Elemzők várakozásai szerint a Matáv 1999-es eredménye még dollárban mérve is a kétszerese annak, mint amit 1996-ban, a tőzsdei megjelenés előtti esztendőben fel tudott mutatni. A társaság nettó eredménye 1998-ban 58 milliárd forint volt, amit tavaly újabb 30 százalékkal tetézett. Straub Elek elnök-vezérigazgató maga is belátja: ahhoz, hogy ez a dinamizmus a jövőben tartható legyen, új utakat kell keresnie a cégnek. Az erőforrásokat ezért az átlagosnál gyorsabban fejlődő területekre összpontosítják, olyanokra, mint például a mobilágazat, az internetes szolgáltatás, az úgynevezett széles sávú adatátvitel, amelybe beletartozik az ISDN, a kábeltévé és a vállalati előfizetőknek nyújtott számos, most még alig ismert szolgáltatás. Ezeken a területeken akár évi 30-50 százalékkal is bővíthető a forgalom – állítja a Matáv első embere. Az előrejelzéseknek megfelelően a társaság 2000 közepén éri el a 40 százalékos előfizetői sűrűséget.
Az internetes nemzetközi összeköttetéseket nyújtó IP- (Internet Protocol) szolgáltatók piaci megjelenése alig mérhető bevételkiesést idéz elő a Matávnál, mivel a nemzetközi hívások aránya a teljes bevételének ma már csupán 5 százaléka. Az internet súlya viszont egyre tekintélyesebb, a hagyományos vezetékes hívások összidőtartamának már 10 százalékát teszik ki a világhálón megjelenő kapcsolatok. A cég bevételeinek ötödét, nyereségének csaknem egyharmadát adja a mobilágazat. A Westel-cégek 49 százalékos tulajdonrészének megszerzése az elnök-vezérigazgató szerint a szerves fejlődés egyik fontos része és nem csupán "alkalmi" vétel, mint ahogyan azt egyes elemzők aposztrofálják. A 885 millió dolláros árral és a kedvező fizetési feltételekkel felkínált vételi opció lehívására 2001. szeptember 30-ig van lehetősége a társaságnak, a teljes összeget pedig 2001 végéig kell kifizetnie a MediaOne nevű amerikai tulajdonosnak. Emiatt nem várható tőkeemelés a Matávnál, feltehetően 5-10 éves, euróalapú kötvényt bocsátanak majd ki, így ez a tranzakció nem befolyásolja a társaság cash-flow-ját. Ami pedig a kábeltelevíziós piacot illeti, azon a Matávnak még jócskán vannak lehetőségei. Jelenleg mintegy 100 ezer előfizetője van a kétmilliósra becsült piacon, úgyhogy a médiatörvény által előírt egyhatodos részesedési küszöb elérése még igen messze van.
Előretörő franciák
A tizenöt hazai vezetékes helyi koncessziós primer körzetből kilenc már a francia Vivendi Telecom International (korábban Compagnie Générale des Eaux, röviden CGE) kezében van. A Vivendi Telecom Hungary másfél millió magyar előfizetőnek nyújt szolgáltatást, így a Matáv után ez a társaság a második legnagyobb a vezetékes telefóniában. Ez a helyzet úgy alakult ki, hogy 1999 nyarán a franciák megvásárolták a JászTelt, ősszel pedig a UTI-cégeket. A UTI-üzletet leszámítva a francia tulajdonosok eddig 270 millió eurót fektettek be Magyarországon. Ugyancsak tavaly ősszel jelentette be a társaság az adatátvitellel foglalkozó PartnerCom létrehozását. Ezt erősítette a Corvin budapesti hálózatának megvétele. Emellett az Antenna Hungáriával közös vállalkozásba fogtak, amelynek gyümölcse az Eurotel megvásárlása volt. Ez 300 kilométernyi üvegszálas – föld alatti – optikai hálózatot jelent. A Fővárosi Csatornázási Művekkel kötött egyezség révén a meglévő hálózatot a csatornák felhasználásával kívánják kiegészíteni, amivel lényegében teljessé válhat a fővárosi infrastruktúra. A Vivendi területén jelenleg 35 százalékos a (100 lakosra jutó) vezetékestelefon-ellátottság. Valószínűleg ez év első negyedében a Vivendi – a Matávhoz hasonlóan – áttér az impulzusalapú díjelszámolásról a másodpercalapúra. Polányi Sándor, a Vivendi Telecom Hungary vezérigazgatója, egyben a helyi koncessziós társaságok szövetségének (LTO) az elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy valamennyi szolgáltatónak azonos időpontban szűnjön meg a monopóliuma. Ennek fejében azonban az LTO a piacon lévők védelmét garantáló szabályozási körülményeket vár az államtól. A Vivendi magyarországi bevétele egyébként tavaly (a UTI nélkül) 17-18 milliárd forintot ért el, ami 1-2 milliárddal haladja meg az előző évit. A cégnél egyelőre nem kívánják kommentálni azt a feltételezést, hogy a közeli jövőben tovább terjeszkednének. Nem kizárt, hogy a tavaly a Postabank tulajdonába került HTCC négy körzetére is a franciák teszik rá a kezüket.
