét a Gt. részvényekhez köti. Itt azonban fontos megemlítenünk, hogy nem minden részvényfajta birtokosa gyakorolhat szavazati jogot, csak az, akit erre a részvény fajtájánál fogva a Gt. feljogosít. A közgyűlés tehát akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van [Gt. 236. §-ának (1) bekezdése].

Ahogy azt már a korlátolt felelősségű társaságnál is láttuk, szigorúbb irányban a Gt. lehetővé tesz eltérést a törvényi előírásoktól, amennyiben az alapító okirat a törvényesnél nagyobb részvételi arányt ír elő [Gt. 236. §-ának (1) bekezdése].

Megismételt közgyűlés

Határozatképtelenség esetén a közgyűlést meg kell ismételni. A megismételt közgyűlés ilyenkor – az eredeti napirenden szereplő ügyekben – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes [Gt. 236. §-ának (2) bekezdése]. A Gt. felhatalmazása alapján az alapító okirat ettől – ismételten csak szigorúbb irányban – eltérhet [Gt. 236. §-ának (2) bekezdése].

Közös vállalat, egyesülés

A fentieknél szigorúbb szabályok vonatkoznak a közös vállalatra. Az igazgatótanács ülése csak a szavazatok legalább háromnegyed részét képviselő tagok jelenlétével határozatképes [Gt. 111. §-ának (1) bekezdése]. A Gt. nem rendelkezik a határozatképtelenség miatt megismételt ülésről, ezért az erre vonatkozó szabályokat – véleményünk szerint – a Gt. 109. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az igazgatótanács alkotja meg.

Az egyesülésre vonatkozó szabályok szó szerint megegyeznek a közös vállalatnál írtakkal [Gt. 276. § (2) bekezdésének a) pontja és 278. §-a].

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 1.) vegye figyelembe!