A helyi koncessziósok körében az elmúlt időszakban csupán annyi változás következett be, hogy a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa engedélyezte a United Pan-Europe Communications (UPC) tulajdonában lévő Paruse-nak, hogy többségi tulajdont szerezzen a Monor Telefon Társaságban.
A PanTel szárnyalása
A vezetékes üzleti kommunikációban számottevő előrehaladást ért el a két alternatív szolgáltató, a PanTel és a Novacom. A PanTel tavaly, első teljes üzleti évében több mint 150 ügyfélre tett szert. Ezek a multinacionális cégek, az állami intézmények és a középvállalkozások köréből kerültek ki. A társaságokkal 300 szolgáltatási – általában hosszabb távú, két-három évre szóló – szerződést kötött a távközlési vállalat.
A szerződésállomány értéke meghaladta a hárommilliárd forintot. Ebben nem szerepel a közelmúltban a GTS Magyarországgal közösen megnyert postatender másfél milliárd forint értékű üzlete. Ez az összeg az idén folyik be a szolgáltatók kasszájába. Horváth Pál vezérigazgató szerint az idén elkészül a teljes, 3420 kilométeres, üvegszálas hálózat. Az épülő hálózatot még tavaly összekötötték egy osztrák alternatív szolgáltatócég hálózatával, Rajkánál pedig a szlovák nemzeti szolgáltatóval létesített közvetlen kapcsolatot. A PanTel legkeresettebb termékei az internettel kapcsolatosak. Ezek mellett a bérelt vonal iránt a legnagyobb az érdeklődés.
Novacom: további beruházások
A Novacom, a másik magyarországi alternatív vezetékes távközlési társaság tavaly áprilisban kezdte meg kereskedelmi szolgáltatását. Megkapta az országos távközlési engedélyt, és egyebek mellett rendelkezik az internethálózat teljes körű elérhetőségi és internet beszédcélú felhasználási engedéllyel is. A Novacom működésének első időszakában főként a nagyvállalatokra és a kormányzati megrendelőkre összpontosított, ezért ügyfeleinek köre egyelőre nem túl nagy, számuk 30 körüli. Az elmúlt hónapokban azonban a pénzügyi és a kereskedelmi szférában is megélénkült a cég iránti érdeklődés, ami gyors fellendülést hozhat a következő időszakban. Jobbágy Dénes vezérigazgató nemrégiben bejelentette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal hálózatának kiépítése gyakorlatilag befejeződött, decemberben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézete is a Novacom ügyfele lett. Az intézet számára a Novacom olyan összeköttetést biztosított, amellyel a mezőgazdasági adatbázisok között közvetlen kapcsolat jöhetett létre az üvegszálas hálózaton. A cég az idén jelentős fejlesztéseket tervez. Többek között önálló nemzetközi kapcsolatot kíván létesíteni és országos hálózat kiépítésére törekszik. A technológia fejlesztésének sarokköve az IP-telefónia és a teleház-szolgáltatás kibővítése lesz. A távközlési társaság az idén mintegy négymilliárd forint értékű beruházást hajt végre.
| Díjmegosztás az LTO-k és a Matáv között Az LTO-k, a koncessziós helyi szolgáltatók régi gondja rendeződhet a Matávval és a mobilszolgáltatókkal: megjelent a KHVM 6/1999. számú, az összekapcsolási díjakról szóló rendelete, amely előírja a koncessziós távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos bevételek megosztását. Ugyanakkor a rendelettel kapcsolatban a Matáv azt közölte, hogy az az 1999. évi eredményét minimálisan négymilliárd forinttal csökkentheti, de a pesszimistább szakmai vélemények 7-8 milliárdos kiesést is elképzelhetőnek tartanak. Mint ismeretes, a Matáv gerinchálózatán átmenő, de nem a Matáv területéről induló, és nem oda érkező távolsági hívások után a rendelet szerint a Matáv kisebb árbevételre számíthat. A mobilszolgáltatók még nem nyilatkoztak, mennyiben érinti bevételeiket az új rendelet, amely pontosan megadja, milyen távolsági (több szolgáltató hálózatán átmenő) hívás esetén mennyi illeti meg a helyi szolgáltatót, mennyi a Matávot, illetve a mobiltársaságokat. Ugyancsak megjelent a KHVM 7/1999. számú rendelete, amely a közcélú távközlőhálózatok számozási tervét írja elő. |